Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-10 / 134. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. JÚNIUS 10., PÉNTEK Megcsorbított demokrácia (3. oldal) Jó szívvel a gyermekekért (4. oldal) A marhalevél komoly dolog! (6. oldal) Salgótarjáni sortűz Nyilvános tárgyalás Június 23-án kezdődik az 1956-os salgótarjáni sor- tűzügy nyilvános tárgyalá­sa. Dr. Wathy Ákos, a Fő­városi Bíróság büntetőkol­légiumának vezetője teg­nap elmondta: a bűnügyet tárgyaló büntetőtanács el­nökének dr. Strausz Jánost jelölte ki, aki ezt követően megkezdte a tárgyalás elő­készítését. A kollégiumve­zető közölte: a tanácselnök tervei szerint — figyelem­mel az eljárásban résztve­vők nagy számára, a 12 vádlottra és a csaknem 20 tanúra — legalább tíz tár­gyalási napra lesz szükség az elsőfokú bírósági eljá­rás lefolytatásához. El­mondta: a határozathirde­tés időpontja a tárgyalás menetétől, leginkább a bi­zonyítási eljárás alakulásá­tól függ. Surján László a köztársasági elnöknél Háromfelé szavaztunk Megkezdte a parlamenti pártok vezetőivel való ta­nácskozását Göncz Árpád köztársasági elnök. Az ál­lamfő' tegnap Surján Lászlóval, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöké­vel folytatott egyórás négy- szemközti megbeszélést. — Találkozónkat mindvégig az egyetértés jellemezte — mondta Surján László a be­szélgetést követően. Mindkettőjük véleménye megegyezett abban, hogy az MSZP és az SZDSZ tárgyalá­sai eredményeként koalíciós kormány alakul. Ugyancsak egyetértettek abban a kérdés­ben is, hogy a választások nem okoztak baloldali fordu­latot az ország életében, hi­szen a szavazók voksaikkal három különböző irányzatot támogattak. A pártelnök sze­rint a köztársasági elnöknek különleges szerepet kell be­Göncz Árpád hivatalában fogadta a KDNP elnökét Talum Attila felvétele töltenie azért, hogy a demok­rácia a továbbiakban is haté­konyan működhessen. * A KDNP vezetője kifejtet­te: pártja a magángazdaság ta­laján állva, szociálisan elköte­lezetten kívánja nem csak a társadalom egy rétegét, ha­nem annak egészét szolgálni. N. L. A páncélszekrényben maradt a kazetta s En forgathatok, te nem... Inzultus érte tegnap Széli Pé­tert, a Magyar Rádió alelnö- ke ellen indított szabálysérté­si eljárás második tárgyalási fordulójának egyik szüneté­ben, mert videofelvételt készí­tett a történtekről az Orszá­gos Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Főfelügyelőség Fővá­rosi Felügyelőségének hivata­los helyiségében. Elmondása szerint a tárgya­lás előtt engedélyt kért a for­gatásra Bonifert György tár­gyalásvezetőtől. Mivel a tár­gyalás vezetője nem emelt ki­fogást-ez ellen, rögzítette az eseményeket. Azonban az ebédszünet elrendelése után, amikor a termet el szándéko­zott hagyni, Brenner Gabriel­la, Borenich Péter és Győri László, az alelnökkel jogvitá­ban lévők, elállták az útját, s nyomatékosan felszólították, hogy a kazettát törölje le, vagy ha erre nem hajlandó, adja át nekik. Széli Péter nem tett eleget „kívánságuknak”, így Bonifert György intézke­dését kérték. A tárgyalásvezető a video­kazettát -— mondván, hogy Széli Péter nem közölte előze­tesen, hogy magánszemély­ként s nem valamelyik sajtó- orgánum munkatársaként for­gat — lefoglalta, tanúk előtt (erről átvételi elismervény ké­szült) lepecsételt borítékban a páncélszekrénybe zárta. (Folytatás a 3. oldalon) Garázdaság, vagy emberi jogok megsértése? Feljelentés Debrecenben Az ügy jóval meghaladja a garázdaság fogalmát — kö­zölte véleményét dr. Nagy László ügyvéd, akit a helyi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tájékoztatott a debreceni körmeneten történ­tekről. Tegnapi számunkból megtudhatták olvasóink, hogy két budapesti férfi pisz­tollyal fenyegette meg a hí­veket. Debreceni értesülése­ink szerint a .Keresztény Ér­telmiségiek Szövetsége he­lyi tagozata már meg is tette a feljelentését ismeretlen tet­tesek ellen a Debreceni Vá­rosi Ügyészségen, vallási kö­zösség ellen nyilvánosan, fegyverrel elkövetett életve­szélyes fenyegetés miatt, mellyel vallási összejövetelt zavartak meg. — Gondoskodni fogok róla, hogy senki ne tussol­hassa el ezt a vallásszabad­ságnak és demokráciának el­lentmondó tettet — folytat­ta Nagy László. (Folytatás a 3. oldalon) Vasárnap a koalícióról Vasárnap folytatódnak a ko­alíciós tárgyalások a Ma­gyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövet­ségének delegációja között — jelentette be a tegnapi mintegy három és fél órás tárgyalási fordulót követő szűkszavú sajtótájékoztatón Pető Iván, az SZDSZ és Horn Gyula, az MSZP kül­döttségvezetője. Pető Iván beszámolt ar­ról, hogy a mostani tárgyalá­son garanciális kérdésekről, a közös kormányzati és par­lamenti munkáról, valamint az éhhez kapcsolódó szemé­lyi kérdésekről volt szó. A következő találkozóig Pető Iván Horn Gyulával, Szeke­res Imre pedig Kuncze Gá­borral, egy másik témában pedig Magyar Bálinttal tár­gyal még , ma. Hogy jó esélyt lát-e koalíciós kor­mány megalakulására, Pető Iván úgy nyilatkozott: „egyikünk sem áldozná szí­vesen vasárnapját egy re­ménytelen dologra”. Horn Gyula az elhangzot­takhoz semmit nem kívánt hozzáfűzni. Leljek örömüket lapunkban A Pesti Hírlap hétfő' óta nem jelenik meg, miután kiadását szüneteltetik. Érthető' hát, ha a lap olvasó­táborából sokan most a Pest Megyei Hírlapot kere­sik, amely terjedelmére nézvést ugyan szűkösebb, mint az említett napilap volt, de bizonyos írásai, fái­képp a publicisztikai fejtegetései 'igenis élményt je­lenthetnek azoknak, akik a Pesti Hírlapot is az ilyenfajta írásai miatt vásárolták. Lapunkban hála Istennek kellő' gyakorisággal je­lentkezik Sándor András, Török Bálint és Benedek István, s nagyon sokan olyanok, akik hozzájuk ha­sonlatosan látják politikai életünk s mindennapja­ink alakulását. A Pesti Hírlap hajdani olvasói so­kat hívják mostanában szerkesztó'ségünket, mert­hogy a Pest Megyei Hírlap nem kapható a fővárosi újságárusoknál, de ugyanezzel a panasszal Pest me­gye városaiból is jelentkeznek. Egy nyugdíjas, aki biztosított minket arról, hogy ideje bőven van, az egyik napon negyven budapesti hírlapárust kere­sett fel, s az eredmény megdöbbentő' volt: egyetlen példányt sem sikerült beszereznie. Természetes, hogy szerkesztőségünk számára nagyon fontos len­ne: lapunk az eddiginél nagyobb számban fogyjon, miért is kiadónkat, a lap tulajdonosait kértük, intéz­kedjenek, azaz a budapesti példányok számát leg­alább a háromszorosára emeljék. Bízunk benne, hogy ez rövidesen megtörténik, s reméljük, ez is ke­vésnek fog bizonyulni. Hisszük ezt azért, mert az egykori Pesti Hírlap néhány publicistája már jelez­te, a későbbiekben a Pest Megyei Hírlapban kíván publikálni. Remélve, hogy lapunk beszerzése Kedves Olvasó­inknak a későbbiekben nem fog mindenféle bonyo­dalmat okozni, kívánom, hogy az előttünk álló nyá­ri hónapokban leljék örömüket újságunkban, amely szellemiségét a következőkben is meg szeret­nénk őrizni. Ennek érdekében várjuk mindazok ész­revételeit lapunkról, akik eddig nem olvastak ben­nünket, de a későbbiekben olvasói észrevételeiket, véleményüket nálunk szeretnék nyilvánosságra hoz­ni. Vödrös Attila Az iratoknak rendben kell lenni Hogyan vándoroljunk? Május elsején lépett életbe a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásá­ról és bevándorlásáról szóló törvény, mely teljes terjedel­mében megjelent a Magyar Közlöny 1993. október 14-i számában. Persze, ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az átlagpolgár — akár ma­gyar, akár külhoni illetősé­gű — nem szívesen olvas több oldalon keresztül pa­ragrafusokat. Amiből az adódik, hogy a szükséges tá­jékozottságot ott szerzi meg, ahol az ügyeit intézi, tehát a rendőrségen. Helyen­ként ez bizony azzal is jár, hogy az utcán állnak sorban a várakozók, amíg rájuk ke­rül a sor, ami semmiképpen sem idillikus állapot. (Folytatás az 5. oldalon) Két év alatt megépül Szemétlerakó Pusztazámoron Az engedélyezési eljárás első lépéseit tették meg teg­nap Pusztaiámoron, külön­böző szakhatóságok, a fővá­rosi, a megyei önkormány­zat környezetvédelmi osztá­lyának képviselői, a szom­szédos községek polgármes­terei, valamint néhány érin­tett részvételével. A község­ben az elképzelések szerint egy szemétlerakó épül, amely nemcsak e térség, ha­nem a főváros hulladéká­nak fogadására is alkalmas. E célra már kiválasztottak egy területet, s a község la­kói népszavazás útján járul­tak hozzá annak létesítésé­hez. (Folytatás a 4. olalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom