Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-10 / 134. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. JUNIUS 10., PENTEK A teljes kudarcot mégis sikerült elkerülni Karadzsics két tűz között Egy héten át tartott a huza­vona a svájci konferenciavá­rosban, s amikor a boszniai tárgyalófelek már-már cso­magolni kezdtek, s minden jel arra utalt, a békeegyez­ményből nem lesz semmi, Akasi Jaszusi, az ENSZ-fő- titkár különmegbízottja mégis fordulatot volt képes elérni, amely rendkívül sze­rény eredményt hozott ugyan, de a teljes kudarcot mégis sikerült elkerülni. Valóságos kompromisz- szum született. A japán dip­lomata engedett, s hogy megvédje az ENSZ tekinté­lyét, feladta a négy hónapos tűzszünet tervét (amit a nemzetközi egyeztető cso­port eredetileg javasolt). Meghátráltak Karadzsicsék is, akik az alkudozás köz­ben egyenesen egy évre ter­jedő fegyvemyugvást sze­rettek volna kicsikarni — nem véletlenül. A szerbek katonailag győztek, de a győzelem eredményeit egy­re nehezebben tudják véde­ni, tehát minden áron békét akartak kötni. A muzulmá­nok viszont alkalmasint meghökkentek, hogy végül az ő javaslatuk lett a „befu­tó”, méghozzá a radikáli­sabb változata, hiszen négy-, legfeljebb nyolche­tes időtartamot szabtak meg tárgyalási alapként. A végeredmény: egy hó­napos tűzszünet, amely ma, délben lép életbe. Tegyük mindjárt hozzá, a bosnyá- kok alapjában véve nem is akarták e pillanatban a béke­kötést, hiszen az utóbbi idő­ben folyamatos hadisikere-• két könyvelhettek el. Több fronton intéztek egy idejű- leg támadást a szerb állások ellen, s a szétszórt szerb csa­patok fokozatos visszavonu­lásra kényszerültek. A mu­zulmánok mindenekelőtt a magaslatok meghódítását szemelték ki célpontként, ami stratégiailag igen fon­tos az esetleges további of- fenzívákhoz. A muzulmá­nok továbbá azért is idegen­kednek a négy hónapos tűz- szüneti egyezmény aláírásá­tól, mert ez esetben belefu­tottak volna az őszbe, télbe, amikor a harcok intenzitása jóval kisebb, s ez „befa­gyasztotta” volna a jelenle­gi helyzetet. A helyzet pe­dig az, hogy továbbra is a szerbek kezén van Bosznia- Hercegovina területének hetven százaléka. Radován Karadzsics, a boszniai szerbek vezére ta­gadhatatlanul két tűz közé került. Katonái nehezen akar­nak valamit is átengedni a meghódított részekből, külö­nösen nem békeegyezmény által, így az is feltételezhető, hogy a szerb seregek inkább majd látszólagos katonai ve­reségek révén közelítik meg a területek 49:51 százalékos felosztási arányát. Másrészt a harcok elhúzódása tovább­ra is a legfőbb akadálya a Kis-Jugoszlávia elleni gazda­sági szankciók féloldásának, s ezt Belgrád egyre nehezeb­ben viseli el. Zorán Lilies ál­lamfő — nyilván Milose­vics szerb elnök álláspont­ját tolmácsolva — a minap egyértelműen kijelentette: „Jugoszlávia polgárainak milliói nem lehetnek túszai sem Jugoszlávia, sem a boszniai szerbek, sem a kra- jinák egyetlen politikai ve­zetőjének sem”. Karadzsics ' a nyilatkozatot még Géni­ben elolvashatta — és érthe­tett belőle. Sinkovits Péter Újvidék N em egészen biztos, hogy erről van szó, az utób­bi időben ugyanis a fogalmak összekutyulódtak. Marxistának még könnyű volt lenni, akkor tudta az ember, mi is a piac, s különösképpen az értéktör­vény, aminél lehetetlenebb dolgot senki sem terem­tett, ugyanis az visszamenőleg szabályozta a .piacot. Na, ez az, ami egy kissé megkeveri mostanában a gondolkodásra vetemedő embert. Példának okáért en­gem. Szóval, hogy szabályozza. Mit mondjak, egyál­talán nem érdekel, hovamenőleg, vor- vagy rück- werz. Most az a helyzet, hogy szeretnék lángost enni, kö­zönséges össznépi sósat, minden faxni nélkül. Kapni is világpiaci áron, vagyis a dolog rendben levőnek mondható. Két évvel ezelőtt azt mondtam a lángosos- nak, jó ötlet volt, hogy nem emelte a lángos árát ti­zennyolcról húszra, mint más — a huszonkettőt nem akartam emlegetni neki, nehogy vérszemet kapjon —, ugye, mondta erre, milyen szép maradt a forga­lom. Es a következő délben máris huszonegyért adta. Mi történt a lángossal? Hatott rá a piac, és passz. Semmi más vagy több. Nyilván ment hazafelé, meg­éhezett, nézd csak, mondta az asszonyának, itt a kon­kurencia, nézzünk a körmére a kollégának, és ha van valami jó az árujában, koppintsuk le. Nyilván az volt a jó az áruban, hogy — teszem azt — huszonkettőbe került, amihez képest a huszonegy versenyképes. Más kérdés, persze, minek versenyezniük egymás­tól kilométerekre árusító lángossütőknek. Tényleg, minek, juthatott az én lángososom eszébe, mert két hét múlva huszonkettőért adta ő is, és sietve vissza­tértem hozzá, mivel olcsóbbat nem találtam, külön­Román tanügyi törvény Ellenzékiek a kisebbségekért Az RMDSZ képviselői to­vábbra is mindent megtesz­nek azért, hogy a képviselő­házban immár második hete folyó vitában elejét ve­gyék annak, hogy a román tanügyi törvénybe a kisebb­ségi oktatást korlátozó elő­írások kerüljenek — közöl­te Asztalos Ferenc, a képvi­selőház tanügyi bizottságá­nak alelnöke. Hétfőn vagy kedden jut el a törvényho­zás ahhoz a fejezethez, amely közvetlenül a kisebb­ségi nyelveken folyó okta­tást szabályozza. Az RMDSZ kezdeménye­zésére tegnap találkozó zaj­lott le a Romániai Demokra­Európa választ Nyugat-Európa négy orszá­gában kezdődtek meg teg­nap a választások az Euró­pa Parlamentbe. Nagy-Bri- tannia, Hollandia, Dánia és Írország szavazói arról dön­tenek, hogy kik legyenek képviselőik a részben Brüsz- szelben, részben Strasbourg- ban ülésező testületben. A május 10-én leköszönt előző közös parlamentnek összesen 518 képviselője volt, számuk a július köze­pén összeülő új testületben 567-re növekszik. Ilyen par­lamenti választásokat ne­gyedszer tartanak Nyugat- Európában, az elsőt 1979-ben írták ki. A mosta­ni az első szavazás a német egyesülés óta. Az Európai Unió többi tagállamában va­sárnap tartják meg a válasz­tásokat. A voksok össze- számlálása a hét végi szava­zás befejezése után kezdő­dik meg. tikus Konvencióban képvi­selt többi parlamenti pártok frakcióvezetőivel, akik meg­ígérték, hogy támogatják az RMDSZ javaslatait. Hason­lóképpen foglaltak állást a nem magyar nemzeti ki­sebbségek is. Asztalos Fe­renc elmondta, hogy Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke a kormánypárt veze­tőihez írt levélben találko­zót javasolt még a képvise­lőház tanügyi bizottságának hétfőre kitűzött ülése előtt. Ezen az ülésen eldől, tá­mogatják-e a bizottság kor­mánypárti tagjai azt a javas­latot, amelyet Dán Martian, saját képviselőcsoportjuk el­Ausztria megnyugodva érte­sült arról, hogy a majdani új kormány is zöld utat ad a bu­dapesti világkiállításnak, még­ha annak szerényebb megren­dezése mellett kell is dönte­nie. Ezt Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter és Engelbert Wenckheim kor­mánybiztos közölte a sajtóval tegnap azon a rendezvényen, amelyen bemutatták az oszt­rák pavilon pályázatot nyert tervét. Békési László és Kun- cze Gábor élőző napi — az osztrák sajtóban is közzétett — ilyen értelmű nyilatkoza­tán túlmenően a két politikus csütörtök reggel ugyanerről értesült telefonon Szekeres Imrétől és Sós Károly Attilá­tól — mondotta kérdésre vála­szolva Schüssel. Ausztriát nem befolyásol­ja a magyarok esetleges kény­szerű takarékoskodása — nöke és Mihai Golu volt ok­tatási miniszter tett azt kö­vetően, hogy az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnök­nek kifejtette a tanügyi tör­vénytervezet szövegével kapcsolatos aggodalmait. A két kormánypárti politikus 32 módosító javaslata több ponton közelít az RMDSZ elképzeléseihez. A tanügyi bizottság kormánypárti többsége viszont előzőleg hónapokon át elzárkózott az RMDSZ és általában a kisebbségek érveinek figye­lembevétele elől: Asztalos Ferenc véleménye szerint a kormánypárt maga is meg­osztott a kérdésben. mondta Schüssel, hiszen az nem a rendezvényre, hanem inkább saját, járulékos inf­rastrukturális beruházásaikra terjed ki. Ausztria világkiállí­táson ilyen nagy arányokban még soha nem vett részt. A kivételes részvétel indoklásá­ra a Magyarországhoz fűző­dő igen szoros gazdasági kap­csolatok néhány adatát idéz­te fel. Következő lépésként nagy gonddal fogják a most már meglévő keretet — a pavi­lont — tartalommal megtölte­ni. A tényleges program ki­alakításáról 5-7 tagú bizott­ság gondoskodik. Ahogyan az épület tervezésénél az ere­detiség és az önállóság volt a fő szempont, a koncepció Ausztria hagyományos kultú­rájára és gazdasági teljesítő- képességének bemutatására törekszik majd. A nagyvilág hírei Jé Amerikai források szerint Kína feltehetően napokon belül végrehajt­ja soron következő atomkísérletét. A nukle­áris töltetet már leeresz­tették a föld alatti csa­tornába, és hozzákezd­tek a lebetonozásához. ßt A BBC brit közszolgá­lati tévé és rádió szerve­zett dolgozói csaknem va­lamennyien sztrájkoltak tegnap az igazgatóság bér­csökkentő és munkaidő­növelő tervei ellen tilta­kozva. Jé Békési László, az MSZP gazdasági szakér­tője a düsseldorfi Han­delsblattban sürgette az Európai Unióval (EU) kötött társulási szerző­dés felülvizsgálását. * Etikailag elfogadhatat­lannak tartja az európai püspökök tanácsa azt az okmánytervezetet, ame­lyet az ENSZ ősszel Kai­róban sorra kerülő népese­dési világkonferenciáján kívánnak elfogadni, mert az előkészítő bizottság nem értékeli kellőképpen azt, hogy a család a társa­dalom alapvető sejtje. * Hat pontból álló szem­pontrendszert fogadtak el a NATO-tagországok külügyminiszterei, amely alapján felhatalmazzák a nagykövetekből álló ál­landó tanácsot, hogy folytasson tárgyalásokat Moszkvával a Pavel Gra- csov védelmi miniszter által májusban átadott (NATO—orosz kapcso­latokat áttekintő) doku­mentumról. Megnyugvás Bécsben Kivételes expórészvétel VÉLEMÉNY A piac és az o értéktörvénye ben is a hot dog addigra már túl volt a negyvenen, mivel arra is hatott a piac. Nem az értéktörvény, ami szerint mindennek legutóbb annyiba kell kerülnie, amennyiért újra elő lehet állítani. Más kérdés, hogy a piac már korában rászokott a sajtos-tejfölösre, és ennek következtében a sima sós teljességgel érdekte­lenné vált. A piacot elkényeztették. Nem az árakkal, hanem a sóhajnyi tejtermékkel a tészta tetején. Mit szabályo­zott ekkor az értéktörvény visszamenőleg? A lán­gost. Nem mondanám, hogy tervszerűen, de az sem igaz, hogy anarchikusán. A sajtos-tejfölös, sőt a már-már eget ostromló virslis lángos úgy készül, hogy vesz a lángossütő egy adag lángostésztát ... sa­többi. Vagyis akármilyen lángos az illető, a lényege szerint elsősorban lángos, a- többi csak azután törté­nik vele. Anélkül, hogy a kapitalizmus törvényei visz- szamenőleg szabályoznák, mint egy hülye, aki neki­vezeti kocsiját a falnak, után kiszáll, és megállapítja, hogy bizony hamarabb kellett volna fékeznie, úgy ol­csóbb lett volna a manőver. Szóval akárhogyan is van a dolog, mindenféle lán­gos a lángossal kezdődik, ez biztos. Most éppen hu­szonötért kaptam a közönséges sósat, mert a boltos­nak van esze, látja, hogy az ilyen megátalkodott fic­kóból, aki csak a meztelen lángost szereti, nem csi­nálhat sajtos-tej fölöst evőt hatvanért, mert akkor már inkább hot dogot vesz, mert az éppen csak öt­ven. Vagyis akinek effajta szegényember-ízlése van, annak hiába mázgálja tele túrórudival a töltött ká­posztát, nem kell neki, annak töltött káposzta kell, ha azt akar, és kész. Olyan a gusztusa. Ha megszün­tetnék a sós lángost valamiért, az ilyen ember aligha­nem éhen halna. így, immár lángossal a bendőmben, sokkal szebb­nek látom a világot. Már csak azért is, mert ennek zsurnalisztikái megfelelőjét akarom. A lángossütő mellett ott az újságos. Újságos van, Pest Megyei Hír­lap nincs. — Elfogyott? — El. — mondja az ipse. Sokan keresik? — kérdezem lazán. Az ember vállat von. —- Kevesen? — vállat von. Két azonos válasszal nem lehet mit kezdeni. Ismeri az értéktörvényt? — kérdezem erre. Ettől kezdve hülyének néz. Nem szeretem, ha hülyének néznek, és ezzel bizo­nyára nem vagyok magányos farkas. Ezt általában sem szeretem, nemhogy a piacon, ahol én vagyok a vevő. Innen, az Isten háta mögül, Pest megyéből. Ol­vasnék valami helyi érdekűt, de nem tehetem: ha nem anarchikus az értéktörvény, nem hat a piacra. B ár — mit mondtam — lehet, hogy nem is piacról van szó, csak eltorzultak a fogalmak, és eltolódták az értékek. Lángos van, hírlap nincs: négy évtized terheit nyögjük, hiába. Sosem fogom megérteni a piacot és a törvényeit, csak akkor, ha lángos sem lesz. Akkor halunk lesz: éhen halunk. Szitányi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom