Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-06 / 105. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP DOKUMENTUM 1994. MÁJUS 6., PÉNTEK A Hankiss Elemér, Nagy László, Bányai Gábor és Bánó A MAGYAR TELEVÍZIÓ eljáró fegyelmi tanácsa Nagy László, a Magyar Televízió gazdasági főigazgatója és Bá­nyai Gábor, a Magyar Televízió TV1 csatornájának intendánsa el­len elrendelt fegyelmi eljárásban meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi határozatot: A fegyelmi tanács Nagy Lászlóval, a Magyar Televízió gazdasági főigazgatójával és Bányai Gáborral, a Magyar Televízió TV1 csa­tornájának intendánsával szemben ELBOCSÁTÁS fegyelmi büntetést szab ki. . Az elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedéséig — az állásból felfüggesztés együtt jár. A fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelke­déséig a teljes átlagkeresetet vissza kell tartani. Az állásból felfüggesztés idejére járó átlagkereset visszatartott ré­szét a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után kifizetni nem lehet. E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül kereset­tel lehet fordulni a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. Indokolás Nagy László 1991. április 1-től a Magyar Televízió TV1 csator­nájának gazdasági vezetője, 1991. november 1-től 1994. december 31-ig a Magyar Televízió kinevezett gazdasági főigazgatója. Sze­mélyi alapbére havi 80 000 Ft, 1992. január 1-től 88 000 Ft, mely­hez havonta 150% prémium járult. Nagy László gazdasági főigazgató munkaköri feladatait a mun­kaköri leírás részletesen meghatározza. Ennek 3. pontja szerint: „irányítja és koordinálja az intézmény gazdálkodását, a gazdálko­dó szervezet gazdasági, kereskedelmi, gyártási, műszaki és vállal­kozói tevékenységet folytató szervezeti egységeinek munkáját, gondoskodik ezen szervezeti egységek eredményes és hatékony működésének feltételeiről". Bányai Gábor 1991. február 15-től 1994. március 31-ig kineve­zéssel a Magyar Televízió TV1 csatorna intendánsa, személyi alap­bére 1991. december 31-ig havi 80 000 Ft, azóta havi 88 500 Ft, melyhez havonta 110 000 Ft megbízási díj járult. Bányai Gábor, a Magyar Televízió TV1 intendánsa munkaköri leírásának 2. pontja szerint „az intendáns egyszemélyben felelős a csatorna gazdálkodásáért, az éves költségvetési keret tiszteletben tartásáért, a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások haté­kony felhasználásáért, a csatorna gazdasági vállalkozásaiért”. Dr. Nahlik Gábor, a Magyar Televízió elnökének jogkörét gya­korló alelnöke, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója 1992. decem­ber 10-én a Magyar Televízió működtetési körében elkövetett köte­lezettségeik megszegése gyanúja miatt fegyelmi eljárást indított Nagy László főigazgató és Bányai Gábor intendáns ellen, majd 1992. december 11-én mindkettőjüket állásukból-felfüggesztette. Az ügyek vizsgálóbiztosául kijelölt dr. Galambos Károly kormány­­tanácsadó a lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen 1993. janu­ár 13-án terjesztette elő vizsgálóbiztosi véleményeit az ügyek irata­ival együtt az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt) 53. paragrafusa alapján kijelölt fegyelmi tanács elé. A vizsgálóbiztos indítványozta, hogy a fegyelmi tanács a két ügyet együttes tárgyaláson bírálja el. A fegyelmi tanács 1993. január 19-én tárgyalást tartott, meghall­gatta a vizsgálóbiztost, az eljárás alá vont közalkalmazottakat, és jogi képviselőiket. A) A fegyelmi tanács a tárgyalás és a vizsgálat iratanyaga alap­ján Nagy László terhére a következő fegyelmi vétségek elköveté­sét állapította meg: 1. ) A NOVOFILM Stúdió Kft.-vel a Magyar Televízióra nézve előnytelen szerződéseket kötött, közreműködött előlegek indoko­latlan átutalásában (1991. május 16-i, 1991. december 12-i, 1992. október 12-i szerződések, 60 millió Ft elszámolása). 2. ) Az 1991. július 2-án az ARBO International Gmbh-val kö­tött együttműködési szerződéssel kapcsolatban szabálytalanul járt el, a szerződést mint gazdasági vezető nem ellenjegyezte és nem szerzett be devizaengedélyt. (1974. évi 1. sz. tvr. 6. paragrafusa) (1) bekezdés). 3. ) Az IP-BUDAPEST Kft.-t megalapító társasági szerződést 1991. december 1-én a kormány engedélye nélkül írta alá, a cégbe­jegyzési eljárást az engedély hiányában is megindította (4/1991. (II. 13) PM rendelet 42. paragrafusa (3) bekezdés). A tevékenysé­ge folytán létrejött gazdasági társaság működése a Magyar Televí­zióra előnytelen volt. Figyelmen kívijl hagyta az IP-BUDAPEST Kft.-vel való gazdasági kapcsolatban azt a szabályt, hogy a költség­­vetési szervek pénzforgalmukat egyetlen pénzforgalmi jellegű bankszámlán bonyolíthatják (39/1984. (XI. 5.) Mt. rendelet 2. pa­ragrafusa (3) bekezdés. Aláírta az 1992. március 2-án és az 1992. március 20-án kelt szerződéseket az IP-BUDAPEST Kft.-vel, me­lyekben a Magyar Televízió nevében ellenérték nélkül mondott le jogokról, illetve 10 évre kizárólagos jogokat biztosított a kft. részé­re (1990. évi LXXXVI. tövény (Vegyestörvény) 11. paragrafusa (l)-(2) bekezdés). 1992. június 29-én aláírt az O.K. LINE Bt.-vel kötött szerződés a Miami Vice c. filmsorozat megvásárlása az IP-BUDAPEST Kft.-n keresztül hátrányos volt, a vételáron felül indokolatlanul áfá-t fizettetett ki a Magyar Televízióval. 3.) A TEXO-GRAPHICOMP Kft.-vel 1992. július 30-án hitel­­szerződést is leleplező szállítási szerződést kötött, így megsértette a hitelfelvétel tilalmát a Magyar Televíziót mint költségvetési szer­vet szabálytalanul 8 és fél évi időtartamra adóssággal terhelte meg (1992. évi XXXVII. törvény) (Államháztartási törvény) 100. pa­ragrafusa (1) bek. a) pontja. 5.) Az 1992. szeptember 7-én aláírt szerződéssel a PENTA-CO­­OP Kft.-vel szembeni 1 milliárd Ft követelést 650 millió Ft-tal szállította le a 350 millió Ft-ra csökkentett összegre garanciát nem kötött ki, így megsértette az állami követelésről lemondás tilalmá­ra vonatkozó szabályt. (Államháztartási törvény 108. paragrafusá­nak (2) bekezdése). 5.) Munkaköréből folyóan kötelezően alkalmazandó szabályok ismeretében szabálytalanul vette fel kinevezésétől kezdődően pré­mium kitűzése nélkül a havi 150%-os nagy összegű prémiumot. 7.) Az Állami Számvevőszék 1991. júniusi jelentése után ké­szült intézkedési tervben megállapított feladatait nem teljesítette, a Magyar Televízió gazdálkodási hiányosságai felszámolására, a sze­mélyi felelősségrevonásra nem tett intézkedéseket, a számlarendet nem alakíttatta ki. B) A fegyelmi tanács a tárgyalás és a vizsgálat iratanyaga alap­ján Bányai Gábor terhére a következő fegyelmi vétségek elköveté­sét állapította meg: 1. ) A NOVOFILM Stúdió Kft.-vel a Magyar Televízióra nézve előnytelen szerződéseket kötött, közreműködött előlegek indoko­latlan átutalásában (1991. május 16-i, 1991. december 13-i, 1992. október 12-i szerződések, 60 millió Ft előleg elszámolása). 2. ) 1991. július 2-án devizaengedély nélkül aláírta az ARBO In­ternational Gmbh-val kötött együttműködési szerződést, az ügylet a Magyar Televízióra hátrányos volt (az 1974. évi 1. sz. tvr. 6. pa­ragrafusa (1) bekezdés). 3. ) 1992. március 2-án a TV1 nevében szerződést írt alá az IP-BU­­DAPEST Kft-vel, melyben ellenérték nélkül mondott le jogokról. Fi­gyelmen kívül hagyta az IP-BUDAPEST Kft.-vel való gazdasági te­vékenységbe azt a szabályt, hogy a költségvetési szervek pénzforgal­mukat egyetlen pénzforgalmi jellegű bankszámlán bonyolíthatják (39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2. paragrafusa (3) bekezdés). 4. ) 1992 június 29-én aláírta az O.K. LINE Bt.-vel kötött szerző­dést, a Miami Vice c. filmsorozat megvásárlása az IP-BUDA­­PEST Kft.-n keresztül hátrányos volt, továbbá a vételáron felül in­dokolatlanul áfát fizettetett ki a Magyar Televízióval. 5. ) Munkaköri kötelezettségeire vonatkozó megbízási szerző­dést kötött közvetlen felettesével, Dr. Hankiss Elemérrel, így mun­kaköri feladatai ellátásáért munkabérén felül szabálytalan juttatást vett fel (1992. július 1-től 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 42. pa­ragrafusa). 6. ) 1992. december 11-én a Magyar Televízió telefax-berende­zésén több ország televíziójához valótlan tényállításokat tartalma­zó olyan felhívást intézett, melyben Magyarország jelenlegi hely­zetét antidemokratikusnak állította be, egyidejűleg a jogot félresöp­­rőnek, önkényes pert indítónak tüntette fel a magyar kormányt (1992. évi XXII. törvény (új Mt.) 103. paragrafusa (1) bek. c) pont­ja, Kjt. 39. paragrafusa (2) bek.). Az eljárás alá vont mindkét közalkalmazott felsorolt cselekmé­nyei, illetve mulasztásai az alábbi munkajogi szabályok szerint mi­nősülnek fegyelmi vétségnek. Az 1992. június 30-ig hatályos, a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (régi Mt.) 34. paragrafusa (2) bekezdése sze­rint „a dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. Munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírá­soknak, felettese utasításainak, valamint a szakmai szokásoknak megfelelően köteles elvégezni”. Ugyanezen törvény 55. paragrafusa (1) bekezdés szerint a munka­­viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegő dolgo­zóval szemben fegyelmi büntetést lehet kiszabni. Az 1992. július 1-jén hatályba lépett, a közalkalmazottak jogállásá­ról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 39. paragrafusa (2) be­kezdése szerint „a közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkal­mazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokások­nak, valamint a munkáltató utasításának megfelelően, a közérdek kizárólagos figyelembe vételével látja el”. •Ugyanezen törvény 45. paragrafusa (1) bekezdése szerint fe­gyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Az eljárás alá vont közalkalmazottak tagadták, hogy magatartá­sukkal fegyelmi vétséget követtek volna el. Állításuk szerint éppen a terhűkre rótt tevékenységeikkel érték el, hogy a Magyar Televízió megőrizte működőképességét, a műsorok nézettségét, magas színvo­nalát, pártatlanságát. A fegyelmi tanács azonban a bizonyítékokat mérlegelve arra a következtetésekre jutott, hogy a védekezéssel el­lentétben az eljárás alá vont közalkalmazottak a vizsgálóbiztosi véle­ményekben írt fegyelmi vétségeket — egy kivételével — elkövették. A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos által beszerzett iratok alapján nem látta bizonyítottnak, hogy Bányai Gábor az 1991—92. években 31 országban, összesen 145 napos, a Magyar Televíziót terhelőén 4 633 294 Ft költséggel járó hivatalos utazásai nem voltak összefüg­gésben munkaviszonyával, illetve közalkalmazotti jogviszonyával. E vonatkozásban a tényállás tisztázása az eljárás elhúzódását eredmé­nyezte volna és miután a büntetés kiszabására e fegyelmi vétség meg­állapítása a megállapított többi fegyelmi vétség mellett nem bírt vol­na jelentősséggel, a további bizonyítást mellőzte. A fegyelmi vétségek értékelésénél súlyosbítónak kellett figye­lembe venni a fegyelmi vétségek nagyobb számát, a magas összeg­szerűségeket, a folytatólagosságot, a közérdek súlyos sérelmét. Mindezeket mérlegelve a fegyelmi tanács álláspontja szerint mind­két közalkalmazott esetében az elkövetett fegyelmi vétségekkel ki­zárólag a legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban. A fegyelmi tanács eljárása a Kjt. 48—51. és 53. paragrafusaiba foglalt rendelkezéseken alapult. Budapest, 1993. január 19. napján. Dr. Nahlik Gábor a Magyar Televízió elnökének jogkörét gyakorló alelnöke, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi tanács elnöke Dr. Kodela László a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, kormánytanácsadó, a fegyelmi tanács tagja Dr. Lendvay Aladár kormánytanácsadó, a fegyelmi tanács tagja A Magyar Köztársaság kormánya 3599/1992. sz. határozatával létrehozott fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság dr. Hankiss Elemér, a Magyar Televízió államtitkári beso­rolású elnöke ellen a 3561/1992. sz. kormányhatározattal elrendelt fegyelmi eljárásban meghozta és kihirdette az alábbi határozatot: A fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárást a lemondásra és a munkavégzés alóli mentesítésre megszünteti. E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fő­városi Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni Indokolás Dr. Hankiss Elemér (aki Debrecenben, 1928. május 4-én szüle­tett) a köztársasági elnök kinevezése folytán 1990. augusztus 1. napjától a Magyar Televízió elnöke. E tisztségében mint központi költségvetési szerv vezetője a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. épvi II. törvény (régi Mt.) végrehajtási rendeletének (Mt. V.) 86. § (2) bekezdése alapján, magasabb vezető állású dolgozó­nak minősült, újabb besorolás hiányában a közalkalmazottak jogál­lásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálybalépését kö­vetően magasabb vezető állású közalkalmazottnak kell minősíteni. A 0155-XXXIII/l 990. sz. miniszterelnöki értesítés államtitkár­nak sorolta be, ennek folytán mint állami vezetőre az 1077/1987. (XII. 31.) MT sz. határozat is alkalmazandó. A kormány 1992. november 30-án — az ekkor tudomására ho­zott előzetes szakértői jelentés alapján — a kötelezettségei vétkes megszegésének gyanúja miatt 3561/1992. sz. határozatával fegyel­mi eljárást rendelt el dr. Hankiss Elemérrel szemben, majd 1992. december 9-én 3584/1992. sz. határozatával állásából felfüggesz­tette. Az ügy vizsgálóbiztosául kijelölt dr. Balsai István igazság­ügyminiszter a lefolytatott vizsgálat alapján 1993. január 4-én nyújtotta be véleményét és előterjesztését a 3599/1992. sz. kor­mányhatározattal megalakított fegyelmi tanácsnak mint fegyelmi bizottságnak. A vizsgálóbiztos indítványozta, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott ügyében a fegyelmi tanács, mint fegyelmi bi­zottság tartson tárgyalást és a fegyelmi vétségek súlyának megfele­lő büntetést szabjon ki. A fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság 1993. január 12., 20. és 21 napján tárgyalást tartott, a tényállás tisztázása céljából széles körű bizonyítási eljárást folytatott le, ennek keretében meghallgat­ta az eljárás alá vont közalkalmazottat. A tárgyaláson részt vett a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott jogi képviselője, továbbá közre­működött a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és helyettese. Dr. Hankiss Elemér és jogi képviselője indítványára afegyelmi ta­nács mint fegyelmi bizottság meghallgatta Sándor Pál, Lendvai György, Somosi Péter és Ficza Sándor tanúkat, valamint szakvéle­ményeik kiegészítésére dr. Pálok László és Szűcs-Gáspár György szakértőket és további iratokat szerzett be. A fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság a következő cselek­ményekre, illetve mulasztásokra folytatott bizonyítást: 1. ) Dr. Hankiss Elemér működése során a Magyar Televízió szervezetét annak ellenére alakította át, hogy erre jogszabályi felha­talmazása nem volt és az általa kidolgoztatott új Szervezeti és Mű­ködési Szabályzat jóváhagyását a felügyeleti jogot gyakorló Kor­mány elutasította — a szervezeti átalakítás a Magyar Televízióra hátrányos volt. A szervezeti átalakítás megsértette a 1047/1974. (IX. 18.) MT sz. határozat 6. pontját, melynek értelmében a Magyar Televízió Szervezeti és Működési Szabályzatát a kormány hagyja jóvá. 2. ) Vezetői tevékenységével lehetővé tette, hogy kijátsszák, majd megszegjék azt a tilalmat, mely szerint költségvetési szerv csak a kormány engedélyével létesíthet gazdasági társaságot. 1991. július 2-án a devizakülföldinek minősülő ARBO INTER­NATIONAL Gmbh-val engedély nélkül kötött együttműködési szerződést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom