Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-06 / 105. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP DOKUMENTUM 1994. MÁJUS 6., PÉNTEK 9 András ellen lefolytatott fegyelmi eljárások határozatai 1991. december 1-jén a kormány engedélye nélkül aláírta az IPBUDAPEST Kft. megalapításáról szóló társasági szerződést, s így lehetőséget teremtett arra, hogy a kft. a Magyar Televízióra nézve előnytelen működést fejtsen ki. Ellenőrzési kötelezettsége elmulasztása miatt nem akadályozta meg, hogy a Magyar Televízió a kft-vel közvetlenül fizettesse ki tartozásait harmadik személynek az egyszámlarendszer jogszabályi alapkövetelményeinek megsértésével. Lehetővé tette, hogy a TV 1 a kereskedelmi ügyek körében kötött szerződésekből eredő követeléseit ellenérték nélkül az 1992. március 2-án kelt szerződéssel az IP-BUDAPEST Kft.-re ruházzák át, továbbá, hogy az 1992. március 20-án kelt szerződéssel 10 éves időtartamra a Magyar Televízióra előnytelenül kizárálagos jogokat biztosítsanak a kft. számára. 3. ) Eltűrte és szorgalmazta a produkcióknak a Magyar Televízióra nézve előnytelen külső vállalkozásba adását, a vagyoni értékű jogot jelentő reklámidő szabálytalan értékesítését. Nem tett intézkedéseket a Magyar Televízióval szerződő kft.-k elszámolásainak szabálytalanságai megakadályozása érdekében, (pl. 1991. december 13-án kötött szerződés alapján a NOVOFILM STÚDIÓ Kft. működése, 60 millió Ft előleg elszámolásának kérdése, a CLAMATEL Kft. működése). 4. ) Jóváhagyásával 1992. július 30-án a TEXO-GRAPHICOMP Kft.-vel szállítási szerződést kötöttek, mellyel megsértették a költségvetési szervek hitelfelvételének tilalmát és az 1 évi költségvetési rendszerben gazdálkodó Magyar Televíziót 8 és fél költségvetési éven keresztüli adósságtörlesztésre kötelezték. 5. ) A PENTA-COOP Kft.-vel 1991. június 6-án aláírt szerződés során elmulasztotta a szükséges szerződéskötési gondosságot, az 1 milliárdos megállapodás teljesülését képtelenségnek tartva szerencsejátékszerű ügyletet kötött, hozzájárult ahhoz, hogy 1992. szeptember 7-én továbbra is garanciák nélkül 650 millió Ft tartozást elengedő szerződésmódosítást kössenek, nem szorgalmazta az intézkedéseket a tartozás behajtását illetően. A Magyar Televíziónak a fegyelmi eljárás alá vont elnöke a fenti cselekményekkel, illetve mulasztásokkal a következő törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezéseket sértette meg: — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. §, 98. (3) bek., 99. §, 100. (1) bek. a) pontja, 108. § (2) bek., — a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 14. § (1) és (2) bek., — az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 49. § (1) bek., — a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 51. § (4) bek., — a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2. § (3) bek., — a költségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról szóló 4/1991. (II. 13.) PM rendelet 42. § (3) bek. Dr. Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnökének tisztségében, mint az állami költségvetésből gazdálkodó egyik legfontosabb intézmény vezetője, működése során többször figyelmen kívül hagyta az intézmény állami és költségvetési minőségét, intézkedéseivel alkalmanként maga pótolta a törvényi szabályozást, illetve sértette meg a véleménye szerint helytelen jogszabályokat. Az általa helyesnek tartott cél elérése érdekében magánvállalkozói módszerekkel esetenként felelőtlenül kockáztatva a Magyar Televízió számára minél nagyobb többletjövedelm elérésére törekedett, ugyanakkor viszont megengedte, sőt lehetővé tette, hogy a többletjövedelem és a költségvetési juttatás egy részét ellenőrzés nélkül, néha szabálytalanul, a Magyar Televíziónak hátrányt is okozva költsék el. A fenti megállapítások ellenére a fegyelmi felelősségrevonásnak akadálya volt az a körülmény, hogy az eljárás alá vont közalkalmazott 1993. január 6-án a köztársasági elnöknek benyújtotta lemondását, aki erről a miniszterelnököt 1993. január 19-én hivatalosan értesítette, a kormány a lemondást tudomásul vette és a munkavégzési kötelezettség alól 1993. január 20-án kelt 3018/1993. sz. határozatával a közalkalmazottat mentesítette. Miután a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság mindezekről a Miniszterelnöki Hivataltól hivatalos értesítést kapott, a fegyelmi eljárást meg kellett szüntetnie és így az állásból felfüggesztés kérdésében sem határozhatott. A fegyelmi tanács, mint fegyelmi bizottság az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 49—51. és 53. §-a alapján járt el, alkalmazva a 1077/1987. (XII. 31.) MT sz. határozat 28. pontját is, figyelemmel arra a körülményre, hogy a Kjt. az állami vezetőnek minősülő, legmagasabb tisztségeket betöltő közalkalmazottakra önmagában nem alkalmazható. Budapest, 1993. év január hó 21. napján Dr. Kiss Gyula sk. munkaügyi miniszter, a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság elnöke Dr. Füzessy Tibor sk. tárca nélküli miniszter a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság tagja Dr. Kupa Mihály sk. pénzügyminiszter a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság tagja A kiadmány hiteléül: dr. Stifner Gábor főosztályvezető A Magyar Televízió fegyelmi tanácsa Dr. Bánó András főszerkesztő ellen elrendelt fegyelmi eljárásban meghozta az alábbi fegyelmi határozatot: A fegyelmi tanács dr. Bánó András főszerkesztővel szemben ELBOCSÁTÁS fegyelmi büntetést szab ki. Az elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedéséig — az állásból felfüggesztés együtt jár. A fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig a teljes átlagkeresetet vissza kell tartani. Az állásból felfüggesztés idejére járó átlagkereset visszatartott részét a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után kifizetni nem lehet. E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül keresettel lehet fordulni a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. Indoklás Dr. Bánó András 1978. augusztus 1-e óta dolgozik a Magyar Televíziónál, 1992. január 1-től mint az Egyenleg főszerkesztőség főszerkesztője. 1992. október 23-án az Egyenleg főszerkesztőség 22 órai hírműsorában olyan képsorok kerültek adásba, amelyek azt sugallták, hogy Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téri ünnepségen skinhead, náci sapkát viselő fiatalok akadályozták meg a köztársasági elnököt beszéde elmondásában. E híradás közrehatott a kibontakozó belpolitikai eseménysorozat felhevítésében — parlamenti bizottsági vizsgálat, legfőbb ügyészi vizsgálat indult a tények objektív feltárására. Dr. Bánó András főszerkesztő mindezalatt nem tett semmit a már kezdetben is vitatott híradás felülvizsgálatára, az esemény másfajta értékelésének bemutatására, megsértve így a kiegyensúlyozott objektív tájékoztatás alapvető követelményét. Az idő folyamán ismertté vált újabb adatok, illetve a régebbi adatok későbbi elemzése alapján kérdésessé vált az 1992. október 23-i Esti Egyenleg képsorainak hitelessége. 1993. június 23-án dr. Bánó András az Egyenleg híradása hitelességének igazolására sajtótájékoztatót tartott, melyen a következőket jelentette be: „Én egy hetedik érzéktől vezérelve eltettem ezt a musterkazettát, ezt a vágatlan kazettát egy széfbe. Körülbelül 6 perc időtartamú az a vágatlan anyag, amit a kézikamera rögzített, amelyben leállások vannak, tehát teljesen nyilvánvaló — itt akik a szakmában járatosak, azok tudják, hogy egy vágatlan felvételről van szó, életlen snittek vannak benne stb., stb., abszolút kozmetikázatlan. Most akkor következik az első rész, tehát 6 perc vágatlan.” E sajtótájékoztató után dr. Nahlik Gábor alelnök tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, ennek érdekében dr. Bánó András főszerkesztőhöz intézett 1993. június 28-i levelében a következőket írta: „Az Egyenleg főszerkesztőség 1992. október 23-án a Kossuth téren készült, a múlt héten az Egyenleg sajtótájékoztatóján bemutatott musterkazettát és a felvételhez használt kamerát műszaki vizsgálat céjából kérem az alelnöki irodába haladéktalanul eljuttatni szíveskedjék.” Dr. Bánó András 1993. június 28-i válaszlevele az alábbiakat tartalmazza: „Kérésének megfelelően megküldjük önnek az 1992. október 23-án Kossuth téren készült anyag musterkazettáját. A felvételhez használt kamerát átadni nem tudjuk, mert ebben az esetben az Egyenleg adását veszélyeztetnénk. A kamera reggel 8.00 órától este 9.00 óráig folyamatosan üzémel. Amennyiben a kért kamera helyett cserekamerát tudunk kapni, abban az esetben azonnal rendelkezésre tudjuk bocsátani.” A cserekamera biztosítása után dr. Bánó András a „felvételhez használt kamerát” is átadta a műszaki vizsgálat céljára, amelyet a SONY Broadcast International folytatott le, és amelynek eredményét az 1993. október 12-i szakvélemény a következőképpen rögzíti: „A szalag egyáltalán nem camcorder felvétel, hanem egy az azt követően stúdiómagnón montírozott szalag. (- The tape is not in fact a camcorder recording at all, but a subsequently edited tape made on a studio VTR.) Erről a „vágások” (jelenetváltások) minőségéből lehet meggyőződni és abból, hogy a szalagról lejátszott RF (demodulálatlan hordozójel) nem ugyanolyan, mint azon a camcorderen készült felvételé, amelyet a vizsgálat céljaira Önök rendelkezésünkre bocsátottak:” A szakértői álláspont ismeretében dr. Bánó András főszerkesztő három beosztottja kíséretében 1993. október 26-án ismét sajtótájékoztatót tartott, melyen többek között az alábbiakat közölte: „Soha egyetlen alkalommal nekem az alelnök úr nem mondta, hogy neki arra a kazettára van szüksége, ami ott, a téren készült, hogy az eredetit, ott, a téren készültet adjuk oda, ő mindig azt mondta, adjam oda neki azt a kazettát, amit a sajtótájékoztatón mutattam be. Ha egyszer valamikor kérte volna, hogy a kézikamerából kivett kazettát adjam oda neki, megmondhattam volna neki, hogy azt már 8 hónappal ezelőtt átírták, ezeket a felvételeket tartalmazta.” Dr. Bánó András tehát 1993. június 23-án a kazetta bemutatásával megtévesztette munkáltatóját és a közvéleményt, vitathatatlan bizonyítékaként tüntetve fel az Esti Egyenleg 1992. október 23-i adása teljes hitelességének, ezirányú tevékenységét újabb sajtótájékoztató tartásával még a szakértői vélemény ellenére is folytatta. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik. „A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően a közérdek kizárólagos figyelembevételével látja el. Munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.” A Magyar Televízió etikai kódexének 3. pontjában a pártatlanságról szóló rendelkezések olvashatók az alábbiak szerint: „A hírműsorok nem teremtik, hanem közvetítik az eseményeket. A hangnak és a képnek összhangban kell lennie. Megengedhetetlen a képek sugalmazó, megtévesztő alkalmazása. Olyan megalapozott beszámolót kell adni, amelynek alapján a közönség véleményt tud formálni. Tilos a megfellebbezhetetlen vagy más nézeteket figyelmen kívül hagyó riporteri állásfoglalás. A műsorok alapján a közönség számára nem derülhet ki a riporter, a tudósító vagy a műsorvezető személyes véleménye a szóban forgó ügyről. A műsorok főszerkesztői, szerkesztői és riporterei kötelesek gondoskodni arról, hogy ésszerű időhatáron belül eleget tegyenek a témájukkal kapcsolatos sokféle nézet és eltérő érdek bemutatásának. Nem fogadható el az az álláspont, hogy más műsorstúdiókban, szerkesztőségekben készülő műsorok majd gondoskodnak az egyensúlyt megteremtő nézetek kifejtéséről. Ha a közéletben ugyanarról a problémáról ellentétes állítások hangzanak el, a hírműsoroknak ezt az események fejlődésének bemutatásával megfelelően jelezniük kell.” Az ellene indult fegyelmi eljárásban dr. Bánó András főszerkesztő elismerte, hogy a majdnem 2 éve a vezetése alatt álló főszerkesztőség csak a szokás, nem pedig írásban lefektetett technológiai rend alapján működött, továbbá, hogy az 1992. október 23-a óta eltelt időszakban, mint vezető, elmulasztotta tisztázni az álláspontja szerint is „nagy hibával” készített felvétel körülményeit. Meghökkentő volt dr. Bánó Andrásnak az a kijelentése, mely a következőképpen hangzik: „...nekem az volna az érdekem, hogy minél több felvétel bizonyítsa a skinheadek tevékenységét.” (1. az 1993. november 8-i vizsgálóbiztosi meghallgatási jkv. 12. old.) Az 1993. október 26-i sajtótájékoztató megtartásával, az ott tett látszólag semleges kijelentéseivel is, megkérdőjelezte a munkáltatói döntések jogszerűségét, erősítette beosztottjainak elhatározását a munka — műsoradást veszélyeztető — jogellenes megtagadására, a jogszerű munkáltatói intézkedéseket a demokratikus jogrendet veszélyeztető, országos jelentőségű közügyként tárta a nagy nyilvánosság elé. Dr. Bánó András főszerkesztőnek a fentiekben kifejtett magatartása és a fenti szabályok alapján megállapítható, hogy dr. Bánó András, mint a nézettség mértéke szempontjából második legolvasottabb „napilap” főszerkesztője hivatásbeli és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő olyan lényeges kötelezettségeit szegte meg vétkesen, hogy vele szemben kizárólag az elbocsátás fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmi tanács megállapítja, hogy szabályszerű értesítése mellett a fegyelmi tárgyalást azért kellett az eljárás alá vont közalkalmazott távollétében a törvényes 8 napos határidőn belül megtartani, mert dr. Bánó András újabb súlyos fegyelmi vétséget követett el: az állásából felfüggesztést fizetett szabadságnak tekintve, munkáltatói engedély nélkül, a fegyelmi tárgyalás általa is kiszámítható idejére külföldre utazott, és /észt vett a „Média a demokráciáért” elnevezésű konferencián a Nemzetközi Újságíró Szövetség vendégeként Koppenhágában, lehetőséget teremtve a magyar demokratikus jogrend elleni propagandára. A határozat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. § (1) és (2) bekezdésén, 48—51. §-ain alapul. Budapest, 1993. december hó 3. napján. Dr. Nahlik Gábor a Magyar Televízió elnöki jogkörét gyakorló alelnöke, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi tanács elnöke Hajdufy Miklós Kocsis L. Mihály igazgató, igazgató, a fegyelmi tanács tagja a fegyelmi tanács tagja
