Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-06 / 105. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP DOKUMENTUM 1994. MÁJUS 6., PÉNTEK 9 András ellen lefolytatott fegyelmi eljárások határozatai 1991. december 1-jén a kormány engedélye nélkül aláírta az IP­­BUDAPEST Kft. megalapításáról szóló társasági szerződést, s így lehetőséget teremtett arra, hogy a kft. a Magyar Televízióra nézve előnytelen működést fejtsen ki. Ellenőrzési kötelezettsége elmu­lasztása miatt nem akadályozta meg, hogy a Magyar Televízió a kft-vel közvetlenül fizettesse ki tartozásait harmadik személynek az egyszámlarendszer jogszabályi alapkövetelményeinek megsérté­sével. Lehetővé tette, hogy a TV 1 a kereskedelmi ügyek körében kö­tött szerződésekből eredő követeléseit ellenérték nélkül az 1992. március 2-án kelt szerződéssel az IP-BUDAPEST Kft.-re ruház­zák át, továbbá, hogy az 1992. március 20-án kelt szerződéssel 10 éves időtartamra a Magyar Televízióra előnytelenül kizárálagos jo­gokat biztosítsanak a kft. számára. 3. ) Eltűrte és szorgalmazta a produkcióknak a Magyar Televízi­óra nézve előnytelen külső vállalkozásba adását, a vagyoni értékű jogot jelentő reklámidő szabálytalan értékesítését. Nem tett intéz­kedéseket a Magyar Televízióval szerződő kft.-k elszámolásainak szabálytalanságai megakadályozása érdekében, (pl. 1991. decem­ber 13-án kötött szerződés alapján a NOVOFILM STÚDIÓ Kft. működése, 60 millió Ft előleg elszámolásának kérdése, a CLAMA­­TEL Kft. működése). 4. ) Jóváhagyásával 1992. július 30-án a TEXO-GRAPHI­­COMP Kft.-vel szállítási szerződést kötöttek, mellyel megsértet­ték a költségvetési szervek hitelfelvételének tilalmát és az 1 évi költségvetési rendszerben gazdálkodó Magyar Televíziót 8 és fél költségvetési éven keresztüli adósságtörlesztésre kötelezték. 5. ) A PENTA-COOP Kft.-vel 1991. június 6-án aláírt szerző­dés során elmulasztotta a szükséges szerződéskötési gondosságot, az 1 milliárdos megállapodás teljesülését képtelenségnek tartva szerencsejátékszerű ügyletet kötött, hozzájárult ahhoz, hogy 1992. szeptember 7-én továbbra is garanciák nélkül 650 millió Ft tarto­zást elengedő szerződésmódosítást kössenek, nem szorgalmazta az intézkedéseket a tartozás behajtását illetően. A Magyar Televíziónak a fegyelmi eljárás alá vont elnöke a fen­ti cselekményekkel, illetve mulasztásokkal a következő törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezéseket sértette meg: — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 97. §, 98. (3) bek., 99. §, 100. (1) bek. a) pontja, 108. § (2) bek., — a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 14. § (1) és (2) bek., — az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 49. § (1) bek., — a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az állam­­háztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. tör­vény 51. § (4) bek., — a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 2. § (3) bek., — a költségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról szó­ló 4/1991. (II. 13.) PM rendelet 42. § (3) bek. Dr. Hankiss Elemér a Magyar Televízió elnökének tisztségé­ben, mint az állami költségvetésből gazdálkodó egyik legfonto­sabb intézmény vezetője, működése során többször figyelmen kí­vül hagyta az intézmény állami és költségvetési minőségét, intéz­kedéseivel alkalmanként maga pótolta a törvényi szabályozást, il­letve sértette meg a véleménye szerint helytelen jogszabályokat. Az általa helyesnek tartott cél elérése érdekében magánvállalkozói módszerekkel esetenként felelőtlenül kockáztatva a Magyar Televí­zió számára minél nagyobb többletjövedelm elérésére törekedett, ugyanakkor viszont megengedte, sőt lehetővé tette, hogy a többlet­­jövedelem és a költségvetési juttatás egy részét ellenőrzés nélkül, néha szabálytalanul, a Magyar Televíziónak hátrányt is okozva költsék el. A fenti megállapítások ellenére a fegyelmi felelősségrevonásnak akadálya volt az a körülmény, hogy az eljárás alá vont közalkalma­zott 1993. január 6-án a köztársasági elnöknek benyújtotta lemondá­sát, aki erről a miniszterelnököt 1993. január 19-én hivatalosan értesí­tette, a kormány a lemondást tudomásul vette és a munkavégzési köte­lezettség alól 1993. január 20-án kelt 3018/1993. sz. határozatával a közalkalmazottat mentesítette. Miután a fegyelmi tanács mint fegyel­mi bizottság mindezekről a Miniszterelnöki Hivataltól hivatalos érte­sítést kapott, a fegyelmi eljárást meg kellett szüntetnie és így az állás­ból felfüggesztés kérdésében sem határozhatott. A fegyelmi tanács, mint fegyelmi bizottság az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 49—51. és 53. §-a alapján járt el, alkalmaz­va a 1077/1987. (XII. 31.) MT sz. határozat 28. pontját is, figye­lemmel arra a körülményre, hogy a Kjt. az állami vezetőnek minő­sülő, legmagasabb tisztségeket betöltő közalkalmazottakra önma­gában nem alkalmazható. Budapest, 1993. év január hó 21. napján Dr. Kiss Gyula sk. munkaügyi miniszter, a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság elnöke Dr. Füzessy Tibor sk. tárca nélküli miniszter a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság tagja Dr. Kupa Mihály sk. pénzügyminiszter a fegyelmi tanács mint fegyelmi bizottság tagja A kiadmány hiteléül: dr. Stifner Gábor főosztályvezető A Magyar Televízió fegyelmi tanácsa Dr. Bánó András főszerkesztő ellen elrendelt fegyelmi eljá­rásban meghozta az alábbi fegyelmi határozatot: A fegyelmi tanács dr. Bánó András főszerkesztővel szemben ELBOCSÁTÁS fegyelmi büntetést szab ki. Az elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedé­séig — az állásból felfüggesztés együtt jár. A fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig a teljes átlagkeresetet vissza kell tartani. Az állásból felfüggesztés idejére járó átlagkereset visszatar­tott részét a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után kifi­zetni nem lehet. E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül keresettel lehet fordulni a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. Indoklás Dr. Bánó András 1978. augusztus 1-e óta dolgozik a Ma­gyar Televíziónál, 1992. január 1-től mint az Egyenleg főszer­kesztőség főszerkesztője. 1992. október 23-án az Egyenleg főszerkesztőség 22 órai hírműsorában olyan képsorok kerültek adásba, amelyek azt su­gallták, hogy Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téri ünnepségen skinhead, náci sapkát viselő fiatalok akadályozták meg a köztársasági elnököt beszéde elmondásában. E híradás közrehatott a kibontakozó belpolitikai eseményso­rozat felhevítésében — parlamenti bizottsági vizsgálat, leg­főbb ügyészi vizsgálat indult a tények objektív feltárására. Dr. Bánó András főszerkesztő mindezalatt nem tett semmit a már kezdetben is vitatott híradás felülvizsgálatára, az ese­mény másfajta értékelésének bemutatására, megsértve így a ki­egyensúlyozott objektív tájékoztatás alapvető követelményét. Az idő folyamán ismertté vált újabb adatok, illetve a régeb­bi adatok későbbi elemzése alapján kérdésessé vált az 1992. október 23-i Esti Egyenleg képsorainak hitelessége. 1993. június 23-án dr. Bánó András az Egyenleg híradása hi­telességének igazolására sajtótájékoztatót tartott, melyen a kö­vetkezőket jelentette be: „Én egy hetedik érzéktől vezérelve eltettem ezt a musterka­­zettát, ezt a vágatlan kazettát egy széfbe. Körülbelül 6 perc időtartamú az a vágatlan anyag, amit a kézikamera rögzített, amelyben leállások vannak, tehát teljesen nyilvánvaló — itt akik a szakmában járatosak, azok tudják, hogy egy vágatlan felvételről van szó, életlen snittek vannak benne stb., stb., ab­szolút kozmetikázatlan. Most akkor következik az első rész, te­hát 6 perc vágatlan.” E sajtótájékoztató után dr. Nahlik Gábor alelnök tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, ennek érdekében dr. Bánó András főszer­kesztőhöz intézett 1993. június 28-i levelében a következőket írta: „Az Egyenleg főszerkesztőség 1992. október 23-án a Kos­suth téren készült, a múlt héten az Egyenleg sajtótájékoztató­ján bemutatott musterkazettát és a felvételhez használt kame­rát műszaki vizsgálat céjából kérem az alelnöki irodába hala­déktalanul eljuttatni szíveskedjék.” Dr. Bánó András 1993. június 28-i válaszlevele az alábbia­kat tartalmazza: „Kérésének megfelelően megküldjük önnek az 1992. októ­ber 23-án Kossuth téren készült anyag musterkazettáját. A fel­vételhez használt kamerát átadni nem tudjuk, mert ebben az esetben az Egyenleg adását veszélyeztetnénk. A kamera reggel 8.00 órától este 9.00 óráig folyamatosan üzémel. Amennyiben a kért kamera helyett cserekamerát tudunk kap­ni, abban az esetben azonnal rendelkezésre tudjuk bocsátani.” A cserekamera biztosítása után dr. Bánó András a „felvétel­hez használt kamerát” is átadta a műszaki vizsgálat céljára, amelyet a SONY Broadcast International folytatott le, és amelynek eredményét az 1993. október 12-i szakvélemény a következőképpen rögzíti: „A szalag egyáltalán nem camcorder felvétel, hanem egy az azt követően stúdiómagnón montírozott szalag. (- The tape is not in fact a camcorder recording at all, but a subsequently edi­ted tape made on a studio VTR.) Erről a „vágások” (jelenet­­váltások) minőségéből lehet meggyőződni és abból, hogy a szalagról lejátszott RF (demodulálatlan hordozójel) nem ugyanolyan, mint azon a camcorderen készült felvételé, ame­lyet a vizsgálat céljaira Önök rendelkezésünkre bocsátottak:” A szakértői álláspont ismeretében dr. Bánó András főszer­kesztő három beosztottja kíséretében 1993. október 26-án is­mét sajtótájékoztatót tartott, melyen többek között az alábbia­kat közölte: „Soha egyetlen alkalommal nekem az alelnök úr nem mond­ta, hogy neki arra a kazettára van szüksége, ami ott, a téren ké­szült, hogy az eredetit, ott, a téren készültet adjuk oda, ő min­dig azt mondta, adjam oda neki azt a kazettát, amit a sajtótájé­koztatón mutattam be. Ha egyszer valamikor kérte volna, hogy a kézikamerából kivett kazettát adjam oda neki, megmondhat­tam volna neki, hogy azt már 8 hónappal ezelőtt átírták, ezeket a felvételeket tartalmazta.” Dr. Bánó András tehát 1993. június 23-án a kazetta bemuta­tásával megtévesztette munkáltatóját és a közvéleményt, vitat­hatatlan bizonyítékaként tüntetve fel az Esti Egyenleg 1992. október 23-i adása teljes hitelességének, ezirányú tevékenysé­gét újabb sajtótájékoztató tartásával még a szakértői vélemény ellenére is folytatta. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 39. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik. „A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően a közérdek kizárólagos figyelembevételével látja el. Munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.” A Magyar Televízió etikai kódexének 3. pontjában a pártat­lanságról szóló rendelkezések olvashatók az alábbiak szerint: „A hírműsorok nem teremtik, hanem közvetítik az esemé­nyeket. A hangnak és a képnek összhangban kell lennie. Megenged­hetetlen a képek sugalmazó, megtévesztő alkalmazása. Olyan megalapozott beszámolót kell adni, amelynek alap­ján a közönség véleményt tud formálni. Tilos a megfellebbezhetetlen vagy más nézeteket figyelmen kívül hagyó riporteri állásfoglalás. A műsorok alapján a közönség számára nem derülhet ki a ri­porter, a tudósító vagy a műsorvezető személyes véleménye a szóban forgó ügyről. A műsorok főszerkesztői, szerkesztői és riporterei kötelesek gondoskodni arról, hogy ésszerű időhatáron belül eleget tegye­nek a témájukkal kapcsolatos sokféle nézet és eltérő érdek be­mutatásának. Nem fogadható el az az álláspont, hogy más mű­sorstúdiókban, szerkesztőségekben készülő műsorok majd gon­doskodnak az egyensúlyt megteremtő nézetek kifejtéséről. Ha a közéletben ugyanarról a problémáról ellentétes állítá­sok hangzanak el, a hírműsoroknak ezt az események fejlődé­sének bemutatásával megfelelően jelezniük kell.” Az ellene indult fegyelmi eljárásban dr. Bánó András főszer­kesztő elismerte, hogy a majdnem 2 éve a vezetése alatt álló főszerkesztőség csak a szokás, nem pedig írásban lefektetett technológiai rend alapján működött, továbbá, hogy az 1992. október 23-a óta eltelt időszakban, mint vezető, elmulasztotta tisztázni az álláspontja szerint is „nagy hibával” készített felvé­tel körülményeit. Meghökkentő volt dr. Bánó Andrásnak az a kijelentése, mely a következőképpen hangzik: „...nekem az volna az érdekem, hogy minél több felvétel bi­zonyítsa a skinheadek tevékenységét.” (1. az 1993. november 8-i vizsgálóbiztosi meghallgatási jkv. 12. old.) Az 1993. október 26-i sajtótájékoztató megtartásával, az ott tett látszólag semleges kijelentéseivel is, megkérdőjelezte a munkáltatói döntések jogszerűségét, erősítette beosztottjainak elhatározását a munka — műsoradást veszélyeztető — jogelle­nes megtagadására, a jogszerű munkáltatói intézkedéseket a demokratikus jogrendet veszélyeztető, országos jelentőségű közügyként tárta a nagy nyilvánosság elé. Dr. Bánó András főszerkesztőnek a fentiekben kifejtett ma­gatartása és a fenti szabályok alapján megállapítható, hogy dr. Bánó András, mint a nézettség mértéke szempontjából máso­dik legolvasottabb „napilap” főszerkesztője hivatásbeli és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő olyan lényeges kötele­zettségeit szegte meg vétkesen, hogy vele szemben kizárólag az elbocsátás fegyelmi büntetés alkalmazható. A fegyelmi tanács megállapítja, hogy szabályszerű értesíté­se mellett a fegyelmi tárgyalást azért kellett az eljárás alá vont közalkalmazott távollétében a törvényes 8 napos határidőn be­lül megtartani, mert dr. Bánó András újabb súlyos fegyelmi vétséget követett el: az állásából felfüggesztést fizetett szabad­ságnak tekintve, munkáltatói engedély nélkül, a fegyelmi tár­gyalás általa is kiszámítható idejére külföldre utazott, és /észt vett a „Média a demokráciáért” elnevezésű konferencián a Nemzetközi Újságíró Szövetség vendégeként Koppenhágában, lehetőséget teremtve a magyar demokratikus jogrend elleni propagandára. A határozat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. § (1) és (2) bekezdésén, 48—51. §-ain alapul. Budapest, 1993. december hó 3. napján. Dr. Nahlik Gábor a Magyar Televízió elnöki jogkörét gyakorló alelnöke, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a fegyelmi tanács elnöke Hajdufy Miklós Kocsis L. Mihály igazgató, igazgató, a fegyelmi tanács tagja a fegyelmi tanács tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom