Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-31 / 125. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 31., KEDD 5 Nem mindig a drágább a jobb Vásároljunk figyelmesebben A vásárlók nagy része a tetszetős csomagolású, importált élelmiszereket keresi még akkor is, ha áruk meglehetősen borsos. Sajnos ezek nem minden esetben felelnek meg az elvárásoknak. Érthető módon mindenki a legjobbat akarja az asztalra tenni, de ahhoz, hogy valóban kitűnő minőségű élelmiszert vehessenek, számos ismérvet kell ellenőrizniük a vásárlóknak. A Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szakembereinek vizsgálataiból kiderül, hogy az importélelmiszerek behozatalával és forgalmazásával kapcsolatban gyakorta tapasztaltak szabálytalanságot. A nagy- és kiskereskedelmi egységek több mint felénél a minőségvizsgálatról készült szakvélemény nem volt megtalálható. A magyar nyelvű tájékoztató hiánya is általános, így a vevő csak sejtheti, hogy valójában mit vesz. Bár az importált élelmiszerek választéka rendkívül bőséges, érdemes hazai termékeket venni. Ennek oka az európai mércével mérve is szigorú minőségi előírások és szabályok. A hazai gyümölcsjoghurtok például gyakorta sokkal több valódi gyümölcsöt tartalmaznak, mint a sokat reklámozott nyugati termékek. Egy korábbi rendelet értelmében a kereskedők behozhatnak és egy bizonyos ideig forgalmazhatnak olyan élelmiszereket is, amelyek szavatossági ideje az adott országban lejárt vagy rövid időn belül lejár. Ennek feltétele, hogy e tényt az árun fel kell tüntetni és olcsóbban kell adni. Ezt gyakorta elfelejtik közölni a vevővel, így nem biztos, hogy a borsos árért a legjobb minőséget kapják. A magyar húskészítményeket világszerte keresik és kiváló minőségüket elismerik. Mégis meglepően nagy mennyiségű külföldi húskészítményt vásárolnak. Azért, hogy mindenki kiválaszthassa a számára szükséges legjobb élelmiszert, alaposan el kell olvasni az árun lévő adatokat. Vásárlás előtt győződjenek meg arról, hogy a terméken egyértelműen és olvashatóan (magyarul) fel van e tüntetve a szavatossági idő, a származási hely, az importáló cég neve (külföldi árunál), az összetétele és az ára. Bizalommal vásároljanak hazai élelmiszereket, mert minőségük vetekszik a behozottakéval, áruk kedvezőbb és már a csomagolásuk is tetszetősebb, célszerűbb. Nem mindig a drágább a jobb. (szűcs) Strandnyitás nagy tervekkel A szép környezet vonzó JlÉfei A fürdők, a vendéglátóipamak azon sa^SrKjátos intézményei, mM amelyek sosem hoznak annyi pénzt, mint amenynyit beléjük ől esztendőnként a gazda. Vagyis képtelenek az önálló életre, mert örökké veszteségesek, állítják a hozzáértők. Nos, ami azt illeti, a nagykőrösi strandnak is mindig rosszul állt a szénája. A ’90-es évek elején már közel 1 millió forintra rúgott éves deficitje, amit a város költségvetésének kellett időről-időre elviselnie. Érdekes, amióta magánkézbe került a fürdő üzemeltetése, a bérlő sokkal kevesebbszer hivatkozik a gazdaságtalanságra. Pedig állítólag Kőrös közfürdője az egyetlen az országban, amely sehonnan nem kap egy fdlér támogatást. Még azt sem lehet mondani, hogy a belépőjegyek árának emelésével javították meg a strand pénzügyeit, hiszen a 90, illetve a diákok és nyugdíjasok 60 forintos napijegyeinek ára inkább alatta van a környékbeli hasonló intézmények tarifáinak. Az igényes vendégek biztosan nem sokallják. Bőven kárpótolja őket a tiszta, ápolt, kellemes környezet, amelyről a nyitáskor a város polgármestere is elismerő szavakkal szólt. Veres Sándorné a strandot bérlő ceglédi illetőségű Gránit lmpex Bt. vezetője mégsem igazán elégedett. A jelenlegi körülményeket tovább szeretné még javítani. Csak hát egy strand fejlesztéséhez is három dolog kell: pénz, pénz és megint pénz. — A tavalyi fürdőszezont közepes eredménnyel zártuk, pedig eléggé zűrzavaros évünk volt. Üzlettársunk csupán rászedte a céget, jókora adóssággal hagyott itt bennünket — meséli Veresné. — Azt beszélik, hogy a strandon ennél sokkal nagyobb mértékű fejlesztéseket is fontolgatnak. — Nem titkolom, sok fantáziát látok ebben a fürdőben, és a helyi igényeket ismerve, úgy gondolom, előbb-utóbb megtérülnének a beruházások. Nagyon kellene Kőrösnek például egy fedett uszoda, télire pedig egy korcsolyapálya. A kérdés csak az, miből? Támogatást sehonnan nem kapunk, ezért már olyasmire is gondoltán, hogy talán gyűjtést kellene elindítani. Beláttam, ezek a nagy költségekkel járó beruházások csak akkor valósíthatók meg, ha majd egyszer be lehet azokat szorítani a település költségvetésébe. Nemcsak üzleti megfontolásból lenne fontos a fejlesztés, hanem azért is, mert sajnos Kőrösön kevés a szórakozási lehetőség. M. J. Szabad-e eladni az aranytojást tojó tyúkot? Fura döntések Albertirsán Albertirsa lakói bizonyára még nem értesültek arról, milyen különös események zajlottak községük önkormányzatának legutóbbi ülésein. Sokan feltehetó'en nem sejtik, hogy a polgármester és támogatóinak köre a település külterületének legszebb részét — benne a gyönyörű fekvésű termálvizes stranddal és az idilli hangulatú horgásztóhoz csatlakozó területekkel — a jelek szerint meglehetősen gyanús, aggodalomra okot adó módszerekkel kívánják értékesíteni. — A területet illetően két felfogás áll szemben egymással: eladni, vagy nem eladni — mondta Roszík Mihály evangélikus lelkész, önkormányzati képviselő, akinek házá• RÉSZÜtT; 1983 - 1985 MFUTOSA HAGVRÖ2SFC U1WS*9A. ÜZEMI I ÉS INTÍ/MEtiYEI PÉtHÁS MSZKfOCÁSAtWÍ CREBMFttTERfXT. • ban többen is összegyűltek, hogy hangot adjanak felháborodásuknak. Dr. Mányi Erzsébet önkormányzati képviselő felsorolta, mit foglal magában a szóban forgó terület. Megtudtuk, hogy a tervezett adásvétel hetvenhat hektárnyi területet érint, amiből harminchat hektár önkormányzati tulajdonban van. Ebből négy hektárt foglal el a fürdő, amelynek öltözője, négy medencéje, illetve magántulajdonban lévő, a vendéglátást szolgáló épületei vannak. A fürdő szomszédságában áll az önkormányzat vendégháza, ami éppúgy eladásra kerülne, mint a horgásztó körüli, kárpótlással szerzett magántulajdonú földek, illetve a volt téesz által létrehozott fafeldolgozó vállalat is. Mindez háromszázötvenmillióért. Major Judit önkormányzati képviselő szerint észszerűden az az elképzelés, hogy az önkormányzat előbb vegye meg a magántulajdonú részeket, majd azután adja el a saját résszel együtt. A képviselőnő kifogásolta, hogy magát a fürdőt, az ott élők gyógyulását, felüdülését szolgáló egyetlen természeti kincset potom pénzért — mindössze harmincnyolcmillió forintra taksálták — kótyavetyéljék el. Szakértők által végzett értékbecslés tudomása szerint nem történt, annak ellenére, hogy ezt többször is kérték. Arra a kérdésre, hogy miként vetődött fel a fürdő eladásának ötlete, Roszík Mihály így válaszolt: — Még 1992. december 29-én arról volt szó, hogy a fürdő kivételével eladjuk a többi földterületet. A fürdő eladását azonban nem terveztük. Azóta sok minden megváltozott. A polgármester körülbelül két hónappal ezelőtt gyors döntésre akart jutni. Megfelelő információk, szakértői vélemények, várható következmények reális felmérése és az ilyenkor szükséges írásos előterjesztések hiányában a képviselő-testület többsége az eladás mellett döntött, azzal a fenntartással, hogy ragaszkodik a szakértői véleményekhez. De mi is történt a múlt héten, az albertirsai önkormányzat keddi és csütörtöki ülésein? Nos, kedden a testület mégis úgy döntött, hogy nem adja el a területet a Lagunas Bt.-nek, amelynek nagyralátó terveiben állítólag fürdőszálló és szórakozóhely felépítése is szerepel. A döntés mindössze egy szavazaton múlott, ugyanis a testület húsztagú, és így tizenegy igen szavazat kellett volna ahhoz, hogy az eladás mellé felsorakozók álláspontja győzzön. Ezzel szemben csak tízen szavaztak igennel. A polgármester tudomásul vette a döntést, és úgy tűnt, hogy megnyugodhatnak a kedélyek. Dr. Mányi Erzsébet: — Azt mondtam, s ezt a jegyzőkönyv is tanúsítja, hogy nem tartom korrektnek az árukapcsolást, a vevők igényének a kielégítését, nevezetesen azt, hogy az eladásra szánt területet csak abban az esetben hajlandók megvenni, ha az önkormányzat eladja a fürdőt is. Ezzel én nem értek egyet, mint ahogy azzal sem, hogy a fürdő körüli területet — egy kilométeres körzetben — a többi földhöz hasonló alacsony áron adjuk el, mert ezáltal megrövidítjük magunkat. Major Judit: — Februárban többen is javasoltuk, hogy tartsunk falugyűlést, ha már népszavazásról nem lehet szó az országgyűlési választások közelsége miatt. Ez nem történt meg. Hangsúlyozom, hogy mi itt különféle pártokat képviselünk, és nem ennek vagy annak a pártnak az érdekeit nézzük, hanem a község lakosságáét. Ne felejtsük el, hogy a fürdőnk közadakozásból épült, ideértve a nyugdíjasok néhány száz forintjait is. Sokkal kisebb horderejű kérdésekben, mint például egy piac tetővel való befedése, a polgármester kötelezett minket arra, hogy hívjuk össze a körzeteink lakóit. Szerinte mcst nincs értelme a falugyűlésnek, mert az nem azonos a községünk egészével. Sajnos kezdettől fogva komoly lépések történtek annak a megakadályozására, hogy szélesebb körben tájékoztatva legyenek az emberek. Roszík Mihály: — Már korábban kértem a döntés elhalasztását, számvevőszéki vizsgálatot és népszavazást sürgettem, és természetesen a megfelelő semleges szakértők bevonását. Elmondtam, hogy bennünket nem azért választottak az önkormányzatba, hogy a vagyont elherdáljuk, hanem azért, hogy a közösség javára okosan gazdálkodjunk vele. A keddi szavazás során el is dőlt a kérdés. Mi legalábbis ebben a meggyőződésben mentünk a csütörtöki ülésre. Beszélgetésünk során kiderült, hogy ezen az ülésen váratlan fordulat történt. Az egyik önkormányzati képviselő, aki kedden a szavazáskor még tartózkodott, bejelentette, hogy meggondolta magát, és mégis az eladás mellett foglal állást. A polgármester e bejelentésre hivatkozva — Roszík Mihályék tiltakozása ellenére — újbóli szavazást rendelt el, amelynek során az igennel szavazók többségbe kerültek. Szerettük volna hallani a polgármester véleményét e különös ügyről, ezért a lelkész úr telefonon megpróbálta őt a beszélgetésre házába invitálni. A község első embere azonban ez idő tájt nem tartózkodott otthon, így vele nem sikerült szót váltanunk. A jelenlévők — közülük ezúttal csak az önkormányzati képviselők véleményét adtuk közre — elmondták, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert úgy hírlik, pénteken az ügyben már aláírásokkal megerősített megállapodások is történtek. A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében a tiltakozók a köztársasági megbízotthoz fordulnak, és mielőbbi segítségét kérik. Szeretnék elérni, hogy a fürdő eladásától végleg tekintsenek el a községi vezetők, hiszen felmerült a bérbeadás ötlete is, és szeretnék, ha a fürdő ügye nem érintené az eladásban esetleg érdekelt földtulajdonosokat. Szeretnénk továbbá teljes körű tájékoztatást — az önkormányzat helyi lapja e téren nem felelt meg a várakozásoknak —, és szeretnék a népszavazás kiírását is, amire korábban volt már példa, igaz, a mostaninál jóval kisebb horderejű kérdésben, nevezetesen a község címerének elfogadásával kapcsolatban. Bánó Attila A szerző felvételei
