Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-25 / 120. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 25., SZERDA 5 Interjú Csaky Andrással Közelebb az emberekhez Ki talál rá a Begónia utcára? Türelmet kér a hivatal Pest megye 15. számú egyéni választókerületében az első fordulóban tizenegy országgyűlésiképviselő-jelölt indult. Hárman jutottak tovább. Közülük Csáky Andrással (MDF) a közelgő újabb megmérettetés kapcsán beszélgettünk. — A Magyar Demokrata Fórum vezetése miként értékelte azt, hogy ön nem okozott csalódást? Megdicsérték? — Nem számítottam dicséretre — egyébként az országos választmányi ülésen rögtön a második fordulóval foglalkoztunk — és persze egy esetleges korholásra sem. Valójában a választók érdemelnek elismerést, akik elmentek szavazni, s bebizonyították, hogy Magyarországon igenis működik a polgári demokrácia. Természetesen — remélem, ezért senki nem tart önzőnek — elsősorban azoknak mondok köszönetét, akik szavazataikkal engem, illetve az MDF-et támogatták. Egy kis aggodalom — Elégedetlen volt-e amiatt, hogy nem érte el a tizenöt százalékot? — Ezen nem gondolkoztam. Mivel sokan indultunk, várható volt, hogy csupán egy-két jelölt éri el ezt a megjelölt határt. Az a tény, hogy továbbjutottam, azt bizonyítja: talán nem járunk rossz úton itt a körzetben. S minősíti a Magyar Demokrata Fórum ceglédi, albertirsai és ceglédberceli szervezetét, amelyeknek köszönöm, hogy segítettek. Az eredmény elemzése egy nagy formátumú munka kell, hogy legyen, ami taglalja az elmúlt négy év pártpolitikai, kormányzati tevékenységét is. Választókörzetem településein jó néhányszor megfordultam. Őszintén bevallom, nemigen számítottam ennél jobb eredményre. Ugyanis egy olyan kiábrándultságot tapasztaltam — sokakkal beszélgettem —, amit nagyrészt az információ hiánya erősített fel. Hibáztunk, hogy ennek a jelentőségét nem mértük fel időben. Közelebb kell menni az emberekhez. Voltaképpen a programom középpontjába is azt állítottam, hogy az itt élők mindennapi gondjainak megoldásához ajánlom a tevékenységemet, segítségemet. — Számított-e ekkora baloldali sikerre? — Nem okozott számomra nagy meglepetést a baloldal ilyen előretörése. Viszont némi félelmet ébresztett bennem az, hogy az emberek megint egyfajta túlzott várakozással tekintenek a következő időszak elé. Abban bizakodnak, hogy június 1-jétől újra olcsóbb lesz a kenyér, a lakbér, a gyógyszer... Antall József egykori ceglédi beszédére gondolok, azt mondta: „Mi nem ígértünk könnyű álmot.” Ezért aggódom egy kicsit, nehogy az embereket egy tömeges kiábrándultság esetleg a parlar mentális demokrácia ellen fordítsa. Remélem, hogy az ország — amely eddig is józanul viselte a nehézségeket (amik nem az elmúlt négy év történései) — belátja, még kemény esztendők jönnek. — Valósnak ítéli-e azoknak a politikusoknak az aggodalmát, akik a baloldali veszélyre figyelmeztetnek, amelynek esetleg beláthatatlan következményei is lehetnek? — Senkinek nincs joga kétségbevonni a választások eredményét. A puding Erdőst Ágnes felvétele próbája az, hogy megeszik. Jóllehet, egy hasonló edényben készült, nem a legjobban sikeredett étket ezzel az országgal már megetettek. Mégsem mondhatom azt, hogy egy diktatórikus visszatérés következik. Hiszen a jogállam alapjai állnak. Szétváltak a különböző intézményi és hatalmi ágak. Amennyiben az említett félelem beigazolódna, valóban beláthatatlanok lennének a következményei. Ám a baloldalnak, amelyik most visszakerült a hatalomba, kell, hogy legyenek emlékképei: ez a nemzet 1956-ban forradalmat csinált. A magyar békés természetű. De amint a hatalom átlép bizonyos határokat, a nép fel fog lázadni. Aki józanul gondolkodik, az aligha meri ezt megkockáztatni. Látszatbiztonság — Egyetért-e azzal, hogy a polgárok igazából nem egyegy programra szavaztak... ? — Igen. Hozzáfűzném, hogy az emberek ismét valami ellen szavaztak. Feléledt a nosztalgia egy külső kölcsönökből fedezett látszatbiztonság iránt, amiben a Kádár-korszak utolsó évtizedében éltünk. Mindenesetre akadtak körzetek, ahol ismeretlen személyek azért jutottak tovább, mert egy bizonyos párt indította őket. Máshol pedig a képviselőjelölt közszereplése — a csendes, behízelgő modor — döntött. Végül is a nyugodt erő. És persze az egész mögött ott rejlik az is, hogy az emberek unják már a sokszor mesterségesen szított politikai csatározásokat. S nehezen viselik el azt, hogy az életkörülményeik roszszabbodtak. Kívánom mindenkinek, hogy ne csalódjék majd elvárásaiban. — A második fordulóban hárman várják, hogy eldördüljön a startpisztoly. Lesz egy korábbi profi atléta is. Ón az esélytelenek nyugalmával készül, vagy szó "sincs erről? — Bevallom, egykor én is atletizáltam (középtávon futottam) — állítólag nem is rosszul —, nemcsak az a profi. Az atléták nagyon szívósak. Soha nem adják fel a küzdelmet, míg nem jutnak át a célvonalon, s nem hirdetik ki nekik az eredményt. Egyébként az emberek nem köztársasági elnököt, minisztert, hanem egy országgyűlési képviselőt választanak majd. Akinek ismerni kell a körzetben élők gondjait, bajait, s az érdekeiket megfelelő szinten érvényesíteni. Ebből a szempontból nem hiszem, hogy hátrányban lennék. Ugyanakkor mindhárman nulláról indulunk. Magyarán: nem az esélytelenek nyugalmával készülök. Teljes odaadással küzdőm végig ezt a választást. Biztos vagyok abban, hogy a polgárok bölcsen fognak dönteni. Kétszer tíz perc... — Véleménye szerint május 29-én is sokan elmennek szavazni? — Bízom benne, hogy talán még többen, mint az első fordulóban. Annál is inkább fontos lenne ez, mert az adja meg a hitelességét a leendő országgyűlési képviselőnek, ha a szavazók minél nagyobb arányban adják le voksaikat. Aki négyévente nem áldoz erre kétszer tíz percet, nincs erkölcsi alapja, hogy bírálja a megválasztott kormányt vagy az országgyűlési képviselőjét. Ezért kérem — függetlenül attól, hogy ki kire szavaz —, senki ne legyen közönyös. — Játsszunk a gondolattal: ha győz, vagy éppenséggel nem nyer, miként foglalkozik a politikával? — Nem vagyok álmodozó. Amikor felkértek, hogy induljak el, végiggondoltam, alkalmas vagyok-e a feladatra. Aki győz, annak a felelőssége jóval nagyobb. Ha nem engem választanak, én azt sem érzem majd vereségnek. Bármi legyen az eredmény, a további politikai pályafutásom félig-meddig nem én határozom meg. Lezárul egy történelmi ciklus. Amennyiben a későbbiekben is élvezem azok bizalmát, akikét eddig, akkor készséggel folytatom tovább. Ha jobbat találnak nálam, őt fogom támogatni munkámmal. Minden ezután dől el. F. F. Bizony, nem könnyű megtalálni az érdligeti Begónia utcát, s ha rá is talál az ember, meg kell, hogy küzdjön a feladat másik részével, vagyis: az utcába be kell jutni. Bevallom, csak a taxis segítőkészségének köszönhettem, hogy eljutottam a Begónia utca 12-es szám elé, mert egyedül rá nem jöttem volna, hogy a kitűzött célt az elvadult növényzettel szegélyezett agyagos földút rejti. — Ez még egy viszonylag elviselhető állapot — nyugtatott meg Mondovics János, akinek levélbeli kérésére utaztam Érdligetre, hogy saját szememmel győződjek meg az enyhe túlzással középkorinak jellemezhető körülményekről. — A legkritikusabb időszak a tavasz és az ősz, amikor a mélyedésekben összegyűlik az esővíz, az agyagos talaj szétfolyik az ember lába alatt. Autóval életveszélyes megközelíteni az utcát. A Begónia utcának e rendezetlen szakaszán mintegy 20 ember él, vagy rendelkezik hétvégi házzal. A villany és a víz bevezetését már sikerült elérniük, a közvilágítás azonban még mindig megoldatlan, nem beszélve az út járhatatlanságáról. Mondovics János elmondta, hogy több beadványt intézett az érdi önkormányzathoz, ezekre írásos választ nem kapott, szóbeli ígérgetést viszont annál többet. Kiderült, hogy az utca lakói szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy az utat leterítik vasúti zúzalék kővel, s mikor a lakók a művelet késésének okát firtatták, azt a választ kapták, hogy a nagy mennyiségű zúzalék kővet, valaki ellopta... Ez, s hasonló kifogások kerültek elő, ha a panaszosoknak épp sikerült személyesen találkozniuk az ügy illetékeseivel. — A közbiztonság is kritikán aluli — kapcsolódott be a beszélgetésbe a nyugdíjas Alexa János, aki szintén az utca lakója. —’90 óta előfordult, hogy egy héten öt hétvégi házat törtek fel. A rendőrség nem hajlandó feljönni, de nem is tudnak, főleg ha sár van. Elmesélték, hogy éppen az elmúlt hetekben egy fiatalember majdnem meghalt, mert az ügyeletes mentőszolgálat az utolsó pillanatban érkezett a hívásra az útviszonyok miatt. — Problémánkat, beadványaink történetét megírtam és leadtam az Érdi Újságnak, de azóta sem jelent meg — panaszolta Mondovics János. — Az a cinizmus és nemtörődömség, amellyel az önkormányzat kezel minket, egyszerűen dühítő. Addig kérvényezünk, kilincsezünk, amíg meg nem kapjuk azokat a körülményeket — nem ingyen —, ami minden egyes polgárnak jár — fejezte be elszántan az utca húsz lakójának önkéntes képviselője. * A polgármesteri hivatal részéről dr. Szikora Zsolt jegyzőt kerestük fel. — Nem a hivatal rosszindulata vagy cinikus hozzáállása az oka annak, hogy a Begónia utcában még nincs közvilágítás és szilárd útburkolat, s nem ez az egyetlen utca, amely hasonló problémákkal küszködik — kezdte válaszát. — Ez a város tele van hiányossággal, amit nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni. Mi is azt szeretnénk, ha településünk minél előbb igazi várossá válna. Először a közművesítést kell megoldanunk Érd területén, s csak aztán következhet a 'szilárd útburkolat építése. A Begónia utca Érd határvonalánál helyezkedik el, azonban a város központjában is hasonló „adottságokkal” rendelkezik az utak egy része. Mondovics úr említette — folytatta —, hogy bizonyos ígéretek hangzottak el a műszaki osztály vezetőjének részéről. Nos, el kell mondanom, hogy a közelmúltban vezetői változás történt ezen az osztályon, mert az előző vezető helytelenül látta el feladatát. Ezzel nem akarom átruházni az elbocsátott munkatársra a felelősséget, s az ígéreteket sem akarom semmisnek nyilvánítani. Nem csak a Begónia utcaiakat, de a többi érdi lakost is türelemre kérem, mindent megteszünk, amit tudunk, de ehhez idő és pénz kell, varázslók pedig mi sem vagyunk. V. cs. Számított az olcsó ár Gyarapodik az önkormányzat Vác város önkormányzata a képvi- JL ; selő-testület döntése értelmében a /$£$£■É). közeljövőben megvásárol a jelenle•Ssgßs gi tulajdonosától, a Reorg Rt.-től — a Ganz Danubius Konténergyár felszámolójától — egy, a város Duna-parti részén, a Liszt Ferenc sétányon lévő kétszintes épületet — tájékoztatta lapunkat Kovács Tibor jegyző. A szóban forgó ingatlant jelenleg két bérlő — a Vác Városi Evezős Club, illetve egy vendéglátó-ipari vállalkozás használja, s a bérleti szerződés értelmében még évekig használni kívánja. A városi önkormányzat ennek ismeretében, tehát velük, a bérlőkkel együtt vásárolja meg a házat, többek között épp az ő érdekükben. (Ha más lenne az új tulajdonos, korántsem biztos, hogy a bérleti szerződésben foglaltak érvényben maradnának.) A jóindulat mellett természetesen az anyagiak is közrejátszottak a városatyák ingatlanmegvásárlására vonatkozó döntésében: a tulajdonos a forgalmi érték alatt maradó összeget kér csupán a patinás épületért. (ribáry) A sportélettől a régészetig Kiadvány Százhalombattáról ’S** Július első felében "Hl jelenik meg az a hurm szonnégy oldalas kiadvány, mely Százhalombattát hivatott bemutatni. Mint azt Horvát Béla, a battai önkormányzat sajtóreferense elmondta, a kiadványt már rég el kellett volna készíteni. Végül azért döntött az ismertetőfüzet nyár eleji megjelenése mellett az önkormányzat, mert ekkor utazik Máltára a város tízfős csapata a Játék határok nélkül televíziós vetélkedőre, s célszerű, ha némi ismertetőanyagot visznek magukkal városukról. A könyv a lehető legszínesebben mutatja be a várost a sportélettől a növényvilágon keresztül a régészetig. A kiadvány tartalma öt főbb témakör köré Csoportosul: A város története, Százhalombatta mint város, Gazdasági élet, Oktatáskultúra, Sport—szabadidő. A Horvát Béla által öszszegyűjtött és megírt ismertetőanyagot számos színes kép teszi még érdekesebbé. A kiadvány kétezer példányban jelenik meg, és ingyen juthatnak majd hozzá az olvasók. E magas példányszám előállítása mintegy 750 ezer forintba kerül. A magas költség visszaszorítása érdekében több hirdetés is olvasható lesz a füzetben, ami remélhetően nem csökkenti annak színvonalát. (varga)
