Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-03 / 102. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. MÁJUS 3.. KEDD 13 Választási etika MSZP módra Pest megye 3. számú választókerületének öt képviselőjelöltje előzetesen megállapodott abban, hogy a másik öt képviselőjelölttel közösen kábeltelevíziós vitán vesz részt. A szervezést az egyik kábeltévé-csatorna igazgatója vállalta magára. Az előzetes egyeztetések szerint az egyórás műsorért mindenkinek annyit kellett volna fizetnie, amennyit elhasznált. A műsor felvételét április 23-án délelőtt 10 órára tűzték ki a szervezők. Két jemA vádlottak és vé• dők minden nyomás, elfogultság, jogszerűtlenség ellenére tudatni tudták igazságukat, erkölcsi fölényüket. Ezt nem tűrhette a diktatúra! Ezért a fellebbezési szakaszban jelentős változtatások következtek be. Először is katonai eljárást csináltak az ügyből. Ezért egy katonai bírósággal villámgyorsasággal elítéltetik Ambrus József, Tróber Károly, Ökrös Sándor, Vass Tibor, Mikola János honvédtiszteket. Ambrus József átvette a helyőrség parancsnokságát, miután Dudás István elhagyta szolgálati helyét, a többiek részben a győrieket kísérték, részben biztosítási szolgálatot láttak el utasításra. Tevékenyen egyikük sem vett részt az eseményekben, s Ambrus József kivételével meg sem hallgatta őket az első fokú polgári bíróság. Ezután a fellebbezési szakaszt már a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa tárgyalta, immáron zárt tárgyaláson. A tanács elnöke dr. Ledényi Ferenc hadbíró ezredes, tagjai Gyurkó Lajos vezérőrnagy, Lakatos Béla ezredes, Gyémánt András ezredes, Zentai József őrnagy, a vádat dr. Erdélyi Jenő százados képviselte. A védők nagy része kicserélődött. A Legfelsőbb Bíróság súlyosította az elsőfokú ítéletet. A bíróság halálra ítélte Földes Gábort, Tihanyi Árpádot, Gulyás Lajost, Kiss Antalt, Weintráger Lászlót, Cziffrik Lajost, Zsigmond Imrét, dr. Varga Ernőt 4 évi, Szalai Ferencet életfogytig tartó, Molnár Ferencet 10 évi, Kórodi Károlyt 12 évi, a katonavádlottak közül Ambrus Józsefet 15 évi börtönre ítélte. Mikola János és Vass Tibor kivételölt, a kisgazdapárti időhiányra hivatkozva, a munkáspárti pedig anyagi okokból előre jelezte, hogy a megegyezések ellenére sem vesz részt a vitán. Némi késéssel 10 órától heten várakoztunk, hogy megkezdhessük a vitát, de Varga Lajos, az MSZP képviselője az előzetes ígérete ellenére nem jött el, és még arra sem méltatta a jelenlévőket, hogy telefonon vagy bármi módon kimentse magát. A hosszas várakozás alatt kiderült ellenben, hogy a Keszi Tv-n azon a napon, amelyen a közös vita került volna adásba, a vitát követően lefoglalt műsoridőt. Az MSZP-re és Varga úrra is jellemző, hogy közös vitában nem óhajt és mer a nagyközönség előtt megmérkőzni ellenfeleivel, de a megnézett kazettára jól megírt szöveggel képes válaszolni. Az eset után a jelöltek megfogalmaztak egy közös álláspontot, melyet Salamon László az MDF-től, Mészáros Gyula a KDNP-től és Csurka Endre a MIÉP-től aláírt. A nyilatkozat végül is azért nem került kiadásra, mert a két liberális jelölt, az SZDSZ-es és a fideszes nem volt hajlandó aláírni, a Vállalkozók Pártját képviselő Kiss úr pedig még a megszövegezés vége előtt faképnél hagyta a társaságot azzal, hogy ő semmi ilyen jellegű nyilatkozatot nem ír alá. Tisztelt Választók! Ebből is látszik, hogy az MSZP milyen jól összehangolta a baloldali liberális blokkot és a háttérből milyen szépen vezényli azt. Csurka Endre Dunakeszi Tiszta szavazást! Tele van a közélet, a nyomtatott és elektronikus hírközlés az ajánlási szelvények öszszegyűjtése körüli szabálytalanságokkal, visszaélésekkel. Egyik hetilapunkban például egyenesen azt olvasom: „A szavazópolgár... igazodott a nyomáshoz... ahDOKUMENTUM Jobbágyi Gábor Földes Gáborék pere 1957-ben lével a bíróság valamennyi vádlottat teljes vagy részleges vagyonelkobzással sújtotta. Az ítélet a cinizmus csúcspontja, különösen az I— III. r. vádlottak tekintetében. Őket ugyanis a bíróság a gyilkosságra való felbújtás vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette. Viszont a halálbüntetést mindhármójuknál fenntartotta a többi cselekmény miatt — tehát „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése miatt”, melyhez II— III. r. vádlottnál „hazaárulás” járult. így az iratokból is kiderül; Földes Gábornak, Tihanyi Árpádnak és Gulyás Lajosnak a mosonmagyaróvári „nagy perhez” semmi köze — de azért halálbüntetésük fenntartandó. (Emlékezzünk egy korábi megállapításra; a vádlottak többi cselekményéért még a korabeli bíróságok is csak néhány év börtönbüntetést szabtak volna ki). Ezután már csak a rettenetes vég következik. Dr. Ledényi Ferenc — miután 1957. december 21-én meghozták az ítéletet — rögzíti, hogy valamennyi vádlott, akit halálra ítéltek, kegyelmet kér. Tihanyi Árpád, Gyulyás Lajos, Kiss Antal, Zsigmond Imre kegyelmi kérvényének elbírálásáról nincs adat; őket a halotti anyakönyv adatai alapján 1957. december 31-én kivégzik. Megválaszolatlan a kérdés; hogyan jutottak az iratok 10 nap alatt a Legfelsőbb Bíróságról (december 21-től december 31-ig) az Elnöki Tanácshoz, úgy hogy az dönteni tudott. Áz ő ügyükben csak egy kétsoros Győri Megyei Bírósági feljegyzése áll rendelkezésünkre „arról, hogy Gulyás Lajos, Tihanyi Árád, Kiss Antal, Zsigmond Imre elítélt halálbüntetését f. év december 31-én végrehajtották”. Némileg követhetőbb Földes Gábor, Weintráger László, Cziffrik Lajos sorsa. Az ő kegyelmi kérelmüket 1958. január 10-én uta-' sítja el az Elnöki Tanács. Ezt a jegyzőkönyv szerint Gyepes István tanácsvezető (itt már dr. Gyepes Istvánként feltüntetve!!!) 1958. január 14-én 19 óra 10 perckor, 19 óra 12 perckor és 19 óra 15 perckor kihirdette az elítéltek előtt. „Ezt követően a tanácsvezető bíró közli az elítélttel, hogy a halálbüntetés 1958. január 15-én hajnali 4.30 órakor fogják a Győri Megyei Börtön udvarán végrehajtani.” S íme; Földes Gábor életének utolsó percei dr. Gyepes István és dr. Grátz Endre aláírásával; „Ezután a tanácsvezető bíró megállapítja, hogy a büntetés végrehajtásának nincs akadálya, és az elítéltet a halálbüntetés végrehajtása végett 4 óra 47 perckor átadja a bakónak. A bakó 4 óra 57 perckor jelenti, hogy az ítéletet végrehajtotta”. Ugyanez Weintráger Lászlónál 4 óra 51 perctől 4 óra 57 percig tartott, Cziffrik Lajosnál 4 óra 56 perctől 4 óra 57 percig. Ennyit ér az emberélet 1956-ban Magyarországon. Nehezen megy, de befejezésül összegzést kell mondani a perről. Földes Gábor és társai perét összességében konstruált, igazságtalan és törvénysértő pernek tartjuk, melyben az eljáró hatóságok tudatosan és többszörösen megsértették a jogszabályokat, s valótlan tényállás és bizonyíték alapján ítélkeztek. Ezt a következőkkel támasztjuk alá; l.A perben összesen 19 személyt ítéltek el, akiknek cselekményei többsége semmi összefüggésben nem volt egymással. így Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Gulyás Lajos, dr. Varga Ernő, Ambrus József és katonatársa elítélése semmi összefüggésbe nem hozható a három ÁVH-s tisz halálával. Ha ezen vádlottak cselekményét egy külön perben tárgyalják — tehát nem a mosonmagyaróvári ÁVH-s tisztek halálával együtt valószínűleg —, még a korabeli jogszolgáltatás mellett is lényegesen enyhébb ítéletet hoznak. 2. Az V—IX. r. vádlottak esetében, akiknek cselekménye kapcsolatban lehetett az ÁVH-s tisztek halálával — nem derítették fel valóságosan a tényállást. Az iratokból nem derül ki, hogy az a 9 gyanúsított, akikkel szemben a nyomozást megszüntették, mert külföldre mentek, mennyiben működött közre a haláleseteknél. Ennek alapján az iratokból nem lehet megállapítani pontor san, hogy kik, milyen cselekménnyel okozták az ÁVH-s tisztek halálát. Nagyon könnyen lehet, hogy az V—IX. r. vádlottak — vagy egy részük egy teljes bizonyítás során esetleg csak súlyos testi sértésben lennének elmarasztálhatóak, vagy kiderülne, hogy halott embereket bántalmaztak. 3. A védelem tanúit, bizonyítási indítványait következetesen elutasították, ezért sem beszélhetünk a valóság feltárásáról a perben. 4. Egyáltalán nem vették figyelembe, s nem folyt le bizonyítás arra, hogy az események előzménye az ÁVH gyilkos sortüze volt, s ez mennyiben alakította, motiválta a később történteket. 5. Az idézet indoklásából kiderül, hogy az eljáró hoz az üzemvezetőhöz, aki elbocsátás terhe mellett ráparancsolt: hozza be az aláírt, hitelesített, de lényegében kitöltetlen jelölőcéduláját, különben megnézheti magát... Ahhoz a fővállalkozóhoz, aki nemcsak árajánlatot kért tőle, de azt is megkérdezte, kire is fog szavazni.” Mindenesetre állampolgárként, szavazópolgárként, az alábbi felhívást teszem közzé minden magyar (szavazó-) polgártársamnak: Polgártársaim! Ha bárki közületek nem szabad akaratából, nem félelem nélkül, nem teljesen szuverén módon, nem politikai meggyőződésének megfelelően, hanem anyagi — vagy másmilyen — előnyökért, ellenszolgáltatásképpen vagy megzsaroltan, tisztességtelen eszközökkel befolyásolva adta le a kopogtatócéduláját valamelyik párt jelöltjére, az ne érezze, nem érezheti magát e párt elkötelezettjének! A történtekből pontosan azt tudhattátok meg, melyik párt méltatlan arra, hogy rá szavazzatok! Ne engedjetek a szavazás során semmilyen befolyásolási kísérletnek, ragaszkodjatok a titkos szavazáshoz, a törvény által biztosított jogotokhoz! Hadd tudják meg magukról azok, akik eddig még nem tudják, hogy máris erkölcsi hullák, és hogy nem érdemes csalni. Kiss István Budapest hatóságok pártatlanoknak nem voltak tekinthetők (pl. a vádlottak „kulákozása”, „vitézi” édesapa kiemelése, a felháborodott tüntetők „csőcselékké” nyilvánítása stb.). Mindezek alapján Földes Gábor és társai perének lefolytatását, az ítéleteket, a kiszabott büntetéseket alaptalannak, jogellenesnek tekinthetjük. Az elítéltek nagy része egyáltalán nem lett volna elítélhető. Őket nemzeti hősöknek tekinthetjük, akiket önfeláldozó eljárása valószínűleg elhárított egy sokkal nagyobb tragédiát, így eljárásuk rengeteg ember életét mentette meg. A népítélet közvetlen végrehajtásában részt vevő 5 elítélt cselekményét pártatlan, jogszerű, igazságos eljárásban kellett volna felderíteni; itt bűnösségük valószínűleg szintén megállapítható lett volna, de valószínűleg lényegesen enyhébb cselekményben, lényegesen enyhébb büntetéssel. Az egész perben az elfogadhatatlan, súlyosan törvénysértő alapkoncepciót így 14 ártatlan ember ügyének összevonása jelenti 5 valószínűleg többé-kevésbé bűnös ügyével. Ez a kiinduló koncepció alapvetően elfogadhatatlanná teszi az egész eljárást, az ítéleteket. Mosonmagyaróvár 1956- os évének október 26-i napja és következményei a magyar történelem és igazságszolgáltatás legtragikusabb, leggyászosabb napjai közé tartozik. NYUGODJÉK BÉKÉBEN AZ ESZTELEN, ELVAKULT KOMMUNISTA TERROR MINDEN ÁLDOZATA. (Vége) Szentpéteri Imre brigadéros a vármegyében 1709 elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem Szentpéteri Imre brigadérnst — ezredest — nevezte ki a Duna—Tisza közén állomásozó kuruc csapatok parancsnokául. Kinevezése után a brigadéros levélben értesítette a vármegyét érkezéséről. Pest megye márciusban válaszolt Szentpéteri Imrének, láthatólag nem örültek az urak a had érkezésének, mert azt írták, hogy a „megyében jelenleg is állomásozik katonaság, mely kihágásokat követ el, a porciókat készpénzben követeli, a szegény népet gyötri, feleségeivel rútul bánik, azokat összehívja, velük táncol és mulatozik”. A brigadéros és csapata ellátásával a vármegye 1703. május 3-án Boldog várában tartott gyűlésén foglalkozott. Szentpéteri Imre arról tájékoztatta a megyét, hogy Károlyi Sándor parancsára „mezőre kell szállnia”és katonáit a vármegyének kell ellátnia. 700 ember és 750 ló eltartását kérte, „nehogy a nép kárt szenvedjen, s a katonák kihágásokat kövessenek el” A közgyűlés megállapította, hogy a megye a téli élelmiszer-beszolgáltatást kétszeresen is teljesítette, ezért ezt nem kell beszolgáltatni. Ennek ellenére elhatározták, hogy összegyűjtenek 80 kiló búzát, 300 kiló abrakot és 16 mázsa húst „és ezzel elégítik ki a brigadérost”. Az élelmiszert meghatározott helységekből — Kalocsáról, Patajról, Soltról, Vecséről, Duóról, Ordasról, Szentmártonról, Foktőről és Bátyáról — kellett beszolgáltatni. Pogány György
