Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-21 / 118. szám
A második forduló tétje a demokrácia Beszélgetés Leitner Gábor képviselőjelöttel Leitner Gábor, a szobi választókerület kereszténydemokrata képviselőjelöltje bizakodva várja május 29-ét: az első fordulóban a második helyen végzett Élete, illetve a választókerületben megvalósítandó tervei, elképzelései jobb megismerése érdekében kertünk tőle interjút — Életrajzában olvasom, hogy 21 éves korában elhagyta Magyarországot... — Ennek az volt az oka, hogy úgy éreztem: ha érvényesülni akarok, akkor fel kell adni az elveimet. Szerettem volna egy olyan rendszerben élni, ahol az ember a tehetsége és a szorgalma alapján méretik meg az életben, nem pedig a pártban betöltött tisztsége szerint. Ezért — az akkori szóhasználattal élve — diszszidáltam, Németországban elvégeztem az egyetemet, majd mint fogorvos kerestem a kenyeremet... —... egészen 1989-ig, amikor is felhagyott a gyógyítással. — Egy sajnálatos baleset miatt kényszerültem erre. Elvesztettem ugyanis a jobb kezem hüvelykujját, s ezért fel kellett hagynom az addigi tevékenységemmel, váltanom kellett. A kisebbségi magyarok érdekében — S ön a politikusi pályát választotta. — Igen. A történethez hozzátartozik az is, hogy Németországban szerencsére nagyon erős a szociális háló, s így akkora jövedelmet kapok nyugdíjasként, mintha ma is gyakorló fogorvos volnék. Mindez lehetővé tette, hogy 1990 és 1993 között politológiai tanulmányokat folytassak. — S mi volt evvel a célja? — Amikor elhatároztam magam az újbóli tanulásra, még álltak a blokkok, s én úgy gondoltam, hogy azzal segíthetek a legtöbbet a hazámnak, ha megpróbálok szaktanácsadó lenni a CDU-ban a kelet-európai ügyekben. Tudtam, hogy a németeket nem érdekli a magyarság sorsa, viszont annál inkább odafigyelnek az önkényuralmakban élő saját kisebbségeik sorsára. Szerettem volna felhívni a figyelmüket arra, hogy mondjuk a romániai németek jogait nem lehet elválasztani az ott élő magyarokétól. — 5 miért éppen a CDU-t választotta, mint az esetleges politizálásának színterét? Azért, mert ők vannak hatalmon Németországban, vagy pedig elvei szerint is kötődik a kereszténydemokráciához ? — Társadalomfelfogásom és világnézetem miatt kapcsolódtam ehhez a párthoz. Amikor ellenzékben voltak, akkor is rájuk szavaztam. — Az 1990-es politikai változások az ön életében is jelentős fordulatot hozott. — Azonnal kihasználtam a lehetőséget a hazatérésre, tanulmányaimat is itthonról fejeztem be. Azt azonban láttam, hogy a tanácsadással kapcsolatos korábbi terveimet meghaladta az idő. — Hazatérése után a német CDU-val való korábbi kapcsolata miatt választotta a magyar Kereszténydemokrata Néppártot? — Amikor hazatértem, mind az MDF, mind a KDNP programját alaposan áttanulmányoztam, s arra a meggyőződésre jutottam, hogy a nyugat-európai értelemben vett modem kereszténydemokrata értékeket a KDNP képviseli a legmeggyőzőbben. — A KDNP-be való belépése azonban még nem jelenti feltétlenül azt is, hogy országgyűlésiképviselő-jelölt lesz... — Valóban nem. Akkor még csak az volt a célom, hogy — mivel anyagilag teljesen független vagyok — minden erőmmel a pártot segítem. Bármilyen munkát szívesen elvállaltam. Az első elképzelés szerint Eszes István kampányfőnököt segítettem volna a szervezésben, valamint tartottam volna a kapcsolatot a német nyelvterületen működő kereszténydemokrata pártokkal. Azonban hamarosan felkértek a jelöltség vállalására. — S miért éppen a szobi választókerületben? Van valamilyen kötődése ehhez a területhez? — A körzet nem volt teljesen ismeretlen előttem, sok ismerősöm, barátom lakik arrafelé. — Ez azonban nyilván csak a kiindulópont lehetett a körzet megismerésében... — Természetesen sok hiátusom volt, ezért módszeresen nekiláttam a kerület megismerésének. Először is könyvek segítségével feldolgoztam mind a 31 falu történetét. — Milyen jellegzetességekkel ismerkedett meg? — Mondjuk a szarvasmarhatartással. A püspökhatvani tenyészállatok például világhírűek voltak, Franciaországban is szívesen vásárolták. Vagy megemlíthetem a Zebegénytől Nagybörzsönyig húzódó szőlőültetvényeket, amelyeket aztán a filoxerajárvány pusztított el. A bécsi piacon nemcsak az itt termelt bor, hanem a szőlő is keresett volt. Mindezek megismerése azért is hasznos, hogy lássuk: a megváltozott gazdasági helyzetben milyen hagyományos termékekkel tudnánk jelentkezni a világpiacon. — Ezek a termékek azonban jobbára már csak az idősebbek emlékeiben élnek. .. — Sajnos ez így van, sok helyen például már régóta hétvégi házak találhatók, az egykori szőlőtelepek helyén. Az említett termékek mégis azt bizonyítják számomra, hogy ezen a vidéken is lehetett olyasmit előállítani, ami a világpiacon is versenyképes volt. — S miként ismerte meg a jelen problémáit? Gondolom a helyi kereszténydemokrata szervezetektől is segítséget kapott. — Természetesen, azonban erre a választókerületben csak hat településen, Veresegyházon, Kosdon, Rádon, Szobon, Nagymaroson és Püspökhatvanban van szervezetünk. A polgármesterek azonban valamenynyi településen összehoztak olyanokkal, akik megismertettek a legégetőbb gondokkal. Ezeket megismerve Németországba utaztam, hogy a különböző minisztériumok szakembereitől tanácsot kérjek. Hiszen az NSZK keleti részének és Magyarországnak sok tekintetben hasonlóak a gondjaik, s ezért a megoldásuk sem térhet nagyon el... Alulról szerveződve, minőségi munkával — A nagy különbség azonban a két helyzet között az, hogy ott a nyugati részből rengeteg pénz áradat a keletibe... — Az a például évi 16 milliárd márka, amit csak a keletnémet mezőgazdaság korszerűsítésére költenek, persze nagyon hiányzik nálunk, ám a kidolgozott módszereik értéke is óriási. A korszerű értékesítési szövetkezeteik bevezetésének mikéntjére gondolok, vagy a mezőgazdasági hitelbankok kialakítására. A lényeg, hogy amiként nekik, úgy nekünk is alulról szerveződve, a fejünket használva, minőségi munkát végezve van esélyünk a szabad piacon való versenyképességre. — Mindenfele kezdeményezés kárba vész azonban, ha például hiába fordul a gazdálkodni vágyó a helyi bankhoz kölcsönén... — Ezeken a visszásságokon persze mindenképpen változtatni kell. Már csak azért is, mert nekünk, kereszténydemokratáknak meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság csak akkor fog talpra állni, amikor a mezőgazdaság fellendül. Ehhez a kormány által támogatott biztos és magas felvásárlási árak szükségeltetnek. A termelő ugyanis Leitner Gábor: A magyar gazdaság csak akkor fog talpra állni, amikor a mezőgazdaság fellendül csak így tud hosszabb távon tervezni. — Ehhez azonban az ipari termelés nyereségéből származó pénz kellene, aminek viszont ugyancsak szűkében van az ország. — Ez igaz, ám sajnos a meglévő lehetőségeinket sem használjuk ki maradéktalanul a mezőgazdaság fellendítése érdekében. Arra is gondolok például, hogy megfelelő védővámok híján nem védjük kellőképpen a hazai élelmiszeripart, amelynek elsősorban a magyar mezőgazdasági termékeket kellene feldolgozniuk. Erre a Közös Piacba lépésünkig minden további nélkül lehetőségünk van. — Megítélése szerint a térség egyetlen kitörési lehetősége a mezőgazdaságban rejlik? — Fontos volna a falusi turizmus és az ipar fejlesztése is. Ez azonban elválaszthatatlan a telefon-, a csatorna-, az úthálózat kiépítésétől, egyszóval a fejlett infrastruktúrától. Mindez azért is rendkívül fontos, mert amíg nem változik az e téren uralkodó áldatlan állapot, addig nagyon nehéz rávenni a fiatalokat arra, hogy helyben képzeljék el a jövőjüket, s ne a fejlettebb városokban. — Sajnos azonban az e területen található némely község, például Tésa olyannyira pusztul, hogy megfelelő ellátottsága esetén sem költözne oda ipar: a „munkaerő” ugyanis már elvándorolt a faluból. — Megfelelő ellátottság esetén talán az ilyen falvakon is segítene a falusi turizmus. Nyugat-Európában egyébként, ahol a falu és a város által biztosított kényelem között már semmilyen különbség nincs, megállt a városiasodás, sőt az emberek kezdenek visszaköltözni az egyébként emberléptékűbb falvakba. — Félő azonban, hogy ameddigre mindez bekövetkezik nálunk, addigra az olyan térség, mint például az Ipoly völgye, teljesen elnéptelenedik. .. — E térség gondjainak megoldása hosszú távon nem képzelhető el a Szlovákiával való szoros együttműködés nélkül, mivel a tájegység egy része ahhoz az országhoz tartozik. Személyes tapasztalatból tudom, hogy a határ menti térségek fejlesztése Nyugat-Európában is a szomszédos országok együttműködése által történik. Nemzeti-keresztény összefogás — Ön a választások első fordulójában a választókerületében indult 11 jelölt közül a második lett. Ahhoz, hogy a második fordulóban esélylyel induljon a győzelemért, mindenképpen szüksége van az MDF-es és a kisgazda választók szavazataira... — Ez így van, s hál’ Istennek mind Bogárdi Zoltán, mind Izsó Mihály arra biztatja az első fordulóban rájuk szavazókat, hogy most engem tiszteljenek meg bizalmukkal. Ez nem csak azért rendkívül fontos, mert így van esélyem a győzelemre, hanem azért is, mert a második fordulóban a demokráciákról, s így végső soron az ország jövőjéről döntenek a szavazópolgárok. Ha ugyanis a majdani ellenzéknek ahhoz sem lesz elég ereje, hogy ellenőrizze a hatalmat, mert az MSZP és az SZDSZ elérik a kétharmados többséget, s így akár az alkotmányt is kedvükre megváltoztathatják, akkor veszélybe kerülhet az ország politikai átalakulása. Saját történelmi múltunkból is tudjuk ugyanis, hogy ahol egy pártot bármilyen oknál fogva is, de nem ellenőrzött az ellenzék, ott nagyon gyorsan kialakult az önkény. Az igaz, hogy a nép nemet mondott az MDF által vezetett kormány munkájára, de nem mondott nemet a rendszerváltozásra. A tét tehát a demokrácia. Hardi Péter Pünkösdi jubileum a Gellért-hegyen Hatvan éve szentelték fel a pálos kolostort A méltán világszép Pest-Budának meghatározó része a Gellért-hegy, mely a velencei bencés szerzetesből magyarok térítő apostolává lett Szent Géllért nevét viseli. Lágyan simul a tájba az emberi kéz alkotta épülettömb: a pálos kolostor... A Dunára tekintő kétszintes, terméskőburkolatú szerzetes rendházat hatvan esztendeje szentelték fel. Egykor a szerzetesrendeket II. József oszlatta fel, s a pálos rend Lengyelhonban lelt menedékre. A pálosok Máriás lelkiségét mutatja, hogy rendi templomaik -— példa erre Czenstochowa is — a Boldogságos Szűz tiszteletének központjai. Idehaza gróf Zichy Gyula kalocsai érsek sokat fáradozott a pálos szerzetesek hazatelepítésén. Ennek köszönhetően a czenstochowai rendfőnök 1933. február 28-án engedélyezte a Gellért-hegyi kolostor megalapítását. Az egyházi beiktatást 1934. május 21-én, pünkösdhétfőn végezte Zichy Gyula érsek, míg a kolostort Serédi Juszt in ián bíboros, esztergomi érsek szentelte fel. A mindössze tizenhat pálos szerzetes betelepülését ünnepélyesen fogadták, s másfél évszázados száműzetés után, újra elkezdhette áldásos tevékenységét idehaza a pálos rend. Alig másfél évtizedig működhettek zavartalanul, hiszen a második világégést követően vészterhes idők jártak és a kommunista kormányzat úgyszólván minden szerzetesrendet feloszlatott, s államosította az egyházi vagyont. 1951 húsvéthétfőn a pálos atyákat is elhurcolták. Vezér Ferencet koholt vádak alapján halálra ítélték, míg a szerzetestársait öt-tíz esztendei börtönnel sújtották. Ráadásul az elkommunizált pálos kolostor szentelt falai közé az Állami Balettintézet intemátusát költöztették. Nyomasztóan sötét évtizedek után, a mostani rendszerváltozásnak köszönhetően, az egyház visszakapta ezen jogos tulajdonát. A pálosok Gellért-hegyi kolostorát 1990. október 13-án Angelo Acerbi érsek, pápai nuncius újra felszentelte, így hála a gondviselőknek, ezen a helyen — a Pécsett, valamint Márianosztrán — a kolostorba újólag betelepülhettek a fehér barátok. A pálosoknak hazánkban a mohácsi vészt megelőzően nem kevesebb, mint negyvenhárom perjelségük volt. Egy hete a pálos Sziklatemplomban a lengyel szentély újra feltárul és felszentelték a czenstochowai Istenanya, a Fekete Madonna képmását. Bozó Emil
