Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-21 / 118. szám

A második forduló tétje a demokrácia Beszélgetés Leitner Gábor képviselőjelöttel Leitner Gábor, a szobi választókerület keresztényde­mokrata képviselőjelöltje bizakodva várja május 29-ét: az első fordulóban a második helyen végzett Élete, illet­ve a választókerületben megvalósítandó tervei, elképze­lései jobb megismerése érdekében kertünk tőle interjút — Életrajzában olvasom, hogy 21 éves korában el­hagyta Magyarországot... — Ennek az volt az oka, hogy úgy éreztem: ha érvé­nyesülni akarok, akkor fel kell adni az elveimet. Sze­rettem volna egy olyan rendszerben élni, ahol az ember a tehetsége és a szor­galma alapján méretik meg az életben, nem pedig a pártban betöltött tisztsége szerint. Ezért — az akkori szóhasználattal élve — disz­­szidáltam, Németországban elvégeztem az egyetemet, majd mint fogorvos keres­tem a kenyeremet... —... egészen 1989-ig, amikor is felhagyott a gyó­gyítással. — Egy sajnálatos baleset miatt kényszerültem erre. Elvesztettem ugyanis a jobb kezem hüvelykujját, s ezért fel kellett hagynom az addigi tevékenységemmel, váltanom kellett. A kisebbségi magyarok érdekében — S ön a politikusi pá­lyát választotta. — Igen. A történethez hozzátartozik az is, hogy Németországban szerencsé­re nagyon erős a szociális háló, s így akkora jövedel­met kapok nyugdíjasként, mintha ma is gyakorló fog­orvos volnék. Mindez lehe­tővé tette, hogy 1990 és 1993 között politológiai ta­nulmányokat folytassak. — S mi volt evvel a célja? — Amikor elhatároztam magam az újbóli tanulásra, még álltak a blokkok, s én úgy gondoltam, hogy azzal segíthetek a legtöbbet a ha­zámnak, ha megpróbálok szaktanácsadó lenni a CDU-ban a kelet-európai ügyekben. Tudtam, hogy a németeket nem érdekli a magyarság sorsa, viszont annál inkább odafigyelnek az önkényuralmakban élő saját kisebbségeik sorsára. Szerettem volna felhívni a figyelmüket arra, hogy mondjuk a romániai néme­tek jogait nem lehet elvá­lasztani az ott élő magyaro­kétól. — 5 miért éppen a CDU-t választotta, mint az esetleges politizálásának színterét? Azért, mert ők vannak hatalmon Németor­szágban, vagy pedig elvei szerint is kötődik a keresz­ténydemokráciához ? — Társadalomfelfogá­som és világnézetem miatt kapcsolódtam ehhez a párt­hoz. Amikor ellenzékben voltak, akkor is rájuk sza­vaztam. — Az 1990-es politikai változások az ön életében is jelentős fordulatot hozott. — Azonnal kihasználtam a lehetőséget a hazatérésre, tanulmányaimat is itthonról fejeztem be. Azt azonban láttam, hogy a tanácsadás­sal kapcsolatos korábbi ter­veimet meghaladta az idő. — Hazatérése után a né­met CDU-val való korábbi kapcsolata miatt választot­ta a magyar Keresztényde­mokrata Néppártot? — Amikor hazatértem, mind az MDF, mind a KDNP programját alaposan áttanulmányoztam, s arra a meggyőződésre jutottam, hogy a nyugat-európai érte­lemben vett modem keresz­ténydemokrata értékeket a KDNP képviseli a legmeg­győzőbben. — A KDNP-be való belé­pése azonban még nem je­lenti feltétlenül azt is, hogy országgyűlésiképviselő-je­­lölt lesz... — Valóban nem. Akkor még csak az volt a célom, hogy — mivel anyagilag tel­jesen független vagyok — minden erőmmel a pártot se­gítem. Bármilyen munkát szívesen elvállaltam. Az első elképzelés szerint Eszes István kampányfőnö­köt segítettem volna a szer­vezésben, valamint tartot­tam volna a kapcsolatot a német nyelvterületen műkö­dő kereszténydemokrata pártokkal. Azonban hamaro­san felkértek a jelöltség vál­lalására. — S miért éppen a szobi választókerületben? Van va­lamilyen kötődése ehhez a területhez? — A körzet nem volt tel­jesen ismeretlen előttem, sok ismerősöm, barátom la­kik arrafelé. — Ez azonban nyilván csak a kiindulópont lehetett a körzet megismerésében... — Természetesen sok hiá­­tusom volt, ezért módszere­sen nekiláttam a kerület megismerésének. Először is könyvek segítségével feldol­goztam mind a 31 falu törté­netét. — Milyen jellegzetessé­gekkel ismerkedett meg? — Mondjuk a szarvas­­marhatartással. A püspök­hatvani tenyészállatok pél­dául világhírűek voltak, Franciaországban is szíve­sen vásárolták. Vagy meg­említhetem a Zebegénytől Nagybörzsönyig húzódó szőlőültetvényeket, amelye­ket aztán a filoxerajárvány pusztított el. A bécsi piacon nemcsak az itt termelt bor, hanem a szőlő is keresett volt. Mindezek megismeré­se azért is hasznos, hogy lás­suk: a megváltozott gazda­sági helyzetben milyen ha­gyományos termékekkel tudnánk jelentkezni a világ­piacon. — Ezek a termékek azon­ban jobbára már csak az idősebbek emlékeiben él­nek. .. — Sajnos ez így van, sok helyen például már régóta hétvégi házak találhatók, az egykori szőlőtelepek he­lyén. Az említett termékek mégis azt bizonyítják szá­momra, hogy ezen a vidé­ken is lehetett olyasmit elő­állítani, ami a világpiacon is versenyképes volt. — S miként ismerte meg a jelen problémáit? Gondo­lom a helyi keresztényde­mokrata szervezetektől is se­gítséget kapott. — Természetesen, azon­ban erre a választókerület­ben csak hat településen, Veresegyházon, Kosdon, Rádon, Szobon, Nagymaro­son és Püspökhatvanban van szervezetünk. A polgár­­mesterek azonban valameny­nyi településen összehoztak olyanokkal, akik megismer­tettek a legégetőbb gondok­kal. Ezeket megismerve Né­metországba utaztam, hogy a különböző minisztériu­mok szakembereitől taná­csot kérjek. Hiszen az NSZK keleti részének és Magyarországnak sok tekin­tetben hasonlóak a gondja­ik, s ezért a megoldásuk sem térhet nagyon el... Alulról szerveződve, minőségi munkával — A nagy különbség azonban a két helyzet kö­zött az, hogy ott a nyugati részből rengeteg pénz ára­dat a keletibe... — Az a például évi 16 milliárd márka, amit csak a keletnémet mezőgazdaság korszerűsítésére költenek, persze nagyon hiányzik ná­lunk, ám a kidolgozott mód­szereik értéke is óriási. A korszerű értékesítési szövet­kezeteik bevezetésének mi­kéntjére gondolok, vagy a mezőgazdasági hitelbankok kialakítására. A lényeg, hogy amiként nekik, úgy ne­künk is alulról szerveződ­ve, a fejünket használva, mi­nőségi munkát végezve van esélyünk a szabad piacon való versenyképességre. — Mindenfele kezdemé­nyezés kárba vész azonban, ha például hiába fordul a gazdálkodni vágyó a helyi bankhoz kölcsönén... — Ezeken a visszásságo­kon persze mindenképpen változtatni kell. Már csak azért is, mert nekünk, ke­reszténydemokratáknak meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaság csak ak­kor fog talpra állni, amikor a mezőgazdaság fellendül. Ehhez a kormány által tá­mogatott biztos és magas felvásárlási árak szükségel­tetnek. A termelő ugyanis Leitner Gábor: A magyar gazdaság csak akkor fog talpra állni, amikor a mező­­gazdaság fellendül csak így tud hosszabb tá­von tervezni. — Ehhez azonban az ipa­ri termelés nyereségéből származó pénz kellene, ami­nek viszont ugyancsak szű­kében van az ország. — Ez igaz, ám sajnos a meglévő lehetőségeinket sem használjuk ki maradék­talanul a mezőgazdaság fel­lendítése érdekében. Arra is gondolok például, hogy megfelelő védővámok híján nem védjük kellőképpen a hazai élelmiszeripart, amelynek elsősorban a ma­gyar mezőgazdasági termé­keket kellene feldolgozni­uk. Erre a Közös Piacba lé­pésünkig minden további nélkül lehetőségünk van. — Megítélése szerint a térség egyetlen kitörési lehe­tősége a mezőgazdaságban rejlik? — Fontos volna a falusi tu­rizmus és az ipar fejlesztése is. Ez azonban elválaszthatat­lan a telefon-, a csatorna-, az úthálózat kiépítésétől, egy­szóval a fejlett infrastruktúrá­tól. Mindez azért is rendkí­vül fontos, mert amíg nem változik az e téren uralkodó áldatlan állapot, addig na­gyon nehéz rávenni a fiatalo­kat arra, hogy helyben kép­zeljék el a jövőjüket, s ne a fejlettebb városokban. — Sajnos azonban az e te­rületen található némely köz­ség, például Tésa olyannyira pusztul, hogy megfelelő ellá­tottsága esetén sem költözne oda ipar: a „munkaerő” ugyanis már elvándorolt a fa­luból. — Megfelelő ellátottság esetén talán az ilyen falva­kon is segítene a falusi turiz­mus. Nyugat-Európában egyébként, ahol a falu és a város által biztosított kénye­lem között már semmilyen különbség nincs, megállt a városiasodás, sőt az emberek kezdenek visszaköltözni az egyébként emberléptékűbb falvakba. — Félő azonban, hogy ameddigre mindez bekövetke­zik nálunk, addigra az olyan térség, mint például az Ipoly völgye, teljesen elnéptelene­dik. .. — E térség gondjainak megoldása hosszú távon nem képzelhető el a Szlová­kiával való szoros együttmű­ködés nélkül, mivel a tájegy­ség egy része ahhoz az or­szághoz tartozik. Személyes tapasztalatból tudom, hogy a határ menti térségek fejlesz­tése Nyugat-Európában is a szomszédos országok együtt­működése által történik. Nemzeti-keresztény összefogás — Ön a választások első fordulójában a választókerü­letében indult 11 jelölt közül a második lett. Ahhoz, hogy a második fordulóban esély­­lyel induljon a győzelemért, mindenképpen szüksége van az MDF-es és a kisgazda vá­lasztók szavazataira... — Ez így van, s hál’ Isten­nek mind Bogárdi Zoltán, mind Izsó Mihály arra biztat­ja az első fordulóban rájuk szavazókat, hogy most en­gem tiszteljenek meg bizal­mukkal. Ez nem csak azért rendkívül fontos, mert így van esélyem a győzelemre, hanem azért is, mert a máso­dik fordulóban a demokráci­ákról, s így végső soron az ország jövőjéről döntenek a szavazópolgárok. Ha ugyan­is a majdani ellenzéknek ah­hoz sem lesz elég ereje, hogy ellenőrizze a hatalmat, mert az MSZP és az SZDSZ elérik a kétharmados többsé­get, s így akár az alkotmányt is kedvükre megváltoztathat­ják, akkor veszélybe kerül­het az ország politikai átala­kulása. Saját történelmi múl­tunkból is tudjuk ugyanis, hogy ahol egy pártot bármi­lyen oknál fogva is, de nem ellenőrzött az ellenzék, ott nagyon gyorsan kialakult az önkény. Az igaz, hogy a nép nemet mondott az MDF által vezetett kormány munkájá­ra, de nem mondott nemet a rendszerváltozásra. A tét te­hát a demokrácia. Hardi Péter Pünkösdi jubileum a Gellért-hegyen Hatvan éve szentelték fel a pálos kolostort A méltán világszép Pest-Budának meghatározó része a Gellért-hegy, mely a velencei bencés szerzetesből ma­gyarok térítő apostolává lett Szent Géllért nevét viseli. Lágyan simul a tájba az emberi kéz alkotta épülettömb: a pálos kolostor... A Dunára tekintő kétszintes, termés­kőburkolatú szerzetes rendházat hatvan esztendeje szen­telték fel. Egykor a szerzetesrendeket II. József oszlatta fel, s a pálos rend Lengyelhonban lelt menedékre. A pálosok Máriás lelkiségét mutatja, hogy rendi templomaik -— példa erre Czenstochowa is — a Boldogságos Szűz tisz­teletének központjai. Idehaza gróf Zichy Gyula kalocsai érsek sokat fárado­zott a pálos szerzetesek hazatelepítésén. Ennek köszön­hetően a czenstochowai rendfőnök 1933. február 28-án engedélyezte a Gellért-hegyi kolostor megalapítását. Az egyházi beiktatást 1934. május 21-én, pünkösdhét­főn végezte Zichy Gyula érsek, míg a kolostort Serédi Juszt in ián bíboros, esztergomi érsek szentelte fel. A mindössze tizenhat pálos szerzetes betelepülését ünne­pélyesen fogadták, s másfél évszázados száműzetés után, újra elkezdhette áldásos tevékenységét idehaza a pálos rend. Alig másfél évtizedig működhettek zavartalanul, hi­szen a második világégést követően vészterhes idők jár­tak és a kommunista kormányzat úgyszólván minden szerzetesrendet feloszlatott, s államosította az egyházi vagyont. 1951 húsvéthétfőn a pálos atyákat is elhurcol­ták. Vezér Ferencet koholt vádak alapján halálra ítélték, míg a szerzetestársait öt-tíz esztendei börtönnel sújtot­ták. Ráadásul az elkommunizált pálos kolostor szentelt falai közé az Állami Balettintézet intemátusát költöztet­ték. Nyomasztóan sötét évtizedek után, a mostani rend­szerváltozásnak köszönhetően, az egyház visszakapta ezen jogos tulajdonát. A pálosok Gellért-hegyi kolosto­rát 1990. október 13-án Angelo Acerbi érsek, pápai nun­­cius újra felszentelte, így hála a gondviselőknek, ezen a helyen — a Pécsett, valamint Márianosztrán — a kolos­torba újólag betelepülhettek a fehér barátok. A pálosok­nak hazánkban a mohácsi vészt megelőzően nem keve­sebb, mint negyvenhárom perjelségük volt. Egy hete a pálos Sziklatemplomban a lengyel szen­tély újra feltárul és felszentelték a czenstochowai Isten­anya, a Fekete Madonna képmását. Bozó Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom