Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-21 / 118. szám
I Hajnal Károly: felgyorsítani a mezőgazdaság átalakulását A Tápió mente kötődjék jobban az expohoz Ingyenes jogi tanácsadással, előadások hosszú sorozatával igyekezett a parasztemberek, az egyéni gazdálkodók, a földjüket visszakapok, az üzletrész-tulajdonosok érdekeinek érvényesülését elősegíteni dr. Hajnal Károly. A szentmártonkátai ügyvéd, aki 1990-ben néhány szavazat híján nem lett képviselő, az azóta eltelt négy évet közéleti szerepvállalással töltötte el. Lakása ajtaja nyitva áll azok előtt, akikben a kedv, s a szándék megvolt a gazdálkodás elkezdéséhez, de a jog útvesztőiben nehezen igazodtak ki. Nem csoda hát, hogy ahhoz az ügyvédhez fordultak, aki parasz-' ti származását soha nem feledte, és maga is gazdálkodó. A Független Kisgazdapártban sem okozott fejtörést, hogy ki induljon a 6-os választókerületben képviselőjelöltjükként. Az első fordulót követően, mely itt is baloldali előretörést hozott, a nemzeti erőket egyedül Hajnal Károly képviseli a második fordulóban. Fertályóra hókuszpókusz Isten látja lelkem, nem akarom én bántani a természetgyógyászokat, de mégis kimondom kereken, sokallom az ötszáz és az ezerforintos órabérüket. Ne higgye senki, hogy az irigység beszél belőlem, de tisztességtelennek tartom, hogy némely iskolázatlanok, mások rászorultságát kihasználva, holmi hókuszpókusszal nagy pénzeket vágnak zsebre. Sietve teszem hozzá, jól tudom én azt, hogy a természetgyógyászok között is vannak rendes emberek, akik ráadásul még a természetgyógyászathoz is értenek. Őket hívták valamikor javasasszonyoknak meg javasembereknek, és nevükhöz számtalan csodás gyógyulás fűzó'dik kilencvenéves nagymamám emlékezetében. Nagyanyám azonban tudja, megfáradt, érszűkületes lábaira már aligha van orvosság. Az egyetlen valamirevaló medicina, amit a háziorvos felírt, csak enyhíti valamelyest, de kiűzni nem képes a fájdalmakat. De elgondolom, mekkora lenne az ő lelki fájdalma, ha nem lenne természetgyógyász e világon, aki a sarki ház rendelőnek csúfolt sufnijába heti kőrútján rendre elhozza magával a reményt. A remény pedig hatalmas erő. Lábra képes állítani, hogy elbotorkálhassunk a varázslóig, és néhány száz forintért rábírjuk: Kísértse meg az Egyetlent, a valódi Csodatévőt. Mert sosem tudni. Hátha mégis ez a vaspálcával hadonászó, falazóónt himbáló ember tudja a titkot. Aki sámánigéket mormol, és széles karlejtésekkel markolássza a levegőből a káros testi delejeket, s csapkodja a semmit a zománcavesztett bádoglavórban. Ilyen egyszerű ez. A „modem természetgyógyászat” úgy látszik megtalálta módját, hogy ne kelljen holmi kutyabenge-, papsajt-, útilapufőzetekkel bíbelődni. Elég fertályóra hókuszpókusz is. Pedig nagyanyám naiv lelkére mondom, egy ócska cickafarkkúra is boldogabbá tette volna őt. Mert abban jobban hitt. De szerencsére maradt még némi reménye. Képes elhinni, hogy a természetgyógyászat nem csalás. Hiszen éppen ezért tudnak nevével takarózva vámot szedni belőle az élelmes csalók. M. J. Vita a földkijelölés körül Lesz-e végre árverés Foton? — Önről köztudott, hogy a kisgazdapárt egyik legelismertebb mezőgazdasági szakjogásza. Bizalommal fordultak önhöz megye-, sőt országszerte a parasztemberek. Tudott-e rajtuk segíteni? — Valóban, a kisgazdapárt országos, illetve megyei irodájában, de több kisebb településen is ingyenes fogadóórát tartottam az elmúlt években — válaszolta Hajnal Károly, akit otthonában kerestünk fel. — Megkerestek a kárpótlásra várók, a tsz-ből kiválni akarók, az üzletrésztulajdonosok. Sokszor nem volt könnyű dolgom, hiszen nejiezen fogadható el, hogy noha jogszabály teremtett lehetőséget a szövetkezeti vagyon kivételére, a kiválásra, mégis sokan bent maradtak, mert riogatták, megfélemlítették a szövetkezeti vezetők őket. Mivel jogvesztő hatályú volt ez a lehetőség, hiába kerestek meg később, olykor csapatostul Mogyoródról, Tápiószentmártonból... A tagság kálváriája később folytatódott, mert a tisztségben, pozícióban megerősödött vezetők megkezdték az elbocsátások sorát, noha tartós munkát, biztos jövedelmet ígértek. Megfontolt tanácsokkal próbáltam kiszolgáltatott helyzetükön enyhíteni. — A mezőgazdaság sokat emlegetett válságát hogyan látja? — A mélypont legfőbb oka a hitelszegénység és az a tarthatatlan állapot, hogy a szövetkezeti vagyon nagy részét egy szűk réteg tartja markában, a jövedelem hozzájuk kerül. Ugyanakkor az üzletrész-tulajdonosoknak semmit nem fizetnek, és az ingyenes vagyonhasználat eredményeként fokozatosan fogy a vagyon. Manapság sokat hallani arról, hogy az üzletrészeket megvételre ajánlják fel a szövetkezeti vezetők — az édesanyám is kapott ilyen ajánlatot —, amikor is bagóért, nyolc-tízezer forintért cserélne .gazdát a tulajdonjog. Amennyiben a szövetkezet vezetőinek birtokába jut az egész vagyon, törvényadta lehetőségükkel élve átalakulnak kft.-vé vagy részvénytársasággá, és ekkor nem az egy tag, egy szavazat elve érvényesül, hanem vagyonarányos szavazati jog. Ennek a folyamatnak a megszüntetéséért küzd a Független Kisgazdapárt, és küzdők énmagam is. — Ezen a helyzeten a szövetkezeti törvény módosítása javíthatna, de nem léphet hatályba, mert a köztársasági elnök nem írja alá... — Ez nagyon sajnálatos, hiszen éppen az üzletrész-tulajdonosok jogszerű kiválását segítette volna elő a módosítás. De folytatva a mezőgazdaság válságának okkeresését, mindenképpen meg kell említenünk a tisztázatlan tulajdonviszonyok kiváltotta hátrányokat. Bármilyen kormány is kerüljön hatalomra, a legrövidebb időn belül a tulajdonviszonyokat rendeznie kell. És fel kell gyorsítani a kárpótlási folyamatot és a földkiadást is. A földkiadó bizottságok munkájának gördülékenységét sokhelyütt akadályozzák a bennük helyet foglaló tsz-vezetők. Nekik ugyanis az az érdekük, hogy ne adják \jisSzá a földet az eredetű- tulajdonosoknak, mert ebben az esetben bérleti díjat kell fizetni. — Ha a következő parlamenti ciklusban tagja lenne a Tisztelt Háznak, milyen törvények meghozatalát, illetve módosítását tartaná ennek a térségnek a szempontjából a legfontosabbnak ? — Mezőgazdasági vidék vagyunk, így miként az a kisgazdapárt programjában is szerepel, a mezőgazdaság fejlesztését kiemelten fontosnak tartjuk. Olyan törvénymódosítást szorgalmaznék, amely az átalakulási folyamatot felgyorsítaná, tehát a szövetkezeti és a földkiadó bizottságokról szóló törvényt. Felgyorsíttatnám a kárpótlási folyamatot, és főképpen az új tulajdonok bejegyzésének ma elképesztően lassú intézését. De a világkiállításhoz is szeretném térségünket szorosabban hozzákötni. Jelentős hőforrásaink vannak Tóalmáson, Tápiószentmártonban, amelyek egy része már strandként hasznot hajt, de visszafedett kútjaink hasznosításra várnak. Szentmártonkátának egy szomorú jellegzetessége, hogy úgy különböztetik meg a többi falutól, hogy a határba érkező szeméthegyeket láthat. Ebből következően figyelmemet egy olyan beruházó megkeresésére fordítanám, aki vállalná a szemétégető megépítését. — Ahhoz nem férhet kétség, hogy a második forduló esélyeseként szállhat ringbe, de szüksége lesz a többi keresztény-nemzeti párt támogatására. Hol tartanak az egyeztető tárgyalások? — Mi csak akkor tudjuk a baloldallal eredményesen felvenni a versenyt, ha mindegyik népben-nemzetben gondolkodó párt, mozgalom mozgósítani tudja tagjait, szimpatizánsait. Az MDF és a KDNP vezetői rögtön az első forduló után nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyították támogatásukat. Végső elhatározásuknak tekintik, hogy engem, aki egyedül maradtam talpon az ilyen szellemiségű politikai erők jelöltjei közül, győzelemre segítsenek. De meglepetést is tartogathat a koalíciókeresés, ugyanis érik egy olyan megállapodás, amire nem sokan gondolnak ma még. Azt már jelezték, hogy nem az MSZP-t és az SZDSZ-t fogják a második fordulóban támogatni... — Mit jelent az ön számára a kisgazdapárt értékrendjét hagyományosan tükröző jelmondat: Isten, Haza, Család? — Középparaszti családból származom, és vallásos nevelést kaptam. 1976 óta a szentmártonkátai református gyülekezet presbitere vagyok. Nálam tehát ezekhez az értékekhez a kötődés nem új keletű. Az előző rendszerben az egyházi esküvőm és vállalt hitem miatt kellemetlenségeket próbáltak okozni. Ezek mindennaposán voltak, de megtanultam együttélni.velük. Ez arra predesztinált, kötelezett, hogy a kisgazdapártban kezdjek el újraalakulása óta dolgozni. Megmondom őszintén, büszke vagyok arra, hogy a rokon pártok tagjai körében is többeket barátomnak nevezhetek, és amikor a kisgazdapárt több részre szakadt, én összekötő kapocs lehettem közöttük. Németh Zsolt Gyakori probléma, mondhatnánk jelenség, hogy a többször megindított kárpótlás eredményeképpen több az igénylő, mint a kijelölhető földterület. A földrendező bizottságok — érthetően — felvállalják a földéhes kárpótoltak igényeit, és igyekeznek minél nagyobb földalapot kicsikarni az illetékesektől. Ilyen kötélhúzás nehezíti a fóti árverések megkezdését is. A fellebbezések története a tavalyi év elején kezdődött, amikor először módosították a fóti érdekegyeztető fórum kérésére • hétszázról ezerötszáz aranykoronára a kárpótlási földalapot. Ezt, valamint az erről szóló határozatot a fórum mégsem fogadta el, fellebbezésében indoklásként említve, hogy ellenőrizni szeretnék a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalba befutott földigényeket, megfelelnek-e a kijelölések. A fótiak szóbeli információi már bizonyára ekkor is eltérhettek a hivatal adataitól, ezért is kérhették ezt a lehetőséget. Erre módot is kaptak, de miként Forgács István, az érdekegyeztető fórum elnöke elmondta: csupán a számítógép nyilvántartásába tekinthettek be pár percre, kézhez összesítést nem kaptak. Ezután egy idén januárban keletkezett, a kijelölésben illetékes Alagi Állami Tangazdaság földjére jelentkező vevőnek írt levél alapján értesülhettek arról, hogy az eredeti határozat jogerőre emelkedett. Panasszal fordultak lapunkhoz: úgy érzik, fellebbezésüket semmibe vették. A kérdésre választ Béres Mihály, a hivatal főtanácsosa adott, akitől megtudtuk: félreértésről van szó, az ellenőrzés után nem tisztázták, a fórum képviselői feimtartják-e fellebbezésüket, ezért emelkedett jogerőre a határozat. Ma már viszont újra nyitva van a kérdés, mert a fótiak kiegészítették kérelmüket: az összes föld kijelölését kérik, mert tudomásuk szerint mintegy harmincezer aranykorona értékű kárpótlási jegy vár licitálásra. A földalap kérdése így az országos hivatalba került másodfokú elbírálásra, és az ügy sürgőssége miatt a napokban döntés várható. Béres Mihály szerint azonban az eredeti kijelöléshez képest sok változás nem várható. A törvényadta keretek között ugyanis Foton elfogyott a kárpótlásra kijelölhető terület. Az érdekegyeztető fórum fellebbezését újra beadhatja, amellyel az ügy bírósági útra kerülhet. A végeláthatatlan vitának azonban nem biztos, hogy van értelme. A károsultak egyre később jutnak földjükhöz, így az ő érdekük is csorbul. A hivatal mielőbb el szeretné kezdeni a fóti árveréseket. Nánási Tamás Nyolcvanegy éves édesanyjával Hajnal Károly együtt műveli a kiskertet Ebben az évben sem maradhat el az almafák megpermetezése Talum Attila felvételei
