Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-20 / 117. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. MÁJUS 20., PÉNTEK Születésnapi számvetés Ráckevén Felsőbb osztályba léphet Programon kívüli tanácskozás a gazdakör tagjaival. Balról jobbra Csapó Lajos birkatenyésztő’, Vona Ferenc képviselő' és Nagy Imre sertésneveló' Öt év nem idő, legfeljebb mérföldkő az események folyamatában. Ezt a mondatot Vona Ferenctől idézem, aki elnöki minőségben nyilatkozott az általa alapított és irányított ráckevei gazdakör öt-éves múltjáról. Az állatorvos honatya még 1989-ben, tehát a rendszerváltást megelőzően vette rá a gazdákat, hogy a nagymúltú, régi gazdakörök példáját követve, tömörüljenek egységbe. Az alapító jegyzőkönyv tanúsága szerint akkoriban alig néhányan csatlakoztak a felhíváshoz. Napjainkban viszont a megye legnépesebb gazdakörének számítanak, a taglétszám kétszáz fő körül van. Az egykori célok, elképzelések sokat változtak, a tulajdonjog visszaállításával a föld szerepe felértékelődött s új lehetőségeket teremtett. Öt évvel ezelőtt Vona Ferenc beérte azzal, hogy szakelőadásokkal készítette fel a tagokat az intenzív magángazdálkodásra, s vitás kérdésekben — ha kellett, képviselői státusát is latba vetve — eljárt a gazdák érdekében. Ma ennél tovább megy, vagy ha úgy tetszik, tovább néz. A térségben termelt tej helyben feldolgozásán ügyködik, kis malmok létesítését ösztönzi, s az itt őrölt lisztet kenyér formájában szeretné viszontlátni Ráckeve és a környező községek pékségeiben. Az adottságok kedveznek Hasonló elképzeléseket dédelget a zöldségfélékről, gyümölcsről. Mély meggyőződése, hogy a feldolgozott termékek növelnék a szigetlakok jövedelmét és csökkentenék a munkanélküliek számát. A lehetőségek adottak, sőt kedvezőek, egyrészt mert Budapest közel van, másrészt a Csepel-szigeten tanyát vert üdülők igen jelentős menynyiségű élelmet igényelnek a helyi termelőktől. Ezeket a betelepülőket nemcsak idecsalogatni, de megtartani is tudni kell — vallja Vona Ferenc, úgyis mint gazdakörelnök, s úgyis mint képviselő. Ez utóbbi minőségében többször is interpellált a parlamentben a Ráckevei—Soroksári Duna-ág vízminősége érdekében, szót emelt a délegyházi tavak védelmében, sürgette az iszap és hínártalanítást, amit az itt lakók sérelmeztek. Érdemes megfigyelni az érdekek kapcsolódását Vona doktor .„tálalásában”. — Ha jó a Dunaág vízminősége, jó a halállomány is, többen jönnek horgászni. A horgász hozza a családot, barátot, ezek mind itt szeretnék beszerezni az enni- és innivalót. Szerintem így kell nézni az összefüggést a dolgok közt. Van aztán olyan kérdés is, amire még az elnök-képviselő sem tud érdemben megválaszolni. Ilyenkor lehozza a mezőgazdaság „krémjét” Pestről, legyen az jogi, kereskedelmi vagy agrár szakember. Több szem többet lát, több fül többet hall — mondotta tavaly ilyenkor, s a gazdák kérésére beszámoltatta a földkiadó és földrendező bizottság tagjait az elvégzett munkákról. Hiánycikk a munkaerő Beszélgetésünk közepén Vona doktor előrukkol egy ötlettel. — Véleményem szerint nemcsak engemet kéne meghallgasson, hanem néhány gazdát is. Ha kedve van hozzá, induljunk. Elsőnek Krumpach Józsefet javallom. Mint útközben megtudom, Krumpach József csak „törpebirtokos”, mindössze 10 hektár földet mondhat a magáénak, amit a szülei után kapott vissza a közelmúltban. Csakhogy ezen a földön nem akármit, hanem kaliforniai paprikát — e fajtának több típusát — és paradicsomot termel. Krumpach gazdát otthonában keressük fel, kint a határban még nincs látnivaló. Annál több a fóliaházakban, ahol katonás rendben, glédában sorakoznak a kiültetésre váró palánták. A gazda szám szerint tudja, hogy miből mennyi van. Csupán a paprikából 400 ezer tő. A hibridmagokat ugyanis nem kilóra, mégcsak nem is grammra árulják, hanem darabra. Egyetlen mag ára négy forint, csupán ez 1,6 millió forintba került, plusz a paradicsommag. Ehhez jön még a fűtés és a kipalántázás költsége, meg a többi: kapálás, gyomlálás, permetezés, szüret. Ez utóbbinál, dömping idején, 15—20 embert is fel kell fogadni, sőt hozni-vinni egy távoli községből, mert Ráckevén nemigen találni napszámost. (És még mondja valaki, hogy sok a munkanélkü-' li.) Van, aki nem felejt Krumpach József több mint húsz éve „paprikás”, a kárpótlás előtt bérelte a földeket. — Azt a földet, amit a hadirokkant nagyapám talpaltonként koplalt össze. Még emlékszem e mondására. A nagyszülő megteremti az alapot, a Szülő gyarapítja, s majd az unokának érik be az elődök munkájának a gyümölcse. No, nekem sokáig kellett várjak, hogy tulajdonosként dolgozhassak a nagyapám földjein — teszi hozzá az ötvenes éveit taposó unoka dercés nevetéssel. — Tudja min csodálkozom? Másoktól is elvették a jusst, mást is megtaposott az elmúlt negyven év. Most mégis azokra szavaztak, akik a múltjukkal ahhoz a korszakhoz tartoztak, amiben a tulajdonjognak nem volt jelentősége. Az emberek könnyen felejtenek. Én nem tartozom ezek közé. Soha nem bocsájtom meg a kommunistáknak, hogy miattuk nagyapám lelkileg is megrokkant, vagy, hogy kis híján a lányom jövőjét is tönkretették. Nem is olyan rég, a nyolcvanas évek elején. Kiváló eredménnyel érettségizett, maximum pontszámmal felvételizett Gödöllőn. Aztán jött a levél, helyhiány miatt nem vették fel. Le voltunk döbbenve, a kislány teljesen kiborult. Egy ismerősünk révén végül is kiderítettem, hogy a helyi tanácstól kiadott minősítésben engemet gebinesként tüntettek fel, noha réges-rég a tsz-ben dolgoztam, mint lakatos. Nem állítom, hogy szándékos volt a tévedés, de jellemző az akkori káderpolitikára. Amikor elvittem a dékánnak az igazolást, miszerint nem vagyok „kizsákmányoló”, azonnal lett helye a gyereknek. Ha viszont nem tudom meg, hogy honnan fúj a szél, soha nem lett volna belőle agrármérnök. Ezek ismeretében nyilván nem csodálkozik, hogy nem az MSZP-re szavaztam. No, de elég a politikából, nézzen körül a vejemnél is. Após és vó' egy telken Krumpach József és Bíró László külön kenyéren, de egy telken gazdálkodnak, a zöldségtermelő após és a virágkertész vő jól megférnek egymással. Nem vitás, a Bíró-féle sátrakban látványosabb kép fogadja az érkezőt. Számtalan színárnyalatban húszféle szegfű bontogatja a szirmait. Pedig a gazda nem kertész, illetve végzettségét tekintve állattenyésztő szakmérnök. Amikor végzett, , jósorsa” a szigetcsépi tsz-be vezette. — Három hónap elég volt, hogy torkig teljek az ottani állapotokkal. Máshol sem volt különb a helyzet, onnan is hasonló „sikerélménynyel” távoztam. Képtelen voltam beletörődni, hogy más amit az egyetemen tanultunk, s megint más a valóság. Hányódásomat látva apósom felajánlotta, álljak be én is fóliázni. Adott helyet, és segített felépíteni a sátrat. Hallgattam rá, nem bántam meg, jóllehet az hamar kiderült, hogy a paprika és paradicsom nem az én műfajom. A magam kárán átálltam, kitanultam a virágkertészetet, s ha nem is a legnagyobb, de elismert vagyok mint szegfűtermelő. Tegyem hozzá, amit az értékesítésről vagy adózásról kell tudni, azt részben a gazdaköri előadásokon tanultam meg. Bíró Lászlóék az induláskor igénybe vették az újrakezdési kölcsönt. Ennek kapcsán Krumpach József a most induló gazdák hitelgondjait említi. — A panaszok csak részben jogosak, a hitelfék érthető. Magam is tapasztalom, sokan olyan vállalkozáshoz kívánnak kölcsönt szerezni, amiben csak részben vagy egyáltalán nincs jártasságuk. Az ilyen beruházás eleve kudarcra van ítélve, s nemhogy a törlesztést, de még a kamatokat sem tudják időben visszafizetni. Mi következik belőle? Aki ráfázik, szidja a kormány agrárpolitikáját. A mindenkori kormányét — teszi hozzá a gazda. — Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy lesz majd megint olyan kormány Magyarországon, amely nyakló nélkül felvállalja a rossz gazdálkodás anyagi következményeit. Senki nem csalhatatlan Krumpach József és Bíró László egybehangzóan állítja, méltánytalanság a magyar mezőgazdaság jelenlegi állapotát CSAK a most leköszönő kormány számlájára írni. — Azt mondjuk, hogy minden simán ment, hogy nem lehetett volna jobb törvényeket alkotni. De vajon ki csalhatatlan? És mi a garancia, hogy egy új kormány rávezeti majd a mezőgazdaságot egy jobb útra? Ami a gazdakört illeti, Krumpach József emígyen fogalmaz: — Jelentős szerepet töltött be az eltelt öt évben, s a jövőben még nagyobb szükség lesz rá, hogy összetartson bennünket. Az első öt év a gyerekcipő korszaka volt. Kinőttünk belőle. Reméljük, Vona doktor segít, hogy az új cipő ne szorítson, de ne is lépjünk ki belőle. — Akkor is vállalja, ha a május 29-ei megmérettetésen alulmarad? — kérdem búcsúzáskor a sziget MDF- es jelöltjétől. — Az egyik nem záija ki a másikat. A gazdakör elnökeként továbbra is elsőrendű feladatomnak tekintem az információszerzést, azok továbbadását és a piacintegrációt. Vállalom a gazdák érdekvédelmét és szakmai továbbképzését. Szerintem mindez van olyan fontos, mint az, hogy ki lesz hatalmon az elkövetkező ciklusban. N apraforgótermesztők figyelmébe ajánljuk a Goal 2E és Perenal gyomirtó szereket. Azonnali kiszolgálás előzetes bejelentkezés alapján. Telefon 131-3996. Eladásra kínálunk 90 darab hústehenet márciusban és áprilisban született borjakkal együtt. A tehenek egy része törzskönyvezett magyartarka, a többi limousin jellegű keresztezett. A borjak charolais és limousin bikától származnak. Irányár: 50 000 Ft/db (tehén a borjúval együtt). Érdeklődni a szövetségnél. * Szárítás, vegyszeres kezelés helyett dolgoztassa a hasznos baktériumokat. Szilázskészítéshez és szemeskukorica tartósításához bizalommal használhatja a Biomox koncentrátumot vagy a Biomox granulátumot. Az ezekben fellelhető tejsavbaktériumok kiváló minőségű takarmányt biztosítanak. További információk a 129-7044 telefonon. * A kukoricatermelő gazdászokra is gondoltunk, részükre az ADOL 80 WP típusú gyomirtó szert javasoljuk. Ez a szer megelőzi a kétszikű gyomnövények terjedését. Ugyanakkor a kukorica jól tűri és az utánvetést sem veszélyezteti. Kiszerelés 2 és 5 kg-os csomagokban, utánvéttelel is megrendelhető. KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Az oldalt írta Matula Gy. O. Krumpach József joggal büszke a palántáira, melyekről július végén szüretelnek először. A paprika fele külföldön kerül majd piacra
