Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-19 / 116. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK ' 7 A védett terület nem áru Az Alkotmánybíróság — kedden kihirdetett második határozatában — alkotmány­­ellenesnek minősítette és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szövet­kezeti törvény azon rendel­kezéseit, amelyek lehetővé tették a védett természeti te­rületek magántulajdonba adását. A testület — két al­kotmánybíró különvélemé­nyével hozott határozatá­ban — megállapította: az egységes környezethez való jogból következően a termé­szetvédelem jogszabályok­kal biztosított szintjét az ál­lam nem csökkentheti, kivé­ve, ha az más alapjog vagy Muflon a védett területté nyilvánított babati erdőben (László Lilla rajza) alkotmányos érték érvénye­sítéséhez elkerülhetetlen. Védetté nyilvánították az Ersekkertet Eger önkormányzata ked­di ülésén helyi jelentősé­gű természetvédelmi terü­letté nyilvánította a város legnagyobb közparkját, a mintegy 10 hektár terüle­tű Ersekkertet. A döntés értelmében az Érsekkertnek olyan kultu­rált pihenőparknak kell lennie a jövőben, amely lehetőséget ad a lakosság­nak a természeti értékek megismerésére és potenci­ális élőhelyet biztosít a városból kiszoruló flórá­nak és faunának. Éppen ezért az önkormányzat ha­tározatában megtiltja a gépjárművek behajtását a védett területre. A park­ban építési tevékenységet ezentúl kizárólag a termé­szetvédelmi hatóság enge­délyével lehet végezni. Az állat- és növényvilág megőrzése érdekében a te­rületen mindenfajta kemi­kália használata tilos. A közgyűlés arról is határo­zott, hogy fészkelésre al­kalmas ágcsévéket kell ki­alakítani a fészkelő, illet­ve odúkat kell elhelyezni az odúlakó madarak szá­mára. A rendelet egyedüli „kárvallottjai” a kutyák és gazdáik, hiszen a dön­tés szerint a jövőben nem sétáltathatják kedvencei­ket az egriek kedvelt pihe­nőparkjában a város ku­tyatulajdonosai. Tudomány álarcban? A „világvég”messze van A világ végét többször megjósolták már. Európában először az első' milleneum idején uralkodott el a világvé­ge hangulat. A globális katasztrófa rémével kísért újból az ezredvég. A természettudományok fejlődése az utóbbi százöt­ven évben kétségkívül fel­gyorsult, vívmányainak a mindennapokban haszonél­vezői vagyunk mindannyi­an. A múlt század köze­pén fedezték fel a termodi­namika alaptörvényeit, s jutottak el ezáltal a gőzgé­pek tökéletesítéséhez. A villamosítás nagy lendüle­tet adott az ipar korszerű­södéséhez, először csak energiaforrásként, később a telefon, a rádió és a tele­vízió feltalálásával min­dennapjainkat meghatáro­zó tényezővé vált. A ké­mia a szerves vegyipar ki­alakulásával, a benzol ké­miájának hasznosításával vette kezdetét, s a nélkü­lözhetetlen színezékek, gyógyszerek, növényvédő­szerek, műanyagok nagy­ipari gyártásának lehetősé­gét tette meg. Az orvostudomány, tá­maszkodva a kémia és bio­kémia eredményeire félel­metes betegségek gyógyí­tását tette lehetővé. Az atomenergia felhasználása eloszlatta a különféle ener­giahordozók elfogyásának rémét, de ezzel egyidőben újabb rémképeket idézett elő. Ennek következmé­nyeként, az eufórikus érzé­seket félelem szülte tudo­­mányellenesség váltotta fel. Már a második világ­égés után feledésbe me­rült, hogy milyen hatal­mas sikereket értek el az antibiotikumok bevezeté­sével, s hogy a peszticidek alkalmazása százmilliókat mentett meg az éhhaláltól, és a végzetes kimenetelű fertőző betegségektől. A kibontakozó tudo­­mányellenesség nyomán előtérbe kerültek a világ­­megváltó áltudományos nézetek: a csodás élet-el­­ixírek, az energiát korlátla­nul szolgáltató perpectum mobilék, az okkult tudo­mányosság, varázsingák és egyéb csodaszerek, me­lyeknek árusítása pompás üzletként egyre hatalma­sabb teret nyert. A sarlatá­nok népbutító mesterkedé­sei jelentik korunkban a nagyobb veszélyt. Nem a tudomány, hanem a tudo­mány eredményeit felelőt­lenül alkalmazók. (b) Egy kínai természetgyógyászról A mosolyára lettem figyel­mes, arra, hogy ez a mosoly mindig őszinte; a lényéhez tartozik, mint a levegővétel. Dr. Liu Zhonghua már az­zal rabul ejti a betegét, aho­gyan fogadja és ahogyan megvizsgálja. Odafigyel rá igazán, nem csak úgy fél szemmel, fél türelemmel, ahogyan megszoktuk több mint negyvenöt éve. Pedig „csak” a pulzusát tapintja az embernek, a nyelvét vizs­gálja és a szemébe néz hosz­­szan és firtatón, mintha a szem nem csak a lélek, de a test tükre is lenne. a Ut az elismerésig Liu doktor, bár több mint két éve gyógyít Budapes­ten, klinikáját csak a közel­múltban nyitotta meg a Mó­ricz Zsigmond körtér 14-ben. A Daliani Orvostu­dományi Egyetem Nyugati Orvostudományi Karán vég­zett 1973-ban Pekingben, s tíz évvel később még egy diplomát szerzett a Beijingi Fővárosi Orvostudományi Intézet Kínai Orvostudomá­nyi Karán az akupunktúra, gyógynövény, kiropraktika stb. és a természetgyógyá­szati stúdiumokból. Tagja a Beijingi Akupunktúra Szö­vetségnek. Mégis ki lehe­tett zsákmányolni az első időben, mint az Ameriká­ban eladott négereket. Dr. Liu jóhiszeműsége ugyanis határtalan. Majd két évig si­került elhitetni vele, hogy önállóan nem rendelhet, honosíttatnia kell a diplomá­it. — Ugyan ki honosíthat­ná itt a háromezer éves kí­nai gyógymódok alkalmazá­sára feljogosító papírokat?! — Nem hosszabbíttathatja meg itt-tartózkodását, össze­gezve; csak magyar szak­mai „fennhatóság” alatt él­het. S ha ő nem olyan erős ember, nem olyan kiemelke­dő tehetség, mint amilyen, még ma is ott dolgoztatják reggeltől estig bagóért a Bartók Béla úti kínai klini­kán. S az ügyes tulajdonos meggazdagodott belőle. Epilepszia és övsömör Mert Liu doktor meggyógyí­totta a fejfájást, az idegki­merülést, az agyérelmesze­sedést, az isiászban szenve­dőt s még az epilepsziást is, amin igen elcsodálkoztunk néhány an: az asztmások is fellélegezve mentek el a ke­zelések után. Vállalta a gyo­morsüllyedés —, az arany­ér — és a krónikus bélgyul­ladás gyógyítását, nem be­szélve az impotenciáról, a meddőségről és a prosztata­panaszokról. Eltüntette az övsömört, az allergiás bőrtü­neteket és a kihullott hajat „visszavarázsolta” a kopa­szodó nők és olykor a férfi­ak fejére is. Aki komolyan akarta, le tudott fogyni ná­la, és leszoktatta a dohányo­sokat is a cigarettáról. Nem csoda tehát, hogy hosszú so­rokban várakoztak a bete­gek az ajtaja előtt, s amikor csalódottan, kisemmizve el­hagyta a klinikát, a forga­lom úgy visszaesett, hogy a működést fölfüggesztették, őt pedig letagadták a csilla­gos égről. Liu doktor na­gyon sajnálta félig gyógyult betegeit. Nekik üzenjük az új telefonszámát: 185-41-80! Mielőtt elszánta magát és szülői segítséggel megalapí­totta egyszemélyes Hua Hong Kft.-jét, még egyszer visszacsalogatták szép ígéret­­tekkel — ugyanoda. Ö annyi­ra hisz abban, hogy neki itt Magyarországon, ahol olyan sok a beteg, gyógyítania kell, hogy az már hihetetlen naiv­­ságnak tűnik. Az sem ábrán­dította ki végleg, hogy a tele­fonfülkében hagyott diploma­tatáskáját egy fél perc alatt el­lopták fontos gyógyeszközei­­vel és nélkülözhetetlen szótá­raival együtt. Ideges magyarok... Csodálkozik szüntelenül a sok betegen, azon, hogy mi magyarok milyen idegesek vagyunk, mennyit beszélünk fölöslegesen, de egy rossz szót nem mond a magyar gyógyításról, csak egy-egy súlyos beteg láttán elkomorul. Még nincs annyi betege, hogy a szép albérletet és an­nak rezsijét fizetni tudja, de ő ettől egyáltalán nem szo­morú. Jó barátai bíznak ben­ne és kölcsönöznek neki, amíg régi betegei megtalál­ják s az újak is rátalálnak; tol­mácsa (aki évtizedekig Kíná­ban élt magyar nyugdíjas), addig nem fogad el honorá­riumot. Ónody Éva Iroda A természet kalendáriuma a csillagvizsgálóban A világ hetedik legna­gyobb számítástechnikai eszközöket gyártó cége, az amerikai Sun Microsystems Computer Corporation ha­zai disztribútora, az Icon Számítástechnikai Kft. ked­den megnyitotta első ma­gyarországi vidéki irodáját Szombathelyen, a Gotthard Csillagvizsgáló Obszervató­riumban. A Közép-Kelet- Európában budapesti köz­ponttal működő cégnek a nyugat-magyarországi tér­ségben egyre több a partne­re, s eddig is a szombathe­lyi csillagvizsgálóban mű­ködött az egyik legna­gyobb hazai Sun-alapú szá­mítógépes hálózat, amely kutatási és oktatási célokat szolgál. A 100 éves múltra visszatekintő intézet gya­korlóbázisa az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem­nek, matematika, fizika és technika szakos hallgatókat képeznek itt, és a helyi Ber­zsenyi Dániel Tanárképző Főiskola természettudomá­nyi intézetének hallgatói az obszervatóriumban része­sülnek posztgraduális kép­zésben. Az intézmény állan­dó kapcsolatban áll a világ jelentős csillagvizsgálói­val, részese a legújabb kuta­tásoknak. Azzal, hogy a vi­lághírű kaliforniai vállalko­zás irodája helyet kapott a csillagvizsgálóban, alkal­muk van megismerni a leg­újabb számítógépcsaládo­kat, részesedhetnek az üzle­ti tevékenységek eredmé­nyeiből, térítéses számító­­gépes tanfolyamokat is szervezhetnek. Május — tavaszutó (II.) A májusi erdők, rétek bur­jánzó, tobzódó zöldje való­ságos éléskamrája a rovar­világ egy részének. A kü­lönböző formájú, színű vi­rágok megszámlálhatatlan sokasága pedig a rovarvi­lág másik csoportjának nyújt táplálékot. A virágok leglátványosabb látogatói a nappali színes lepkék. A korábban is megfigyelhető fajok mellett megjelennek a boglárkalepkék, gyöngy­házlepkék és társaik. Májusban álló- és folyó­vizeink egyre jobban me­legszenek, ami újabb halfa­jokat késztet ívásra. Né­hány áprilisban ívni kezdő fajnál ez a folyamat ebben a hónapban is tart, így a bo­dorkánál és a kecsesénél is. Májusban kezd ívni csendesebb vizű, sekély öb­lökben, vagy elárasztott ré­teken a dévérkeszeg, és a fejes domolykó. A pontyok ívása 18-2Ó°C-nál kezdő­dik. ívóhelynek a dús nö­vényzettel borított termé­szetes kiöntéseket választ­ja. Kétéltűink közül a gőték petéiket már jóval koráb­ban lerakták. Ebben a hó­napban már fejlődő lárvái­val találkozhatunk. Békafa­jaink egy része már né­hány hete szintén lerakta petéit, ám a fajok többségé­nél a peték lerakása május­ban történik. így a zöld le­velibéka, a vöröshasú és a sárgahasú unkák, a zöld va­rangy és a kecskebéka sza­porodását is ez idő tájt fi­gyelhetjük meg. A szaporo­dás után a békafajok egy része a szárazföldekre vo­nul, mint ez megfigyelhető a varangyok, a levelibéka és az ásóbéka esetében. Májusban a rétek, erdők változatos, hangos madár­énektől zengenek. A legis­mertebbek és a legszebbek a mezei pacsirta, a fülemü­le és a barátka hangjai. Májusban még tart a ta­vaszi madárvonulás. Álta­lában május első felében érkeznek meg a gébicsek, a gyurgyalag, a fúrj és né­hány nádi énekes, mint az énekes nádiposzáta. Talán legkésőbb érkezik május közepe táján a halvány gé­zé. Májusra azonban már a fészekrakás, a költés és a fiókák felnevelése a jellem­ző. A kisebb testű madarak­nál, mint amilyen a szénci­nege, a kotlási idő igen rö­vid, 14 nap. A fiókák 20-22 nap alatt hagyják el a fészket. Ez alatt az idő alatt a szülők több ezer apró rovart és pókot horda­nak fiókáiknak. A kisebb testű madarak évente 2-3 alkalommal is költhetnek. A fészkek építési ideje igen változó. A függőcine­ge nemegyszer 3-4 hétig is elbajlódik építészeti remek­művével. Más madárfajok viszonylag rövid idő alatt elkészítik, így a poszáták is. A gerlék és a galambok ágakból összetákolt fészke akár 2-3 nap alatt is elké­szülhet. A függőcinegék művészi fészke, amely egy Fiókáját etető' madár a Gödöllői Arborétumban (László Lilla grafikája) igazi szövött remekmű, ál­talában május elejére ké­szül el. A zacskó alakú fészket elsősorban fűzfák vékony, lecsüngő ágvillái­ba építi, melynek felső ré­szén csőszerű bejárat talál­ható. Szövőanyagként álta­lában a csalán és a komló rostjait használja fel. A fé­szek anyagának a zöme fűz—nyár barkapehelyből, nádbugából és gyékénybu­­zogány-szöszből áll. (Általában május elején születnek az őzgidák, ame­lyek születésük után hama­rosan lábra állnak és követ­ni tudják anyjukat. Az őz­gidák veszély esetén nem menekülnek el, hanem lela­pulnak. Andrási Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom