Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-19 / 116. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 19.. CSÜTÖRTÖK Európa szakadó gátjai mögött Vajdasági híradás Herceg János születésnapja ürügyén Cseh Gusztáv grafikája (A segélykérő lomb) A ma Vajdaságában élő magyar írók legjelesebbike, Herceg János nyolcvanöt éves. Páratlanul gazdag és változatos életmű áll mögötte, hiszen amolyan jó értelemben véve mindenes volt és maradt mindvégig, írt novellát és elbeszélést, regényt és kisregényt, riportot és szociográfiát, mesét, anekdotát, tárcát, glosszát, esszét és tanulmányt, szatírát és kritikát. És hírt, kommentárt, cikket... Bácska-ismeret dolgában továbbra is nélkülözhetetlen kútfő és kiapadhatatlan forrás, végül' is kultúránk egész szerkezetének a legjobb ismerője és tudója, sőt tudósa volt és maradt mindmáig. A Vajdaság külön világ A mostani sodró időkben, amikor a vajdasági magyar szellemi élet a legsúlyosabb vérveszteségét szenvedi el, megint csak elgondolkodhatunk a már 1938-ban megfogalmazott tanulmányának sorai fölött. Herceg akkor a következőket írta a Vajdaságot cserbenhagyó entellektüelekről: „Húsz éve sincs, hogy gyanús hősiességgel és jól kiszámított nemzeti felbuzdulásból elmenekültek innen. S a másik réteg, amely Európa szakadó gátjait lesi felcsillanó reménykedéssel, vajon többet törődik-e a néppel? Itt volna a helyük az intellektueleknek, íróknak és a kultúra szálláscsinálóinak, de nem a felszínen úszva, hanem néha alábukva egy kicsit a víz alá is. Itt kell élni teljes szívvel és erőnket itt eltölteni, ahogy lehet. A Vajdaság egy külön világ...” Herceg János 1909-ben született Zomborban, szülővárosában, majd Pesten tanult, ahol később három éven át a Dante Könyvkiadónál dolgozott. Utána visszaköltözik, a Kalangya c. folyóirat szerkesztője, a háború után könyvtáros Zomborban, majd lektor, később a Híd fölyóirat szerkesztője. Az Újvidéki Rádió szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Ma Doroszlón él, a helybeli művelődési egyesület a minap szervezett ünnepi műsort írónk születésnapja alkalmából. Síppal, dobbal... fegyverrel Ami a szűkebb honi művelődési eseményeket illeti, e napokban tartják az általános iskolás diákok népzenei vetélkedőjét, amelyet Szólj síp, szólj címmel az Újvidéki Rádió szervez meg minden évben. Vajdaság szinte minden részéből mintegy hatszáz kisdiák jelentkezett a szemlére, Magyarországról könyvek érkeznek ajándékba a legjobbak részére. Június 4-én és 5-én Zentán' tartják meg — immár harmincegyedik alkalommal — a hagyományőrzők folklórfesztiválját, a Gyöngyösbokrétá-t, amelyre a tartomány közel ötven magyar művelődési egyesületéből mintegy 1700 táncost, énekest és zenészt várnak. Vele egy időben rendezik meg a citeraegyüttesek szemléjét is. A hatalmas méretű rendezvény lebonyolításához természetesen pénz is kell, a szervezők ezért külön folyószámlát nyitottak a támogatók segélyösszegeire számítva. Támogatásra szorul a népszerű Tanyaszínház is, amely a nyári hónapokban járja a településeket. A jobbára színinövendékekből összeverbuválódott társaság az idén Lázár Ervin „Négyszögletű kerek erdő” című zenés mesejátékával lép majd nap mint nap a szabad ég alatt a közönség elé. Hadd soroljuk fel ezúttal az útvonalat is, Bácskában: Hajdújárás, Kelebia, Bajmok, Csantavér, Suplyák, Bácsszőlős, Oromhegyes, Felsőhegy, Temerin, Bácsföldvár, Szenttamás, Valkai-sor, Drea, Kishegyes, Gunaras, Törökfalu, Tornyos, Völgyes, Orom, Bánátban pedig: Monostor, Pádé, Száján és Torda. Batyubál egy koreográfusért A gyanútlan olvasó mindezek alapján joggal gondolhatná, hogy a Vajdaságot szinte elkerüli a háború szele. Nos, nem ellensúlyozásként, hanem csak a dolgok természetes rendjét követve teszünk említést egy minapi könyvbemutatóról. „A klubtól a Szellemi Köztársaságig” című kiadvány az oromhegyesi békemozgalom dokumentumgyűjteménye. Két évvel ezelőtt a Kanizsa melletti Oromhegyes központjában több százan jöttek össze tiltakozni a katonai behívók ellen, a helybeli Zitzer Klubban válságtörzs alakult, amely megfogalmazta programját, a falu pedig hónapokon át szállást és élelmet biztosított azok számára, akik a polgári engedetlenség formáját választva elutasították a mozgósítási parancsot. A kicsinyke köztársaság így dacolt a háborús őrülettel szemben. Persze, nem mindenkinek sikerült következmények nélkül. A szabadkai Népkör 300 táncosát irányító Lackó Illést például a katonai bíróság másodfokon három hónapos börtönbüntetésre ítélte, amelynek letöltését Lackó április elején kezdte el. Égyesülete eddig is mindent megtett, hogy az ítélet végrehajtását elodázza, most pedig úgy döntöttek, batyubált szerveznek, s annak bevételéből próbálják meg „kiváltani” koreográfusukat, akinek munkájára egyébként is nagy szükség lenne a nyári fellépéssorozat előtt. Sinkovits Péter Újvidék Kinevezték a nemzeti intézmények vezetőit Az Akadémiai Kiadó megmarad magyarnak A kiemelkedő jelentőségű nemzeti intézmények vezetői posztjára kiírt pályázatokat a bíráló bizottság magas színvonalúnak minősítette, mert a bennük megfogalmazódott elgondolások alkalmasak a gyűjtemények jó működtetésére, azok tevékenységi körének megújítására. Ezek az intézmények fokozott mértékben segíthetik elő az 1996. évi budapesti világkiállítás sikerét, valamint jelentős szerep hárul rájuk abban is, hogy méltó módon emlékezhessünk meg a millecentenáriumról is. Mindezt Mádl Ferenc művelődési miniszter mondta, amikor az országos közművelődési intézmények vezetőinek kedden, a minisztériumban átnyújtotta a kinevezési okiratokat. A megbízatási okirat értelmében ötéves időtartamra kapott megbízást — 1994. május 1-jei hatállyal — Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Poprády Géza, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Juhász Jenó', az Országos Idegennyelvű Könyvtár igazgatója, Király Gyuláné, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója. A közgyűjtemények vezetői mellett ugyancsak a minisztériumban vette át kinevezési okiratát Zsuráfszki Zoltán. A táncos-koreográfus hároméves időtartamra kapott megbízatást a Budapest Táncegyüttes igazgatói teendőinek ellátására. Sikeresen zajlott le az Akadémiai Kiadó és Nyomda privatizációja — tájékoztatott Zöld Ferenc igazgató. Mint elmondta, az átalakulás során sikerült elkerülni, hogy a vállalat külföldi tulajdonba, vagy szakmailag nem felkészült vezetők kezébe kerüljön. Zöld Ferenc hangsúlyozta: a továbbiakban kft.-ként működő kiadó arculata, kiadványainak jellege, kiadói politikája a jövőben is változatlan marad. A privatizáció nyomán kialakult helyzetben felmerültek tulajdonjogi problémák — például egyes sorozatok esetében —, de mint azt az igazgató hangoztatta, bízik abban, hogy ezekben a kérdésekben sikerül megoldást találnia az MTA-nak, illetve a kiadónak. Zöld Ferenc beszámolt az Akadémiai Kiadó újdonságairól is. Mint mondta, az ünnepi könyvhétre jelenik meg Márai Sándor életműsorozatának legújabb kötete. Ebben az író újságcikkeit, publicisztikáit, gyűjtötték össze. Szintén egy életmű sorozat új darabjaként kerül majd a könyvesboltokba Sütő András: Engedjétek hozzám a szavakat című munkája. Könyvheti újdonság lesz a Kristó Gyula profeszszor által szerkesztett Korai magyar történeti lexikon is. A kötet a 9—14. századi magyar történelem legfontosabb tudnivalóit foglalja össze több ezer címszóban. SZÍNPAD Változatok Oidipuszra Az Oidipusz király egyike a korunkban is gyakran előadott antik drámáknak. Csodás drámai technikája, amely a cselekményt nem a jelenben bontja ki, hanem a múltból értelmezi, mintája és eszménye lett a modem lélektani eszközökkel dolgozó színműíróknak. (Például Ibsennek.) Két Oidipuszt játszik párhuzamosan két budapesti színház: Szophoklész tragédiáját a Vígszínház társulata, Ács János rendezésében, és egy XX. századi Oidipusz parafrázist a Radnóti Színház — „Görög” címmel. Steven Berkoff angol Oidipusz átdolgozása — a „Görög” — naturalista világképet tár elénk, s ehhez a szövegkörnyezethez igazodik a megjelenítés módja is, melyben erő, formátum, tragikum és nagyságérzék sűrűsödik. Érzelmi elsilányulás, eltompultság, mozdulatlanság jellemzi a klasszikus család (apa, anya, két gyerek) hamuszürke hétköznapjait. Életük méltatlan, lefokozott, értelmetlen tengődés a megállapodottság-megáporodottság szagától belengve. Melyre csak a kamasz fiú lát rá ironikusan, s lázad is ellene a maga undoros-trágár hangján. Az ő alakja jelenti az elmozdulást, hisz ő az egyedüli, akivel történik valami, és ettől más lesz, különb mint az egykedvű valóságban vergődő többi szereplő. Oidipusz-Eddy napjaink hőse, London mocskos utcáin csatangolva küzd a szennyáradattal, tipikusan e világi módszerrel, szógránátokkal öli meg manager apját, s veszi feleségül poligám hajlamú pincémő anyját, hogy beteljesítse a jóslatot, amely egész eddigi életét meghatározta. A titkot a kelekótya apa fecsegi ki, hogy hogyan talált rá pecázás közben, s ezzel kondul vészesen egybe az asszony korábbi vallomása, miszerint gyermekét egy vízi baleset során veszítette el. A bizonyíték egy játékmaci — az emberi kisszerűség kabalisztikus jelképe. A helyzet abszurduma abban teljesedik ki, hogy a fiút mostohái kergették világgá, így akarván szabadulni a kellemetlenkedő kamasztól. A trivialitás-emelkedettség kettőse nem csak nyelvileg jellemző a darabra, ebből táplálkozik humora, szentimentalizmusa, patetikussága is. A kortárs angol író a durvaságig nyers, kíméletlen módon keresi a választ Eddy kérdéseire. A Radnóti Színpadán alig elviselhető atmoszférát teremt Gyukics Gábor, a késdobálók-köpködők nyelvét reprodukáló magyar szövege. A színészek — Görög László, Takács Katalin, Kulka János, Béres Ilona, a szöveg melletti, alatti, feletti tartalmakat is pontosan érzékelve-érzékeltetve jelenítik meg. Az apátiát, érzéketlenséget, egyhangúságot vibrálón, sokféle színben és jelzésben, megannyi finom rezdüléssel tátják elénk. Az angol szerző tolmácsolásában a mítosz keretté válik, vagy azt is mondhatnánk, új, XX. századi mítoszt teremt, melyben a bűn nem tettlegességet, épp ellenkezőleg: passzivitást jelent, s melyben a tétlenség-tehetetlenség válik a pusztulás indukálójává. Balázs Adina Szentendrei művész Bukarestben Wahorn András kiállítása A Szentendrén élő Wahorn András festményeiből és installációiból nyílt nemrég kiállítás a bukaresti Magyar Kulturális Központban. A kiállításon megjelent a román képzőművészeti élet számos képviselője: művészek, főiskolai tanárok, újságírók, a magyar kulturális élet képviselői adtak találkozót ezen az estén. Magyarország bukaresti kulturális intézménye egyébként is gazdag programot kínál az érdeklődőknek. A hónap ele-Pünkösdi koncert lesz május 22-én 19 órakor a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ belső udvarán. Műsoron lesz Mendelssohn: Hebridák-nyitány, Beethoven: I. szimfónia. Előadja a Gödöllői Szimfonikus Zenekar. A második részben a Giesseni Ifjúsági Kórus műsora következik. A zenekart Farkas Pál, az jén a temesvári Survolaj Blues Band lépett fel Szabó Zsolt vezetésével, múlt hétfőn a bukaresti színművészeti főiskola diákjai Osborne „Nézz vissza haraggal!” című darabját adták elő színpadán, jövő hétfőn Nicolae Pausescu, a George Enescu Zenelíceum növendéke ad zongorakoncertet, majd az Alfetti Musicali budapesti régizene-együttes lép fel, s a programot váradi képzőművészek csoportos kiállítása zárja Picassóról. énekegyüttest Karl Theo Shames vezényli. Mi a ritmus? címen prelúdiumokat ad elő a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván karnagy magyarázataival május 22-én, vasárnap 12 órakor a Zeneakadémia nagytermében. Az 1 forintos belépődíjat a terem bejáratánál elhelyezett perselyekbe kell bedobni. Pünkösdi koncertek
