Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-19 / 116. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK Új gazdák és szolgáltatók Körösön nem szívelik a parlagot Mit kínál a Dr. JuGa? Napjainkban sokan használnák különböző kozmetikai szereket, bár ezek minősége gyakran nem mindig szolgál megelégedésünkre. Nemrég jelent meg a hazai piacokon a Dr. JuGa márkanévvel jelzett termékcsalád, melynek összetételéről, használatáról kérdeztük Szabó Évát, a Dr. JuGa Kozmetikai és Kereskedelmi Kft. munkatársát, aki elmondta, hogy a cég termékei speciális biokozmetikumok, pontosan olyanok, amelyeket ma mindenki keres, egyben az otthoni szépségápolás nélkülözhetetlen kellékei. Készítményeik hatóanyag és összetétel tekintetében megfelelnek a legkorszerűbb kozmetikai követelményeknek. Részben kézi gyártásúak, a legmodernebb természetes hatóanyagok felhasználásával, egyedi receptúra alapján készülnek. A mindennapi testápolás mindenki számára nélkülözhetetlen, hiszen a környezeti hatások, a szennyezett levegő, a dohányfüst, a szeszes ital hatása meglátszik bőrünkön. Termékeik között szerepel arctej, arcradír, a különböző bőrtípusokra hidratáló krémek, hajápolási cikkek, melyek nemcsak a nők, hanem férfiak és tinédzserek számára is készülnek. Nyáron bőrünk érzékenyebben reagál a nap, a szél és a víz szárító hatására, ennek megelőzésére ajánlotta az erős fényvédő faktorral rendelkező napolajat, napozókrémet és naptejet. D. Cs. Ö Akadémikus vitáknak lehetünk fültanúi manapság arról, hogy a jelenlegi közgazdasági, piaci helyzetben mekkora legyen az a termőföld, amely már képes egy családot eltartani. Tulajdonképpen már a kérdésfeltevés is furcsán hangzik, hiszen általánosítással még csak közelítő értéket sem lehet erre megadni. Tudniillik minden attól függ, hogy a családi birtokon mit termesztenek. Még a szántóföldi gazdálkodásnak, mint például a gabona termesztésének családokra szabott optimális mérete is jócskán ingadozik hazánk változatos tulajdonságú termőföldjein. Bérleti piac Nagykőrösön és körzetében például a számítások azt mutatják, hogy a szántóföldi növénytermesztés esetében 100 hektár körül kezdődik az a földbirtoknagyság, amely elegendő jövedelmet adhat egy család megélhetéséhez. Az arrafelé általában jellemző 5-10-30 hektáros, részaránytulajdonú, vagy kárpótlás útján vett birtokok csak mint jövedelemkiegészítő forrásként, illetve az állattenyésztéshez takarmánytermő háttérként jöhetnek számításba saját művelésben, vagy ha ez nem járható út, akkor haszonbérletben. A termőföldek hasznosításának ez a módja vélhetően mind nagyobb jelentőségre tesz szert a jövőben, hiszen számos oka van annak, amiért a tulajdonosok jelentős hányada nem tudja önállóan művelni földjét. Másrészt, az ipargazdaság fellendülésével törvényszerűen együtt jár a földkínálat növekedése. Az elmúlt egynéhány évben magántulajdonba került földek bérbeadása Nagykőrös térségében nem okozott számottevően gondot. Jó néhány magángazdálkodó, az átalakult szövetkezetek, vagy azok gazdasági társaságai nyújtották be igényeiket a földhasználatra párhuzamban a privatizációval. Igazi bérleti piacról persze még túlzás lenne beszélni. De az tény, hogy a bérleti díjak között, ha nem is lényeges mértékben, de vannak különbségek. Kőrös környékén általában 10—20 kilogramm búza mindenkori árában állapodnak meg a felek a földek minőségétől függően. Harmada egyéniben Az Arany János Szövetkezet növénytermesztési ágazatán létrejött Terraker Földhasznosító és Kereskedelmi Kft. például 10—15 kiló búzának a betakarításkori árát adja aranykoronánként a földtulajdonosoknak. Ilyesformán a közepesen fizető bérlők közé tartozik, bár ha utánaszámolunk, e járandóság is többre rúg, mint annak idején a téeszek adta földjáradék. A cég 3—5 éves időszakokra köti a szerződéseket, a részaránytulajdonokból 850, a kárpótlás során vett földekből pedig közel 100 hektárt vett eddig ily módon művelésbe. Szabó Tamás ügyvezető igazgató szerint év végéig várhatóan 1000 hektár körülire nő a kft. bérleménye. Ez a szám azért érdekes, mert ha figyelembe vesszük hozzá a többi bérlő használatába került földterületeket kiderül, hogy a környék egykori legnagyobb téesze 3200 hektár szántójnak harmadát immár az egyéni gazdálkodók művelik. Mindenféle borúlátó jóslat ellenére Nagykőrös határában viszonylag kevés szántóföld marad az idei tavaszra parlagon. Köszönhető ez a mezőgazdaság privatizációja gördülékeny végrehajtásának, de bizonyára a hagyománynak is köze van ehhez: A körösiek nem szívelik a csupasz földeket. Az említett területen is csupán alig 200 hektárra tehető a vetetlen szántó. Ezek részben az utolsó árverésen elkelt kárpótlási földek, amelyeket még nem tudták művelésbe fogni tulajdonosaik, illetve a kimérésre váró részaránytulajdonok. Ha a parcellák karózása gyorsabban halad, még ennyi parlagföld sem marad, a Terrakemek ugyanis az volt a célja, hogy anyagi lehetőségei szerint, minden talpalatnyi földet hasznosítson. Ősszel bevetették a csak jóval később kisorsolt tagi táblákat is, amelyeknek önállósulni szándékozó gazdái az egyéves szerződés lejártával aratás után jutnak birtokaihoz. Ily módon csaknem 500 hektár sívó homokot hasznosított a kft.: rozsot termesztenek rajta. Széles körű szolgáltatás A földhaszonbérlet rendszere mellett nagyon lényeges annak a szakmai szolgáltató potenciálnak a létrejötte, amely a magángazdaságok biztonságos működését segíti elő. Úgy tűnik, a gazdák és a különböző mezőgazdasági társaságok ebben a vonatkozásban is gyorsan megtalálják egymás felé az utat. A Terraker példájánál maradva, a cég a gabona, a napraforgó termesztése mellett e termények értékesítésével, bértisztítással, szárítással, tápgyártással, bérdarálással, vetőmag forgalmazással is foglalkozik. Emellett a műtrágya és a növényvédőszerek ellátásának alapját vetette meg a környéken a kiskereskedelmi árnál olcsóbb árakon. Kiegészítve ingyenes szaktanácsadással, ami szintúgy nem lebecsülendő szolgáltatás Kőrös pályázó új gazdái számára. M. J. Szemétvadászat A nagykőrösi Nagyerdei Vadásztársaság tagjai a minap hajtóvadászatot tartottak — ez alkalommal a szemétre. A derék vádolok minden tavasszal kitakarítják körzetüket, ám az illegális hulladéklerakatokról újra és újra gondoskodnak a városiak. Kertészfólia, bádoglavór, rozsdás sparherd és ki tudja még mi, most is összejött, jókora vontatóravaló Varga Irén felvétele Tisztújítás a gyáli iparosoknál Áprilisban azt hittük, a gyáli ipartestület tagjai a május 8-ai választásokra tartogatják az erejüket, s többségük ezért nem jelent meg az éves közgyűlésen. Sajnos a májusi második próbálkozás is vérszegényre sikerült. A meghívott 150 tagból csak 27-en jöttek el, s csupán az alapszabályzat erre az esetre vonatkozó passzusa alapján lehetett a közgyűlést határozathozatalra jogosnak nyilvánítani. Karikás Pál, a testület elnöke töbször is elmondta, négyéves fennállásuk óta ilyen passzivitásra még nem volt precedens. Szavaiból s a hozzászólásokból nem derült ki, vajon mik lehetnek az idei érdektelenség igazi okai. Pedig — mint azt a beszámolóból megtudtuk — az ipartestület tagjainak nincs miért szégyenkezniük. Szakmailag ki-ki jól végzi a dolgát, az etikai bizottságnak egyetlen alkalommal sem kellett vizsgálatot lefolytatnia lakossági bejelentés alapján. Kiemelkedő szerepet töltenek be a gyáli közéletben is, közintézményeket és alapítványokat támogatnak erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Karikás Pál említést tett a kamarai törvény életbelépésével várható változásokról, elsősorban a tagsági kötelezettségről. Ez kiszűri a kontárokat és ügyeskedőket, akik iparengedély nélkül, az adófizetést megkerülve rontják a tisztességes iparosok és vállalkozók presztízsét. Az ipartestület pénzügyi alapját a tagdíjak és kereskedelmi vállalkozásokból befolyó összegek fedezik. A milliós nagyságrendű költségvetésből eddig is jól gazdálkodtak, a jövőben viszont még jobban indokolt a takarékosság. Karikás Pál beszámolt az új székház kialakításának várható költségeiről, amire a tavalyi megtakarítás és az idei költségvetés nagy része rámegy. Lévén, hogy az 1991-ben négy évre megválasztott vezetők megbízatása lejárt, félidő után a közgyűlés átalakult tisztújító gyűléssé, melynek során, titkos választással, újra Karikás Pált bízták meg a tagtársak az elnöki teendők ellátásával. Az elnökség tucatnyi szakmában osztott ki elismerő emléklapot az arra érdemes tagoknak az est végén. Ezek mindegyike több évtizede szolgálja Gyál lakosságát, s tették ezt akkor is, amikor maszeknak lenni még „ bűn ” volt egyesek szemében. (matula) Forintos hírek A Magyar Nemzeti Bank 1 milliárd schillinges kötvényt bocsátott ki tegnap Ausztriában. A kibocsátásban 12 bank vesz részt. A kötvény a Magyar Nemzeti Bank idei második megjelenése a pénzpiacon. Értékesítésük révén várhatóan 2 milliárd dolláros hitelhez jut. Várhatóan június első heteiben indulhat meg az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös gépbörzeakciója. Ennek keretében elsősorban a vagyonkezelő társaságokhoz tartozó cégek számára már feleslegessé vált, ám még használható eszközöket ajánlják fel megvételre kisbefektetőknek. A biztosítási ágazat konszolidációja az elmúlt három évben mintegy 50 milliárd forintot emésztett fel. Ezt részint a külföldi befektetők, továbbá a magyar állam és a lakosság finanszírozta. A tartalékok valamennyi intézetnél a nemzetközi követelményeknek megfelelőek. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A Jávorszky Ödön Városi Korház gazdasági igazgatója pályázatot hirdet gazdaságiosztályvezetői munkakör betöltésére Az osztály feladata: a betegellátó osztályok orvos-szakmai anyaggal történő ellátása, szolgáltatójelleggel. Pályázati feltétel: felsőfokú Iskolai végzettség, legalább ötévi vezetői gyakorlat, számítástechnikai ismeretek, orvos-szakmai és egyéb anyagismeretek. A pályázatokat június 1-jéig lehet benyújtani a gazdasági igazgatóságon: Vác, Argenti Döme tér 1-3. 2600. A BOY’S Kft. felvételre keres Dunaharaszti környékén lakó^ VBt° ifő Hisip* tOS° w> 1-5 tonna teherbírású gépkocsival.
