Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-19 / 116. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁJUS 19.. CSÜTÖRTÖK Különleges kapcsolat Moszkvával NATO: elvi egyetértés A NATO-tagországok nagykövetei tegnapi ülésükön elviekben egyetértettek abban, hogy Oroszország számára „különleges kapcsolatot” kínáljanak fel a békepartnerség keretében — közölték a szövetség brüsszeli központjában. Az egyelőre nem hivatalos forrás szerint ugyanakkor mindez továbbra sem írásos, szerződésben rögzített elkötelezettséget, hanem politikai készségnyilvánítást jelent majd. Könnyes búcsú Gázától Tegnapra virradóra visszavonta utolsó alakulatait a gáza-övezet palesztin autonóm körzetéből az izraeli hadsereg: huszonöt év megszállás után palesztin ellenőrzés alá került a ciszjordániai Jerikó városa mellett Gáza is. A csapatok kivonását üdvözölve Simon Peresz izraeli külügyminiszter kijelentette: „óriási hibát javítottunk ki, amely az idővel csak tovább súlyosbodott volna.” Az övezetben élő mintegy 800 ezer palesztin polgári ügyeinek irányítását kedden adták át a palesztin közigazgatás embereinek, és az izraeli katonákak éjszakára már csak a székhely, Gáza város néhány épülete, kaszárnyák voltak a kezén, innen távoztak a helybeliek örömujjongása közepette. De ahogy az intifáda elmúlt évei során anynyiszor, most is kövekkel dobálták meg őket fiatalok, amire a távozó katonák könygázzal feleltek. Tisztjeik szeriint a Hasamász és az Iszlám Dzsáhid szélsőségeseinek műve volt az összetűzés kezdeményezése. USA-Kelet-Európa Védelmi memorandum? Az Egyesült Államok védelmi együttműködésről szóló memorandumot kíván aláírni minden kelet- és közép-európai országgal, leszámítva — a baltiak kivételével — a volt szovjet köztársaságokat — jelentette ki kedden Vilniusban Charles Freeman, az amerikai védelmi miniszter balti körúton tartózkodó helyettese. A tengap már Észtországban tárgyaló Freeman szerint azt emlékeztető széleskörű együttműködést tesz lehetővé, és megnyitja az utat a további védelmi megállapodások előtt. A miniszterhelyettes közölte, hogy az amerikai törvényhozás hamarosan dönt arról, milyen segítséget kapjanak a kelet- és közép-európai békefenntartó kedvezményesek. Gyakorló pszichológus koromban, közel két évtizeddel ezelőtt számos iskola több tucatnyi osztályában végeztem el egy ma már, gondolom, minden osztályfőnök által ismert pszicho-szociológiai felmérést, amellyel az osztályközösségekben kialakuló hierarchiát, illetve ennek során a vezér kiválasztásának lelki folyamatait és kritériumait kíséreltük meg feltérképezni. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az osztályfőnök által autokratikusán kinevezett osztályfelelős személye az esetek túlnyomó részében nem azonos azzal a tanulóval, akinek tényleges tekintélye van diáktársai előtt, aki befolyással van rájuk, akire hallgatnak, akit követnek. Különösen az alsóbb osztályokban volt ez így, a serdülőkorú gyermekközösségekben, ahol alig volt tekintélye a szófogadó, fegyelmezett, szolgálatkész, s mindennek tetejében jó tanulónak, annál inkább a kemény öklű, kalandortermészetű, „hőstetteket” végrehajtó, fizikai erejével mindenkit terrorizáló nagyvagánynak. Vele barátságban lenni, vezérnek elfogadni mindenkinek imponált, még azoknak is, akik gyűlölték és tartottak tőle, mert a félelem kancsal sajátosságainak egyike a tisztelet. Csak egy érettebb életkorban, a felsőbb osztályokban vált értékké a tisztesség, a becsület, a nyíltság, a jó magaviselet, s a szorgalommal járó eredményes tanulmányi előmenetel. Magam sem hittem volna, hogy egyszer még eszembe jutnak ezek a hajdani kísérletek, de analógiákban gondolkodó elmém most találta időszerűnek emlékeztetni rájuk. Most, amikor úgy ítélte, hogy a kis osztályközösségek választási preferenciája modellként szolgál a nagyközösségek választásai során megmutatkozó magatartásformákra. A magam részéről megalapozatlannak tartom azt az okAkna „landolt” Szarajevóban A britek maradnak Boszniában Akna csapódott be tegnap az ENSZ-erők ellenőrzése alatt álló szarajevói repülőtéren. Az ENSZ-békefenntartók szarajevói szóvivőjének közlése szerint egyelőre nem tudni, hogy a 82 milliméteres lövedéket a szerb vagy a muzulmán erők lőtték-e ki. Dacre Holloway őmyagy elmondta, hogy a lövedék nem okozott kárt, és nincsenek áldozatok sem. Bár az elmúlt hetekben számos alkalommal érte találat — könnyű fegyverekből — a szarajevói repülőteret használó repülőgépeket, a polgárháborús felek nehézfegyverrel nem vették célba a légikikötőt — tette hozzá a Reuter. Az orosz és a szerb ortodox egyház, valamint a horvátországi katolikus egyház vezetői azonnali békét sürgettek Boszniában. Tegnap kiadott közös közleményük-Iliescu a vámnál Északnyugati körútja keretében tegnap a borsi vámra, a román—magyar határra látogatott Ion Iliescu román államfő, és megtekintette a román oldalon több milliárd lej beruházással folyó korszerűsítési munkálatokat. Az államfőnek Mihai Pinzaiur román vámfőparancsnok adott tájékoztatást, beszámolva a szalontai vasúti vám korszerűsítéséről is. Iliescu ezután megtekintette a nagyváradi vámszabadterületet. ben úgy vélekedtek, hogy a 25 hónapja tartó polgárháború bűn minden vallás ellen. Az egyházvezetők dokumentumát a boszniai muzulmánok vallási vezetője nem írta alá. II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Pávle szerb ortodox pátriárka és Franjo Kuharic horvát katolikus bíboros kedden, a szarajevói repülőtéren írta alá a boszniai békét sürgető dokumentumot. Mustafa Ceric boszinai muzulmán vallási vezető hevesen elvetette a találkozót Pávle pátriárkával, mivel a szerb ortodox egyház nem ítélte el a boszniai etnikai tisztogatást — emlékeztetett a Reuter. Miközben Franciaország kivonja a volt Jugoszláviából ottani ENSZ-haderejének több mint egyharma-Áden körzetében folytatódtak tegnap a harcok a szemben álló észak- és dél-jemeni erők között. Az északi csapatok már annyira megközelítették az egykori déli fővárost, hogy ott jól hallható a tüzérségi párbaj. Az AFP jelentése szerint Ádenben ugyancsak szerdán meggyorsították a múlt héten elrendelt mozgósítást, és fiatalok ezreit szállították gépjárműveken a frontvonalakhoz, a dát, a birt csapatok bővítik és erősítik jelenlétüket Boszniában és hosszú tartózkodásra rendezkednek be — így nyilatkoztak tegnap a brit hadsereg illetékesei Londonban, nevük elhallgatását kérve. Annak ellenére is ez volt a véleményük, hogy időnként a brit kormány is a csapatok kivonásával fenyegetődzik, nyomást gyakorlandó a háborúzó felekre. Ukrán ENSZ-katonát gyilkoltak meg kedd este a gorazdei muzulmán beékelődésben. A katona az ukrán ENSZ-erőknek a tilalmi övezettől három kilométerrel délre lévő támaszpontját őrizte — közölte a Reuter szerint Eric Chaperon, a világszervezet katonai szóvivője Szarajevóban. A gyilkos kiléte egyelőre ismeretlen — mondotta a katonai szóvivő. déli állások megerősítésére. A városban tartózkodó külföldiek utolsó csoportjai is a kikötő felé igyekszenek, hogy az ott horgonyzó két — indiai és pakisztáni — hajón még a nap folyamán elhagyják az országot — közölték kikötői források. Kedden heves harcok dúltak az Ádentől 50 kilométerre északra lévő al-anadi légitámaszponton, amelyet hétfőn az északiak kerítettek hatalmukba. A nagyvilág hírei * Észak-Korea heteken belül fegyvergyártásra alkalmas plutóniumra tehet szert a jongbjoni reaktorból kivont fűtőanyag újradúsításával William Perry amerikai védelmi miniszter szerint. * Üdvözölte a kínai külügyminisztérium szóvivője tegnap az amerikai külügyminisztérium minap tett nyilatkozatát, amelyben az megerősítette, hogy Washington Kínai részének tekinti Tibetet, és nem ismeri el az emigráns tibeti kormányt. * Újra megkezdték Marosvásárhelyen a munkát Ion Antonescu marsall mellszobrának félig kész talapzatán és így lehetséges, hogy a vitatott szoborállításra a városi tanács tiltó határozata ellenére mégis sor kerül. ^Légitámadást hajtottak végre Irak északi részén török harci gépek tegnap egy jelentős kurd támaszpont ellen — közölte a török hadsereg szóvivője. A részleteket mellőző bejelentés szerint a kötelékek „az öszszes célpontot megsemmisítették”. Több mint kétszáz rab folytat éhségszrájkot kedd este óta a wroclawi börtönben, elsősorban jobb körülményeket követelve. / Tüzérségi párbaj Adennél VÉLEMÉNY A vezér kiválasztása fejtést, miszerint 1990-ben és 1994-ben is Magyarország lakossága nem valakikre-valamire, hanem valakik-valami ellen szavazott. Aki valamennyire is elgondolkodott az emberi lélek mechanizmusán, rá kellett jönnie, hogy ezek egyidejű folyamatok. Az egészséges lélek mindig a kiegyenlítésre törekszik. Ha valakit, valakiket kiszorít rokonszenve, kedvezményezettjei köréből, azok helyébe másvalakiket helyez. Az ember tudván, sejtvén tulajdon gyengeségét, ha maga fölé rendel valakit, azt csakis az illető erejének, értékének bizonyosságában teszi. És hasonlóképpen tesznek a közösségek is. Nézetem szerint, amikor tehát Magyarország lakossága leváltotta a számára oly sok keserűséget okozó, az országot gazdasági romlásba vivő, őt magát megalázó szocialista-kommunista rendszert, egy nemzeti párt személyében egyúttal olyan valakit választott vezetőjéül, akiről — miként azt jelmondata, a nyugodt erő is sugallta — feltételezte, hogy erős kézzel, elszánt határozottsággal vesz elégtételt elszenvedett sérelmeiért. Ezzel szemben már a kezdetektől fogva e párt majd minden megnyilvánulásában csak a gyengeséget, a tétovaságot tapasztalta. Nyugodtság helyett a tétovaságot, erő helyett a határozatlanságot. Akiket a nép leváltott, azokat az MDF meghagyta pozíciójukban, a „tavaszi nagytakarítás” elmaradt, szimpatizánsait vagy nem akarta, vagy képtelen volt megvédeni, eltűrte, hogy packázzanak vele, minden orrára adott fricskát szelíd mosollyal megbocsátott. Nem közvetíteni a miniszterelnöki beiktatást, nem közvetíteni valamennyiünkhöz intézett beszédét — mindezt eltűrni nem nyugodtság, hanem bambaság, nem erő, hanem mulyaság. Égy idő után már nem is az övéivel foglalkozott, energiáit és figyelmét az kötötte le, hogyan szelídítse meg, hogyan járjon kedvében egyre izmosodó és egyre pimaszabbá váló ellenzékének, ellenségének. A legvégsőkig ment az ellenfeleivel szembeni szervilizmusban. A nemzeti és keresztény elkötelezettségű lapok, az a soványka réteg, amelyek az új rendszer támogatóiul szegődtek, valóságos partizánharcot vívtak létükért. Alig jutpttak információkhoz, a nyilatkozóknak csak elvétve volt ideje rájuk. E tekintetben még számtalan keserű tapasztalatról beszélhetnék, de most nem rólunk van szó, kik ismételten az elmondottak dacára is a nemzeti és keresztény pártokra adtuk szavazatunkat. Külön elismerést érdemelne, és szükséges is megtenni, milyen számtalan pozitívummal gazdagította a nemzetet ez a négyéves kormányzás, de ehelyütt most egyébről beszélünk. Gyakran hangoztatták az elmúlt négy esztendő során azt, miszerint még éretlenek vagyunk a demokráciára. Valóban éretlenek vagyunk? Eszményünk még mindig a nyers erő, az elszántság, a határozottság? Vajon népünk még nem lépett a felső osztályba, ahol értékelik és megbecsülik a tisztességet, a becsületet, a nyíltságot, képletesen szólva a jó magaviseletét, a szorgalommal együttjáró eredményes előmenetelt? Nem, szó sincs erről! Csöppet sem hisz ez a nép a szocialistákban, nem szenved semmiféle emlékezetzavarban, legtöbbje talán még fél is tőlük, de tisztában van kérlelhetetlenségükkel, kíméletlen erejükkel, határozottságukkal, céltudatosságukkal, s ha egyet nem is ért velük, vezéri kvalitásaikban reménykedik. Ez a nép nem uralkodni akar, azt igényli, hogy vezessék. Bármilyen különös is, e nemzeti psziché, mondhatni törvényszerűen, ezúttal ilyetén módon nyilvánult meg.
