Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-19 / 116. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁJUS 19.. CSÜTÖRTÖK 3 MTV kontra Nagy László Eltűnt milliók nyomában Az MTV kontra Nagy László (a tévé volt gazdasági vezetője) -ügyben a tegnapi sajtó felröppentette azt a hírt, miszerint a legfőbb ügyészhez eljuttatott feljelentés hiányos volna. Az MTV jogi irodája igazgatóhelyettesét, Tallós Emilt kérdeztük meg ezzel kapcsolatosan. A Magyar Televízió április 29- én tette meg a feljelentést a Nagy László-ügyben. Nagy László, a tévé volt gazdasági vezetője 1992. augusztus 27-én 87 millió forint összeget utalt át egy kft.-nek, azt állítva, hogy mindezt egy 1992. július 30- án megkötött szerződés alapján teszi, s az összeg visszautalásának 1992. október 15-ig meg kell történnie. A szerződésben azonban erről szó sem esik. Ráadásul Nagy Lászlónak ekkor már birtokában volt egy fedezetlen váltó 1993. január 31-i kifizetési határidővel, ami nem is a szerződésben szereplő cégtől származik. A kft. a 87 milliós összeget nem utalta vissza, és a július 30-án megkötött szerződésből eredő kötelezettségét sem teljesítette. A váltót kibocsátó cég — amelynek ügyvezetője megegyezik annak a kft.-nek az ügyvezetőjével, amelynek a részére Nagy László a milliókat átutalta — a számlavezető bank nyilatkozata szerint fedezettel nem rendelkezett. Ezt a nyilatkozatot az MTV a feljelentéshez csatolta. Az említett kft.-t azóta fizetésképtelenség miatt felszámolták. A bűncselekmény alapos gyanújának a megállapításához tehát az MTV részéről semmiféle kiegészítésre nincs szükség, következésképpen a fővárosi főügyésznek szerintem már régen el kellett volna rendelnie a Nagy László elleni büntetőeljárást. A büntetőeljárásról az 1973. évi I. Tv. rendelkezik, s e törvény 126. paragrafusának értelmében a feljelentés beérkezésétől számított három napon belül a nyomozás megtagadásáról vagy elrendeléséről — amit mi szorgalmaztunk — határozni kell. A Magyar Televízió április 29-én tette meg a feljelentést; a Legfőbb Ügyészség eljáró ügyésze azonban csak az 5. napon, május 4-én tette át az ügyet a fővárosi főügyészhez, s amint a lapokban olvasható volt, a főügyész ezt május 6-án kapta kézhez, és a mai napig a Televíziónak választ nem adott. A sajtóban felröppentett hír szerint a fővárosi főügyész a nyomozás kiegészítését rendelte el — erről azonban az MTV-t nem értesítette. Miért hiányos, és kinek, a Televízió feljelentése — kérdezhetjük, amikor a főügyész bankszámlákat, bank-, információkat kér kiegészítésként. A főügyésznek ugyanis tudnia kell, hogy az MTV-nek nincs törvényes lehetősége bankinformációkhoz jutni... A Televízió a banki levelezést egyébként csatolta, az iratcsomóhoz. — Mi az oka a Fővárosi Főügyészség időhúzásának? —- kérdeztük Tallós Emilt, megjegyezve, hogy vajon nem politikai sakkhúzások áldozataivá szeretnék tenni a Magyar Televíziót? — Úgy gondolom, ez sem zárható ki. Azt azonban mindenképp ki kell jelentenem: a Televízió feljelentése, tehát a Nagy László-ügy csakis gazdasági indíttatású. Az ügyben — ellentétben egyes lapok korábbi állításaival — sem Hankiss Elemér, sem Bányai Gábor nem szerepel. Az állami tulajdon védelme pedig a Magyar Televízió minden alkalmazottjának törvényi kötelezettsége. b. Nyert a környezetvédelem Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága megelégedéssel és örömmel nyugtázza, hogy az Alkotmánybíróság határozatában visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szövetkezetekről szóló átmeneti törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek természetvédelmi területek magántulajdonba adását tettélclehetővé. A környezetvédelmi bizotság önálló indítványában törvényjavaslatot kezdeményezett egyes védett és védelemre tervezett természeti területek tulajdonjogának rendezéséről. Az Országgyűlés idő hiányában az indítványt már nem tűzte napirendre. Az Alkotmánybíróság döntésével lehetővé vált, hogy legértékesebb védett természeti területeink állami tulajdonban maradjanak. A határozat érvényt szerez az alkotmányban biztosított egészséges emberi környezethez való jognak, s egyben figyelemmel van nemzetközi kötelezettségvállalásainkra is. Mindezek eredményeképpen nem kerülnek kijelölésre, kárpótlásra nemzeti parki területek és védett erdők, s ennek révén nem következnek be visszafordíthatatlan károsodások természeti értékeinkben. A környezetvédelmi bizottság március 23—24-i Békés megyei kihelyezett ülésén javaslatokkal fordult a kormányhoz a Körös és vidéke, a Dél-Alföld rendezése tárgyában. Mindez illeszkedett a bizottság által korábban kezdeményezett, széles körű Alföld-programhoz. Örömmel értesültünk róla, hogy a kormány javaslatainkat elfogadva beillesztette az 1995. évi költségvetési tervének előirányzatai közé. Hasznos Miklós a környezetvédelmi bizottság elnöke Boross Péter elmélyült beszélgetésre készül Médiumbotrány érlelődik (Folytatás az 1. oldalról) Meghatározó nyugat-európai körökben nem örülnek a Magyarországon bekövetkezett folyamatnak, veszélyesnek látják a térségre, de ezek a körök most kivárnak -— jelentette ki Boross Péter miniszterelnök, MDF-alelnök tegnap. Hozzátette: ő személy szerint e köröknek rendszeresen azt üzeni, hogy alapvető változás Magyarországon nem következik be, ugyanakkor aggódik annak az MSZP-s „második kategóriának” a jelentős arányú visszaélése miatt, amely a ’80-as években „primitivizálta” a magyar közélet, s döntésképtelenné tette még azokat is, akik racionálisan felismerték, milyen döntéskényszerben van a kormány például a borsodi iparvidékek vagy a bányákkal kapcsolatban. A kormányfő annak a reményének adott hangot, hogy az új kormány igyekszik bizonyítani, miszerint az országban nem lesz negatív fordulat. Boross Péter a sajtótájékoztatón visszautasította azt a feltételezést, hogy a kormányzat bármilyen iratot vagy adatot el akarna „süllyeszteni” az új kormány elől. Megítélése szerint nem ismétlődhet meg az az ' 1990-ben megtörtént eset, hogy semmilyen előírás nem volt az iktatott okmányok megőrzésére. Boross Péter megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint elmélyült beszélgetést kíván folytatni a majdani új miniszterelnökkel. Ennek során el akarja mondani neki, hogy milyen eredményekhez nem szabadna nyúlni, illetve az ország érdekében mely hibák megismétlésétől kellene tartózkodni. A politikus szerint az első forduló után egyre többször elhangzanak az MSZP és az SZDSZ vezetői részéről olyan mondatok, amelyek megítélése szerint azt mutatják: az a szavazói várakozás, miszerint miden jobb lesz, sőt, sokkal jobb lesz, az egy kicsit odébb van. Boross Péter meggyőződése, hogy a következő kormány is rákényszerül bizonyos népszerűtlen intézkedésekre. Hozzátette: ha ezeket elmulasztja, akkor épúgy tönkreteszi az országot, mint ahogy az 1988—89-es mulasztásaival azt 1990-re tönkretette. Az MDF modem, korszerű párttá alakítását Boross Péter elengedhetetlennek tartja, s ebben a jövőben szerepet kíván vállalni. Ugyanakkor hangsúlyozta: őt már semmilyen funkció nem érdekel. Horn Gyula MSZP-elnök balesetével kapcsolatban a kormányfő az újságírók figyelmébe ajánlotta saját, egy évvel ezelőtti balesetének hírlapírói taglalását. Ugyanakkor felhasználta a sajtótájékoztatót arra is, hogy kifejezze: nagyon örül annak, hogy Hóm Gyula balesetének nem volt szomorúbb kimenetele. Megítélése szerint érlelődik egy másik botrány is, mivel — mint mondta — az SZDSZ már „lecsapott” a médiumokra, hiszen külön értekezletet tartott a rádióról. Nem csak katonáknak Nyilatkozat méltóságunkért (Folytatás az 1. oldalról) Az emberek egyenjogúsága mellett hitet tevő egyházi vezetők kifejezték azt a reményüket, hogy a nyilatkozatba foglalt gondolatok elősegítik hazánkban is a pluralista demokrácia fejlődését az emberi együttélés minden területén. Az aláírás előtt az egyházi vezetők ökumenikus is* tentiszteletet tartottak, amelyen rész vett a baranyai és a boszniai menekültek egy kisebb, Pécs környéki menekülttáborban élő csoportja is. B. M. Hiánypótló kiadványokkal jelentkezett a közelgő magyar honvédelem napja alkalmából a Zrínyi Kiadó. A Kozma—Héjjá—Stefancsik szerzőtrió Katonaföldrajzi kézikönyve hazánk átfogó és részletes bemutatása mellett értékeli a szomszédos országok katonaföldrajzi helyzetét. Bár a jelenlegi pontos adatokat tartalmazza, de — a katonai fejlődéstől függetlenül — még akár öt-tíz év múlva is használható Amaczi—Bombay— Héjjá: A világ hadseregei című könyve. A hadseregben az emberi tényezők legalább akkora szerepet kapnak, mint a tárgyaik — mondotta Aniszi Kálmán őrnagy. Ebben rejlik a Katonaetika és a Csapatpszichológia című könyvek fontossága. Ez utóbbi olyan problémákkal is foglalkozik, melyek a legutóbbi időkig mind Magyarországon, mind külföldön tabunak számítottak. Kézikönyvekként szolgálhatnak a katonai oktatásban, segíthetnek a parancsnokiás feladataiban, de nem árthat ezeket lapozni azoknak sem, akik sorkatonai szolgálatuk letöltése előtt állnak. N. L. Együtt sikerülni fog? Tegnap délelőtt láttuk a Teréz körúton Talum Attila felvétele Veszélyes aktivisták Naponta, óránként köszön vissza: megint három forint hatvan fiaér lesz a kenyér... "Akik ezt hajtogatják, valószínű, hogy mindennemű gazdasági ügyekben járatlanok, és a politikába sem mártóztak nyakig, ők egyszerűen bíznak valami csodában, amit majd elhoz számukra a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége alkotta koalíció. Legyen úgy! Ám kissé keserű szájízzel kell megjegveznem, ugyanezek az olcsó kenyérben reménykedők (kiknél azért hiányolom, hogy ugyanakkor nem emlegetnek húszforintos színházjegyeket és Olcsó Könyvtár-sorozatot) még az adócsökkenést szokták emlegetni, de utána sietve hozzáteszik, az ő jövedelmük olyan minimális, miszerint adót sem lehet levonni. Nos, őket szeretném figyelmeztetni, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokat megelőzően Budapesten egyetlen olyan párt versengett a főpolgármesteri címért, amely garantálta: az iparűzési adót nem fogják bevezetni. Ez a párt a Szabad Demokraták Szövetsége volt, és érdekes módon a főpolgármesteri szék elnyerése után szinte rögtön bevezették ezt az adófajtát. NyUván nem azért, hogy ezzel megátalkodott gonoszságukat kimutassák, hanem mert egyszerűen be kellett látniuk, enélküi nem megy... Magam is szeretném az olcsó kenyeret, tejet és húst, valamint az egyforintos villamosjegyet, no, de semmi reményt nem láthatok arra, hogy mindez megvalósítható lenne. Éppen ezért az a gyanúm, jó lett volna, ha egyes pártok, amelyek komoly sikereket értek el május 8-án, kissé visszafogottabbak lennének az ígérgetés terén. S ez esetben még csak nem is e pártok felső, sőt legfelső vezetésére gondolok, hanem azokra a propagandistákra, akik autóbuszon, vonaton és villamoson megszállottságból hirdetik a szocializmus ígérte kánaánt. Az ő ellensúlyozásuk miatt jobb olyan reális képet festeni, amilyet az MSZP egyik vezetőjétől hallhattunk a minap, mely szerint a jövőben bizony a reálbérek csökkenni fognak. Nyilván hamarosan megszületik az a bejelentés is, hogy a munkanélküliségnek a következő egy-két évben Magyarországon törvényszerűen növekedni kell, s mint tudjuk, mindezek nem a hó romhatvanas kenyér, s vele együtt az életszínvonal növekedése irányába mutatnak. Jó ezt tudatni, hisz a drága kenyérnél van egy még drágább dolog: a választók bizalma. (Vödrös)
