Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-17 / 114. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1994. MÁJUS 17., KEDD 13 Madarat tolláról Egy-cgy párt tekintélyét politikai nézetein, törekvésein, harci módszerein és szavahihetőségén kívül nem utolsósorban vezetőjének emberi személyisége határozza meg. Ez azt is jelenti, hogy egy pártvezér minősíti a pártot és tagjait is. Végül is minden politikai tömörülésnek olyan vezetője van, amilyet elfogad és eltűr. Amilyet megérdemel! Hiszen az egyetértés hiánya esetén bárki leváltható. Különös eset a Hóm Gyuláé és pártjáé. A társadalom jelentős részében aligha van nála népszerűtlenebb ember. Nyegle parlamenti önvallomása óta mindenfelé csak mint a pufajkást emlegetik. Erre azért oda kellett volna fiyelnie pártjának. Hiszen különösebb bölcsesség nélkül is belátható, hogy hazánkban ma sokkal több olyan ember él, aki őszinte tisztelettel adózik az 1956-os forradalom emlékének, mint az olyan, aki sajnos még ma is iszonyattal és undorral tekint az akkori „eseményekre”... Mert ha feltételezzük is ama képtelenséget, hogy a nyolcszázezer párttag mind elítélte volna úgymond az „ellenforradalmat”, vagyis a forradalmat és szabadságharcunkat, akkor is itt van még egy kilencmilliós tömeg, amely nem volt párttag, s amelynek nagy oka volt undorodni a véres rákosista diktatúrától és reménykedni a vörös fasizmus karjaiból való kiszabadulásban. Aztán jöttek a „testvéri” szovjet tankok és jött az évekig tartó véres megtorlás, a rendcsinálás, amelynek egyik büszkén kiálló „hőse” a „mi” Horn Gyulánk... Ám a jelek szerint a párthívei közül az senkinek sem jutott eszébe, hogy aki ennyire „megbízható” volt a forradalom előtt, alatt és után, az talán mégsem volna megbízható ' ma, legalábbis a nagy többség számára. Igaz, hogy önéletírása szerint ő már nyikhec kisfiúként is hősként viselkedett, amikor egy nagy darab rendőrnek a lába közé rúgott, én azért mégsem bíztam volna erre az emberre a párt — s netán az ország — irányítását. Hát itt van egy „forradalmi”, „liberális” és „szociáldemokrata” párt, amelynek mutatóban van egy vallásos tagozata is, van egy Horn Gyulája és van egy Hornhoz hasonlóan önmagát túlélt régi kommunistája. Nagy Sándor is, óriási tömegbázissal. Nem véletlen, hogy Horn az MSZMP központi bizottságbeli kollégáját előbbre helyezte az országos képviselői listán, mint az MSZMP egykori gazdasági kulcsemberét, Békési Lászlót, akinek programjával most győzni akar. Nagy Sándor szakszervezeti tömegei jelentik az összekötő kapcsot egyebek között Thürmer Gyula Munkáspártjával is... Az a párt, amelynek tagjai szinte osztatlan bizalommal viseltetnek ilyen kompromittálódott politikusok iránt, előbbutóbb önmagát is devalválja a választók tömegei előtt. Taál Márton Budapest Mi okozta a kudarcot? 3^^ Rezignjáltan olva) Ms ! som a Pesti Hír(wf)lap máiusi 10_i számában Kulin Ferencnek, az MDF frakcióvezetőjének magyarázó nyilatkozatát a választási eredményről, illetve — eredménytelenségéről! Abból ugyanis olyan pozitív értékek silányodnak — Kulin sajátos értelmezésében — hibapontokká, mint a morális (meglévő) normák hangsúlyozása, a baloldal múltbeli (rém)tetteinek emlegetése stb. Ez utóbbival kapcsolatban egyenesen kijelenti: ez bumerángszerűén viszszaütött a múlt felidézőire... Egyéb kormányzati hibát nem vél felfedezni — mint elfogadható magyarázatot — a siralmas kudarc okozójaként. Ha csak azt nem, hogy „túlságosan keresték kampányukban a nemzeti-keresztény gondolkodású polgárok támogató jóindulatát”(?!) Szerinte a tegnapi ellenzék — mára a kormányzás esélyese — a választók „érdekeinek” hangsúlyozásával került nyerő pozícióba. Nyilvánvaló — mondja — , hogy a liberális megközelítésekre fogékonyabb a magyar társadalom... Kulin Ferenc azért hajlandó némi „mea culpára” is, de csak azért, hogy Csurkán és Torgyánon üthessen egyet: „beismeri”, hogy késve határolódott el pártja e két politikus által fémjelzett radikális irányzatoktól. Ezzel véget is ért az önkritika, hiszen a népi-nemzeti-keresztény összefogás elmaradásáért már kizárólag egykori koalíciós partnereikre hárítja a felelősséget, mondván, ők soha nem vállalták a kormányzati munka kényelmetlen intézkedéseit.(?) Ám még ebben a jelenleg kialakult (szinte reménytelen) helyzetben sem keresi a népi-nemzeti-keresztény erők közelítését, inkább „a leendő legnagyobb jobboldali ellenzéki HISTÓRIA Áldásul volt nekem a nyomorúság is 1 1644. március 27-én kezdtek az országban. Kas.Bánfi György naplójá- sára először Batizi András ba jegyezte: „A fejedelem érkezett, majd egy évre rá, élt az communióval (úrva- 1531 -ben Dévai Bíró Mácsorával — BZ), az városi tyás, volt ferencrendi szerrendek közül is sokan.” Év- zetes hirdette az új hitet. Őt százados harc után a kassai elfogadták, ami miatt a kasreformátus gyülekezet 350 sai magyarok fellázadtak a évvel ezelőtt megalakult. A püspök ellen. De ezeknek a szemtanú joggal jegyezte tanoknak hívévé szegődött föl: „Vagyon immár hely a lőcsei származású Hen- Kassa városában, hol féle- ekei János plébános is, aki lem nélkül, maguk módja Mária királyné udvari papszerint imádhatják a nagy ja volt és Kassán prédikált. Istent.” 1549-ben a már koráb-A reformáció előtt termé- ban egymással szövetséget szetesen Kassán is minden- kötött öt város: Kassa, ki katolikus volt. De mivel Eperjes, Lőcse, Bártfa és a város élénk kereskedelmi Kisszeben — ezt a szövetkapcsolatokat tartott fenn a séget nevezték Pentapolisnyugat-európai kereskedel- nak (Ötvárosnak) — Stömi központokkal, hamar ekei Lénárdot bízta meg az megismerkedett a reformá- Ötvárosi Hitvallás (Confesció különböző irányzatai- sió Pentapolitana) kidolgoval. A mohácsi csata utáni zásával. Ez az első magyar- Magyarországon megjelen- országi protestáns irat, tek az új hit térítői. A nyu- mely több város egységes gáti országrész uralkodója, álláspontját rögzíti és az I. Ferdinánd (1526—1564) ágostai hitvallás (Confesa vallási békét úgy akarta sió Augustana) mintájára biztosítani, hogy 1527. au- készült a lutheri tanok alapgusztus 20-án rendeletet ján. Ezt jóváhagyta Veranadott ki a katolikus vallás csics Antal, egri püspök és védelmére, melyben fogsá- Oláh Miklós esztergomi érgot, testi fenyítést, sőt meg- sek is. égetést, vízbe folytást, fej- Közben a város Ferdinánvesztést szabott ki az új ta- dot pártolja, majd Szaponok hirdetőire az általuk el- lyai János foglalja el, de követett „bűnük” súlyossá- 1552-ben Ferdinánd kezére ga szerint. E szigorú rende- kerül ismét, let ellenére a protestáns hit 1553-ban fegyveres polterjesztői mégis dolgozni gárok, Lippay János bíró* val együtt, rárontottak a do- denki volt képes toleránsán monkosok zárdájára és viselkedni. 1568 márciusátemplomára, a rendtagokat ban Bakai Sebestyén és tetlegesen bántalmazták és Tóth Ferenc a Mihály-kákiűzték a városból, épületei- polna oltárait összetörte, két feldúlták és a berende- amiért a tanács pénzbüntezést összezúzták. tést rótt ki. 1569-ben a vá-A reformáció terjedését rosi hatóság száműzte Kasegy szerencsétlen körül- sáról Borbély Orbánt és mény is elősegítette. 1556. Csanádi Imrét, mert az uniáprilis 13-án, 'húsvét más- tárius vallást hirdették, napján tűzvész pusztította A tűzvész évében foglal - el a várost. Nemcsak a há- ták le a Szent Erzsébet-szézak, hanem a templomok kesegyházat a lutheránuharangjaikkal együtt, a bás- sok. Ezt Rudolf király tyák és a városfalak is a tűz (1576—1608) nem helyemartalékai lettek. Többek selte, s ezért megbízta az között elpusztult a domon- akkori főkapitányt, Barbiakosok és a ferencrendiek no Belgiojosot, hogy foglaltemploma és kolostora is. ja azt vissza a katolikusok A koldulórendek nem tud- számára. A főkapitány ták helyrehozni a kárt, s - ágyúkat állíttatott föl a így kénytelenek voltak el- dóm előtt azzal, ha a luthehagyni a várost. A szerzete- ránusok nem adják át a sek távozása után a tanács templomot, akkor szétlöve- Luther követőjének vallót- ti. 1604. január 7-én ezzel ta magát és ennek elfogadá- a durva és Krisztushoz mélsát kívánta a város polgár- tatlan aktussal indult meg ságától, gátolva a kálvinis- az ellenreformáció Magyarták, unitáriusok és anabap- országon. A kassai evangétisták térítését. 1562-ben a likusok kényszerből engedtanács megintette plébáno- tek az erőszaknak, de a vását, mert az úrvacsoránál rosi tanács Bocskai István nem ostyát használt, hanem erdélyi fejedelemhez forkenyeret és nem a megszo- dúlt segítségért. Bocskai kott egyházi ruhákban vé- 1604. december 11-én begezte a szertartást. Mind- vonult Kassára és visszaadezeknek a dóm volt a szín- ta a székesegyházat a prohelye, de a prostestánsok testánsoknak. Erre az időnem nyúltak az oltárokhoz, szakra már a mai reformászentelt képekhez és szob- tus templom tornyát ékesírokhoz. Viszont nem min- tő érckakas is emlékezhet, erő” helyzetéből nyilatkozva igyekszik magyarázatot találni a választási kudarcra. Fenntartom korábbi (kikristályosodott!) véleményemet: az MDF-et az úgynevezett „nemzeti liberálisok” verték/verik szét belülről! Ők tudják, miért, lelkük/lelkiismeretük rajta! Brezovich Károly Vác Áskálódok A Horthy-érát átéltek közül még sok ezren vagyunk életben. Mi jól ismertük az akkori viszonyokat, ezért nincs szükségünk az érzelmeiktől befolyásolt történészek egyéni véleményére. Rakják kronológiai sorrendbe a megtörténteket, a kritikájukat pedig tartsák meg maguknak. A liberális demagógiának a gyenge kezű kormány sajnos olyan lehetőséget adott, amely megmérgezi és félretájékoztatja a magyar nemzetet, a nemzet 1956-ban még egységes gondolkodását. A mindent szabad elv alapján külföldön is rossz hírünket keltik, mint tette ezt Eörsi István, Konrád György és tették elvbarátaik. Ezeket a híreszteléseket nemzetünk ellenségei boldogan publikálják. Ezt teszik a szomszédos utódállamok is... Az ellenzéki liberálisok egyben bátorítást nyújtanak a szélsőbal támadásának is, a magyar nemzeti érzésekkel szemben. Ez nyilvánult meg a kormányzó úr temetésekor is, ami csak fokozta a románok és mások nemtetszését. A románok ugyanakkor már szobrokat állítottak Ion Antonescunak, akit 1946-ban mint háborús bűnöst kivégeztek Hitler csatlósaként. Nemzeti hősként ünnepük ma már Jozef Tisót is a szlovákoknál, akit szintén háborús bűnösként végeztek ki. Ezeknek a magyarokat gyűlölő köröknek adnak segédkezet egyes itthoni politikusok. A demagóg támadásokra Thürmer Gyula tette fel a koronát, amidőn kijelentette, hogy a szocializmus elért eredményeit tette tönkre a mostani kormány, amelyik négy éve azzal van elfoglalva, hogy az ő mocskukat próbálja eltüntetni. Való igaz, négy évtized alatt a kommunisták sok bűnt követtek el a magyarság ellen, amikor gúzsba kötötték az egész népet, félelmetessé tették még az éjszakákat is. Emlékezzünk ezekre a vészterhes időkre és menjünk el minél többen szavazni, nehogy nemtörődömségünk következtében visszaessünk egy jóvátehetetlen helyzetbe. A 76. évemet taposom, nekem már nem számít, de azt szeretném, ha az utódaink szabad magyarok maradnának. Gerzsényi Pál Kakucs mert 1589-ben készült, és amikor a protestánsok bírták a dómot, akkor annak tornyát díszítette. De a tanács nem engedélyezte Bocskainak, hogy saját rezidenciáján kívül református istentisztelet tartasson. Később a tanács ellenállt Bethlen Gábornak is, amikor református egyetemet akart telepíteni Kassára. Ez az egyetem végül a fejedelmi székhelyre, Gyulafehérvárra került és a híres enyedi kollégium előde lett. E szemellenzős politizálás gátolta meg az egyetem létrehozását Kassán. (Folytatjuk) Balassa Zoltán (Kassa) Nyáry Pál alispán utasítása A honvédek 1849 májusában kezdték el Buda ostromát. A várat védő osztrák parancsnok, Hentzi tábornok a túlparti várost, Pestet kezdte el rombolni. A városból nagyon sokan elmenekültek és a Pest környéki falvakban vagy még távolabb, Pest vármegye más településeiben kerestek menedéket. Ács Károly, a nem sokkal korábban kinevezett főszolgabíró próbált segíteni a hajléktalanokon. Mint a községeknek írt körlevélében leszögezte: a községi bírák kötelessége „A Budapestről menekült és magokat a községházánál jelentkező családokat az üres helyekre azonnal”c\he\yezm. Ács Károly törekvéseit a vármegye is támogatta. Nyáry Pál első alispán 1849. május 17-én kelt utasításában a menekültügy ck teljes jogú intézésével ruházta fel. Ács köteles volt felvenni a kapcsolatot Irányi Dániel kormánybiztossal, aki a menekültekkel országos mértékben foglalkozott Az alispán felhatalmazta azzal is, hogy a vármegye többi főszolgabírójával közvetlenül tárgyaljon. Nyáry utasítása előírta: azoktól, „kik éppen a haza érdiekében tett hadi működés következtében szenvednek, szállásbért elfogadni, annál inkább követelni nem szabad”. Ács feladatai közé tartozott a pesti menekülők élelmezésének megszervezése „úgy azonban, hogy a nyerészkedők zsarolásának kitéve ne legyenek”.Nyáry Pál utasítását és Acs Károly levelét gyorsfutárral vitték szét a vármegye településeibe. Pogány György
