Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-17 / 114. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁJUS 17., KEDD Forintos hírek A fogyasztói árak áprilisban márciushoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek. Az utolsó 12 hónapban az éves áremelkedés 17,3 százalék volt. A tipikus család esetében — amely két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből áll és városban él — a létminimum 51 100 forintra emelkedett áprilisban. Ez egy főre számítva 12 780 forintnak felel'meg. A budapesti tőzsde az 1990- es megalapítás óta figyelemre méltó növekedést mutatott: míg 1991- ben mintegy fél tucat vállalatot jegyeztek, s naponta ötven tranzakcióra került sor, addig mostanra ezek az adatok harminc cégre és napi 300 ügyletre növekedtek. Ugyanakkor az 1993-as csúcs után a tőzsdei index idén február és május között 37 százalékkal esett — írja tegnapi számában a Libération című francia napilap. A magyar—német—-görög tulajdonban lévő Tensi Tours utazási iroda az idén 1 milliárd forintos forgalomra számít. Tavaly a vállalkozás árbevétele 750 millió forintot tett ki. A csehországi vagyonjegyes privatizáció második nagy hullámának minap befejeződött első fordulójában a Telecom telefontársaság volt a nagy sztár: a lakosság részéről a kínálatot több mint kétszeresen meghaladó érdeklődés mutatkozott a Telecom-részvények iránt. Az utolsó fehér dél-afrikai kormányzat az elmúlt egy évben jelentős külföldi és belső kölcsönök révén próbálta meg „betömködni” a költségvetés hiányainak lyukait. Ennek következtében az áprilisi választások révén hatalomra került új kormány hatalmas adósságot örökölt; mértéke egyes számítások szerint a hazai össztermék 55 százalékát is eléri. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Expotervek a Csepel-szigeten A világkiállítás lendületet adhat Dél-Csepel szigeti ünnepi rendezvénysorozat címmel, az 1996-os Budapesti Világkiállításhoz kapcsolódó kiegészítő rendezvények első fordulós pályázatán sikerrel túljutottak a hét település — Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetújfalu, Szigetszentmárton és Ráckeve — összefogásából született elképzelések. Jelenleg még tartanak a részletes egyeztetések, ezt követően áll össze a második forduló pályázati anyaga. A célokról, az ötlet körvonalazódásáról beszélgettünk Pákozdi Gáborral, a szigetújfalui művelődési ház vezetőjével, valamint Mészáros Tiborral, a FER-EKSZ Kft. ügyvezető elnökével, akinek, s cégének nem kevés szerepe volt az elképzelések kidolgozásában, koordinálásában. — Talán azzal kezdhetnénk, mit szeretnének bemutatni az expo keretében ebben a régióban? — Elsősorban e térség megismertetése a célunk — mondotta Mészáros Tibor. — Az ide tartozó települések patinás helyek, szeretnénk, ha az ország idegenforgalmi vérkeringésébe belekerülhetnének. Ehhez az első lépés egy nagyon régi álom teljesülése lehet: egy közlekedési feltárási rendszeré, ami már az 1960-as években megfogalmazódott. Út Székesfehérvárról Szolnokra Akkor egy székesfehérvári—szolnoki útvonalvezetés ötlete merült fel, ami időközben úgy változott, hogy a húzó infrastruktúra a V 0-ás vasútvonal megvalósítása lehetne. Erre vonatkozóan elkészült a tanulmányterv, a közúti híddal kapcsoltan, így össze lehet kötni a dunántúli üdülőterületeket az alföldi termálvizekkel. Az expón pedig azt tárnák ím látogatók elé, hogy e régióban, évszázadokon keresztül együtt tudott élni a szerb, horvát, magyar, szlovák, német nemzetiség, amelyek e megosztottság mellett még vallási téren is különböznek. Szép példái vannak együttélésüknek. A mi részünkről ez adta az ötletet, hogy pályázzunk az expo kapcsolódó rendezvényeire, s emellett az, hogy a hagyományok bemutatása egyben a kilábalást is elősegítheti e térségben. Van e törekvésünkben némi lokálpatriotizmus is, de ezért vállaltuk a pályázattal járó szervezési teendőket. — Minden település más-más programmal készül ezek szerint? — Sikerült felmérnünk a települések vezetőivel azt, mi mutatja be legjobban a községek arculatát — válaszolta az ügyvezető elnök. — Ráckevén a műemlékek, a múzeumok, a vízi élet, Szigetbecsén a lovassportok, Makádon a horgászat, Lóréven ugyancsak a vízi sportok, Szigetújfaluban, Szigetszentmártonban pedig a kulturális hagyományok, a zene, tánc képezik azt a tevékenységi kört, amire felfűzhető egy igazán érdekes programsorozat. A világkiállítás rendezvényei keretében történő bemutatkozásunkkal elérhetnénk, hogy e térségben élők lehetőségei bővüljenek, hiszen az infrastruktúra fejlesztésével fellendül a kereskedelem, a szolgáltatóipar, a mezőgazdaság arculata is megváltozik. — Hol tartanak a felkészüléssel Szigetújfalun? — A kulturális anyag a megfelelő szinten elkészült — kapcsolódott a beszélgetésbe Pákozdi Gábor — a technikai feltételek javítására van csak szükség. Szeretnénk kihasználni a Dunapart adottságait, ehhez is fejlesztések kellenek. Egy kempingtábort kívánunk létrehozni, ahol szabadtéri rendezvényeket is tartanánk. A községünkben régi elképzelés az, hogy a hajókikötőt rendbe kellene hozni, hiszen ezzel bővülne a közlekedési lehetőség. Szabadidőpark kialakítása is a terveink között szerepel, de vannak egyéni elképzeléseink is. Persze, mindezt az önkormányzat nem tudja finanszírozni, az előrelépéshez azonban, úgy vélem, az expo megadhatja a kellő lendületet. Ez olyan lehetőség, amit ki kellene használnunk, hiszen ki tudja, mikor lesz hasonló. A főváros közelsége olyan adottságot jelent, amit ki lehetne, és kell aknázni. S nemcsak az expo idejére, hanem a későbbiekben is sokat jelentene községünkben az idegenforgalom fellendülése. Ehhez az szükséges, hogy megismerjenek, s erre kiváló alkalom a világkiállítás. Expofalu épül — Egyébként, megvettük a kiskunlacházi volt szovjet reptér melletti lakótelepet, laktanyát — vette át a szót Mészáros Tibor — s itt expofalut tudunk, a felújítás után, kialakítani. Lényegében ehhez kapcsoltan szerveződött tovább a program, hiszen kínálnunk is kell valamit az idelátogatóknak. Cégünk, a reklámokon keresztül elsősorban nyitást vár az expótól. Az ötleteket, a terveket még nem zártuk le. Szívesen vennénk sportolók, művészek, vállalkozók további elképzeléseit arról, hogyan tehetnénk jobbá, szebbé e térséget. J. Sz. I. Együtt hatásosabb II. Ha ellopják az iratait, a tb. pótolja a hiányt A Pest megyei Munkaügyi Központ közös ellenőrzésekben állapodott meg több megyei területi szervezettel. Az együttes fellépés egyik célja az engedély nélküli munkavégzések feltárása és visszaszorítása. De miért kell ehhez egyszerre munkaügyi szervezet, rendőrség, APEH és nyugdíjbiztosító? Erről kérdeztem az együttműködési szerződés aláíróit. Oktatásügyi vizsgálat Nem szeretnek olvasni a diákok Látszólag csak a szűk szakmai kör érdeklődésére tartott számot az Oktatáskutatói Intézetnek egy szakcsoportja által évek óta végzendő, úgynevezett Monitor-vizsgálat, amely az általános és a középiskolák, illetve a szakmunkásképzők diákjainak bizonyos ágazatokban felmutatott eredményét elemezte. — Kinek mit ad az együttműködés? — kérdeztem Kovács József igazgatóhelyettest, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest megyei igazgatóságán. — Az együttműködés mindenkinek hasznos — magyarázta készségesen, s hittem neki, hiszen az APEH egyik fő tevékenysége az ellenőrzés. Csak hát az a kérdés, ki mit ellenőriz. — A mi ellenőrző tevékenységünk nagyon öszszetett. Feladatunk három részre oszlik: klasszikus adóellenőrzésre, az operatív munkára és a behajtásra. Ezek közül, az együttműködés számára az operatív munka a legfontosabb. Itt szerepelnek a helyszíni ellenőrzések, a telephelyek, a vállalkozások, a bejelentések és engedélyek szemléje. Amikor megkeresett bennünket a munkaügyi központ az együttműködés ötletével, mi örömmel csatlakoztunk, mert azonnal éreztük ennek előnyeit. — Milyen előnyt jelent ez az APEH számára? — Az együttműködés legnagyobb haszna a sokoldalú információ. Nekünk is, és másoknak is. Mondok példát. Mi külön azt ellenőrizzük, megfelel-e egy adott vállalkozó az adótörvénynek. Azaz van-e adószáma, fizetett-e, rendben van-e a könyvelése, olyan-e a telephelye, amilyen az engedélyen szerepel és így tovább. Szabálysértés esetén mulasztási bírság vagy adóbírság kiszabására van jogunk. Csalásnál feljelentést teszünk. Ugyanakkor nem vagyunk nyomozóhatóság. Mi csak információt kérünk az ellenőrzött személytől és ő azt vagy adja vagy nem. Azt kell elfogadnunk, amit mond. Ha viszont együtt jelenünk meg a helyszínen, akkor az ellenőrzés már másképpen néz ki. A rendőrség megvizsgálja a külföldi állampolgár útlevelét és tartózkodási engedélyét, amihez nekünk nem lenne jogunk. A munkaügyi központ a foglalkoztatási bejelentést nézi, mi az adófizetést, piaci ellenőrzésnél a vámosok az áru eredetét és így tovább. A közös munka másik nagy előnye a tapasztalat. — Mire gondol? — Jön például hozzánk egy éppen vizsgált ügyfél és bejelenti, hogy feltörték a kocsiját, elvitték a táskáját. Persze a táskában volt minden, amit mi éppen ellenőrizni akartunk. Ez már így szokott lenni, mindig annak a kocsiját törik fel, annak az iratait lopják el, akire mi kíváncsiak vagyunk. Nos, az együttműködés egyik formája ilyenkor, hogy a tb visszaszámolást készít nekünk, azaz pótolja a hiányt. De már születőben van más közös ötletünk is. Nem ártana például megnézni, hogy a munkanélküliek között, akik előbb járadékot, aztán később állami segélyt kapnak, hánynak van más, adóköteles jövedelme is. Azt hiszem, lenne néhány meglepő eredményünk. — Hogy alakul ez az együttműködés a gyakorlatban? — Látja, ez nagy kérdés. Mert mi tagadás, a szerződést már aláírtuk, de a gyakorlati próba még csak most következik. Egy biztos. A várt eredményt csak akkor fogjuk megkapni, ha nemcsak résztvevői, de szervezői is leszünk a feladatnak. El kell érnünk, hogy együttműködésünk folyamatos legyen és a közös helyszíni megjelenés mellett az információcsere is jól működjön. Akkor mindannyian nyertünk. Gelléri Miklós Báthory Zoltán a tanácskozáson megtartott bevezetőjében elmondta, hogy a 4., a 8., a 10. és a 13. évfolyam tanulói közül véletlenszerűen megválasztottak „vizsgáztatásával” igyekeztek reprezentatív képet kapni a diákok képességeiről. Mivel ezeket a felméréseket immár 25 éve végzik, a folyamat kísérése alapján Monitorvizsgálatoknak nevezték él. Általánosságban főleg az elmúlt esztendőkben azt állapították meg, hogy a gimnáziumok mögé lassan felzárkóznak a szakközépiskolák. Ennek nyilvánvalóan egyik lényeges oka, amint azt Horváth Zsuzsa az olvasásvizsgálatot végző szakember elmondta, hogy a diákok egyre kevésbé tudnak olvasni. Márpedig ez nem csak a tanulás, hanem az önképzés terén is kétségkívül mindennek az alapja. A fenti adatokkal szemben érezhető a családi könyves környezet hatása a gyerekekre. Ebből az is kiderül, hogy a legjobb teljesítményt azoknak a családoknak a gyermekei érték el, ahol a szülők legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek. A szakmunkásképzőkkel kapcsolatosan az sem tekinthető mellékes körülménynek, hogy a tananyag sem tart szükségesnek nagyobb intenzitású olvasást, tehát az iskola és a család azonos irányú kettős szorításában a gyerekek egyszerűen elszoknak ettől a tevékenységtől. Nem hagyható szó nélkül, hogy a vizsgálatok csupán a megállapított helyzetet vetítették ki és semmilyen megoldást sem javasoltak a helyzet javítása érdekében. A szakemberek meggyőződése ugyanis, hogy az oktatást vezetőknek és szervezőknek kell(ene) ezzel foglalkozniuk, de az elmúlt években ezen a téren úgyszólván semmilyen változás sem történt. Annál is inkább lényeges, mert a tanácskozáson több bíráló megjegyzés hangzott el a tankönyvek minőségére vonatkozóan. Például egyes könyvekben túlságosan sok idegen, a gyerekek számára érthetetlen szó és kifejezés található. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a diákok a szükségesnél kisebb érdeklődéssel forgatják a tankönyveket. B. M.
