Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

llfiT. PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ 3 A világ újságíróihoz! A civilizált világ újságíróihoz, írástudóihoz, szellemi embereihez fordulunk. Romániában Ion Iliescu államelnök, az Európai Ta­nács követelése ellenére nemrég csupán részleges ke­gyelemben részesítette azokat az oroszhegyi és zetelaki magyarokat, akiket 1990-ben koholt vádak alapján 15—20 esztendei börtönbüntetésre ítéltek. Az ítélet cél­ja a Ceausescu-diktatúra megdöntésében résztvevő' ro­mániai magyarság megfélemlítése volt. Két ártatlan zetelaki magyart még mindig nem en­gedtek szabadon. Boldizsár Ferenc és Illyés István mellett börtönben tartják az ugyancsak ártatlanul elítélt marosvásárhelyi Cseresznyés Pált is. Felhívjuk a nagyvilág újságíróit, hogy irányítsák a közvélemény figyelmét a romániai jogtiprásokra. Ahol semmibe veszik az emberi szabadságjogokat, ott veszélyben van a sajtószabadság és a szólásszabad­ság is. Mentsük ki a szabadságuktól megfosztott ártatlano­kat a börtönfalak közül! A Magyar Újságírók Közösségének budapesti tanácskozásán résztvevő magyarországi, romániai, szlovákiai, kárpátaljai és vajdasági magyar újságírók A demokráciához önfegyelem is kell Felelősséget a csalódás ellen A Lakiteleki Népfőiskola háromnapos rendezvénysoroza­tán is részt vett szombaton Boross Péter miniszterelnök, aki délelőtt Tiszakécskén, délután Lakiteleken mondott be­szédet nagygyűlésen. — A választási harcban röp­ködnek az. ígéretek — mond­ta többek között a kormányfő Tiszakécskén. — Ezt a de­mokrácia lehetővé teszi, de tudni kell, hogy a demokrá­ciához mérhetetlen önfegye­lemre is szükség van. Az ígé­retekkel egyébként az a legna­gyobb baj, hogy ázokat be is illik tartani. Nézzünk át Len­gyelországba! Láthatjuk, hogy ott szabályos választáso­kon előretört a baloldal, és ma a kormánykoalíció meg­határozó ereje. De mi van az ígéretekkel? Erre a lengyel utca ad most választ! A mi­niszterelnök azt hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország leg­főbb nemzetközi értéke a sta­bilitása. Csak ezzel magyaráz­ható, miért áramlott hazánk­ba a külföldi működőtöké. — Azt mondják a választá­si kampány egyes résztvevői — folytatta —, hogy nehéz a magánvállalkozók helyzete. Mi a teendő? Csökkenteni kell az adót. Másrészt: nehe­zen élnek a nyugdíjasok. Mi a megoldás? Emelni kell a nyugdíjakat. Nos felnőtt em­ber az ilyen ígéretet nem ve­heti komolyan. „Keresztény Magyarorszá­got akartam” — idézte fel An­tall József szavait a Lakitele­ken tartott választási nagy­gyűlésen Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke, s em­lékeztetett arra, hogy a meg­előző választáson a párt prog­ramjában szabadságot és tu­lajdont ígért. Boross Péter elmondta: or­szágjáró útja során azt tapasz­talta, hogy megjelent a féle­lem. — Valóban van ok a fé­lelemre -— mondotta Boross Péter. -— Isten óvja meg az országot attól, amit egy úri­ember plakátokon hirdet, tud­niillik attól, hogy visszajön a szakszerűség. Alapos okunk van aggódni emiatt. Leszö­gezte: az MDF-nek kell vál­lalnia további négy évre a fe­lelősséget ezért az országért, máskülönben a beváltatlan ígéretek, a csalódás miatt olyan problémák keletkezhet­nek, amelyek következmé­nyeit nem lehet belátni. B. M. és MTI Kofatüntetés a csendnapon Május 7-én délelőtt két óra­kor tiltakozó nagygyűlést tártnak a Vámház körúti Nagyvásárcsarnok előtt, a csarnok régi bérlői. Erről ma tájékoztatják a rendőrsé­get, illetve Demszky Gábor főpolgármestert. Kmetty Ágoston, a Kereskedő Ka­mara elnöke elmondta: a Fővárosi önkormányzat hó­napok óta eltérő informáci­ókat ad a visszaköltözés fel­tételeiről, s nem javult a helyzet a Fővárosi Közgyű­lés elmúlt heti ülésén sem, ahol éppen a visszaköltözé­­sükről döntöttek a képvise­lők. A kereskedők szerint az önkormányzat felháborí­tó módon járt el. Igaz ugyan, 153 régi bérlő visz­­szaköltözhet, de a koráb­ban jelzett 60 ezer forint/ négyzetméteres használat­bavételi díjnál várhatóan jó­val nagyobb árat kell majd ezért fizetniük. A közgyűlé­si döntés szerint a régi bér­lők által nem igényelt pavi­lonokat meghirdetik, s az ezután kialakult átlagárat fi­zetik majd a régiek is. A gond csupán az, hogy ösz­­szesen 1-1 zöldséges- és húsbolt marad, amire pá­lyázni lehet. Mivel csak egy van belőlük, ezek négy­zetméter ára akár 300 ezer forint is lehet. Ilyen nagy összeg megfizetését azon­ban rendkívül méltánytalan­nak tartanák a kereskedők, akik évek óta várják, hogy a mai mostoha körülmé­nyek közül vissztérhesse­nek régi helyükre. Furcsá­nak találják azt is, hogy a közgyűlés még arra sem fordított figyelmet, hogy a zöldséges és a húsboltok­hoz hűtőre is szükség van a pincékben. Ezekkel együtt összesen már legalább 210 helyre tartanak majd igényt. A kamara elnöke megjegyezte azt is, hogy a főváros vezetése eltanácsol­ta arról a találkozóról, amely holnap lesz Demszky Gábor és az Ag­rárszövetség elnöke, Nagy Tamás között. Majálisok a választások jegyében A többi között nyugdíjasok adóreformjának, illetve a családi adózás megvalósítá­sának lehetőségeiről kérdez­ték Surján László pártelnö­köt a pesti keresztényde­mokrata-találkozó résztve­vői tegnap délután Rákos­csabán. A majálissal egybe­kötött fórumon a X., a XVII., XVIII. és a XXI. ke­rület KDNP-s országgyű­lési jelöltjei is részt vettek. Surján László különösen fontosnak tartotta hangsú­lyozni, hogy a következő kormánynak jobban kell tö­rekednie a párbeszédre, s fo­lyamatos kapcsolatot kell tartania a társadalommal. Bizonyos műtétek még hát­ravannak — fejezte ki ma­gát orvosi hasonlattal a KDNP elnöke, ám a polgá­roknak tisztában kell lenni­ük az ország helyzetével, s joguk van tudni, hogy mi­lyen cél érdekében vállalják a terheket. Surján László alapvető fontosságúnak ne­vezte a gazdasági fejlődés megindítását, valamint a családok fokozottabb védel­met is. Surján László: Bizonyos műtétek még hátra vannak Talum Attila felvétele (t. á.) Játék a szigeten Őshonos állat-bemutató, lo­­vasstaféta-játékok, birkanyí­róverseny, lóárverés, kirako­dóvásár, nomádhaditorna­­bemutató, a gazdafogatok évi versenye várta a Ma­gyar Alapítvány által szerve­zett idei majális résztvevő­it, a szentendrei-szigeti agár­pályán. Természetesen nem hiányzott a hagyományos birkapörkölt sem. Örömmel vállaltam e program védnökségét — mondotta Dragon Pál, or­szággyűlési képviselő. — Az Egyesült Kisgazdapárt — amelynek színében indu­lok a választáson — céljai között számon tartja a nem­zeti hagyományok ápolását. Széchenyi István, aki euró­pai rangra emelte a magyar lósportot, úgy vélekedett, hogy ennek fellendítése a gazdaság számára is nagy húzóerőt jelent. Mi, egye­sült kisgazdák hasonlóképp gondolkodunk: e területen is a legnagyobb magyar út­ját kell követnünk, azaz, is­mét be kell vinnünk Európá­ba csodálatos hagyománya­inkat. A Magyar Alapít­vány jelentőségét abban lá­tom — az őshonos állatok, a szürkemarha, a rackajuh megmentésén túl — hogy sok fiatalt megismertet a lo­vaglás tudományával, an­nak szépségeivel, esetleg nehézségeivel, hagyomá­nyaival. Tudom, hiszen oly sokszor tapasztaltam, hogy a magyar gazda szereti a lo­vat: gépesíthetjük a mező­­gazdaságot, azért számára az is fontos, hogy mellette legyen kedvence. S a gyere­kek is átveszik a ló szeréte­­tét. A Magyar Alapítványt Magyar Gábor hívta életre. Míg ő a lovasbemutatót konferálta — amit a Tahitót­­falui Lovas Sportkör tagjai tartottak, feleségével beszél­gettünk a céljaikról. — Mindazt szeretnénk bemutatni — mondta —, ami az állattartással össze­függ: lássák a gyerekek, mennyi munka van abban, amíg elkészül például a ke­nyér. Egy igazi régi major­ság létrehozása az álmunk — ami, pénz hiányában egy­re reménytelenebbnek tűnik — ahol bárki megtekinthet­né, hogyan készül a túró, hogyan köpülik a vajat. So­kan csodabogárnak tartják a férjemet, de azt hiszem, az elképzelései ennél többet je­lentenek. Az első majálist három éve rendeztük. Az, hogy most is eljöttek a gaz­dafogatok, a lovas sportkör tagjai, s a vendégek, azt hi­szem azt mutatja, sokakat érdekel mindaz, ami az ál­lattartással összefügg. (j. SZ. i.) Olcsó demagógia A belügyi majálison rende­zett fórumon az állami appa­rátus további csökkentését sürgető ellenzéki felvetések­re utalva Kónya Imre leszö­gezte: mindez nem több, mint a választóknak szóló olcsó demagógia. Az állami apparátus csökkentése ugyanis már elérte azt a ha­tárt, amelyet nem lehet túl­lépni. Eró'gyűjtó' nap A Magyar Igazság és Élet Pártja a kamaraerdei nagyré­ten rendezte meg majálisát. Az elmúlt évtizedekben má­jus elseje egy kicsit a felol­­dozás ünnepe volt. Jó volna végre ténylegesen a munka ünnepévé tenni ezt a napot — mondta beszédében Csurka István társelnök. Hozzátette: jó ez a nap arra, hogy erőt gyűjtsünk a má­jus nyolcadikai választásra. „Eddig csak szavakkal gyil­kolt bennünket a másik ol­dal; sokszor mi sem vol­tunk restek, de mi az igazsá­got mondtuk” — folytatta a szónok. Csurka István ez­után leszögezte: a Magyar Igazság és Élet Pártja min­den előzetes híreszteléssel szemben „ott lesz ennek a választásnak a végelszámo­lásánál”. Szolgáló hatalmat A dolgozóknak legyen mun­kájuk, s aki dolgozik, az tisztességes megélhetést nyújtó jövedelemhez jus­son, ne tartson még tovább az elszegényedés, működ­jön az érdekegyeztetés, sen­ki se vitathassa el a szak­­szervezeti jogokat — mond­ta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke május el­sején a Városligetben rende­zett nagygyűlésen. Legyen demokrácia, szociális piac­­gazdaság, a mindenkori ha­talom a népet ne magasztal­ja, hanem szolgálja — han­goztatta. Előállítás Egerben Lapzártakor érkezett: tegnap 14 óra körül Egerben egy na­gyobb létszámú csoport gyü­lekezett, skinhead jelszava­kat hangoztatva, majd szer­vezetszerűen akartak indulni a Szépasszonyvölgyben en­gedéllyel fölyó rendezvé­nyen résztvevők felé. A rend­őrség felszólította őket, hogy oszoljanak, mert cse­lekményük a gyülekezési jogról szóló törvény előírá­saival ellentétes, így törvény­­sértő. Az így feloszlatott, majd rövid időn belül ismét összeverődött csoport zárt alakzatot vett fel törvénysér­tő cselekménye folytatására, ezért a rendőrség a csoport tagjait, összesen 37 főt előál­lított az Egri Rendőrkapi­tányságra, majd elszámolta­tásukat követően szabadon bocsátott. Velük szemben szabálysértési eljárást kezde­ményezhet a hatóság. Várom Vitányi, Kosa, Annus válaszát Valamelyik baloldali párt majálisán hang­zott el, hogy ha most nem adja át ez a kor­mány a „hatalmat”, akkor négy év múlva már nem lesz mit át­adni, ugyanis nem ma­rad semmi. A szónok nyilvánvalóan túlzott, hiszen negyven év bal­oldali kormányzás és szovjet megszállás elle­nére is maradt vala­mink, nem beszélve arról, hogy míg a szo­cialisták kifosztott ál­lamkasszát hagytak maguk után, addig ma csak-csak ott van a Nemzeti Bankban az a hétmiiliárd dol­lárnyi valutatartalék. No, de a baloldali pár­tok a haladó hagyomá­nyaikra építkezve nem ismernek tréfát akkor, amikor a hata­lom megszerzéséről van szó. Bizonyítan­dó, egy szintén balol­dali párt vezére má­jus elsejei nagy beszé­dében elmondta: a kormány lejáratási kampányba kezdett el­len. Értsd: nem ő a hi­bás a múltjáért, ha­nem azok, akik időn­ként közük vele, hogy tudnak erről a múlt­ról. A lejáratási kam­pány valóban nem szép dolog, ám lássuk be, fogsorokat kirug­dosni sem éppen az... Fájdalom, de néha ki kell mondani az igaz­ságot, és személy sze­rint nagyon várom, hogy ezt az igazságot végre a magyar szocia­listák köreiben is ves­sék fel. Egyszerűen nem értem, hogy a börtönéveket maga mögött tudó Vitányi Iván, az emberi lélek kitűnő ismerője, Kosa Ferenc filmrendező, az elvei mellett min­dig kiálló Annus Jó­zsef lapszerkesztő, mi­képpen vélekedik ar­ról a múltról, amelyet pártelnökük, Horn Gyula tudhat maga mögött. S vajon mit szólnak e múlthoz a párt ifjabb tagjai, akik bizonyára ugyan­úgy elvetik a diktatú­ra gondolatát, mint megvetik az egykori diktátorokat. Ezekre a kérdéseimre remél­hetőleg a közeljövő­ben megkapom a vá­laszt. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom