Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-02 / 101. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁJUS 2.. HÉTFŐ Megkérdeztük Milyen az új kétszázforintos? Többen gyűjtik a kétszázforintost abban a hiszemben, hogy tévedésből magasabb ezüsttartalommal verték. A Magyar Nemzeti Bank a napokban új érmét bocsátott ki, amelynek hátoldalán a bank épülete helyett Deák Ferenc arcképe látható. Igaz-e az ezüsttartalommal kapcsolatos vélekedés, illetve miért változott meg a pénz hátoldalának képe? Kérdéseinkre Zádori János, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője válaszolt. — Nincsen semmi különösebb hátsó szándék a hátoldal képének megváltoztatásában J— kezdte válaszát. — Deák Ferenc nagy magyar államférfi volt, akinek portréja még kevésszer szerepelt a nyiF vánosság előtt. Az előzőleg kibocsátott érme hátoldalra az új bankjegytörvény megszületését jelképezte, de már akkor elhatároztuk, hogy a kétszázforintos érme egyedi lesz abban, hogy hátoldala két-három évenként rendszeresen változni fog. Az ezüsttartalmát illetően csalódást kell okoznom: a régi érme ugyanúgy mint az új, felerészben ezüst, felerészben rézötvözetet tartalmaz. A forgalomban lévő négymillió-háromszázezer darab mellé ötmillió új érme kibocsátását tervezzük. V. Cs. Nemzeti érdek a folytatás Amennyiben a kereszténynemzeti politikai erők nyerik meg a közelgő parlamenti választásokat, folytatódni fog és belátható időn belül teljessé válik a rendszerváltozás, míg ha a baloldal kerül hatalomra, fennáll a veszélye a visszarendeződésnek — hangzott el szombaton Nagymaroson, megyénk 1. számú országgyűlési választókerülete MDF-jelöltjének, Bogáréi Zoltánnak a választási fórumán. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Jeszenszky Géza külügyminiszter is. — Lévén, hogy a kommunizmus egész Kelet-Európában megbukott, történelmi hiba lenne esélyt adni a viszszarendeződésnek — szögezte le elöljáróban Jeszenszky Géza. A miniszter szót ejtett helyi, a Dunakanyar településeit érintő kérdésekről is. Elmondta: a kormány véleménye szerint rendkívül fontos, hogy a mostani laza — komp biztosította — kapcsolatnál jóval szorosabb teremtődjék a Dunakanyar két partján lévő tájak. Nagymaros, illetve Visegrád vidéke között, azaz hogy belátható időn belül híd íveljen át a környéken a Duna fölött. A fórum után Bogárdi Zoltán és vendége ellátogatott Ipolydamásdra, illetve Letkésre is. A politikusok mindkét településen megtekintették az Ipoly fölött átívelő, ám a szlovákok „jóvoltából” csak ritkán látható határhidat, majd kötetlen beszélgetést folytattak a fogadásukra szép számban összesereglett helybéliekkel. Jeszenszky Géza mindkét községben elmondta: a magyar kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy az ipolydamásdi és a letkési hídon, valamint több más, többnyire zárt magyar—szlovák határátkelőnél bármikor át lehessen menni a szomszéd országba. A külügyminiszter megemlítette azt is: ellenzéki politikusok — az MSZP és az SZDSZ elnöke — kijelentései, reményei ellenére a közeli napokban létrejön a tervezett magyar—szlovák miniszterelnöki találkozó, melyen reményei szerint szóba kerül a letkési hídnál lévő határátkelő mielőbbi megnyitásának kérdése is. (A találkozóról szóló gyorshír az első oldalon olvasható.) R. Z. A külügyminiszterrel (középen) a határon Talum Attila felvétele Ahogyan a pártok látják A baloldali álvalóság veszélyei Magyarországon jelentős a restaurációs veszély, így a nemzeti, keresztény érzelmű embereknek kötelessége kell legyen a szavazásokon való aktív részvétel, hiszen ha százezrek maradnak otthon a döntő napokon — az a baloldal malmára hajthatja a vizet — mondotta szombati szadai beszédében Mészáros Gyula, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a 3-as számú választókerület kereszténydemokrata képviselőjelöltje. Ha az MSZP győz — folytatta —, ugyan a kommunizmus már nem, de a visszavágás reményétől fűtött kommunisták újra előtérbe kerülhetnek. Az MSZP négyévnyi ellenzékisége — úgy tűnik — legitimitást adott a baloldalnak, egyfajta föloldást bűnökkel terhes történelme alól, ráadásul a pártot már régen odahagyták a józan gondolkodású reformerek. 1990-ben a Németh-kormánynak jó imázsa volt, mégis súlyosan megbukott a szabad választásokon; hogy a Hóm vezette MSZP se szerepelhessen eredményesebben, a nemzeti pártokra kell szavazni — kezdte visszatekintő értékelését Giczy György kereszténydemokrata képviselő, az est meghívott vendége. Hogy az MSZP egyfajta sikertörténetet tudhat magáénak, ebben jelentős szerepe van az úgynevezett kétharmados törvénynek, melyet még az ellenzéki kerekasztal idején az MSZMP ellenében (biztosítékként) kellett meghozni. Ám a négy év során, éppen a kétharmados törvény okán nem lehetett elfogadtatni a sajtótörvényt, így az írott sajtó döntő része a baloldali és a liberális körök szócsövévé lett. A sajtó szociológiai értelemben valóságteremtő tényező, ám az ellenzéki lapok hazugságáradata álvalóságot teremt a nemzetnek óriási károkat okozván. Például az írott, kommunista ellenpropaganda része a Parlamentben folyó munka lekicsinylése, az üres széksorok állandó fölemlegetése, s a képviselői fizetések állandó fölhánytorgatása is. A baloldal előretörésének másik oka az MDF gyűjtőpárt volta. Reformkommunisták, liberálisok egyaránt bejuthattak a demokrata fórum soraiba, majd a nézetkülönbségek, a lobbyzások vagy a karriervágy miatt kiváltak — meggyöngítve az egységet. N. Szilárd magántulajdont Pénz a Duna fenekén A jelenlegi koalíciós pártok nevéhez fűződő gazdasági reform alapjában véve jó irányban halad, de ez a folyamat csak akkor maradhat stabil, ha nem a téeszelnökök pártja, a kommunisták győznek a választásokon. A parasztság gazdasági helyzetének alakulása, életkörülményeik javulása jelentős mértékben függ attól, győztes lesz-e, vagy ellenzékbe kényszerül a Független Kisgazdapárt — jelentette ki Czira Szabolcs, az FKgP 16-os választókerületi országgyűlésiképviselő-jelöltje a nyársapáti kampányfórumon. A képviselőjelölt messzemenőkig osztja pártjának azon nézetét, mely szerint a magántulajdon megszilárdítása érdekében szükséges korrigálni a gazdasági jogszabályok rendszerét. Alkotmánysértőnek nevezte például azt a passzust, amely lehetetlenné teszi a téeszüzletrészek hozzáférhetőségét. Ahol viszont a termelőegységek egybentartása ésszerű, ott nem szabad megengedni a központi apparátusok kiépülését. Czira Szabolcs kifejtette, megválasztása esetén folyamatos együttműködésre, rendszeres információs kapcsolatra törekszik a körzet lakosságával. A térségben a munkahelyteremtést, azon belül is elsősorban a feldolgozó üzemek létesítését, az újrakezdők segítését tartja legfontosabbnak. Szükségesnek ítéli meg a települések jelenlegi fejkvóta rendszerű támogatásának felváltását kedvezőbb támogatási formára. Elodázhatatlan az adórendszer átalakítása, mert a jelenlegi konstrukció csak arra jó, hogy csalásokra kényszerítse az adófizetőket — mondotta. Szorgalmazza a nyugdíjasok adójának eltörlését, a munkanélküliség okozta feszültség enyhítését pedig a közmunkák bevezetésével látja megoldhatónak. Pártja jövőjével kapcsolatban a képviselőjelölt elmondta: Egységes, minden politikai, gazdasági kérdésben a cselekvéshez alternatívákat felmutatni képes kisgazdapártot akarnak. M. J. A koalíció előrehaladt A választások előtti időszak a nagy számvetés és tervezés ideje — mondta Szabó János földművelésügyi miniszter, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke pénteken este Cegléden, azon a választási nagygyűlésen, amelyet a párt városi szervezete rendezett a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. A miniszter kifejtette, ez a négy esztendő a hivatásos fanyalgók, a pesszimisták akarata és szándéka ellenére nagybetűs történelem. Magyarországon a társadalomban demokrácia született a korábbi diktatúra helyett, a gazdaságban pedig piacgazdaság (ugyan kezdődő)) a kommandóvircsaft helyett. Az út alapvetően helyes irányba van kicövekelve. A koalíció ebben a ciklusban — bármiféle rosszat is mondanak rá — előrehaladt. A politikus kitért a kisgazdamozgalomra is, és arca, hogy az elmúlt négy évben a kisgazdapárt szétszakadt. Az elnök megnyugvással jelentette ki: az EKgP erőltetett menetben eljutott oda, hogy részt tud venni a választási küzdelmekben. A miniszter kérte a jelenlévőket, menjenek el szavazni. Figyelmeztetett arra, nehogy a jók lustaságán múljon a gonosz győzelme. Farkas Albert, az EKgP ceglédi országgyűlésiképviselő-jelöltje arról szólt, hogy a hét kisgazda önkormányzati képviselő napjainkban is lelkiismeretesen végzi munkáját. Beszélt a városban elért eredményekről. Végezetül ismertette választási programjának fontosabb elemeit. F. F. A szabadság megfizethetetlen, hiányában a nemzet nem fejlődik — szögezte le Varga László, a KDNP elnökhelyettese szombaton Túrán, Péter Mihály választási nagygyűlésén. Áz 5. számú választókerület kereszténydemokrata jelöltje az egyetlen a tizenhárom közül, aki az első szabad választásokon is itt indult, s most a négy esztendő tapasztalataiból azt a következtetést vonta le, hogy az- erkölcsi rendszerváltozás elmaradt. Varga László szerint az új Országgyűlés tagjainak esküt mindent. Kulcskérdésnek nevezte a szociális igazságosságot, ami a szociális biztonságon túl az arányos, igazságos adózást, a kevésbé tehetségesek megsegítését is magába foglalja. — Ma kultúrharcban élünk — jelentette ki Péter Mihály —, amelynek az a tétje, hogy maradjon-e a régi semmi, vagy legyen valami más! Amikor végre a civil szervezetek gyarapodását, a társadalom eszmélését tapasztaljuk, ne engedjük ezt visszafordítani! Az erkölcsi rend-Péter Mihály: Az erkölcsi rendszerváltozás a KDNP felelőssége A szerzS felvétele kellene tenniük arról, hogy sem a nemzetnek, sem felebarátaiknak nem ártottak életútjuk során. A KDNP — fejtette ki a továbbiakban — nem egyházakat képvisel, hanem azt a keresztény értékrendet, amely eddig a legnemesebbnek bizonyult. Hangsúlyozta a nyilvános magánosítást fontosságát, hiszen nem azért fizetünk adót, hogy ezekről a folyamatokról ne tudjunk szerváltozás megvalósítása a KDNP felelőssége. A politikus rávilágított, hogy az 1990-ben leváltott hatalom nem takarékoskodott. Csehák Judit egészségügyi miniszter például a társadalombiztosítási alapból 20 milliárd forintot „adott” a vízlépcsőépítéshez, s ez az öszszeg ma ott fekszik a Duna fenekén. B. G.
