Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-14 / 112. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁJUS 14., SZOMBAT 5 Vetélkedők Leányfalun Eveznek a „vadkacsák” A rohanó világban kevés olyan hely van, ahol nagy figyelmet szentelnek a gyermekek testi-lelki, szellemi fejlődésére. Leányfalun és a Duna menti településeken azonban megadatott ez a lehetőség. Pereházy Pál a Vadkacsa Leányfalui Gyermek Víziflotta Egyesület vezetője adott tájékoztatást csapatának tevékenységéről. Az említett egyesület 1992-ben egy tízfős baráti társaságból alakult, s a megalakulás pillanatában ki is osztották egymás között a reszortfeladatokat. A „parancsnok” úr az iskolai tanulmányai elvégzése után folyamatosan kapcsolatban maradt a sporttal, a vízi életmóddal és a gyerekekkel. Ennek jegyében az évek során három ilyen víziegyesületet hozott létre a gyermekek részére, a szentendrei és a dunabogdányi tevékenykedése után jelenleg a leányfalui „Vadkacsák” vezetője, irányítója és programjainak szervezője. Az ő ötlete alapján indult be a Duna-ági Kupa, amelyen a csapat gyermekei összesen 100 fővel vesznek részt. Három település iparosai (Dunabogdány, Leányfalu, Szigetmonostor) „megvettek” egy 5 főből álló gyermekhajót, illetve minden gyermek ezer forintot kap a nyári táborozáshoz. Egyben, összesen 100 ezer forint támogatással is hozzájárultak az egyesület működéséhez. Az idei programok a leányfalui vízitelepen folyamatosan, általában hét végeken zajlanak, mintegy 16—20 féle versenyszámmal. A hét végeken többek között evezés, egészségügyi és szellemi tesztek, minigolf, valamint emblémakészítés, szerződéskészítés a szponzoroknak és túratervkészítés szerepel a feladatok között. A versenyeken nemcsak a kisebbek, hanem a 14—18 éves korosztály is részt vesz. Az országban kevés helyen történik meg, hogy három település vezetői így összefognak és 100 gyermekkel — köztük a Vasváry Pál Gyermekotthon intézeti gyermekeivel — együtt állítanak öszsze rendezvénysorozatot. Ezen a hét végén, május 14-én az egészségügyi versenyen és a hordágyralin mérhetik össze a gyerekek tudásukat és erejüket. D. Cs. Nem emelkedik a szemétdíj Dabason A Dabas-Sári, valamint a Kossuth Lajos Általános Iskolában időhiány miatt elmaradtak az 1993-as évre vonatkozó költségvetési ellenőrzések, ugyanis a Gordiusz Kft. és a városi szociális foglalkoztató került föl az említett létesítmények helyett az ellenőrizendő intézmények listájára. Annak ellenére sem történt meg a két iskola költségvetési ellenőrzése, hogy például a sári iskola kapcsán 1993 folyamán többször is jeleztek pénzügyi gondokat. Az elmúlt évben végzett költségvetési ellenőrzések beszámolóját, és az 1994-es ellenőrzési ütemtervet a dabasi képviselőtestület végül elfogadta a tegnapi ülésen. A szemétszállítási díj 50 százalékkal — melybe a 10 százalékos áfa is beletartozik —, 150 forintra való fölemelését a testület elutasította annak ellenére, hogy a szemétszállítást végző Gordiusz Kft. időben jelezte megalapozott díjtétel-emelési szándékát. Az 1994-es városi költségvetés módosítását az önkormányzati testület nem fogadta el, ugyanis több mint 7,5 millió forinttal növelte volna az önkormányzati kiadásokat a Kossuth Lajos Általános Iskola tanuszodájának fölépítése, valamint a tavaly létesített buszvárók utólagos kifizetése. A negyedik napirendi pontban fölmerülő problémát (a Volánbusz vásárlási igényeit) az önkormányzat elvben támogatta, de a kért pénzbeli hozzájárulást nem tudták megajánlani. A szakorvosi rendelő átalakításának megtérítését sem vállalta föl a dabasi önkormányzat, s a rendelő kérésére azt javasolták, forduljanak a megyei önkormányzathoz. Lapzártánk után a helyi dögkút tisztítása, ingatlanügyek, valamint a Szemünk Fénye Alapítvánnyal kapcsolatban fölmerülő kérdések szerepeltek az ülésen. N. V. Az egészségügy kitüntetettjei Akik a fájdalmat enyhítik (Folytatás az 1. oldalról) A fenti kitüntetésen túl a népjóléti miniszter Pro Caritate emlékérmet adományozott több szociális intézmény munkatársának, az e témában működő alapítványok vezetőinek, a gyermekvédelem, illetve az állami gondoskodás terén kiemelkedő munkát végző kollgáknak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapesti Szervezete a szegénygondozási tevékenysége elismeréseként ugyancsak Pro Caritate emlékérmet kapott. A népjóléti miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ez az elismerés elsősorban az embernek, az általa végzett példamutató tevékenységének a dicsérete. Az eseményt követő ünnepség alkalmával lapunk munkatársának Lichtenberger György kiemelte, külön öröm számára, hogy a találmány, amiért a díjat kapta lehetővé tette azt, hogy egy alapítványt hozzon létre, mely a határon túli és a hazai, elsősorban fiatal orvos kollégák szakmai támogatását, valamint a nehéz anyagi körülmények között élő betegek segítését célozza. Dr. Brezanóczy János szerint ez a kitüntetés elsősorban nem neki, hanem a szakmának, annak a „gyalogmunkának” szól, melyben ő is 39 éve részt vesz. — Ez alatt az idő alatt nem találtam fel semmi nagy dolgot, nem csináltam csodát, csupán megpróbáltam bánatot oldani, fájdalmat enyhíteni. Miként Batthyány-Strattmann is egy „gyalogmunkás” volt, úgy magam is az vagyok. Ezért érzem, hogy e díjjal személyemet és a körzeti orvosi pályát is jutalmazták — mondta a főorvos. M. E. A jövő század mestereiért Kárpótlás alatt az erdő (Folytatás az 1. oldalról) Van, ahol kilencven négyzetméter jut egy tulajdonosra. A felparcellázott földek miatt helyi művelésre alkalmas föld nem maradt, így a falu érdeke is azt kívánná, ha a következő árverést a Törökbálinti Állami Gazdaság földjein rendeznék meg. Ezt elkerülendő az ÁVÜ a gazdaságot részvénytársasággá szervezte át, így itt már lehetetlen a kijelölés. Pedig a község az erdő helyett ezt szeretné: javaslatot'is tettek a Budavidék Kertész Rt. négyszázötven hektárnyi földjére, amelyet jelenleg eladásra kínáltak fel. A polgármester kijelentette: Törökbálint lakói tiltakoznak érdekük semmibevétele ellen, és készek a legvégső eszközöket is igénybe venni a kezük munkájával kialakított, a község utcáiba is benyúló parkerdő megvédéséért. (nánási) (Folytatás az 1. oldalról) — Rendkívül fontos esemény ez a ma nyíló kiállítás és vásár, mely a nehéz helyzetben lévő magyar ipar felemelkedését célzó törekvés jegyében jött létre — mondta beszédében Palotai Kálmán,. A szakember kijelentette: a hazánk jövője szempontjából létfontosságú gazdasági felemelkedés egyik, talán fő feltétele, hogy különböző ágazataiban — így az iparban is — hivatásukat mesterfokon űző szakemberek dolgozzanak. — A klasszikus polgári társadalmak gazdasági életében rendkívül nagy súllyal szerepelnek az úgynevezett kisüzemek, s reményeim szerint ez rövidesen hazánkban is így lesz — mondta Szűcs György. Az IPOSZ elnöke kijelentette: a reformkor egyik fő jelszava -— „Ipartól virul a haza” — ma is érvényes. A megnyitó után a kiállítás szakmai zsűrije, melynek Késhegyi László a Vác és Vidéke Ipartestület képviselője, Bartos Ferenc, Vác város polgármestere, Magyar Veronika, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa, valamint elnökként Szűcs György voltak a tagjai, vásár-díjakat adott át. Az Ipari Minisztérium díját a Sárosi és Társa Asztalosipari Bt., a Váci Ipartestületét a faipari gépeket és szerszámokat kiállító Kentech EC kapta. Vác város két vásárdíjat — Belányi László várost ábrázoló bronz plakettjét — adományozott. Az egyiket a Király Endre Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet asztalosműhelye, a másikat az Opel nagymarosi márkakereskedője vehette át. Ugyancsak két díjat — Kuttler László Király Endrét ábrázoló bronz plakettjét — ajánlott föl a vendéglátó iskola. Ezeket az elismeréseket a Harsányi Tüzép illetve a fürdőszoba berendezéseket gyártó és forgalmazó Pásztor és Veres cég kapta. (ribáry) Lakások a rászoruló katonáknak Manapság, amikor Äs naponta súlyos llanyagi gondokkal küszködünk, a megélhetésért harcolunk a hadseregben (egyik napról a másikra nem tudunk kifizetni számlákat; szűkös az idei költségvetésünk), akkor öröm, hogy mégis itt állunk egy gyönyörű ház bejárati ajtaja előtt — mondta pénteken Végit Ferenc vezérőrnagy, a III. katonai kerületi parancsnokság parancsnoka Cegléden, a Kossuth Ferenc utca 21—23. szám alatti két lépcsőházas honvédségi lakóépület átadásán. A vezérőrnagy avatóbeszédét azzal folytatta; hasznos célra fordítottuk a megtakarított pénzünket. Voltaképpen Cegléden utoljára 1985-ben volt ehhez hasonló átadás. Jó lett volna — hangulatjavításként is — a hivatásos állomány hosszú ideje tartó égető lakásgondján már hamarabb enyhíteni. Ám a szűkös gazdasági helyzet, a rendszerváltozás és a haderő reformja lelassították a megvalósítást. A honvédség két éve teremtette elő a beruházáshoz szükséges összeget, s 1992 októberében elkezdődhetett az építkezés. Negyven otthon készült — ötvenhat és nyolcvan négyzetméter közötti alapterületűek —, másféltől két és fél szobásig, önálló fűtéssel. Tizenhat garázs is tartozik a létesítményhez. A szociálpolitikai bizottság döntött arról, kik legyenek a boldog tulajdonosok. A szükséglakásban, illetve albérletben élők, valamint a vidékről bejárók igényét bírálták el. A kerületi parancsnok hangsúlyozta, hogy ilyen helyzetben nehéz igazságosnak lenni. Egy biztos, valamennyi döntés jogszerű volt, betartották az új lakásügyi törvényt. Végezetül Végh Ferenc azt mondta, a családok érezzék jól magukat a szép új otthonukban, s a tiszteket segítse ez a kellemes háttér áldozatos tevékenységükben. F. F. Jákotpusztai napok Az agrárértelmiség segíti a vállalkozókat „Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek, ott beszélni kezdnek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.” Széchenyi István gondolatával vár ma és holnap kicsit és nagyot, gazdát és természetben megpihenni vágyó városlakót Keszthelyi Tibor, a gödöllői egyetem tanára a Cserhát csendes völgyébe, Jákotpusztára. Nógrád térképén sok hasonló pusztát találunk, melyben a fiatal oktató sajátos magyar falurombolás bizonyítékait látja. Összetett feladatra vállalkozott akkor, amikor elhatározta, folytatni fogja Jákotpuszta történetét. A Magyamándoril Állami Gazdaságtól megvásárolt birtokon létrehozta az etológiái farmot, ahol jelenleg 700 anyajuhot, 600 bárányt, 57 kecskét, négy szamarat, három lovat, egy A szabadtéri misét Nagy Tamás máriabesnyői plébános celebrálta a berceli és a pásztói asszonykórus közreműködésével A szerző felvétele badtéri szentmisével, amit Nagy Tamás, máriabesnyői kapucinus plébános celebrált. Szentbeszédében kiemelte, hogy Jézus Krisztus csak annak használhatatlan történelmi alak, aki nem akarta megismerni. A szakkiállítás és vásár idei célja az agrárértelmiség tevékenységének, eredményeinek bemutatása a gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók részére. Szeretnének jelképes hidat építeni, hogy a nehézségeket együtt küzdhessék le mindazokkal, akik számítanak az agrárértelmiség segítségére munkájukban. Az istállókban, a még félig romos épületekben népművészeti tárlatot, festményeket és fotókiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők, szénán sétálva, fecskefészkek alatt, amelyekben már csivitelnek a kismadarak. Balázs Gusztáv csikót és 30 mangalicát tart a vidékre jellemző hagyományok szerint. Szívesen dolgoznak itt a gödöllői egyetemi hallgatók és befogadta Keszthelyi Tiborékat Bércéi község is, amelynek határában immár harmadik alkalommal nyílt meg tegnap a jákotpusztai napok rendezvénysorozata: a hagyományokhoz hűen sza-
