Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-14 / 112. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 14.. SZOMBAT Cegléd 630. In memóriám Jósika Miklós Káderlapjáért a főiskoláról eltanácsolták A ceglédi galériában a minap nyílt meg — a város 630. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat keretében — a városból elszármazott festőművész, Prohászka Antal Szenvedéstöredékek a húsvét fényében című kiállítása. Prohászka Antal már gyermekkorában úgy érezte, hogy számára kijelöltetett az út: festőművész lesz. Mindent el is követett azért, hogy ez az álom beteljesedjék. Különböző szakkörökön igyekezett ellesni az alkotás legfontosabb elemeit. Az igazi és meghatározó mesterének persze — mondta beszélgetésünkkor — édesapját tartotta, aki szintén tehetségesen festett. A szellemiséget, az egyházi gondolatiságot is tőle örökölte. így aztán az Isten létezése az eltelt harmincöt év alatt mindig is a kezdet, a kiindulópont volt. Természetesen emiatt eleve számkivetettségre ítéltetett. Már a katonaságnál figyelmeztették, gondjuk lesz rá. Lendületesen, jól rajzolt, ám a főiskolára ilyen káderlappal már nem juthatott be. Eltanácsolták. A rengeteg küzdelem, mellőzöttség tartást adott neki. Hihetetlen szorgalommal, akaraterővel — megélhetési gondok közepette — küzdötte fel magát. Nem hagyta, hogy a kudarcok eltántorítsák a művészettől. A szakma nem fogadta be. Több mint tíz éven át kilincselt az alaptagságért — hiába. Azt mondták: a Prohászka azt teszi, amit akar, akkor se vesszük fel. Végül is innen-onnan kidobálták zsűrizéskor a beküldött képeit. Voltaképpen a Szolnokon élő művész sorsa napjainkban talán egy kicsit könynyebb. Ám alapjában véve most is ugyanúgy kínlódik, küzd, mint az elmúlt évtizedekben. Jóllehet egy-egy művészeti célra szánt összeget időnként megszerez. Am ez csekély anyagi támogatás a mindennapi alkotáshoz, vagy egy egy kiállítás megvalósításához. Prohászka Antal Szolnokon eléggé elismert lett az utóbbi néhány évben. Az önkormányzat — a város képeiből — egy reprezentatív naptár készítésére kérte fel a közelmúltban. Jövőre lesz hatvanéves, s ebből az alkalomból egy nagy kiállítást tervez három és fél évtizedes munkásságából. Ugyanakkor Bartók halálának ötvenedik évfordulójára is méltón szeretne emlékezni 1995-ben. Bizakodik, hogy hite és alkotóereje nem hagyja továbbra sem cserben. (A művész tárlata a ceglédi galériában május 15-ig tekinthető meg.) Fehér Ferenc Kossuth Lajos az érmészetben A Ceglédi Füzetek legújabb kiadványaként látott napvilágot Dinnyés István szerkesztésében és dr. Héri Vera bevezető tanulmányával Kossuth Lajos az érmészetben című kiadvány. Nem véletlen, hogy épp Cegléd városa adta ki e kötetet, hiszen Kossuthot szoros történelmi szálak fűzték e településhez. Elég csak arra az 1848. szeptember végi, nagy sikerű toborzó körútra gondolnunk, amelyben Kossuth a haza és jobbágyfelszabadító forradalom védelmére szólította fel az Alföld népét, s amely körút egyik nagyon fontos állomása épp Cegléd volt. Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára készülődve a Magyar Nemzeti Múzeum számbavette a közgyűjteményekben őrzött Kossuth-emlékanyagot, hogy a nemzet kiemelkedő személyiségének életét, tevékenységét bemutató reprezentatív kiállításon Kölcsönjegy 1852. február 2-áról, bal oldalán Kossuth tollas kalapú képe Kossuthot ábrázoló bronzdombormű és emlékkönyvben tárja az érdeklődő közönség, az ország elé. A Kossuth Lajost ábrázoló és személyéhez kapcsolódó éremtani emlékek áttekintése is része volt ennek a munkának. A századunk elején született leírások óta a Kossuth-emlékérmék sora is gyarapodott addig ismeretlen éremfajták, változatok felbukkanásával. Személyéhez, kibontakozó kultuszához kapcsolódó emlékek és a jelvények feldolgozásával az éremtani emlékek köre jelentősen kibővült. E munka eredményeinek összefoglalása, az emlékanyag illusztrált közreadása pedig a magyar numizmatikának Kossuth iránti régi adóssága. Az ebben a kötetben tárgyalt emlékek — néhány kivétellel — múzeumi gyűjteményekben találhatók, magángyűjtemények áttekintésére nem került sor. A ceglédi Kossuth Múzeum a centenárium alkalmából Kossuth Lajos az érmészetben című kiállításával és ugyanezen címet viselő kötetével tiszteleg a nagy hazafi emlékének. A Ceglédi Füzetek eme kötetét mind a Kossuth-emlékeket gyűjtőinek, mind pedig a Kossuth Lajost tisztelők és a magyar történelem iránt érdeklődők figyelmébe nyugodtan ajánlhatjuk.- (juhász) In memóriám Jósika Miklós. Ez a (senkit sem sértő) felirat áll azon az emléktáblán, amelyet április 28-án helyeztek el a kétszáz évvel ezelőtt született regényíró tordai szülőházán. A rendezvényen (amelynek során a helyi református bölcsességet európai szinten juttatták el kortársaihoz — és az utókorhoz is.” A Jósika-ünnepségek záróakkordjaként az egykori Tordai Vigadó épületében (ahol századokon át magyar teátrum működött) a kolozsvári magyar színház Jósika Miklós mellszobra — Suba László munkája művészei ünnepi műsort adtak — Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba költők, Rostás István tanár és a világhírű — szintén Tordán született — Ruha István hegedűművész közreműködésével. A műsor házigazdái: Bakucs József, az RMDSZ tordai bizottságának elnöke és Kötő' József színháztörténész, az EMKE ügyvezető elnöke volt. A rendezvényen a Pest Megyei Hírlap is képviseltette magát. (bágyoni) A szülőházon leleplezik a Jósika-emlékplakettet templom udvarán is emléktáblát lepleztek le a nagy prózaíró és gondolkodó szellemi hagyatékának ápolói) jelen volt Alföldi László, a bukaresti magyar nagykövetség helyettes vezetője. Torda város polgármestere, loan Bembea tanár beszédében a magyar és a román nép viszályoktól nem mentes történelmi múltját feledtető kulturális kapcsolatokról beszélt, hangsúlyozva annak a tordai születésű gondolkodónak a jelentőségét, aki — bár „magyar oldalon állt” — a művészet régióiban megfeledkezett a népeket elválasztó momentumokról. Az ünnepi szónokok sorából Benkő Samu irodalomtörténész szavai emelendők ki: „Azt üzeni Jósika Miklós, hogy bölcsességgel a gonosz erőkön is fölül lehet kerekedni. Ehhez viszont foggal és körömmel ragaszkodnunk kell azokhoz a nagy egyéniségeinkhez, akik az ilyen A kolozsvári Házsongárd temetőben megkoszorúzzák Jósika Miklós sírját Csomafáy Ferenc felvételei Közös produkció a Művész Színházban A Theatre de Complicite vendégjátéka Koncert Erdligeten Somogyi Eszter és Virágh András orgonaművészek hangversenyeznek holnap, május 15-én délután négy órakor az érdligeti római katolikus templomban. A hangversenyre a belépés díjtalan. Hagyományőrzők Hagyományőrzők és fiatal népművészek találkozóját rendezik meg Kartalon, vasárnap délután 2 órától az immáron hagyományos Galga menti művészeti napok keretében. A Theatre de Complicite és a Royal National Theatre közös produkciójában mutatják be a Krokodil utca című darabot május 19-én és 20-án este hét órakor a Művész Színházban. A Theatre de Complicite 1983-ban alakult. A mozgást és a színészi játékot sajátosan elegyítő, a nézőket provokáló előadásaikkal sorra járják Angliát és a világot. Budapesti fellépésükre a British Council szervezésében kerül sor. A Manchester Evening News legjobb vendégszereplésért díjával jutalmazott Krokodil utcá-t Bruno Schulz novellái alapján írták színpadra. Az önéletrajzi ihletésű novellák a zsidó származású szerző Osztrák—Magyar Monarchiában eltöltött gyermekkori éveit idézik. A kerettörténet 1942-ben, a megszállt Lengyelországban játszódik. (Jegyek a Művész Színház pénztárában kaphatók). (- kg)
