Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-14 / 112. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁJUS 14.. SZOMBAT Cegléd 630. In memóriám Jósika Miklós Káderlapjáért a főiskoláról eltanácsolták A ceglédi galériá­­ban a minap nyílt meg — a város 630. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat keretében — a városból el­származott festőművész, Prohászka Antal Szenvedés­töredékek a húsvét fényé­ben című kiállítása. Prohászka Antal már gyermekkorában úgy érez­te, hogy számára kijelölte­tett az út: festőművész lesz. Mindent el is követett azért, hogy ez az álom beteljesed­jék. Különböző szakkörö­kön igyekezett ellesni az al­kotás legfontosabb elemeit. Az igazi és meghatározó mesterének persze — mond­ta beszélgetésünkkor — édesapját tartotta, aki szin­tén tehetségesen festett. A szellemiséget, az egyházi gondolatiságot is tőle örö­költe. így aztán az Isten lé­tezése az eltelt harmincöt év alatt mindig is a kezdet, a kiindulópont volt. Termé­szetesen emiatt eleve szám­­kivetettségre ítéltetett. Már a katonaságnál figyelmeztet­ték, gondjuk lesz rá. Lendü­letesen, jól rajzolt, ám a fő­iskolára ilyen káderlappal már nem juthatott be. Elta­nácsolták. A rengeteg küzdelem, mellőzöttség tartást adott neki. Hihetetlen szorgalom­mal, akaraterővel — megél­hetési gondok közepette — küzdötte fel magát. Nem hagyta, hogy a kudarcok el­tántorítsák a művészettől. A szakma nem fogadta be. Több mint tíz éven át kilin­cselt az alaptagságért — hi­ába. Azt mondták: a Pro­hászka azt teszi, amit akar, akkor se vesszük fel. Végül is innen-onnan kidobálták zsűrizéskor a beküldött ké­peit. Voltaképpen a Szolno­kon élő művész sorsa napja­inkban talán egy kicsit köny­­nyebb. Ám alapjában véve most is ugyanúgy kínlódik, küzd, mint az elmúlt évtize­dekben. Jóllehet egy-egy művészeti célra szánt össze­get időnként megszerez. Am ez csekély anyagi támo­gatás a mindennapi alkotás­hoz, vagy egy egy kiállítás megvalósításához. Prohászka Antal Szolno­kon eléggé elismert lett az utóbbi néhány évben. Az önkormányzat — a város képeiből — egy reprezenta­tív naptár készítésére kérte fel a közelmúltban. Jövőre lesz hatvanéves, s ebből az alkalomból egy nagy kiállí­tást tervez három és fél évti­zedes munkásságából. Ugyanakkor Bartók halálá­nak ötvenedik évfordulójá­ra is méltón szeretne emlé­kezni 1995-ben. Bizakodik, hogy hite és alkotóereje nem hagyja továbbra sem cserben. (A művész tárlata a ceglé­di galériában május 15-ig te­kinthető meg.) Fehér Ferenc Kossuth Lajos az érmészetben A Ceglédi Füzetek legújabb kiadványaként látott napvilá­got Dinnyés István szerkesz­tésében és dr. Héri Vera be­vezető tanulmányával Kos­suth Lajos az érmészetben című kiadvány. Nem véletlen, hogy épp Cegléd városa adta ki e köte­tet, hiszen Kossuthot szoros történelmi szálak fűzték e te­lepüléshez. Elég csak arra az 1848. szeptember végi, nagy sikerű toborzó körútra gondolnunk, amelyben Kos­suth a haza és jobbágyfelsza­badító forradalom védelmé­re szólította fel az Alföld né­pét, s amely körút egyik na­gyon fontos állomása épp Cegléd volt. Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójá­ra készülődve a Magyar Nemzeti Múzeum számba­­vette a közgyűjtemények­ben őrzött Kossuth-emlék­­anyagot, hogy a nemzet ki­emelkedő személyiségének életét, tevékenységét bemu­tató reprezentatív kiállításon Kölcsönjegy 1852. február 2-áról, bal oldalán Kossuth tollas kalapú képe Kossuthot ábrázoló bronz­­dombormű és emlékkönyvben tárja az érdeklődő közönség, az or­szág elé. A Kossuth Lajost ábrázoló és személyéhez kapcsolódó éremtani emlé­kek áttekintése is része volt ennek a munkának. A száza­dunk elején született leírá­sok óta a Kossuth-emlékér­­mék sora is gyarapodott ad­dig ismeretlen éremfajták, változatok felbukkanásával. Személyéhez, kibontakozó kultuszához kapcsolódó em­lékek és a jelvények feldol­gozásával az éremtani emlé­kek köre jelentősen kibővült. E munka eredményeinek összefoglalása, az emlék­anyag illusztrált közreadása pedig a magyar numizmati­kának Kossuth iránti régi adóssága. Az ebben a kötet­ben tárgyalt emlékek — né­hány kivétellel — múzeu­mi gyűjteményekben talál­hatók, magángyűjtemények áttekintésére nem került sor. A ceglédi Kossuth Mú­zeum a centenárium alkal­mából Kossuth Lajos az ér­mészetben című kiállításá­val és ugyanezen címet vi­selő kötetével tiszteleg a nagy hazafi emlékének. A Ceglédi Füzetek eme köte­tét mind a Kossuth-emléke­­ket gyűjtőinek, mind pedig a Kossuth Lajost tisztelők és a magyar történelem iránt érdeklődők figyelmé­be nyugodtan ajánlhatjuk.- (juhász) In memóriám Jósika Mik­lós. Ez a (senkit sem sértő) felirat áll azon az emléktáb­lán, amelyet április 28-án helyeztek el a kétszáz év­vel ezelőtt született regény­író tordai szülőházán. A rendezvényen (amelynek során a helyi református bölcsességet európai szin­ten juttatták el kortársaihoz — és az utókorhoz is.” A Jósika-ünnepségek zá­róakkordjaként az egykori Tordai Vigadó épületében (ahol századokon át ma­gyar teátrum működött) a kolozsvári magyar színház Jósika Miklós mellszobra — Suba László munkája művészei ünnepi műsort adtak — Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba költők, Rostás István tanár és a vi­lághírű — szintén Tordán született — Ruha István he­gedűművész közreműködé­sével. A műsor házigazdái: Bakucs József, az RMDSZ tordai bizottságának elnö­ke és Kötő' József színház­történész, az EMKE ügyve­zető elnöke volt. A rendez­vényen a Pest Megyei Hír­lap is képviseltette magát. (bágyoni) A szülőházon leleplezik a Jósika-emlékplakettet templom udvarán is emlék­táblát lepleztek le a nagy prózaíró és gondolkodó szellemi hagyatékának ápo­lói) jelen volt Alföldi Lász­ló, a bukaresti magyar nagykövetség helyettes ve­zetője. Torda város polgár­­mestere, loan Bembea ta­nár beszédében a magyar és a román nép viszályok­tól nem mentes történelmi múltját feledtető kulturális kapcsolatokról beszélt, hangsúlyozva annak a tor­dai születésű gondolkodó­nak a jelentőségét, aki — bár „magyar oldalon állt” — a művészet régióiban megfeledkezett a népeket elválasztó momentumok­ról. Az ünnepi szónokok so­rából Benkő Samu iroda­lomtörténész szavai eme­lendők ki: „Azt üzeni Jósi­ka Miklós, hogy bölcses­séggel a gonosz erőkön is fölül lehet kerekedni. Eh­hez viszont foggal és kö­römmel ragaszkodnunk kell azokhoz a nagy egyéni­ségeinkhez, akik az ilyen A kolozsvári Házsongárd temetőben megkoszorúzzák Jósika Miklós sírját Csomafáy Ferenc felvételei Közös produkció a Művész Színházban A Theatre de Complicite vendégjátéka Koncert Erdligeten Somogyi Eszter és Virágh András orgonaművészek hangversenyeznek holnap, május 15-én délután négy órakor az érdligeti római ka­tolikus templomban. A hangversenyre a belépés díj­talan. Hagyományőrzők Hagyományőrzők és fiatal népművészek találkozóját rendezik meg Kartalon, va­sárnap délután 2 órától az immáron hagyományos Gal­­ga menti művészeti napok keretében. A Theatre de Complicite és a Royal National Theatre közös produkciójában mu­tatják be a Krokodil utca című darabot május 19-én és 20-án este hét órakor a Művész Színházban. A Theatre de Complicite 1983-ban alakult. A moz­gást és a színészi játékot sa­játosan elegyítő, a nézőket provokáló előadásaikkal sorra járják Angliát és a vi­lágot. Budapesti fellépésük­re a British Council szerve­zésében kerül sor. A Manchester Evening News legjobb vendégsze­replésért díjával jutalmazott Krokodil utcá-t Bruno Schulz novellái alapján ír­ták színpadra. Az önéletraj­zi ihletésű novellák a zsidó származású szerző Oszt­rák—Magyar Monarchiá­ban eltöltött gyermekkori éveit idézik. A kerettörténet 1942-ben, a megszállt Len­gyelországban játszódik. (Jegyek a Művész Szín­ház pénztárában kaphatók). (- kg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom