Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-10 / 108. szám
MEGYEI _ nli\LJ\r XXXVIII. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. MÁJUS 10., KEDD Százhuszonhét parlamenti mandátum sorsa dóit el A választás előzetes eredménye Az Országos Választási Bizottság az országgyűlési képviselők május 8-ai választásáról tegnap késő délután előzetes eredményt tett közzé, amely szerint a választásra jogosultak száma összesen: 7 952 445; a választásokon szavazók száma összesen: 5 480 056 (68,91 százalék). Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 7. számú egyéni választókerület (Kazincbarcika) Radoné Gyárfás Ildikó MSZP (50,91 százalék), Komárom- Esztergom Megye 3. számú egyéni választókerület (Kisbér) Keleti György MSZP (51,41 százalék). Országos összesítésben a területi listákra leadott szavazatok aránya: Magyar Szocialista Párt 32,96 százalék Szabad Demokraták Szövetsége 19,76 százalék Magyar Demorata Fórum 11,73 százalék Független Kisgazdapárt 8,85 százalék Kereszténydemokrata Néppárt 7,06 százalék Fiatal Demokraták Szövetsége 7,00 százalék Munkáspárt 3,18 százalék Köztársaságpárt 2,53 százalék Agrárszövetség 2,11 százalék Magyar Igazság és Élet Pártja 1,58 százalék Magyarországi Szociáldemokrata Párt 0,95 százalék Egyesült Kisgazdapárt 1,82 százalék Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja 0,62 százalék Nemzeti Demokrata Szövetség 0,52 százalék Magyaroországi Zöld Párt 0,16 százalék Kiegyezés Független Kisgazdapárt 0,11 százalék Konzervatív Párt Gazdák és Polgárok Szövetsége 0,04 százalék Zöld Alternatíva a Magyarországi Zöldek Szövetsége 0,02 százalék Magyar Piacpárt 0,01 százalék A Pest megyei területi listán leadott szavazatok aránya: Magyar Szocialista Párt 29,88 százalék Szabad Demokraták Szövetsége 20,69 százalék Magyar Demokrata Fórum 12,00 százalék Független Kisgazdapárt 9,62 százalék Kereszténydemokrata Néppárt 7,70 százalék Fiatal Demokraták Szövetsége 7,01 százalék Köztársaságpárt 3,19 Százalék Magyar Igazság és Élet Pártja 2,49 százalék Munkáspárt 2,19 százalék Agrárszövetség 1,66 százalék Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1,58 százalék Egyesült Kisgazdapárt 1,18 százalék Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja 0,80 százalék PEST MEGYEI LISTA NEM HIVATALOS VÉGEREDMÉNY MSZP SZDSZ MDF A területi választókerületekben a listás szavazás mindenütt érvényes volt, ezért második választási fordulóra nem kerül sor. Az Országos Választási Iroda nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a választások első fordulójában összesen 127 parlamenti mandátum sorsa dőlt el, ebből 125 a területi listáról. Az MSZP így jelenleg 55, az SZDSZ 28, az MDF 18, az FKgP 14, a Fidesz 7, a KDNP pedig 5 mandátummal rendelkezik. Az országos listára felcsúszó területi mandátumok száma összesen: 27. Horn Gyula, az MSZP elnöke hétfő éjjel a miskolci kórházból rövid telefonnyilatkozatot adott. A választás eredményét kellemes meglepetésnek nevezte. Mint mondta, az, hogy az MSZP szinte mindenütt vezet, a párt politikai vezetőinek, európai politikájának és jó jelöltjeinek köszönhető. A Magyar Demokrata Fórum szerint nagy nemzeti öszszefogásra van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet némileg fordítható legyen és ennek Már a gyümölcsöt védik a kertészek. A nagykőrösi hangácsi dűlőben 104 hektár közös művelésű kajszibarackost permeteznek rovar- és gombaölő szerrel Erdősi Agnes felvétele az összefogásnak az MDF az élére kíván állni. Ezt Herényi Károly a párt szóvivője jelentette la sajtótájékoztatóján, hozzátéve: bízik abban, hoogy ehhez sikerül partnereket találnia az MDF-nek beleértve Csurka István pártjának szavazóbázisát is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy személy szerint Csurkára nem számítanak, de a KDNP-re és a FKgP-re igen. A szavazatok 99,9 százalékának összesítése után a nemhivatalos, számítógépes jelentés szerint 176 egyéni választókerület közül 160-ban az MSZP jelöltjei állnak az élen, illetve ezek közül kettőben már mandátumhoz jutottak. Az SZDSZ-nek 12, az MDF-nek, a KDNP-nek és az Agrárszövetségnek egy-egy éllovasa van. Orbán Viktor szerint Magyarországon a lengyel forgatókönyv érvényesült és nem járt sikerrel a fiatal demokraták stratégiája, hogy ezt megakadályozzák. (A Pest megyei egyéni választókerületi eredményeket az 5. oldalon közöljük) (Folytatás a 3. oldalon) Május nyolcadika Jegyezzük meg jól a napot: 1994. május nyolcadikát. E napon döntött a magyarok népe. Döntöttek azok a választók, akik elhitték, hogy nagy bajok vannak, s e bajok okozója a jelenlegi kormány. Le is vonták a következtetést. Vasárnap, élve a demokrácia nyújtotta nagyszerű lehetőséggel, alaposan kinyilvánították véleményüket, és ez a Magyar Demokrata Fórumnak a vártnál jóval nagyobb vérveszteséget okozott. Aki ma körülnéz kis hazánkban és látja szépülő'/alvóinkat, városainkat, s eszébe jut, hogy 1990 óta közel hatvan százalékkal nó'tt az új telefonvonalak száma, hogy kétezer kilométernyi vízvezeték, háromszázharminc kilométernyi gázfővezeték, hétezer-kettó'száz kilométernyi gázelosztó hálózat épült, hogy kilencmilliónyolcszázezer emberhez jut el a vezetékes ivóvíz, hogy háromszázhetvennégy helységben építettek ki csatornahálózatot és kettó'százharmincnyolc helységben szennyvíztisztítót, hogy hidak, utak és autópályák épültek, amelyeken magyar személyautók tízezrei futnak, az talán beleborzong abba, amit ez a hol derűs, hol borongás májusi vasárnap hozott. Mert igaz, a kormányzat nem mindig állt a helyzet magaslatán. Igaz, hogy a privatizációval, a munkanélküliséggel összefüggő' anomáliák jelentősen ártottak a népszerűségének. De a jelenlegi helyzetre is találó az a gondolat, amit Mikszáth Kálmán százhúsz évvel ezeló'tt, 1874. november 27-én a Magyar Néplapban így fogalmazott meg: „Kormányváltozás jelenleg csak árthatna ahelyett, hogy használjon. Nem használna pedig ama okból, mert a jelenlegi kormányférfiak csak figuránsai, megkötött kezű szolgái azon jelenlegi állapotnak, amely őket teremtette. Amíg ezen állapot el nem múlik, addig ülhet akárki a kormányon — de segíteni nem fog, bajainkat nem szünteti meg, só't még csak megenyhíteni sem leend képes.” És hogy állunk a demokráciával? Vajon jót tesz-e nekünk, hogy a tanulóévek kezdetén ennyire átbillen a mérleg nyelve? Vajon jót tesz-e nekünk, ha az újbalosok, illetve az újliberálisok kezében összpontosul a kormányzati és az önkormányzati hatalom, s ezzel egy időiben olyasvalaki a köztársaság elnöke, aki egykor ugyancsak e körökből emelkedett a magas méltóságba? Jót tesz-e nekünk, ha olyan kormányzati erő gyakorolja a hatalmat, amelynek a parlamenti többsége esetleg meghaladja a kétharmadot, és jót tesz-e, ha ez az erő a legnagyobb szakszervezeti tömörüléssel összefogva, érdemi kontroll nélkül, hatalmas sajtókapcsolatokkal a háta mögött szinte bármit megtehet? Vajon mindez jót tesz-e nekünk? A választók döntöttek. Akaratuk szent, s tisztelettel fejet kell hajtanunk e szent akarat előtt. Csupán a lelkünk mélyén érzünk valami féltő aggodalmat, valami furcsa remegést. Bánó Attila Az Akadémia közgyűlése Tekintsék Hómant rehabilitálnak Az új akadémiai törvény, amely reformtörekvéseinknek egyik fontos és szükséges velejárója, az 1994. évi XL. törvény alakjában megszületett. A reformfolyamat, amelyet 1990 májusában elkezdtünk, e törvénynyel ért el valódi periódushatárhoz. Az Akadémia hamarosan elsősorban tartalmi, szakmai kérdésekkel foglalkozhat a közgyűlésen és az osztály üléseken. Ezt Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondta tegnap az Akadémia 1994. évi közgyűlésének megnyitóján. Boross Péter miniszterelnök a kormány nevében üdvözölte a magyar tudomány jeles képviselőit. Hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartotta az akadémiai törvény megalkotását, de — mint mondotta — a törvényalkotói munka során jelentkező akadályok sajnos késleltették annak megszületését. Az Akadémia elnöke beszélt a belső rehabilitációs folyamatról. Az 1949-ben kizárt írókat és művészeket autonóm egységként a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia formájában kapcsolták az Akadémiához. Az Akadémia elnöke kijelentette: fontosnak tartja a teológus akadémikusok rehabilitációját is. Egyelőre jogi akadályai vannak Hóman Bálint rehabilitálásának — mondotta. Ugyanakkor javasolta, hogy az Akadémia tekintse Hóman Bálintot rehabilitáltnak. Orsós Ferenc ügyével kapcsolatban kijelentette: A tudomány etikai bizottság nem talált indokot a rehabilitációra, hiszen Orsós szakmai tekintélyét a szélsőjobboldali politika szolgálatába állította. Kosáry Domokos elmondta: a magyar Akadémia is képviselteti magát az európai akadémiák szervezetében, amely 1996-ban Budapesten tartja találkozóját.
