Pest Megyei Hírlap, 1994. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-02 / 101. szám
PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Ára: 13,50 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ Majálisok a választások jegyében Felismerjük-e a tétjét? A hajrához érkezett választási kampány jegyében telt az idei május elseje. Az ország számos településén rendeztek pártok, önkormányzatok, civil szervezetek kikapcsolódást és vitatkozást kínáló majálist. Mint tudósításainkból kiderül — ahogyan a választási küzdelem eddigi szakaszában, úgy tegnap is — az érvek ütköztek keményen... Amennyiben a baloldali és/vagy a liberális ellenzék kerül hatalomra a közelgő parlamenti választások nyomán, négyévi fellélegzés után ismét háttérbe fog szorulni a kereszténynemzeti gondolat — mondta Giczy György, Pest megye 11. számú országgyűlési választókerülete kereszténydemokrata jelöltje tegnap Szentendrén, a KDNP helyi szervezete, a Pro Musica Antiqua Hungarica és a Danubiana Egyesület által szervezett templomdombi majális nagygyűlésén. A rendezvényen — amely a közös pomázi és szentendrei Cecília-kórus, valamit a Kecskés Együttes műsorával kezdődött — beszédet mondott Hasznos Miklós, a párt alelnöke is. — A nemzet egy részében nosztalgia ébredt, pontosabban nosztalgiát ébresztettek a szocialista rendszer iránt az elmúlt négy év során, így aztán a választásokon az dől el, továbbhalad-e az ország az 1990-ben megkezdett úton, Giczy György országgyűlési képviselő a templomdombi majálison Erdősi Agnes felvétele te: reményei szerint a társadalom belátja, hogy a démosz, vagyis a választópolgárok aktivitása nélkül nincs, nem lehet demokrácia. Giczy György beszédében megfogalmazta: az elmúlt ciklus ellentmondásai, nehézségei ellenére hibásan ítélkezik, aki azt mondja, hogy helytelen, zsákutcába vivő a kereszténynemzeti gondolaton alapuló politika. A történelem tanúságtétele szerint csak ilyen alapon lehet eredményesen és igazságosan országot irányítani. R. Z. (További tudósítások a 3. oldalon) A MIÉP kamaraerdei ünnepségét felkereste Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke is, aki képünkön Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártja társelnökével beszélget Talum Attila felvétele Itt élned kell Meddig hallatszik el — térben és időben — a két évszázaddal ezelőtt kimondott szó? Milyen aktualitása van a nemzetben gondolkodásnak akkor, amikor a nemzetért és szabadságért kiálló nagyságok életüket kockáztatják, és nem csupán tizenhármán, és nem csak Aradon? Miként lehet egy emberi magatartást kimenekíteni az erőszakon alapuló rendszerből — akár az emigráció megannyi bélyegének a vállalásával? Kérdések, melyekre gyönyörű választ kaphatott az, aki április 28-án részt vett a Jósika Miklós kétszázadik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken Tordán, a hajdani szülőföldön, ahol emléktábla kerülhetett fel ismét a nagy előd szülőházának a falára. Hogy ki-ki hogyan rendezi el önmagában az említett kérdések válaszait, s hogy az erdélyi magyar értelmiségnek mai gondjában, bajában mit segíthet a kétszáz év szellemi és magatartásbeli hozadéka — nem lehet egyetlen cikk témája. Mégis szólni kell róla, mert úgy tűnik, a kétszáz év utáni erdélyi magyarok, a mai emléktábla-avatók mintha ugyanolyan kérdésekkel szembesülnének, mint a romantika kötelékeiből szabdulni nem tudó Jósika Miklós, a regényíró és gróf, a szellem és a föld javainak bőkezű birtokosa, aki a fölszabadított román jobbágyaitól ugyanúgy kapta meg a történelmi botütéseket, mintha a világ legnagyobb román-falója lett volna... Az emléktábláról még le sem ereszkedett a lepel, amikor az eleredő eső láttán valaki megjegyezte: „úgy zuhog, mintha a történelmünket akarná elmosni”. Kimosni — helyesbítettem, mert hiszen az erdélyi részek megszülni ugyan megszülték a „nagyokat”,de megtartani mintha már nem lett volna elegendő' erejük. A történelem zuhatagjai miatt? Tordán arra a gondolkodóra emlékeztek minap, akit újra vissza kell „lopni”az elhagyott szülőföld szellemi talajába. Arra, aki (az emigráció választásával) életével és munkáival mentette át időkön a szabadság, a függetlenség gondolatát. Pedig akár Aradon is végezhette volna! A Tordán felzengő Szózat híres sorának első részét — itt élned kell! fogadta el az a Jósika, aki Európában magyarként töprengett. Akkor is, és most is „Arad” volt ez a javából. Bágyoni Szabó István Kalákában épültek Házavatás Gödöllőn Egy éve annak, ■ hogy elkészült Gödöllőn a Házat-Hazát Alapítvány magyarországi központjának épülete. Ezzel egyidőben kezdődött el négy családi és hat sorház, valamint hat üzlethelyiség építése. Ezeket tegnap délután neves közéleti személyiségek adták át a Köztársaság útról nyíló Bessenyei György és Róber Flóris utcában. Az alapítvány szervezésében, közös összefogással megépített otthonok alapterülete 80—100 négyzetméter, ami jelzi: családcentrikus lakásmodellről van szó. Képünkön az új lakások tulajdonosai. Talum Attila felvétele Pápai ima a betegágyról A vatikáni Szent Péter téren tegnap összegyűlt hívek a szombaton kórházi szobájában rögzített felvételről hallhatták II. János Pált, aki a Regina Cóeli imádságot mondta el. A pápa külön megemlékezett a munka ünnepéről is. (Információnk a pápa műtétjéről a 2. oldalon) Komáromi csúcstalálkozó Magyar—szlovák kormányfői találkozó kezdődött tegnap este nem sokkal 8 óra előtt — a magyar részen — Dél-Komáromban. Az előzetes értesülések szerint Boross Péter és Jozef Moravcík megbeszélésén nem születik konkrét megállapodás, de minden, a kétoldalú kapcsolatokban fontos kérdésről véleményt cseréltek. Valószínűleg szó volt a magyar kisebbség helyzetéről, Bős—Nagymaros további sorsáról, valamint új határátkelőhelyek megnyitásáról. Ayrton Senna, háromszoros világbajnok Forma— 1-es autóversenyző is életét vesztette Imolában, a hét végén megrendezett San Marino Nagydíjon. A szombati edzésen az osztrák Ronald Ratzenberger halt meg, vasárnap pedig a gyorsasági autóversenyzés jelenlegi legnagyobb egyéniségének tartott brazil pilóta csapódott neki autójával a betonfalnak úgy, hogy az ütközés okozta fejsérüléseibe a kórházba szállítása után négy órával belehalt. Holocaust-emlékműsor Értetlenül a múlt eló'tt A ma embere nem is érti igazán, valójá«EtI ban miként történhe' tett meg, hogy milliók nézték szótlanul, amint százezreket vittek a halálba — jelentette ki Steiner András, a Ceglédi Zsidó Hitközség képviselője azon az emlékműsöron, amelyet a vidéki zsidóság elhurcolásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendeztek a Szabadság Filmszínházban. Velkey Imre, a Holocaust Emlékbizottság ceglédi elnöke emlékezésében rámutatott, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor olyan sebeket tépünk fel, amelyek még nem hegedtek be egészen és nem is fognak teljesen begyógyulni. Most nem a múlt szenvedéseire gondolunk — folytatta —, hanem a magyar zsidóság tragédiájára. Jól tudjuk, kik voltak a bűnösök. Vigyázni kell, hogy ne jöjjenek újra hasonlóak. (Folytatás a 8. oldalon) Horrorfutam Imolában vagy Litvánia, Legyelország sorsára jut. Bízom benne, hogy a választópolgárok csendes, s meggyőződésem szerint kereszténynemzeti gondolkodású többsége felismeri, hogy ez május 8-a tétje, s elmegy a megfelelő pártra szavazni e történelmi jelentőségű napon — szólt Hasznos Miklós. A politikus kijelentet-
