Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-18 / 89. szám

\m\ P EST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ 9 KOSSUTH-EMLÉKMŰVEK PEST MEGYÉBEN A nagykőrösi szobor Pest megyében Nagykőrös polgársága állított elsőként emlékművet az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc vezéralakjának, Kos­suth Lajosnak. A teljes ala­kos, álló bronzból készült műalkotást 1900. szeptem­ber 30-án avatták fel, ünne­pélyes külsőségek közepette — s amelyről a Vasárnapi Újságban (1900. 40. számá­ban) elismeréssel számol be a korabeli publicista. A nagy­kőrösi Kossuth-szobor anyaga kemény kő, magassá­ga talapzattal együtt három és fél méter. Alkotója Tóth András (1858-1929) szob­rászművész, a későbbi híres lírikusnak, Tóth Árpádnak az édesapja. A mesterről tud­nunk kell, hogy nevéhez más Kossuth-szobrok is fű­ződnek; ezek közül az 1901-ben felállított nagysza­lontai munkát említjük, ame­lyet aztán az 1919-es román bevonulás alkalmával porba döntöttek. Az Egyesült Álla­mokban — a legnagyobb amerikai magyar települé­sen, Cleveland-ben 1902- ben emelt Kossuth-szobor is Tóth András keze munkáját dicséri... E mű azonban át­vészelte az időt, áll. rendület­lenül. miként a nagykőrösi Kossuth-emlékmű. (bozó) A nagykőrösi Kossuth-szobor Tóth András alkotása Globe színjátszó fesztivál Globe színjátszó fesztivál elnevezéssel nem hivatásos szín­házak háromnapos találkozója kezdődött a hétvégén Szol­nokon, a Városi Művelődési Központban. Az amatőr- és diákszínházak seregszemléjén tizenhárom fővárosi és vidé­ki együttes mutatja be produkcióját. A művészi program mellett szombaton rendezik meg a Nem Hivatásos.Színhá­zak Szövetségének éves vezetőségválasztó közgyűlését. A magyar nyelv hete S Megnyitóünnepség Erden A Himnusz elhangzása után Lázár Tibor üdvözlő szavai­val veszi kezdetét az érdi pártok házában ma délután 4 órakor a magyar nyelv hete megnyitóünnepsége. Ezt követően Érd város pol­gármestere, Harmat Béla köszönti a megjelenteket, majd dr.Grétsy László főis­kolai tanár tart előadást Kö­zérintkezésünk méltóságá­ért címmel. A TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület (és helyi szerve­zete), valamint az érdi ön- kormányzat hétfői rendezvé­nyén féllép Donkóné Simon Judit előadóművész és a Bo­lyai Általános Iskola zene­együttese. A Pest megyei magyar nyelv hetének hétfői prog­ramjából: az ünnepi meg­nyitó előtti órákban Érden két előadásra is sor kerül: a Földrajzi Múzeumban dr. Kubasek János beszél (A minden sző szerelmese cím­mel) az anyanyelv szerete- téről, a Körösi Csorna isko­lában pedig Dankó Ignác- né tart előadást (A szómu­zsika címmel). Nagykőrö­sön délután 3 órakor Szabó Ildikó filmrendező a film­művészet nyelvi stílusairól beszél a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő általános isko­lában; Cegléden Ungvári Ágnes, a helyesírási kész­ség fejlesztéséről értekezik (az Örkényi úti iskolában),. dr. Költői Adóm pedig (a kereskedelmi-vendéglátó szakközépiskolában) Ért­jük egymást címmel tart előadást: Tanítóképzősök a demokráciáról Megyei siker a vetélkedőn Tanítóképzősök ad- " tak számot tudásuk- [ ról az első szaba­don választott kor­mány törvénykezéséről azon a vetélkedőn, melyet a Márton Áron Társaság szer­vezett „Ismerjük meg a de­mokráciát” címen vasárnap délelőtt a Zsámbéki Katoli­kus Tanítóképzőben. A he­lyi, illetve a győri katolikus tanítóképző egy-egy, vala­mint a debreceni reformá­tus tanítóképző két csapatá­nak teljesítményét háromta­gú zsűri értékelte, Bitt- sánszky Géz.a/ és Szesztai András, a MÁT elnöke, il­letve alelnöke, valamint Bicskei Botond, Nagyková­csi jegyzőjének a részvételé­vel. A vetélkedő első részé­ben a csapatoknak tizenöt, egyenként három-három fe­leletet tartalmazó tesztkér­désre kellett válaszolniuk. „Mi jellemző a jogállam­ra?”, „Mit jelent a köztár­sasági elnök sérthetetlensé­ge?”, „Mit ért bírói függét- lenség alatt?”, „Melyek az etnikai kisebbség jogai?”, „Mit jelent a lelkiismereti szabadság?” — hangzottak a kérdések. A válaszok után Bicskei Botond jól ért­hető példákkal világította meg a törvények célját és értelmét. Az első forduló holtver­sennyel ért véget, így csak a második döntött a helyezé­sekről. Érdekes fejleménye­ket hozott ugyanakkor a har­madik, a kétharmados törvé­nyekről való véleményalko­tási feladat. Valamennyi csapat jogosnak tartotta, hogy a törvények döntő többsége kétharmados, hi­vatkozva arra, hogy így kon­szenzusossá tehető' a jogal­kotás. Noha a fiatalokkal való beszélgetéseimből ki­derült, nem a parlamenti munka, figyelemmel kíséré­se alapján formálták nézetei­ket. Á verseny végeztével Bicskei Botondot tapasztala­tairól faggattam. — A szekszárdi elődön­tőn és itt is érezni lehetett, hogy noha a fiatalok felké­szültek, a jogalkotás szelle­mével nincsenek tisztában —mondta, majd így folytat­ta: — Sajnálatosnak, de igaz­ságosnak tartom, hogy a vég­ső rangsorolás a címerrajzo­Az Opanke szerb néptánccsoport önálló estjét rendez­ték meg a hét végén a pomázi művelődési házban, ahol a legkisebbek is részt vettek (képünkön). A táncegyüt­test a Korák zenekar kísérte, míg a meghívott vendég, a Tabak tánccsoport is bemutatkozott Erdó'si Ágnes felvétele láson dőlt el. Egyetemista­ként mi hosszasan kutattuk, melyik jelkép miért került a címerpajzsra, így az itt ta­pasztalt hibák nálunk nem fordulhattak elő. Pontozá­sunkban ugyan nem befolyá­solt, de meglepett a kéthar­mados törvényekkel kapcso­latos vélemény. Hiszen eb­ből az látszik, hogy a fiata­lok rettegnak a konfliktusok­tól, amelyek pedig az élet és a normális demokráciák ter­mészetes velejárói. A megol­dás nem a konfliktusok elke­rülése, vagy a konszenzusos köztes megoldás, hanem a különböző érdekek jogi úton való érvényesítése. Mert az ellenzék felelősség- vállalásával a választási al­ternatívák is sérülnek — mondta, majd kérdésemre hozzáfűzte: csak a gyerek­kortól beidegződő jogi szo­cializáció eredményezheti, hogy nemcsak kötelezettsé­geinkkel, hanem jogainkkal is tisztában legyünk. A vetélkedő megyei si­kerrel végződött. A zsámbé­ki csapat elsőként jutott to­vább a jövő heti szekszárdi döntőbe. Másodikként és harmadikként a debreceni­ek, negyedikként a győriek végeztek. (veszelszky) A műre kellene fordítani figyelmünket A Petőfi-emlékház ürügyén Petőfi és más pest-budai polgárok címmel szervezett tudományos konferenciát a Pest-Budai Egyesület és a Pest-Budai Petőfi-emlékház Alapítvány, melyre nemrég a Petőfi Irodalmi Múzeum­ban Wéber Antal professzor elnökletével került sor. Praznovszky Mihály az intézmény főigazgatója megnyitó beszédében el­mondta: „85 évvel ezelőtt nyílt meg a Petőfi Ház, me­lyet mi jogelődünknek tar­tunk. 40 évvel ezelőtt 1954-ben jogilag is létrehoz­ták a Petőfi Sándor Irodal­mi Múzeumot. Azóta gyűj­teményünk a kézirattárban, könyvtárban, művészeti tár­ban, hang- és videótárban számokkal szinte kifejezhe- tetlen nagyságrendűvé nőtt, s ugyanilyen súlyú lett sze­repük is a magyar irodalmi közéletben”. Nem lett ez a ház viszont igazi Petőfi-múzeum, való­di Petőfi emlékhely — hangsúlyozta a főigazgató —, nem is lehétett azzá, amiként Kiskőrös, Aszód vagy Szabadszállás sem. Az irodalomtörténet, a tudo­mányosság és a filológia szempontjain túl, mindany- nyian érzelmileg is kötő­dünk Petőfihez. Az előadá­sokon is átsütött a szeretet­nek ez a forró érzete, amely ugyan „nem semmisíti meg a kötelező tudósi objektivi­tást”, de megszépíti és fera- gyogtatja a választott témát és személyt. „Ha nekem nem hiszik el, hogy sok Pe­tőfi konferenciára, publiká­cióra, bizonytalan eredetű vers körüli vitára van szük­ség — mondta Traz- novszky Mihály —, akkor higgék el Mikszáth Kálmán­nak, aki egy helyütt ezt az aforisztikus tömörségű mon­datot írja: nyarat évente csak egyet ád az Isten, Pető­fit egyet ezer évre adott.” Az egynapos program ke­retében előadásokat hallhat­tunk Bodolay Géza, Kiss Jó­zsef, Wéber Antal, Kerényi Ferenc, Dömötör Ákos, Draveczky Balázs, Ratzky Rita, Fekete Sándor és Ro- hács Iván előadásában a kö­vetkező témakörökből: Pe­tőfi és pest-budai diáktár­sai, Tóth Gáspárról aki Pető­fi mecénása volt, a Ciprus­lombok ciklusról, Petőfi és Egressy kapcsolatáról, a Já­nos Vitéz pest-budai motí­vumairól, Szendrey Júliá­ról, az 1848-as évek pest­budai kávéházairól, azok­nak szerepéről, Petőfi . és Vasvári harcostársi-emberi érintkezéseiről, valamint a pest-budai Petőfi bibliográ­fia lehetőségeiről. A Petőfi-kutusz vissza- perléséért indult tudomá­nyos konferencia elnöke, Kerényi Ferenc rámutatott: Petőfit a forradalmárt elis­merik, költészetét viszont elmarasztalják. Vissza kelle­ne fordítani az ifjúság fi­gyelmét, mert mint a profesz- szor úr elmondta a Petőfi kutatás siralmas helyzetben van. Nincsenek fiatal Petőfi kutatók, holott sok feltárás­ra váró anyag lappang a nagy költőóriás életművé­ben. Kerülni kell a szibriai vitát, a születési vitát. A köl­tő születési és elhalálozási dátumai között eltelt évek eseményeinek feltárása az igazi feladat, melyhez adot­tak a személyi, szakmai, tár­gyi, s nem utolsósorban anyagi feltételek. Az egyesület és az alapít­vány célja, hogy 1998-ig, mely dátum Petőfi születé­sének 175. Pest-Buda egye­sülésének 125. évfordulója lesz, létrehozni a Pest-Bu-* dai Petőfi-emlékházat, melynek szellemi alapköve­it — mondta Kerényi Fe­renc — ezen a konferenci­án raktuk le. Az emlékház létrehozása, mely a tervek szerint a Bajza utca 39. alatt kapna otthont, adósság Petőfivel szemben. A konferencia tudomá­nyos munkatársai az újabb Petőfi-kutatások anyagából periodikák megjelentetését szorgalmazzák, és örömmel tájékoztattak az országos Petőfi-bibliográfia előkészü­leti munkáiról. Balázs Adina Szendrey Júlia kiskőrösi bronzszobra — az Érden élő szobrászművész, Domonkos Béla alkotása 1986-ból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom