Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-07 / 80. szám
II PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK 5 Megkérdeztük Jobb-e a szolárium, ha turbó? Gombamód szaporodnak a szoláriumok nemcsak a fővárosban, de vidéken is, sőt már a kisebb falvakban is fellelhetők. Egyre több hirdetés invitál bennünket az úgynevezett turbószoláriumba. Ez a sejtelmes kifejezés — mint utánanéztünk — azt hivatott kifejezni, hogy már két-három alkalom után bronzbarna bőrrel távozhatunk a szépségszalonból. Vannak-e káros következményei e mesterséges napozásnak? — kérdeztük Gáspár Máriát, a Ró- kuskórház belgyógyászatának vezető asszisztensét. — Azt már minden ember tudja, hogy a túlzott napozás káros — kezdte válaszát Gáspár Mária. — Úgy gondolják, hogyha szoláriumban érik el a kívánt barnaságot, megóvják egészségüket. Egy heti ötperces alkalom nem is jár negatív következményekkel, de a mindennapos, félórás, ne adj Isten háromnegyed órás alkalmakat semmiképpen nem javaslom. A szoláriumozás kiszárítja, túlzott mértékű igénybevétele pedig kiégeti a bőrt. Kifejezetten a hölgyek figyelmét szeretném felhívni arra, hogy meggyorsítja az öregedés folyamatát, vagyis a bőr nedvességtartalmának elvonása miatt olyan ráncok képződnek az érzékenyebb területeken, például a szemek alatt és a nyakon, amit semmiféle vitaminos krém nem fog kisimítani. A fehér bőrűeknek egyáltalán nem ajánlom e szolgáltatást, mert ahhoz, hogy elérjék a kívánt bőrszínt, elég sokszor kell eljárniuk a szoláriumba, és miután abbahagyták, egy-két hét múlva eltűnik a barnaság, s nem marad más, mint a kiszáradt és érzékeny bőr. Véleményem szerint a legjobb megoldás az, ha az emberek kibékülnek bőrük fehérségével. V. Cs. Halló 04, halló 05, halló 07! Cserbenhagyott áldozatok, kutyamart ember Nem tartott kellő oldaltávol- ságot az előzés során az az ismeretlen személy, aki gépkocsijával tegnap elsodorta a Szigethalom és Halásztelek között motorkerékpárral közlekedő G. L budapesti lakost, majd megállás nélkül továbbhajtott. Az elkövető felderítése folyamatban van. * Az útmenti vizesárokba futott személyautójával Mo- nor belterületén B. L., majd nekiütközött a beton áteresznek. A baleset következtében a gépkocsi vezetője lép- repedést, egyik utasa gerinccsigolyatörést szenvedett. A másik utas segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt. Kilétének megállapítására vizsgálat indult. Eddig annyi derült ki, hogy a biztonsági övét egyikük sem használta, pedig minden bizonnyal elkerülhették volna a súlyos sérüléseket, ha bekötik magukat. autó eleje, ennek következtében az árokba sodródott. Az IFA sofőrje ugyan megállt egy pillanatra, de ezután magukra hagyta a szerencsétlenül jártakat. D. I. és utasa bordatörésekkel került kórházba. * Felborult, így közlekedési akadályt jelentett az a teherautó, amelyik a 4-es főúton Ceglédhez közel szenvedett balesetet. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A tehergépkocsit a tűzoltók távolították el az úttestről. * Kétszer gázoltak Érden. Mint arról a mentők Pest megyei irányítója beszámolt, az egyik sérültet köny- nyű sebekkel látták el a rendelőintézetben, míg a másikat súlyos koponyasérülésekkel szállították kórházba. Elmulasztotta a segítség- nyújtást annak az IFA-nak a vezetője, akit D. 1. román állampolgár Pilis határában gépkocsijával megelőzött. Am amikor visszatért az úttest jobb oldalára jobb hátsó lökhárítóját elérte a teherKutya mart meg egy embert. Az eset szintén Érden történt, s az eb harapása olyan súlyos következményekkel járt, hogy a megha- rapottat a János Kórház ortopédiai osztályára kellett beutalni. Megyei szakemberek ismeretszerzése a cél Francia minta a környezetvédelemről Mivel Magyarországon a politikai fordulatot, s az ön- kormányzati törvény életbe lépését követően megváltozott a megyék szerepe, az országos szövetségnek két irányt kellett felvennie: gyakorlati példákkal bizonyítani, hogy szükség van a középszintű vezetésre, valamint kiemelkedő tudású szakemberekkel, tudományos műhelyekkel, partnerkapcsolatokkal felkészülni a feladatok ellátására — mondotta Kőtörő Miklós, a Megyei Ön- kormányzatok Országos Szövetségének elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyen a napokban megkezdődött oktatási program céljairól számoltak be. Ahogy arról már tegnapi lapunkban hírt adtunk, e hét végén zárul az a rendezvénysorozat, amelyet a Francia Megyei Testületek Elnökeinek Szövetsége, az ÍME cég (Európai Menedzserek Intézete) szervezett, a Megyei Önkormányzatok Szövetségével közösen. A képzés házigazdája Pest Megye Önkormányzati Hivatala, ezért Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnöke is részt vett a tájékoztatón, Loydl Tamás, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, Tóth Sándor, a BM nemzetközi koordinációs titkárságának munkatársa, M. Vincent Minier, a francia szövetség nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatóságának igazgatója, valamint Francois-Xavier Level, az LCA Erupe et Straté- gie, illetve az ÍME vezér- igazgatója mellett. A francia szövetséggel vagy két esztendeje épül a magyar fél kapcsolata. Megbeszéléseik során körvonalazódott az a terv, hogy egy oktatási program keretében a környezetvédelem, a víz- gazdálkodás terén meglévő tapasztalatokat átadják a francia szakemberek a magyar megyék képviselőinek. A tanfolyam e héten kezdődött, „A környezet Eu- romenedzsmentje Magyar- országon ” címmel; a tematikát a két szövetség közösen állította össze, a program résztvevői megismerhetik az Európai Unióban meglévő környezeti problémákat, megoldási kísérleteket, a jogi szabályozásokat, az ön- kormányzati feladatokat, az EU programjait, segélyeit. A cél az, hogy a megyei ön- kormányzatoknál dolgozó szakemberek ismeretét tovább bővítsék. Bányai Judit kiemelte, szerepük annyi, hogy az első tanfolyam megtartásához helyet adtak, s bekapcsolódtak annak megszervezésébe. Ami a konkrét, megyei környezetvédelmi gondokat illeti: legsúlyosabb kérdés a vezetékes ivóvízellátás biztosítása, a szennyvíz elvezetése, az agglomerációban pedig a hulladék elhelyezése. Valamennyi problémát köny- nyebb összefogással megoldani, a hivatal illetékes osztálya azért vállal olykor koordinációs szerepet — például az aszódi veszélyes- hulladék-lerakó ügyében — avagy igyekszik konkrét segítséget nyújtani. Ennek részei a települések képviselőivel folytatott tárgyalások, az együttgondolkodás, a gondok megoldása érdekében. M. Vincent Minier, a francia szövetség nemzetközi ügyekkel foglalkozó igazgatóságának vezetője kifejtette, a találkozó eddigi menete megfelel várakozásaiknak. Franciaországban már korábban megfogalmazódott az a politikai szándék, mely szerint nemcsak állami szinten kell az együttműködést kialakítani, hanem a megyék, az önkormányzatok között is. A most zajló oktatási program csak az első lépés az együttműködésben. A konferencia költségeit a BM által kezelt Phare-pályázat útján nyerte el a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége. Ahogy Tóth Sándor, a tárca képviseletében elmondotta, a köz- igazgatás reformját célozza meg e találkozó. Az önkormányzatok, a megyék egyre nagyobb szerepet fognak betölteni ebben, s bíznak abban, az ilyen tapasztalatcserék mindkét fél számára hasznosak. J. Szabó Irén Skultéty Sándor nyilatkozata Törvénysértő szavazás a megyeházán (Folytatás az 1. oldalról) Az említett határozat tulajdonképpen rendeletmódosítás, mégpedig a költségvetési rendelet megváltoztatása. A közgyűlés 25/1994. számú határozatában 400 millió forint hitel felvételét fogadta el — folytatta a köz- társasági megbízott —, 52 igen, 10 nem és 6 tartózkodással. Ezzel a döntéssel kapcsolatban hivatalunknak nincs aggodalma, a bevételi oldal ilyen szavazati arány mellett rendben van. A kiadási viszont nem. A 26/1994-es határozat igen szavazatai nem elegendőek, hangsúlyozom rendeletmódosításról van szó, amelyben a testület 400 millió forintot szavazott meg a gyermekintézmény felépítésére. Ennek elfogadásához a 96 tagú testület felének és még egy embernek igen voksa, azaz 49 szavazat szükséges. Ezzel szemben csupán 37 igen született. Álláspontunk — mutatott rá Skultéty Sándor —, vagy töröljék a 2. pontot a határozat szövegéből, vagy kerüljön sor egy újabb szavazásra annak érdekében, hogy a rendeletmódosításhoz megfelelő számú igen szavazat álljon rendelkezésre. — Mit tettek amikor felfedezték, hogy a jegyzőkönyvben szereplő adatok törvénysértésre utalnak? —- Az iktatón keresztül még aznap átiratot küldtünk a közgyűlés elnökének, amelyben felhívtuk a figyelmét a törvénysértés tényére. Azóta üléseztek már, azonban akkor nem vették ezt a kérdést napirendre, mert mint megtudtuk, olyan sok témával foglalkoztak, hogy nem fért bele idejükbe. Tudomásom szerint holnap vitatják meg átiratunkat. — Államtitkár úr szerint hogyan dönt a közgyűlés? — Nem akarok jósolni. Egy azonban biztos. Ha észrevételünk ellen foglalnak állást, ez esetben az Alkotmánybírósághoz fordulunk. Jogállamban egy ilyen lépés természetes dolog. Nem szabad politikai kérdésként kezelni, mert csupán szakmai, eljárásjogi ügyKlug Miklós / Értékelték a Duna-hidak terveit Közúti lejárót most nem építenek — Az MO-as autópálya északi szektorának kiemelkedő jelentőségű építménye lesz az 1800 méter összhosszúsá- gú, három főelemből álló Duna-híd — mondta Scham- schula György miniszter a közlekedési és vízügyi tárca sajtótájékoztatóján tegnap. A tájékoztatón egyebek között ismertették a döntést a hidak terveivel kapcsolatban; a beérkezett ajánlatok közül két pályamunkát tartottak minden szempontból kielégítőnek. egymáshoz igen közelálló, főbb elveiben azonos eredményt hozott: a legnagyobb sikert a 6-os és a 2-es változat aratta. Ezek lényege, hogy a Nagy-Dunán kábelhíd épüljön, jelképezze Budapest északi kapuját; a szentendrei Duna-ág-híd ge- rendahíd legyen építészetileg kedvező kialakítással; a hídszerkezet teljes hosszban kétszer három sávval, az autópályának megfelelő végleges keresztmetszettel egy ütemben épüljön meg. Megtudhattuk, hogy a Szentendrei-szigettel már első ütemben megteremtik a kerékpáros- és gyalogos összeköttetést, közúti lejárót azonban egyelőre nem építenek. Felháborodásának adott hangot Mócsai János, Szigetmonostor polgármestere, mert mint elmondta, települése elzárt a világtól, a megoldatlan közlekedés korlátok közé szorítja az ott- lakókat. Schamschula György közölte, hogy olyan hidat fognak építeni, amelyhez később közúti lejárót lehet csatlakoztatni. Énnek megépítését egyelőre nem engedélyezte a Környezetvédelmi Hivatal. Sztojanovics Iván helyettes államtitkár elmondta, hogy a közel tizenkét milliárdos beruházás költségeit az Útalpból finanszírozzák, illetve a Világbank hitelét is igénybe kívánják venni, a tárgyalások már megkezdődtek. Elhangzott, hogy mintegy tíz kilométer hosz- szú autópálya-szakasz és a Duna-hidak engedélyezési tervei ez év júniusában elkészülnek, és a szükséges további előkészítő munkák után (építési engedély megszerzése, kivitelezési versenytárgyalás kiírása és értékelése, területek megvásárlása) az építést ’95 nyarán megkezdik és három év alatt befejezik. A tájékoztatón elhangzott: az északi szektor jelentősége, hogy összeköti az M3-as autópályát Észak-Buda térségével, másrészt szervesen kapcsolódik az M2-es autópálya 1997. végéig autóútként elkészülő Budapest—Vác közötti szakaszához. Varga Csilla Az MO-ás építése ’95 nyarán kezdődik meg az M3-as autópályá és a 11 -es főút között. A Szentendrei sziget felett és a szentendrei Du- na-ágban építendő híd esztétikai és szerkezeti kialakítására vonatkozó tanulmány- terv hat változatban készült el. A kérdésben neves szakemberekből és közéleti személyiségekből alakult 31 tagú társadalmi zsűri foglalt állást, de ezzel párhuzamosan egy közvéleménykutatást is tartottak. A pályázatok kétféle megmérettetése
