Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-30 / 100. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 30., SZOMBAT 9 Pest megyei képviselőjelöltjeinek rövid életrajza Dr. Fejéregyházi Sándor 9. számú választókerület 1944-ben születtem. Általános és középiskolát Budapesten jártam, úgyszintén itt végeztem el a műegyetem villamosmérnöki karát. 1968—91-ig számítástechnikai műszaki fejlesztés, szervezés és nyugati típusú vezetés (management) elmélete, oktatása és gyakorlati alkalmazása volt a munkám. Közben a közgazdasági egyetemet is elvégeztem, s itt szereztem doktori fokozatomat. 1985—91-ig vállalkozások és újdonságok gazdasági és szervezési megsegítése, ill. saját üzleti vállalkozás volt a munkám, 1990-től angol—magyar vegyes vállalat ügyvezető igazgatójaként. 1991-től önkormányzati, ill. gazdasági szervezetek gazdasági és szervezeti elemzésével és fejlesztésével foglalkozom elsősorban. Kb. száz szakmai cikket és könyvet írtam magyarul és angolul. A Londoni Egyetem egyéves számítóközpont-vezetői tanfolyamát végeztem. Egész Észak- és Nyugat-Európát, ill. az USA-t bejártam szakértőként, ill. tanulmányúton. Angolul felsőfokon, németül középfokon, több nyelven alapfokon tudok. Bejegyzett műszaki szakértő, ill. ENSZ-szak- értő vagyok. Eddig csak egyetlen pártnak voltam tagja: a KDNP-nek 1990 márciusa óta. 1990. augusztusban Budaörsön helyi szervezetet alakítottam, melynek elnökévé választottak. 1991-től a KDNP Közgazdasági Bizottságának tagja vagyok, ill. jelenleg alelnöke is. Személyes szerepem van a KDNP hazai privatizációt javítani szándékozó törekvéseinek elindításában és szakmai megalapozásában. Több keresztény szervezet tagja vagyok; a Budaörsi Keresztény Egylet elnöke, a budaörsi Kolping család vezetőségi tagja. 1990-ben önkormányzati képviselőnek választottak az egylet jelöltjeként, sőt 1991-ben polgármesteijelölt is voltam. Az önkormányzati munka ellehetetlenülése miatt 1991 őszén lemondtam, s energiámat a KDNP Közgazdasági Bizottságában folyó igényes szakmai munkára összpontosítottam. Négy gyermekem van; közülük a legnagyobb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező tagozatát végzi. Feleségem óvónő; a helyi önkormányzat művelődési és közoktatási bizottságának külső szakértő tagja s néhány hónapja a KDNP Budaörsi Szervezetének elnöke. 1981 óta élek Budaörsön. Dr. Darkó Jenő 10. számú választókerület 1948. június 24-én születtem Csíkszeredán. Mivel édesapám magyar állampolgár volt, így 1952-ben visz- szatelepültünk Magyarországra. Iskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem. 1966-ban érettségiztem jeles eredménnyel, majd sikeres felvételi vizsga után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója lettem. 1972- ben szereztem meg diplomámat, mint történelem—földrajz szakos középiskolai tanár. Majd az Iparművészeti Múzeumban helyezkedtem el. Jelenleg is ott dolgozom, mint a nyilvántartási osztály vezetője. 1980-ban bölcsészdoktori címet szereztem. 1973- ban megnősültem, két gyermek apja vagyok. A KDNP-nek 1990 januárja óta vagyok tagja. A budakeszi helyi szervezet elnöke vagyok. Képviselőjelöltként végigküzdöttem az 1990. évi választásokat. A választókerületemben 13,5%-os eredményt értem el. A KDNP Országos Választmányának, és a Pest megyei választmánynak vagyok a tagja. Szakmai érdekvédelmi tevékenységet fejtek ki, így elnökségi tagja vagyok a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének és a Pulszky Társaságnak. Dr. Giczy György //. számú választókerület 1953. augusztus 17-én születtem, Budapesten, polgári családból. Középiskolai tanulmányaimat a Budapesti Piarista Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Pázmány Péter Hittudományi Akadémiára iratkoztam be, ahol civil teológusként tanultam. Az akadémia elvégzése után, 1977-ben az Új Ember és a Vigília szerkesztőségi munkatársa lettem. 1980-ban elvégeztem a Magyar Újságírók Szövetségének iskoláját — jeles eredménnyel. Ugyanebben az évben védtem meg doktori disszertációmat a Hittudományi Akadémián — magna cum laude eredménnyel. Rendszeresen jelentek meg cikkeim és tanulmányaim az Uj Emberben, illetőleg a Vigíliában, elsősorban szentírás-tudományi és szociológiai tárgykörben. írásaim egy része gyűjteményes kötetekben is megjelent. Legutóbb önálló kötetem. Lépésváltás (Kereszténység és demokrácia) címmel a Barankovics Kiadó gondozásában. Az 1988-ban megalakult Márton Áron Társaságnak titkára lettem. Az Ellenzéki Kerekasztal eseményeiről a Szabad Európa tudósítójaként, majd a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulásától a Kerekasztal Sajtóbizottságában dolgoztam. Mint a párt egyik alapítója, a párt országos listájáról (a 6. helyről) kerültem be a parlamentbe, ahol az emberjogi, kisebbségi és vallási bizottságba választottak. 1991-től 1992-ig az újonnan megalakult Katolikus Újságírók Szövetsége elnökeként is tevékenykedtem. Elnöki tagja vagyok a Batthyány Lajos Alapítványnak, kuratóriumi tagja az Ily- lyés Társaságnak. Rohácsek Márton Ferenc 12. számú választókerület Születtem 1942. december 16-án Tökölön. Rohácsek György róm. kát. kántor és Schanzenbacher Anna htb. harmadik gyermekeként. Megkereszteltek ezen év december 16-án Tökölön. Iskolába 1949-ben Tökölön írattak be. 1952-ben bérmálkoztam. 1957-ben az általános iskola nyolcadik osztályának befejezése után az MTH 208. számú intézetébe vettek fel esztergályostanulónak. Szakmunkás- vizsgát tettem 1960-ban. 1962-ben bevonultam katonának. Ekkor kezdődött számomra a politikai megkülönböztetés. Budaörsre kerültem a rádiólo- kátoros kiképző zászlóaljba. A többször feladott kérdésekre adott következetes válaszok miatt megbízhatatlanná váltam a politikai tiszt döntése alapján. Szolnokra kerültem a reptérkarbantartó önálló zászlóaljhoz. 1961-ben létszám felettinek minősítettek és leszereltem. Házasságot kötöttem Kun- zer Juliannával, Tökölön 1961. február 1-jén. A Szimfi halásztelki gyárban (ahol mint harmadéves ipari tanuló 1959 óta elhelyezkedtem) folytattam esztergályos munkámat. Még ebben az évben esti technikumba iratkoztam, amelyet 1968-ban elvégeztem. Műszaki ellenőr beosztásba kerültem. 1969-ben beiratkoztam a budapesti nyári „Kántorképző tanfolyam”-ra. 1970-ben építkezni kezdtem Szigetszentmiklóson, 1972-ben beköltöztünk az új otthonunkba. 1975-ben Szigetszentmiklós kántor nélkül maradt, így elvállaltam a róm. kát. templom kántori teendők ellátását. Ez évben tovább folytattam a kántorképzőt, és 1977-ben oklevelet szereztem. 1975-től 1980-ig visszamtentem gépre dolgozni anyagi okok miatt. 1985-ben beiratkoztam a budapesti kántortovábbképző tanfolyamra. 1988-ban oklevelet szereztem. 1989. március 15-én Tökölön a tanácselnök és a plébános úr meghívására orgonajátékkal színesítettem az ünnepséget. Munkahelyemen kiváló dolgozó oklevelet kaptam, 1990-ben kineveztek főművezetőnek. Hozázfogtam a szigetszent- miklósi szervezet megalakításához. 1990. augusztus 29-én megalakult a helyi szervezet. 1991-ben a vállalat csődbe jutott, eladásra kínálták. Külföldi munkalehetőséget kaptam ez év márciusában. Elfogadtam és 1992 márciusáig Németországban gépmunkásként dolgoztam. Közben a Zimfert eladásra került, így hazajövetelemkor kézhez kaptam a munkakönyvemet. Hazajőve ismét vállaltam a helyi szervezet vezetését, majd a Pest megyei 12-es választási körzet szervezési munkáit. 1993 elejére sikerült befejezni a körzet szervezését, az újonnan megalakult szervezeteket bemutattam a KDNP illetékes vezetőinek. Több mint egyévi munkanélküliség alatt méhész szakmunkás-bizonyítvány szereztem. Jelenleg működő méhészetem van. 1993. július 1-jén elhelyezkedtem az Intertraverz Rt.-nél esztergályos-műszaki ellenőr munkakörben. Gyermekeink száma kettő. Dr. Bagdy Gábor 13. számú választókerület Budapesten születtem 1957-ben. Piarista diákként érettségiztem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem diplomát. Pályafutásomat a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében kezdtem, ahol gazdasági előrejelzések készítésével és makroökonómet- riai modellezéssel foglalkoztam. A Népjóléti Minisztériumban 1990 nyara óta dolgozom, dr. Surján László miniszter úr közvetlen munkatársaként. Mint a tárca kabinetfőnöke és helyettes államtitkára tanácsadóként is segítem a miniszter urat a minisztérium irányításában. Feladatkörömhöz tartozik a gyermek- és ifjúságvédelem, az ágazat nemzetközi kapcsolatainak irányítása, valamint az Országgyűléssel való kapcsolattartás. Doktori disszertációmat, amelyben Magyarország gazdaságát ökonometriai modellek segítségével mutattam be, 1986-ban védtem meg. Német és angol nyelvből felsőfokú nyelvvizsgám van. Sok publikációm jelent meg itthon és külföldön egyaránt. Jó néhány tudományos konferencián is tartottam előadást. Tagja vagyok a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának. A közéletbe a rendszerváltás után kapcsolódtam be. A Kereszténydemokrata Néppárt tagjaként több rendezvényen képviseltem a pártot külföldön is. Jelenleg a KDNP Szociálpolitikai Munkabizottságát vezetem, társszerzője vagyok a párt szociálpolitikai programjának. Nős vagyok, négy gyermek — Virág, Panka, Péter és Ábel — boldog édesapja. Értük és miattuk vállaltam a szerepet — még a rendszerváltás előtt — a Nagycsaládosok Országos Egyesületében. Kiszely István 14. számú választókerület Budapesten született 1932-ben. A budapesti bencés gimnáziumban érettségizett, ugyanakkor elvégezte a Zene- akadémiát zongora—orgona tanszakon. Ezután öt év teológiát végzett Pannonhalmán. Az '56-os forradalomban mint nemzetőr vett részt, ezért eltávolították az ELTE-ről, ameDr. Jobbágyi Gábor 15. számú választókerület 1947. április 10-én Budapesten születtem. Már gyermekkoromban megkaptam az „osztályidegen” besorolást, mely úgy hiszem alapvetően meghatározta pályámat az elmúlt évtizedekben. Iskoláimat 1965-ben fejeztem be, negyedszerre vettek fel az ELTE Jogi Katára, közben fizikai munkás és sorkatona voltam. 1973-ban fejeztem be az egyetemet, ezután közel tíz éven át ügyvédjogtanácsos voltam, 1982-től a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatok, előbb adjunktusi, majd 1987-től egyetemi docensi beosztásban. 1986-ban az állam- és jogtudományok kandidátusa lettem. Éddig kb. 70 folyóiratcikkem jelent meg, s több könyvben vagyok társszerző. 1978-ban házasodtam meg, feleségem dr. Paksy Mária orvosnő. Házasságunkból négy gyermek született (Gabriella, Anna, Zsófia, Máté.) lyet végül is 1963-ban fejezett be biológia—földrajz szakon. Ezt kiegészítendő orvosi tanulmányokat folytatott. 1964-től 1991-ig a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében dolgozott antropológusként. II külföldi tudományos társaság tagja 15 könyvet és mintegy 400 tudományos cikket írt Elsősorban a magyarság őstörténetével foglalkozott, számos expedíciót vezetett főleg Belső- Ázsiába 1991. óta az MTV Külpolitikai Főszerkesztőségén szerkesztő főmunkatársként dolgozik. Párhuzamosan az ELTE Bölcsész Karán, a Gödöllőt Agrártudományi Egyetemen és a Külkereskedelmi Főiskolán A magyarság őstörténete és A Föld népei című tantárgyakat tanítja Nős, felesége Hankó Ildikó biológus, a Magyar Nemzet napilap tudományos rovatának szerkesztője, leánya jogászhallgató. Megválasztása esetén életét a dabasi választókörzet lakóinak szenteli, hogy e sokat szenvedett, tisztességes nép létbiztonságban, gazdaságilag fejlett, kulturált környezetben, keresztény magyarként élhessen. Több tudományos társaságnak is tagja vagyok. Német és orosz nyelvből állami nyelvvizsgám, van, ezeken a nyelveken tárgyalóképes vagyok. 1990-ben lettem a KDNP tagja A KDNP országos szervei közül tagja vagyok a választmánynak, a jogi, az egészségügyi, a tudományos és prog- ramszerkesztő bizottságnak. Részt vettem a KDNP alapszabályának és programjának megalkotásában. 1990 óta vagyok jogi szakéttője a KDNP parlamenti frakciójának. E minőségemben több törvényjavaslatnak az ötletadója és kidolgozója voltam, így pl. az igazságtételi törvények — e körben a kormány szakértője is vagyok. Dr. Gáspár Miklós országgyűlési képviselővel együtt több, országos visszhangot kiváltó, sikeres eljárást kezdeményeztünk, így a mosonmagyaróvári sortűz és további húsz 1956-os sortűz ügyében a kezdeményezésünk alapján folyik a tényfeltáró vizsgálat. Eljárást kezdeményeztünk a „guruló dollárok” ügyében. Mindezen eljárások hátterét jogi szakértőként dolgoztam ki. Ha képviselővé választanak, képviselni fogom a magyarság sorskérdéseit, az ország erkölcsi, nemzeti gazdasági felemelkedéséért szeretnék dolgozni. Véghez kell vinni a valódi rendszerváltást, a kommunista nómenklatúra helyét az eddig háttérbe szorított, erkölcsileg feddhetetlen keresztény és magyar érzelmű vezetőknek és középrétegeknek kell elfoglalniuk. Szeretnék közreműködni törvény- hozásunk szakmai színvonalának javításában, úgy gondolom, képzettségem alapján több parlamenti bizottságban is hasznos munkát tudnék végezni. Váradi Lajos 16. számú választókerület 48 éves közgazdász vagyok, nős és két gyermek apja. Kilenc idegen nyelvet beszélek. Ennek hasznát eddigi munkahelyeimen tudtam kamatoztatni, részben a külkereskedelemben, részben pedig a nemzetközi szövetkezeti életben. 1984 és 1993 között Svájcban, Genfben dolgoztam, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségénél. Itt a szakosított bizottságokkal foglalkoztam, s így például a mezőgazdasági bizottság titkára voltam kilenc éven át. Ennek köszönhetően széles körű ismeretekre tettem szert számos ország mezőgazdasági jellegű kérdései terén. Jelenleg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egyik igazgatója vagyok. Célkitűzéseim: A gazdasági élet — s ezen belül különösen a mezőgazdaság — fellendítése; az életszínvonal fokozatos emelése; a munkanélküliség csökkentése; a társadalmi igazságosság megteremtése a szociális piacgazdaság alapján; a család szerepének növelése; az erkölcs térnyerése társadalmunkban; a biztonság és rend helyreállítása hazánkban. Mindezeket az európaiság és a keresztény demokrácia jegyében.
