Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-25 / 95. szám
$ PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ ■ 3 Jeszenszky cáfolja Horn Gyulát Javul a határátkelés Magyar—osztrák közös park Híd a jaltai vonalon A nemzeti érdeket veszélyezteti és nem állja meg a helyét Horn Gyula a Tv4 adásában tett azon kijelentése, miszerint Jeszenszky Géza és Antall József 1989-ben szabadcsapatok Romániába küldését szorgalmazta — nyilatkozta szombaton Battonyán újságíróknak a magyar külügyminiszter. Jeszenszky Géza szerint veszélyes a szocialista pártelnök szóhasználata, mert abban az időben a Ceau- sescu-féle vezetés riogatta Románia népét nagyar di- verzióval. 1989 drámai karácsonyán Antall Józseffel közösen azt javasolták Horn Gyula külügyminiszternek, hogy a romániai forradalom megvédésére kérjenek segítséget a Nyugattól, és ha szükséges avatkozzon be a NATO. Azokban a napokban a Securitate emberei komolyan veszélyeztették Romániában a demokratikus fordulatot, s a kormányzattal kialakult párbeszéd jeA Közakarat nagygyűlése Buzdítsuk összefogásra a nemzetért harcoló pártokat — mondta Csete György építész, a Közakarat Egyesület elnöke a szervezet szombati, II. országos nagygyűlésén. Az összejövetelen kiáltványt bocsátottak ki, hangsúlyozva: a Közakarat Egyesület támogat minden olyan lépést a rádióban és a televízióban, amely a „pontos és hiteles tájékoztatást mozdítja elő”. Csete György felszólalásában azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a média meghatározó részében ma is Aczél György neveltjei ülnek. A pártokról szólva az SZDSZ-t olyan élcsapatnak nevezte, amelynek egyik feladata a magyarországi egyházak bomlasz- tása volt. A Fideszről szólva kijelentette: nem hisz Orbán Viktornak, mert a fiatal demokraták ellenezték az egyházi iskolák visszaadását. Csete György bírálta az evangélikus egyházat is, mivel hozzájárult ahhoz, hogy egy lelkésze az MSZP színeiben induljon a választásokon. „Nem félünk és győzni fogunk, lesz még nekünk magyar nemzeti médiánk” — fejezte be beszédét Csete György. Bencsik András felszólalásában kijelentette: „újra megjelentek a vörösök, és újra sok embert félrevezetnek.” A Pesti Hírlap főszerkesztője Horn Gyulát „tényleges bűnözőnek és lehetséges gyilkosnak” nevezte, „akinek el kell takarodnia a közéletből". Hozzátette: lehet, hogy Horn személyesen nem ölt meg senkit, de a gyilkosságokért felelős karhatalomnak volt tagja. Bencsik élesen bírálta a sajtót is, mivel megállapítása szerint a régi rendszer visszatérését segíti elő. Szerinte reális veszélye van annak, hogy Magyarországon újra kommunista diktatúra lesz. gyében tett javaslatot a magyar diplomáciának az MDF — de nem szabadcsapatok küldésére, ahogy Horn Gyula állítja. Jeszenszky Géza véleménye szerint a romániai szélsőségeseknek jól jön Horn Gyula kijelentése, mert ezzel igazolni látják azt a vádat, hogy Magyarország diverzi- óra készült Románia ellen. Huszonötmilliárd lejt biztosít Románia a nagylaki és a gyulavarsándi határátkelő fejlesztésére és a tornyai kapu megépítésére. A tornyai—battonyai új határátkelő remélhetőleg őszre megnyílhat — mondotta Aida Gheorghe aradi vámigazgató szombaton a battonyai városházán, ahol az aradiak küldöttsége a békésiekkel és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel folytatott eszmecserét a battonyai oldalon már kész átkelő sorsáról. A külügyminiszter tájékoztatójában képet adott az elmúlt évszázad közép-európai határviszonyairól és változásairól. (Folytatás az I■ oldalról) Pécel központjában van az a nagyon szép épület, amely az önkormányzat áldozatvállalásának köszönhetően otthona lett a most alakult őrsnek. Teleki Gyula polgármester köszöntötte Kónya Imre belügyminisztert, s szólt arról, rendkívül fontos dolog a lakosság életében, hogy a korábbi háromtagú körzeti megbízotti csoport helyett ezentúl huszonkét rendőr teljesít Péce- len és Isaszegen szolgálatot. A belügyminiszter avatóMunkatársunk elismerése A rendőrség napjának Pest megye/központi ünnepségén, Pécelen lapunk bűnügyi tudósítója, Gál Judit belügyminiszteri dicséretben és jutalomban részesült. beszédében méltatta annak jelentőségét, hogy az elmúlt években gyökeresen megváltozott a lakosság és a fegyveres testület kapcsolata. Ma már köztudott, hogy a rendőrök nem valamely hatalom megtartása érdekében vannak, hanem a lakosságot védik és szolgálják. Ennek megfelelően nőtt a megbecsülésük, s a tisztességes állampolgárokat megnyugtatja a jelenlétük. Az avatóünnepséget követően, a Kossuth Lajos Zeneiskolában, a térség országgyűlési képviselőinek, és a társz- szervezetek vezetőinek jelenlétében került sor az elismerések átadására. A Magyar Köztársaság belügyminisztere, a szolgálat példamutató ellátásáért aranygyűrűt nyújtott át (Folytatás az I ■ oldalról) Boross Péter rövid beszédében szólt arról, hogy a park szimbolizálja a két ország közös — egykori és jövendő — kapcsolatát, s azt, hogy érvényesíthetőek közösen az. érdekek. Visszatekintve a közelmúltra, emlékeztetett arra is, hogy e határ azon a jaltai vonalon van, amely évtizedeken át elválasztotta egymástól a két népet, sőt: az ausztriai terület olyan világ volt, ahová a magyar részről bepillantani sem lehetett — hangoztatta és örömét fejezte ki az új, kétségkívül a környezetvédelmi jelentőségén túl szimbolikus értékű létesítmény miatt. A jelképre utalva kijelentette: talán ez Európa jövője, talán nem álom, hogy a kontinens országainak határain ilyen sikeresen nyúlik majd át a gondolkodás. Mindennek köszönhetően pedig mindenütt — Magyarországon is — kialaDurkó Mihály alezredesnek. Főtanácsosi címmel ismerte el Balajcza Tiborné alezredes tevékenységét. Több mint ötvenen részesültek belügyminiszteri, illetve főkapitányi dicséretben és jutalomban, és rendkívüli előléptetésben. A Pest Megye Közbiztonságáért Érdemérmet Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke adta át Assenb- renner György kakucsi polgármesternek és az érdligeti Polgárőr szervezetnek. A polgárőrök nevében Tarjányi Béla, az egység parancsnoka vette át az elismerést. A Pest megye legnépszerűbb közrendőre jelvényt és az ezzel járó díjat Lukács László törzszászlós vette át, a díjat alapító Fodor Endre tartalékos rendőr alezredestől. A kellemes, napsütéses időben szép számmal vettek részt a sportpályán rendezett fórumon a helyi lakosok, akik sok kérdést tettek fel. Kónya Imre belügyminiszternek és Komáromi István ezredes Pest megyei rendőrfőkapitánynak. Bevezetőben Róka) a természetet is figyelembe vevő jólét. A park megnyitásával kapcsolatban Boross Péter kifejezte azt a reményét is, hogy Magyarország — Ausztria felvétele révén — hamarosan az Európai Unióval lesz határos. A hivatalos avatást megelőzően a nyitóünnepség már a kora reggeli órákban megkezdődött a burgenlandi lllmitzben. A szabad ég alatti istentisztelet után 111- mitz egyik — a pusztáról elnevezett — csárdájában a nagyszámú ausztriai és magyarországi érdeklődő beszédeket hallgatott meg. Az ünnepségnek ezen a részén jelen volt Vranitzky kancellár, Christa Kramer egészségügyi, Maria Rauch Kallat környezetvédelmi miniszter, Kari Stix burgenlandi tartományi főnök, tartományi és szövetségi képviselők. Magyarországról Gyurkó János környezetvédelmi miniszter, Tardy János helyettes ■ álszík Gábor, a térség ország- gyűlési képviselője szólt arról, hogy az utóbbi időben több életellenes bűncselekmény is történt Pécelen, ami érthetően sokkolta az embereket, és ilyen körülmények között különösen jelentős a rendőrőrs létrejötte. A hozzászólók a kemény intézkedéseket, egyebek között a halálbüntetés bevezetését is sürgették a közbiztonlamtitkár, Botos Gábor, Győr-Moson-Sopron megye közgyűlésének elnöke jött el az ünnepségre, amelyen diplomaták, újságírók, természetvédők is jelen voltak. A fertőújlaki—neudeggi nyitóünnepségről a két kormányfő gépkocsin hajtott magyar területen, Pamha- gen-Fertőd határállomáson át vissza Ausztriába. A rövid utat Sarródon megszakították és megtekintették a Kócsagvárat. Ilmitzben a két kormányfő rövid sajtóértekezletet tartott, majd Vranitzky kancellárt ebéden látta vendégül Boross Pétert. A két környezetvédelmi miniszter ezzel egyidejűleg Sarródon magas kitüntetéseket nyújtott át a Nemzeti Park létesítésében érdemeket szerzett magyar és osztrák személyiségeknek. Boross. Péter délután Sopronba utazott, ahol az MDF választási gyűlésén vett részt. ság érdekében. Beszéltek arról, hogy a szürkület után félnek kiengedni az utcára az asz- szonyokat, és aggódnak a gyermekeikért. Elmondták: nagyon örülnek annak, hogy ezentúl több rendőr védi a nyugalmukat, s egyúttal érdeklődtek; politikai célokat is szolgái-e az őrs létrejötte? A kérdésre válaszolva Komáromi István ezredes hangsúlyozta, hogy a rendőrség politikamentes szervezet. Kizárólag lakossági fórumokon vesznek részt és nem pártrendezvényeken. Tevékenységükről szólva kiemelte annak jelentőségét, hogy tavaly egyetlen emberölés sem maradt felderítetlen a megyében. Kónya Imre zárszavában arról beszélt, minden rendelkezésére álló eszközzel szorgalmazza, hogy minél több rendőrőrs alakuljon az Országban, majd kifejtette, annak jelentőségét, hogy a parlament megalkotta a rendőrségi törvényt, mely jogilag tisztázott helyzetet teremt ezen a rendkívül fontos területen. (ga. j.) Tudatkiesés balról Idézet a Népszabadság április 19-i számából: „Amennyicske durvaság fölszikrázott, annyi benne volt a pakliban. A sztár Vödrös Attila volt, a teremben ugyanis főleg az általa főszerkesztett Pest Megyei Hírlap olvasói ültek. (...) Még szerencse, hogy Schlett higgadtsága, Pomezansky ironikus nyugalma, Vödrös mostam (viszonylagos) visszafogottsága nem tette lehetetlenné a beszélgetést”. Bodor Pál e gondolatokat arról a vitáról írja, amelyik nemrégiben volt Gödön, s ahol Barta Szabó József kollégájával együtt ő is részt vett a beszélgetésen. A „Tudósítás helyett” írt Bodor-tudósítás viszonylagos nyugalmamról tesz említést, nyilván olyan szemszögből, hogy érzi: lett volna okom nyugalmamat, türelmemet, higgadtságomat, toleranciámat elveszíteni. Mert lett volna, hiszen kérdésre válaszolva Bodor Pál nagystílűén fogalmazva mesélte el: Erdélyben a haladó baloldalnak köszönhetően maradhattak fenn a magyarok, az ő kultúrájuk, s minden ami ezen a téren értékesnek mondható. Érdekes módon, ahogy a Demszky, Pető, Rajk köré csoportosult demokratikus ellenzék kisajátítja magának a magyarországi rendszerváltoztatás szinte egészét, s megfeledkezik azokról, akik a Demszky-féle szalonoktól távol, mondjuk Nyíregyházán vagy Pécsett küzdöttek a szocializmus megbuktatásáért, ugyanúgy feledkezett meg Bodor Pál a haladó baloldal frenetikus magyarmentő erdélyi küzdelmeinek ecsetelése közben ama apró tényről, hogy határainkon túl a magyarság fennmaradásának érdekében egyáltalán nem baloldali papok és lelkészek, a baloldalisággal még csak nem is kacsingató hívek és gyülekezetek bizony alaposan kivették és kiveszik részüket a nemzet fennmaradásáért folyó ádáz küzdelemből. Sajnos ezekről a dolgokról a magukat baloldalinak minősítő újságírók, mint Bodor Pál is, szeretnének megfeledkezni. Mindezekre a dolgokra valóban viszonylagos nyugalommal hívtam fel a vitán részt vevők figyelmét, akik — lássuk be — nagy tapssal jutalmazták eme kijelentésemet, jelezvén, sokan látják itt azt a haladó baloldali hagyományt, amelybe néha az amnézia, azaz tudatkiesés is belefér. (Vödrös) Aszfaltrajzverseny Pécelen Vimola Károly felvétele A rendőrség napja Pest megyében Minden emberölést felderítettek A gödöllői rendőrnapon tegnap gokartversenyt rendeztek a Szent György-nagydíjért j j Balázs Gusztáv felvétele
