Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-25 / 95. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. ÁPR1US 25.. HÉTFŐ Még ismeretlenek az áldozatok Erlangen: nem merénylet A bajorországi Erlangen rendőrsége szerint műsza­ki meghibásodás vagy emberi gondatlanság okozhatta azt a tüzet, amelyben három magyar építőmunkás életét vesz­tette. A rendőrség ügyele­tese tegnap közölte, hogy nincsenek idegenellenes merényletre utaló jelek. A tűz szombaton haj­nalban pusztított magyar építőmunkások erlangeni konténervárosában, a ma­gyarok a helyi egyetemi klinika részére építenek ellátóközpontot. A szál­lás mintegy két tucat kon­ténere kiégett. A murnaui klinika teg­nap nem volt hajlandó in­formációt adni a beszállí­tott magyar munkásról. Az erlangeni rendőrség úgyszintén hallgatott a halálos áldozatok sze­mélyazonosságáról, az ügyeletes arra hivatko­zott, hogy még nincs százszázalékos bizonyos­ságuk. Az áldozatokat ma kívánják felboncolni. Más forrás szerint az ál­dozatok 24 és 51 év kö­zöttiek lehettek. Értesülés szerint a ma­gyarok az Inter-Coop Kft. közvetítésével kap­tak munkát, Németor­szágban vállalkozási szer­ződések keretében jelen­leg több mint 13 ezren dolgozhatnak. Gödöllőn az első iroda A testvéri százak A testvérvárosok világ­napját április utolsó vasár­napján ünnepük világszer­te annak emlékére, hogy 1957. április 28-án ala­kult meg a franciaországi Aix-les-Bains-ben a Test­vérvárosok Világszövetsé­ge, az UTÓ. A szövetség alapszabálya kimondja, hogy „a világszervezet fa­ji, nembeli, osztálybeli, kasztbeli, nyelvi, nemzeti­ségbeli, ideológiai vagy politikai rendszerbeli megkülönböztetés nélkül akarja egyesíteni a helyi közösségeket abból a cél­ból, hogy a felnövekvő ge­nerációt a helyes állam- polgári magatartás, a hu­manizmus, a más orszá­gok népeivel való barát­ság, kölcsönös tisztelet és a nemzetközi szolidaritás szellemében neveljék.” Manapság a szövetségnek már több mint 70 ország­ból csaknem négyezer vá­ros a tagja. A kelet-európai rend­szerváltozások nyomán át­alakultak a testvérvárosi együttműködések is, kö­zel száz magyar város ápol ma testvérvárosi kap­csolatokat. A testvérvárosi kapcso­latok törésmentes fejlődé­sét bizonyítja az is, hogy 1991-ben Gödöllőn meg­alakult a Testvérvárosok Világszövetségének első magyarországi irodája. Nem titkolt cél volt, hogy az akkortájt alakult fiatal magyarországi önkor­mányzatok a testvérvárosi kapcsolatok ápolásával hasznosítható tapasztala­tok birtokába juthassanak a demokrácia közigazgatá­si szabályainak gyakorlati alkalmazásáról. Az 1989—90-es fordulat után a saj­tó sokszínűbbé vált, de majdnem Rét évet kellett várni arra, hogy a posztkommunista és liberálissá át­alakított lapok mellett magyar de­mokrata hírlap is megjelenjék. A Magyar Demokrata Fórum sokáig nem tulajdonított jelentőséget a saj­tónak. A kényszerűségen kívül (megszállás 1991 közepéig, a ban­kok nyomása, forradalom nélküli forradalmi változás stb.) talán ez­zel is magyarázható, hogy a ma­gyar demokratikus sajtókezdeményezések ekkoriban semmi­féle támogatást nem kaptak, s az első — kormányhoz közel álló — országos lap csak 1991 tavaszán született meg. Sok olyan politika iránt érdeklődő s mondanivalóval is rendelkező, jól képzett értelmiségi élt Magyarországon a kommunista kurzus idején, aki nem azért nem publikált, mert nem tudott írni. ízlésük tartotta őket távol attól, hogy pártorgánumokban jelentessék meg műveiket, márpedig ak­kor minden a Magyar Szocialista Munkáspárté volt. A nagy fordulat után, majd mikor az Új Magyarország és a Pesti Hírlap, később a Pest Megyei Hírlap is megnyílt számukra, sorra jelentkeztek ezek a szerzők. Közéjük tartozik Harsányi László is, akinek most jelent meg Miskolcon, a Felső-magyaországi Kiadó és a Batt­hyány Alapítvány jóvoltából a „Honi tükör” című tanul­mánykötete. A könyv alcíme sok mindent elárul tartalmá­ról: „Közélet, gazdaság, a Duna-táj új arca.” Tehát szerzőnk a politika, a gazdaság és a történelem területén egyaránt ott­honosan mozog. Ezért tud politikai kérdésekhez reálisan, ugyanakkor távlatosan hozzászólni, ezért tud aktuális gazda­A NATO változatlanul kész a légicsapásokra Két lehetőség Boszniában — Brüsszeli források sze­rint a NATO továbbra is kész légicsapásokat mérni a boszniai szerbek Gorazs- de körüli erőire, annak elle­nére, hogy a .jelek szerint betartják az Észak-atlanti Szövetség ultimátumát, és kivonulnak a városból. NATO-források vasár­nap hajnalban elmondták, hogy továbbra is sor kerül­het a légicsapások elrende­lésére — ha szükséges akár még az éjszaka folyamán —, amennyiben a szerbek nem takarodnak ki gyorsan. Bár a jelek szerint a szer- bek nem teljesítették a visz- szavonást a megszabott ha­táridőre, az ENSZ és a szö­vetség ad egy kis haladékot a szerbeknek az ultimátum maradéktalan végrehajtásá­ra — mondta a NATO-for- rás. Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter közölte: Györgyi Kálmán Pekingben Györgyi Kálmánnak, a Ma­gyar Köztársaság legfőbb ügyészének vezetésével magyar ügyészi küldött­ség érkezett tegnap a kínai fővárosba. A delegáció a hét második felében Sze- csuán tartományba utazik. Pekingi repülőtéri nyi­latkozatában Györgyi Kál­mán hangsúlyozta: Kína az egész emberiség számá­ra meghatározó- jelentősé­gű ország, ezért fontos is­mernünk a benne zajló fo­lyamatokat. Bennünket kü­lönösen az érdekel, hogy milyen helyet foglal el az ügyészi szervezet a Kínai Népköztársaság rendszeré­ben. holnap valószínűleg találko­zik amerikai kollégájával, akivel megvitatja a bosz­niai politikai rendezést cél­zó orosz javaslatot. A kül­ügyminiszter erről az állam­közösségi tévének és az In- terfaxnak nyilatkozott. Hí­rek szerint Kozirjev Géni­ben találkozik Warren Chrí- stopherrel. Kozirjev szerint jelenleg két lehetőség van Boszniá­ban. Az egyik a katonai megoldás, amely a boszniai szerbek között a háborús tá­bor megfékezését célozza. A másik út Moszkva, Wa­shington, az ENSZ és az Európai Unió rendezésre vonatkozó közös álláspont­jának kidolgozása, amely lényegében kompromisszu­mot jelent. Amennyiben a szerbek elfogadják ezt, a békés rendezés megvalósu­lásának mértékében felold­hatják a szankciókat. Miközben sok százan gyűl­tek össze a kaliforniai Yor- ba Lindában, hogy elhe­lyezzék a megemlékezés virágait Richard Nixon szülőházánál, a világ szá­mos országából érkeztek részvéttáviratok, illetve hangzottak el megnyilatko­zások az elhunyt amerikai államférfiról. Borisz Jelcin rendkívüli embernek, a világ egyik legnagyobb politikusának nevezte az egykori elnö­köt. Csiang Cö-min kínai el­nök és Li Peng kormányfő részvéttávirata szerint Ri­chard Nixon jövőbe látó stratégiai érzékével és poli­Kozirjev szombaton hatá­rozottan elítélte a gorazsdei muzulmán övezetben foly­tatódó szerb támadásokat, hozzátéve, hogy Oroszor­szág sohasem támogatta ezeket. Az Interfax hírügyökség- nek adott interjújában kije­lentette: „Mindent megtet­tünk, hogy a szerbeket meggyőzünk: ne lőjenek polgári célpontokra és hagyják abba Gorazsde tü­zérségi támadását”, ami „gyakorlatilag fegyverte­len emberek elleni táma­dást jelent, hiszen a másik (a muzulmán) fél nem ren­delkezik nehézfegyverek­kel. Ez a polgári lakosság lövetését is jelenti, ami tel­jességgel tűrhetetlen bű­nös akció, melyet Oroszor­szág sohasem támogatott és sosem fog támogatni” — mondta az orosz kül­ügyminiszter. tikai bátorságával új fej'e- zetet nyitott az amerikai— kínai viszonyban. Bili Clinton elnök szom­baton közleményt adott ki, amelyben Richard Ni­xon temetése alkalmából a jövő szerdát nemzeti gyásznapnak nyilvánítot­ta, és elrendelte, hogy a szövetségi kormány hivata­lai aznap a részvét jeléül maradjanak zárva. Az állami intézménye­ken félárbocra eresztették a zászlókat, és úgy is ma­radnak harminc napig. Az elnök felszólította az amerikaiakat, hogy imá­val emlékezzenek meg az elhunytról. A nagyvilág hírei ík Elutasította New York állam bíróságá­nak fellebbviteli taná­csa azt a magyar, illet­ve horvát keresetet, amelyben a két kor­mány a Seuso-kincsek ügyében hozott elsó' fokú ítélet felülvizsgála­tát kérelmezte. i Jk A március végi olasz parlamenti választásokat megnyerő jobboldali szö­vetség valamennyi tagja Silvio Berlusconit, a For- za Italia nevű párt elnö­két ajánlotta Oscar Luigi Scalfaro államfő figyel­mébe a legmegfelelőbb miniszterelnökként. * Kuncze Gábor, a Sza­bad Demokraták Szö­vetségének miniszterel­nök-jelöltje és Szent- Iványi István külügyi szóvivő szombaton Po­zsonyban közel egyórás megbeszélést folytatott Jozef Moravcík szlovák miniszterelnökkel. ¥ A magyar szociálde­mokraták üdvözletét adta át az SPÖ-nek Szabó La­jos Mátyás, az MSZP bu­dapesti tanácsának elnö­ke az osztrák párt bécsi tartományi szervezetének hét végi kongresszusán. Y A fejlődő országok képviselőit tömörítő Hu- szonnégyek csoportja szombaton felszólította a gazdag országokat: te­gyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy a szegények ne váljanak még szegényebbekké. ^ A havannai kormány néhány konkrét intézke­dést jelentett be a külföl­dön élő kubaiakhoz fűző­dő viszony javítására az emigrációs világtalálko­zón. Nemzeti gyásznap Amerikában Nixonra emlékeznek VÉLEMÉNY Honi tükör sági problémákat szakszerűen elemezni, s ezért életszerűek a múlt ismeretén alapuló közép-európai tárgyú tanulmányai. Még valamit meg kell állapítani a szerzőről: gondolkodá­sa magyarságcentrikus. Furcsa, hogy ezt Magyarországon meg kell említeni, hiszen más tájakon a világ legtermésze- tebb dolga, hogy például egy spanyol szerző országa politi­kai, gazdasági vagy történelmi problémáit országa lakói, vagyis a spanyolok szempontjából vizsgálja elsősorban. De érvényes ez akár a franciákra, akár a németekre is. A minap volt alkalmam hallgatni egy magyar származású holland pro­fesszort, aki az Egyesült Államok külpolitikai magatartását bizony nem amerikai, nem is össz-európai, hanem holland szempontból boncolgatta. Csak egy példát Harsányitól! Századunk történelméből nem csak 1956 jelentőségét ismeri, de az 1990-es „első” de­mokratikus választás mellett számon tartja az 1945-ös „el­ső” demokratikus választást is, melynek — a szovjet meg­szállás nehéz körülményei között elért — eredményei sze­rint az ország népének 83 százaléka szavazott a kommunis­ták szocializmusa ellen. 1990 előzményeként csak 1956-ot szokták emlegetni, pedig nagy jelentőségű ez a választás is. Már csak azért is fontos az 1945—47-es demokratikus kor­szak, mert nem csak néhány kiváló politikus tiszteletreméltó próbálkozása volt, hanem — a választások eredménye sze­rint — a nép túlnyomó többsége által vállalt politikai irány­zat. Növeli e rövid történelmi szákasz jelentőségét az is, hogy a demokratikus politikusok és a nép teljesítményét Nyugaton is elismerték. Harsányi történelemszemlélete szolgál biztos alapul a je­len folyamatait értékelő, elemző, bíráló, támogató publicisz­tikájához. Amilyen pontosak társadalmi elemzései (például: A magyar társadalom 1990-ben), ugyanolyan precízek és alaposan megindokoltak gazdasági analízisei (például: Gaz­daság a köztulajdoni elv bukása után). Sokat elárulnak e nagy tanulmány tartalmáról az olyan fejezetcímek, mint a „Közgazdaság vagy a róla szóló költészet”, „Számok és té­nyek”, „A harmadik vesztes háború”. Az utóbbi összehason­lító adatokat közöl a régió többi országáról. Jellemző, hogy a volt NDK gazdaságába 1991-ben mintegy 70 milliárd dol­lárt fektettek be, ami 1,1 millió munkahelyet teremtett, en­nek ellenére a munkanélküliek százaléka 12,9 és 16,2 közöt­ti volt (nálunk ugyanakkor 8,9). Harsányi tanulmányainak az a legnagyobb értéke, hogy mindig a tények, a valóság tanulmányozásával kezdi, s ezek­ből von le elméleti következtetéseket. Tanulmányai tehát nem „költői alkotások”, hanem tényeket és adatokat ismerte­tő és elemző tudományos értékű írások. Stílusuk mégis köny- nyed, minden figyelmes olvasó számára érthető. Nemrégen szinte eltemettük a könyvkiadást, mondván: csak könnyű, szórakoztató könyveket ad a könnyű, szóra­koztató olvasmányra éhes vásárlók kezébe. Úgy látszik, en­nek a korszaknak vége. Hála Istennek, nem Harsányi László kötete az egyetlen bizonyíték erre. Jó lenne, ha minél töb­ben belenéznének ebbe a (Honi) tükörbe. Sok szép, ígéretes vonást láthatunk benne. Sőt még gyönyörködnivalót is. Vl ^ (Török Bálint)

Next

/
Oldalképek
Tartalom