Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Kilendült a tartály • • Üzemzavar Csernobilban Egy kisebb baleset és még egy üzemzavar történt az el­múlt két napban a csernobili atomerőműben — jelentette szerdán az Interfax Ukraina hírügynökség. Az ügyet kü­lön bizottság vizsgálja. Az ukrán atomenergia-fel­ügyelettől származó informá­ció szerint kedden az erőmű egyes számú blokkjában egy friss hasadóanyaggal töltött tartály behelyezésekor elsza­kadt az átfordító szerkezet, majd a tartály kilendült a füg­gőlegesből és nekiütődött a nukleáris fűtőanyagot tároló helyiséget védő falnak. Az eddigi vizsgálatok szerint lát­ható sérülést nem szenvedett a tartály. A másik eset még hétfőn történt a hármas , számú blokkban, ahol előzőleg a szokásos javítási munkálato­kat végezték. A kapacitás visz- szaállítása közben azonban hirtelen jelentősen csökkent a vízszint a reaktor víztartá­lyában, s ezért a biztonsági berendezés azonnal balesetet jelzett. A nemzetközileg elfo­gadott mérték szerint ez 1-es szintű incidens volt és nem jelent veszélyt a személyzet és a külső környezet számára — hangoztatta az atomener­gia-felügyelet. A csernobili atomerőmű­ben — e két incidenstől füg­getlenül — ezekben a napok­ban külön vizsgálatot folytat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA). Arafat Moszkvában Sikeres tárgyalások Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szerve­zet vezetője tegnap remé­nyének adott hangot: az orosz vezetőknek sikerül meggyőzniük Jichak Rabin izraeli kormányfőt arról, hogy ne vesztegesse tovább az időt és ne adjon ezáltal lehetőséget a szélsőségesek­nek a közel-keleti békefo­lyamat megtorpedózására. Arafat a kétnapos oroszor­szági látogatását záró moszkvai sajtótájékoztató­ján beszélt erről. Az AFP jelentése szerint a palesztin vezető elmond­ta, hogy a Jelcin orosz el­nökkel, Kozirev külügymi­niszterrel és más hivatalos személyiségekkel tartott ta­lálkozóin megvitatták a kö­zel-keleti térség problémáit. Arafat fontosnak és sikeres­nek minősítette tárgyalása­it. A közeljövőben magas rangú palesztin küldöttség utazik Moszkvába, hogy megvitassák a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeit. Gáli levele után Forgatókönyvek Boszniáról Nevük mellőzését kérő diplo­máciai források szerint minden bizonnyal még a héten születik valamilyen döntés arról, hogy a NATO milyen formában tud­na megfelelni Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hivatalos kérésé­nek, és tehetne-e további lépé­seket a boszniai „védett moha­medán körzetek” biztonságá­nak garantálására. Azt azonbaa tegnap kora délután megfigye­lők és nem hivatalos források egyaránt kétségesnek tartották, hogy erre már a tagországok nagyköveteinek a délelőtti órák­ban elkezdődött ülésén sor ke­rülne. Az állandó képviselők taná­Tüntetés Több száz diák tüntetett tegnap Teheránban az ENSZ helyi képviselete előtt, hogy elítélje a világszervezet és a Nyugat ma­gatartását Gorazde muzulmán lakosságának tragikus helyzeté­nek láttán. A főváros több muszlim egyeteméről érkezett diákokat mintegy 100 biztonsá­gi ember tartotta távol az épü­lettől. A tüntetők táblákra út feliratokon ítélték el Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, az Egye­sült Államokat és Oroszorszá­got, melyeket azzal vádoltak, hogy a szerb erőket támogat­ják. „Le Clintonnal!”, ,,Le Gáli­val!” — kiabálta a tömeg, s kö­vetelte, hogy az ártatlan goraz- dei muzulmánok védelmére küldjenek iráni önkéntes erőket. csának amúgy „menetrend sze­rinti” (azaz nem rendkívüli) brüsszeli ülésének színhelye a déli órákra már megtelt újság­írókkal, jóllehet szóvivők és egyéb szövetségi illetékesek kedd óta visszatérően hangoz­tatják, hogy az ENSZ-főtitkári kérés a fővárosok közötti alapo­sabb egyeztetést igényli, amire minden bizonnyal aligha ele­gendő néhány óra. A szóba jöhető „forgató- könyvek” száma ugyanis igen széles skálán mozog: a katonai műveletek — csapattelepítés­sel és légicsapások kiteijeszté- sének kilátásba helyezésével járó — lényegében! eszkaláció­A március végi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után felbomlott az olasz baloldal választási szö­vetsége: a koalíciót alkotó hét pártból csak négy fog az új parlamentben közös ellen­zéki parlamenti frakciót létre­hozni. Tavaly az év végén, idén az év elején az előrejelzések szerint még a baloldal számí­tott az első olasz köztársaság történetét lezáró parlamenti választások legnagyobb esé­lyesének. Az akkori nagy pár­tok közül egyedül a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) jától a teljes kivonulásig és dip­lomáciai erőfeszítésekre hagyat­kozásig. Mint Brüsszelben ezek kapcsán rámutatnak, e kü­lönböző variációk mindegyike következményláncolatok sorát vonhatja maga után, mellesleg szakértők szerint úgy, hogy többségükben kivétel nélkül in­kább jelentenének kedvezőtlen, mint előrevivő fejleményeket. Brüsszelben is, csakúgy mint az érintett fővárosokban és fővárosok között is még e különböző ' forgatókönyvek mérlegelése folyt, és az ügyben a tanácskozás helyszínén sok­kal többet a nap" során nem is vártak. jelenten országos szinten szervezett tényleges súllyal rendelkező politikai erőt. A szétesett kereszténydemokra­tákat és a még csak szervező­dő jobboldalt jócskán leelőz­ve a baloldal volt az első az átfogó választási szövetség létrehozásában is. Az egység ezúttal nem se­gített: a jobboldal laza szövet­sége magabiztosan nyerte a választásokat, a baloldal a legerősebb ellenzéki erő ma­radt az országban. A választá­si vereség azonnal felszínre hozta az addig is meglévő, de elfedett ellentéteket. A nagyvilág hírei 4fr Merénylet áldozata lett Tbilisziben Gia Gulua, a grúz közlekedésrendészet vezetője. Az ismeretlen tet­tesek gépfegyverrel tüzet nyitottak a magas rangú rendőrtisztet szállító gépko­csira, majd elmenekültek. Gulua és két testőre életét vesztette. A Bolgár Szocialista Párt vezetője támogatná, ha általá­nos balkáni kezdeményezés bontakozna ki a Jugoszláviá­val szembeni nemzetközi büntetőintézkedések meg­szüntetése érdekében. # Tegnap délelőtt megöl­ték a felső-egyiptomi Asz- jút kormányzóság biztonsá­gi erőinek első emberét, Se­rín Fahmi tábornokot. Az elmenekült tettesek nyilván­valóan iszlám szélsőségesek. If- Kárpátalján emlékhetet tar­tanak a holocaust áldozatai­nak tiszteletére. Az 50 évvel ezelőtti tragikus események jegyében a megyei szépmű­vészeti múzeumban képző- művészeti kiállítás nyílt. A mintegy 170 bemutatott mű­alkotás nem annyira a zsidó­ság történelmének eme tragi­kus lapját idézi, mint inkább a túlélésről szól. ★ Felgyújtották az athéni svéd nagykövetség egyik munkatársának gépkocsi­ját szerdára virradóra a gö­rög főváros egyik külváro­sában. A gépkocsi teljesen kiégett, személyi sérülés nem történt. EU-tagfelvétel Bizonytalan a voksolás? Újabb nehézségek fenyege­tik Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország jövő januárban esedékes taggá válását: a jelek sze­rint egyelőre hiányzik a szükséges többség az Euró­pai Parlamentben a tagfelvé­teli szerződések jóváhagyá­sához. Tegnap Theodorosz Pangalosz, az Eu-miniszte- ri tanács soros elnöke és Jacques Delors EK-bizott- sági elnök egyaránt igyekez­ték meggyőzni az eurohona- tyákat, a nagyobb frakciók részéről azonban változatla­nul a kétkedő hangojt — és kérdések — maradtak a jel­lemzők. Mint a néppárti Jean- Louis Bourlanges, az In­tézményi Bizottság elnöke az ülésen kertelés nélkül kifejtette: noha elviekben mindenki üdvözölné a „né­gyek” taggá válását, azon­ban „számos olyan kérdés nyitva maradt, amelyekről az EU féléves elnöksége nem tudott meggyőző ma­gyarázattal szolgálni, s amelyek miatt nem garan­tálható, adott lesz a szüksé­ges számú pozitív szava­zat. A többnyire csak formá­lis, jogosítványokkal ren­delkező Európai Parla­ment éppen a tagfelvétel esetében lényegében vétó­joggal bír: a megválasztott honatyák több mind 50 százalékának (260 képvise­lőnek) szavazata szüksé­ges valamely ország befo­gadásának a jóváhagyásá­hoz, és egyelőre éppen ez az, ami hiányzik. Sajtóérte­sülések szerint a két legna­gyobb politikai frakció, a 198 fős néppárti és a 162 tagot számláló szocialista csoport a kisebb frakciók támogatásával együtt is csupán 248 szavazatot tu­dott egyelőre az „igen” tá­borba toborozni, s ráadá­sul még az ő voksaik sem feltétlenül biztosak. Hamaszistak letartóztatása Mintegy ötszázra emelke­dett szerdáig a múlt hét vége óta letartóztatott hamá- szisták száma a megszállt területeken — közölték pa­lesztin forrásból. Izraeli biz­tonsági illetékesek megje­gyezték, hogy a letartóztatá- si hullám tovább folytató­dik, mert célja az iszlám fundamentalisták infrastruk­túrájának tönkretétele. A letartóztatásokat vég­hez vivő hadsereg szóvivője nem kívánt, adatokat közöl­ni, beérte azzal, hogy szá­mos hamászista elfogásáról és fegyverek lefoglalásáról adjon hírt. Mose Sahal rend­őrségi miniszter a kneszet- ben azt mondta: hétfő este óta 362 embert fogtak el, akiknek egy részét bíróság elé állítják, másikat admi­nisztratív fogságba helyezik (per nélkül börtönbe zárják), a többieket pedig a biztonsá­gi erők fogják kihallgatni. Az intifáda kitörése óta, vagyis az elmúlt csaknem hét év alatt több ezer letar­tóztatással igyekeztek meg­törni a Hamászt, de a funda­mentalistáknak mindig sike­rült újrateremteni szervezetü­ket. Moszkvai árvíz Az oroszországi tavaszi ára­dás immár a- fővárost, Moszkvát is elérte. A Moszkva folyó egyes mel­lékfolyóinak vízszintje át­lagban 10,6 méterrel halad­ta meg a szokásos vízállást. A kiáradt folyóvíz termőte­rületeket, utakat és mező- gazdasági üzemeket öntött el. Oroszország különböző részein a csaknem két hete tartó áradások következté­ben tizenhármán haltak meg, az érintett területek több mint 30 ezer lakójának pedig időlegesen el kellett hagynia otthonát. Gorazde csapdái Egyelőre úgy tűnik, távolodóban a béke esélyei Boszniában. Gorazde ismét felad­ta a leckét, s rádöbbentett, hogy a nemzet­közi közösség — látszólag — nem tud mit kezdeni a boszniai válsággal s nincs különösebb elképzelése, hogyan befejez­ni a háborút. Pillanatnyilag a legnagyobb vesztes az ENSZ, amely Boszniában tel­jes kudarcot vallott, s ezáltal további léte kérdőjeleződött meg. Önálló, jól felsze­relt katonaság hiányában a BT egyszerű­en tehetetlen, politikájából gyakran hi­ányzik a következetesség, a gyors akció­kat pedig a túlbonyolított mechanizmus gátolja. A számos felsülést most szinte betetőzte Gorazde, maga szegény Jaszusi Akasi pedig, akit a szerbek ismét átejtet­tek — egyszerűen szánalmas és mulatsá­gos figurává vált. S vele együtt az egész ENSZ is. . Európa sem számíthat túlzottan jó he­lyezésre. Az USA belépése előtt nem voltak képesek gyógyírt találni a balká­ni hódító és polgárháborúra, most pe­dig ha fogcsikorgatva is — tűrniük kell az összehangolt amerikai—orosz páros dominanciáját. A szerbek valószínűleg csak most fogták fel a nagyhatalmi ér­dekek összjátékát, Vitalij Csurkin leg­alábbis egyértelműen felvilágosíthatta őket. Ugyanis még a közvetítőként ru­galmas és kitűnő orosz diplomata is nyíltan felháborodott és megsértődött azon, hogy a szerbek pusztán paraván­nak használják a jelenlétében megkö­tött megállapodást. Az adott szót a Bal­kánon ugyan eddig sem nagyon tartot­ták be, azonban mindennek van határa. Gorazie így most valóban határvonal. A szerb települések közé szigetként beékelődő, többségében muzulmánok által lakott város térségét az ENSZ vé­dett övezetté nyilvánította, de döntésé­nek nem tudott érvényt szerezni. A^szer- bek nem változtattak a jól bevált takti­kán, a muzulmánok állandó provokáció­ira hivatkozva ellentámadásba lendül­tek, s a jószerével csak ijesztgetéssel meg mélyrepüléssel „felhatalmazott” NATO-bombázók szeme láttára besétál­tak a városba. Vagy teljesen körülzár­ták — az érkező, lassan csorgatott je­lentések ugyanis rendkívül megbízhatat­lanok. A hadihelyzetet a szerbek most mindenképpen zsarolásra használják fel, nem tudni azonban, hogy Goráié nem jelent-e egyszersmind csapdát a szerbek számára is. Csak következtetni lehet, hogy a város ostromát a Mladics tábornok nevével fémjelzett szélsősége­sek hajtják végre, Karadzic szerepe most tisztázatlan, de tény, hogy egyre mélyül a szakadék a keményvonalas, de kompromisszumra mégis hajlamos, valamint az extrém-militáns szárny kö­zött. A cselszövéses hadisiker tehát olyan kelepcét is jelenthet, amely ke­resztezi Milosevic elkeseredett és min­dent egy lapra feltevő szándékát: enyhí­teni a gazdasági zárlaton. Az úgyneve­zett szuperdinár Jugoszláviában ideigle­nesen tagadhatatlanul nyugodtabbá és elviselhetőbbé tette a létkörülménye­ket, de szakemberek szerint legfeljebb az aratásig tarthatja magát, s utána már valóban a teljes összeomlás követke­zik. Szerbia még egy telet nem vészel át. Az országot a NATO-gépek helyett — s különösebb emberi kockázat nél­kül — az embargó döntötte romhalmaz­zá. A Nyugat malmai lassan őrölnek... De hatásfokát Belgrádban is nagyon jól tudják. Gorazle tragédiája ilyen vonat­kozásban is a végkifejlet felé vezet. Sinkovits Péter Újvidék Olaszország Felbomlott a baloldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom