Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-21 / 92. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRIUS 21., CSÜTÖRTÖK 3 A Kolping Szövetség adománya Nagycsaládosok üdülője Boross—Kohl találkozó Budapesten Német segítség a csatlakozáshoz A Német Kolping Szövet­ség hárommillió márkával járul hozzá a Zala megyei Alsópáhokon létrehozandó oktatási centrum és családi üdülő létrehozásához. Az er­ről szóló támogató okmányt tegnap a Népjóléti Miniszté­riumban rendezett ünnepsé­gen adta át Hannelore Rönsch, a családok és az idősek ügyeiért felelős né­met miniszter asszony, aki egynapos látogatásra érke­zett Budapestre. Az Adolf Kolping nevé­vel fémjelzett mozgalom­nak ma a világ 46 országá­ban több tízezer tagja van. Magyarországon igazi virág­korát a két világháború kö­zött élte, akkor 180 Kol- ping-ház működött hazánk­ban. A második világháború után azonban ezt a szerveze­tet is betiltották, s az újjáala­kulásra csak 1989-ben nyílt lehetőség. Jelenleg a Ma­gyar Kolping Szövetség az ország legnagyobb keresz­tény laikus mozgalma, tagja­inak száma háromezer. A Tegnap kezdődött meg az I. országos ipari és környezet- védelmi konferencia. A há­romnapos rendezvény fő célkitűzése, az átalakult ipa­ri, kereskedelmi struktúra aktuális helyzetéhez igazo­dó környezetvédelmi törek­vések, s időszerű feladatok egyeztetése a fenntartható fejlődés érdekében. Emel­lett tájékoztatást kívánnak nyújtani a szervezők a hulla­dékgazdálkodás, az ipari vízgazdálkodás, a vízminő­ség- és levegőtisztaság-vé­delem kérdéseiről, gondjai­ról, megoldásainak tapaszta­latából. A konferenciához szakkiállítás kapcsolódik. Olessák Dénes, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um környezetvédelmi és biz­Bő egy évszázada alakult meg a Magyar Néprajzi Tár­saságon belül az együtt élő népek kultúrájának tanulmá­nyozására hivatott szakosz­tály. Az itt készült tanulmá­nyokat azonban csak húsz esztendeje adják ki. Szinte minden esztendőben jelentek meg kötetek — egészen 1990—91-ig, amikor a soro­zat elakadt. Annál nagyobb öröm, hogy — amint arról tegnap az újságírók a Ma­gyar Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón sze­mélyesen is meggyőződhet­tek — a munka folytatódik: a sorozat öt újabb kötettel gazdagodott. Eperjessy Eméí szerkesz­tő, a nemzetiségi szakosztály elnöke a sorozat történetével Kolping-szövetségek a vilá­gon mindenütt a rászorulók képzését és szociális létesít­mények létrehozását tekin­tik fő feladatuknak. A Hé­víz melletti Alsópáhokon felállítandó Kolping-ház el­sősorban a nagycsaládosok üdülését szolgálja majd, de emellett a nehéz sorsú fiata­lok képzésének, átképzésé­nek is helyet ad. A 200 sze­mélyes családi pihenőház létrehozásához a német Kol- ping-szövetség adományán túl a népjóléti tárca 13 mil­lió forinttal járult hozzá, de anyagi támogatásáról bizto­sította a magyar szervezetet az NSZK kormánya és Ba­jorország kormánya is. Az ünnepség keretében — megköszönve az augsbur- gi Kolping-szervezetnek a hazai Kolping-mozgalom új­raindításában kifejtett tevé­kenységét — Surján László népjóléti miniszter „Pro Ca- ritate” emlékérmet adomá­nyozott Monsignore Josef Hopsnak, a szervezet egyhá­zi elnökének. tonságtechnikai főosztályá­nak vezetője a megnyitó előtt rendezett sajtótájékoz­tatón elmondotta, a közös gondokról kívánnak beszél­ni a szakmai programok ke­retében. Az egyik legna­gyobb probléma megvitatá­sának, a hulladékkezelés­nek egész napot szánnak; e tanácskozás keretében szó lesz az illetékes minisztéri­um hulladékgazdálkodási koncepciójáról, az új jogi, műszaki szabályozás alapel­veiről. A rendezvény remélhető­en elősegíti majd az ipar és a környezetvédelem szerep­lői közötti kölcsönös megér­tésen, munkán alapuló együttműködés kialakulását. (szí) kapcsolatban megemlítette azt is, hogy a kezdeményező a Néprajzi Társaság egykori elnöke, Balassa István volt. Az első tudományos igényű kiadványok 1975-ben jelen­tek meg, a költségeket a Nép­rajzi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia vál­lalta. A kötetek szerkesztését később a nemzetiségi szövet­ségek vették át, kiadójuk pe­dig a Tankönyvkiadó Válla­lat lett. A költségeket a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium (MKM) biztosí­totta. A kiadványok elakadá­sa után a sorozat gondozását ismét a Magyar Néprajzi Tár­saság vállalta. A tegnap bemutatott köte­tek kiadásának költségeihez az MKM három és fél mil­(Folytatás az L oldalról) A Kohllal csütörtökön Bu­dapesten folytatandó tárgya­lásainak témái közül Boross Péter az EU-tagsággal kap­csolatos kérdéskört, a bizton­sági problémákat emelte ki, célja továbbá „bizonyos ked­vezmények” elérése a német félnél. A magyar kormányfő részletekbe nem bocsátko­zott, de utalt a Start-hitel kedvező tapasztalataira. A magyar kormányfő megállapította, hogy Német­ország meghatározó szere­pet játszik az Európai Unió jövőjét illetően, s az év má­sodik felében, amikor Bonn tölti be az EU elnökének tisz­tét, az Európai Unióba való belépés fokozatai Magyaror­szág számára remélhetőleg erősödni fognak. Mint isme­retes, az Európai Unió Taná­csa előző nap kedvezően fog­lalt állást az április elsején Középpontban a család (Folytatás az 1. oldalról) A KDNP programjának kö­zéppontjában a társadalom alapsejtje a család áll — mondta Somogyi Károly. Kijelentette, amennyiben kormányzati tényező lesz, pártja mindenekelőtt azért fog küzdeni, hogy minden család anyagi biztonság­ban élhessen. Hölvényi Károly a fiatal nemzedékek nevelésével, oktatásával kapcsolatos problémákkal foglalkozott felszólalásában. — A KDNP meggyőző­dése szerint mindarra, amit az egyházi iskolák többlet­ként adnak a diákoknak, az úgynevezett semleges isko­lákhoz képest, minden fia­talnak szüksége van — je­lentette ki. lió forinttal járult hozzá. A kivitelezést a nemzetiségi kiadványokra szakosodott salgótarjáni Mikszáth Ki­adó vállalta. A nemzetiségek nyelvén megjelenő köteteket a szer­kesztők mutatták be: a szlo­vákot Divicsán Anna, a dél- szlávot Frankovics György, a románt Hotopán Sándor, a németet Manherz Károly, a cigányt pedig Barna Gá­bor, aki egyben Néprajzi Társaság főtitkára, s Bódi Zsuzsa. Ez utóbbi kötet kü­lön érdekessége, hogy míg a többi sorozat már a nyol­cadik-tizedik kiadványnál jár, a cigányok néprajzát be­mutató sorozat csak ebben az esztendőben indult. Hardi Péter benyújtott magyar csatlako­zási kérelem ügyében, azt to­vábbította az EU-bizottság- hoz. Boross Péter szerint az, hogy Magyarország Hanno­verben reflektorfényben süt­kérezhet, ismét elhalványít valamit a pejoratív „keleti” minősítésből, minden ilyen bemutatónak van felvilágosí­tó jellege is. A magyar pavi­lon anyagáról — 150 repre­zentatív termékről — az MTI kérdésére . válaszolva úgy vélekedett, hogy az anyag impozáns, és nagyon ügyesen mutatja be a né­met—magyar kooperációt is. Boross Péter ellátogatott a Magyarországon már ötezer embert foglalkoztató Sie­mens, az öt vegyes vállalko­zásban érdekelt és körülbe­lül ezer embernek munkát adó ABB, valamint a Né­met—Magyar Bank standjá­Hagyományteremtő szándé­kú határozatot hozott a napok­ban a Magyar Méhészek Egyesületének vezetősége: döntése értelmében ugyanis ezután április 30-a a méhek napja lesz. Ezzel kapcsolat­ban tartott sajtótájékoztatót tegnap Szabó János földmű­velésügyi miniszter, aki rö­vid bevezetőjében elmondta, hogy az állattenyésztéssel azonos korú a méhészet. — Egyes nyugati országok­ban a mezőgazdák fizetnek a méhészeknek azért, hogy kap­táraikat az ő szántóiknál he­lyezzék el, hiszen tulajdon­képpen a virágok porzása a méhek legjelentősebb „felada­ta” — mondta egyebek között Szabó János. — Egyébként a mézexport számunkra nem mellékes tényező, annak elle­nére, hogy a világpiacon en­nek az igen fontos élelmiszer­nek az elmúlt esztendőben zu­hanásszerűen csökkent az ára. A korábbi évben sikerült (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetésben a KDNP részéről Szilágyiné Császár Terézia, az SZDSZ-től Büky Dorottya, az MSZP- től Lendvai Ildikó, az MDF-től Pusztai Erzsébet, a Fidesztől Szelényi Zsuzsa, és az FKGP részéről a ké­séssel érkező G. Nagyné Maczó Ágnes vett részt. A beszélgetés elején az elmúlt négy évet értékelték a ven­dégek. G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: orszá­gunkban nem történt meg a rendszerváltás sem elméle­ti, sem gyakorlati szempont­ból. Elmondta, hogy a vá­lasztópolgároknak követel­niük kell a garanciát arra, hogy a pártok betartsák ígé­reteiket. Közölte, hogy az FKGP hatalomra kerülése esetén új alkotányt hoz lét­re, melyben újraéleszti a visz- szahívhatóság intézményét. ra is, majd a déli órában tá­vozott Hannoverből. Latorcai János ipari és ke­reskedelmi miniszter ma Né­metországban részt vesz az 1994. évi hannoveri ipari vá­sáron. Látogatása során talál­kozik a német gazdasági élet számos vezető személyiségé­vel, megbeszélést folytat Otto Wiesheu bajor gazdasá­gi és közlekedési állammi­niszterrel és Kajo Schommer szász gazdasági és munka­ügyi államminiszterrel. Latorcai János a hannove­ri vásáron megtekinti a köz­ponti magyar kiállítást, ame­lyen kiemelten szerepelnek az ipari innováció új termé­kei és a magyar műszaki fej­lesztés legújabb eredményei. Délután a vásár üzleti köz­pontjában előadást tart a ma­gyar kormány iparpolitikai feladatairól és a gazdaság időszerű kérdéseiről. ugyan megkettőznünk a kivi­telt, de bevételünk ennek elle­nére csökkent, s ezt a méhé­szek is megérzik. Éppen ezért a belföldi piacon kellene az eddigieknél nagyobb értékesí­tési lehetőséget teremteni. — A méhek napjára vonat­kozó döntésünk egyik fő cél­ja, hogy ráirányítsa a figyel­met a méhészet egyre kedve­zőtlenebb helyzetére — han­goztatta Szatmári János, a Magyar Méhészek Egyesüle­tének elnöke. — Tavaly eze­rötszáz fővel csökkent a mé­hészek száma, és hozzávető­leg ötvenkétezer család méh „tűnt el”. Ha nem sikerül leg­alább mérsékelni ezt a folya­matot, az elkövetkező tizenöt évben gyakorlatilag teljesen megszűnik Magyarországon a méhészet, ami igen súlyos következményeket von maga után a növénytermesztés­ben, valamint a gyümölcsö­sökben. A meghívottak ecsetelték pártjuk fő választási ígérete­it, illetve összefoglalták programjaikat. A Fidesz ré­széről felvetődött a kérdés, miszerint megfelelő szakem­berek végzik-e munkájukat a kormányban? Pusztai Er­zsébet a Népjóléti Miniszté­rium államtitkára határozot­tan állította, hogy a kor­mány minden egyes pozíció­ját szakértő tölti be. Vélemé­nye szerint senki nem állhat túl nagy gyakorlattal a kor­mányzás feladatai elé, ugyanis minisztereket képző iskola egyelőre nem létezik. A vendégek elmondták véleményüket a nők helyze- ■ téről saját tapasztalataik alapján, s abban mindannyi­an egyetértettek, hogy a két nem közötti egyenlőség még mindig nem valósult meg tökéletesen. Varga Csilla Kinek tilos, kinek nem Különös jelenség, hogy ha Duray Miklós kije­lenti: nem sok jót vár egy olyan kormányzó párttól, amelynek sorai­ban Hajdú János is megtalálható, akkor so­kan fölütik fejüket, ni csak, a pozsonyi politi­kus beleszól a magyar beiügyekbe. Ugyanezt megteszik, ha Tőkés László mond véle­ményt magyarországi eseményekről. Ám Du­ray és Tőkés megszóla­lásai véleményünk sze­rint teljes mértékben jogosak, hiszen egyi­kük számára sem lehet lényegtelen, hogyan ala­kul a magy ar demokrá­cia. A Tőkés Lászlóra és Duray Miklósra fel- szisszenők viszont, érde­kes módon, teljesen ter­mészetesnek veszik, sőt hivatkozásaik alapjaiul szolgálnak Soros György megnyilvánulá­sai. Soros György csele­kedeteire gyakorta nem mondható, hogy a magyar nemzet érdeke­it szolgálják. Ezt ta­pasztalhattuk legutóbb is, amikor a pénzember megvásárolta a Szabad Európa Rádió (Magyar- országra vonatkozó) ar­chív anyagát azzal, hogy azt Prágában kí­vánja elhelyezni. Ez a nagylelkűség fölér egy arculcsapással, hiszen ki merné kétségbe von­ni hogy ezeknek a do­kumentumoknak Buda­pesten van a helyük. Persze ha úgy nézzük a dolgot, hogy ebben az anyagban a most hata­lomra törő politikai pártok jeles képviselői­ről nem éppen szívderí­tő dolgok Ls megtalálha­tók, Soros politikája érthető, hisz akkor jó, ha távol van Budapest­től az az archMim. Csu­pán bízhatunk benne, hogy a magyar értelmi­ségnek az a része, ame­lyik távol áll a gyűlölet­keltéstől és az olyanfaj­ta politikai bújócská­tól, mint amilyet Soro­sék játszanak, nem nyugszik majd bele ebbe a pénzemberi dön­tésbe, s csak-csak kivív­ja a nemzet erejére tá­maszkodva, hogy a Sza­bad Európa Rádió ar­chívuma igenis Buda­pestre kerüljön. Ha ezt nem sikerül elérni, ak­kor elmondhatjuk: So­ros György dollárjai be­vetésével olyan mérték­ben avatkozott bele Ma­gyarország ügyeibe, ami már tűrhetetlen. (Vödrös) Konferencia a környezetért R. Z. Húszesztendds a sorozat Kötetek a nemzetiségeink néprajzáról fi Április 30-a a méhek napja B. M. Hölgypolitikusok fóruma

Next

/
Oldalképek
Tartalom