Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-20 / 91. szám
<Rf MEGYEI TjfUT A P HlKLAr XXXVIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ara Telemagazinnal 19,50 forint l ...... 199 4. ÁPRILIS 20., SZERDA Több víz a Mosoni-Dunába Juraj Hrasko szlovák környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy Szlovákia májusban kész megkétszerezni a Mosoni-Dunába eddig juttatott víz mennyiségét. Hrasko azt követően nyilatkozott, hogy a Gyur- kó Jánossal folytatott múlt heti tárgyalásain elhangzott ajánlatáról a szlovák sajtó csak magyarországi forrásból szerzett tudomást. A szlovák miniszter elmondta: „Ha nem lépnek közbe váratlan körülmények, akkor május első felében befejeződik a Mosoni-Duna- ágon épülő kisteljesítményű erőmű építése, az eddig vízmennyiséget megkétszerezve, másodpercenként 40 köbméter vizet juttatnak a Mosoni-Dunába. Boross Péter Hannoverben Tegnap délután rövid, a tervek» szerint ma délben befejeződő látogatásra Hannoverbe érkezett Boross Péter miniszterelnök, aki Helmut Kohl kancellárral együtt megnyitja a világ legnagyobb ipari bemutatóját, „a technika olimpiáját”. Két napra rá — április 21-én — Helmut Kohl lesz Budapest vendége. Boross Péter utoljára március elsején járt hivatalos bemutatkozó látogatáson Bonnban. (Folytatás a 3. oldalon) Megszületett a megállapodás Támogatás a megyei könyvtárnak Inezédv János és Németh Gábor írták alá a megállapodást Talum Attila felvétele Hosszú vita végére került pont tegnap a megyeházán annak a megállapodásnak az aláírásával, amely szerint a Szentendrén található megyei könyvtár működéséhez ebben az évben 13 millió forinttal járni hozzá a közgyűlés. Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésének elnöke és Németh Gábor, Szentesidre polgármestere, akik kézjegyükkel látták el a dokumentumot, hangsúlyozták: a két önkormányzat álláspontja a könyvtárral kapcsolatban igen messze állt egymástól, most pedig mindkét fél elégedett, hogy sikerült megállapodást kötni. Szentendrét még 1974-ben utasította az akkori megyei tanács, hogy a városi és a járási könyvtárt olvassza be a településre költöző megyei könyvtárba. A várost arra is kötelezték, hogy a könyvállományát átadja. Szentendrének azóta nincs önálló könyvtára. Ennek a helyzetnek az örököse a megyei és a települési önkormányzat, amelyeknek képviselői két éve vitatkoznak azon, hogy az intézmény fenntartásához milyen mértékben járuljon hozzá a város. Természetesen a megyei önkormányzat a megállapodásban szereplő összegnél jóval több pénzt szereti volna kapni, Szentendre pedig kevesebbet akart adni. De nem csak a pénzen volt a vita; a tárgyaló felek teljesen eltérő szempontok szerint közelítettek a megoldásához. Szentendre azt szerette volna, ha a két önkormányzat intézményfenntartó társulást hoz létre, közös, városi és megyei könyvtárral. Ezt a megoldást a megyei önkormányzat elvetette, de a hosz- szas tárgyalások, viták után végül mégiscsak sikerült megnyugtató megegyezést kötni. Inczédy János szerint a megállapodás létrejötte bizonyítja: ha két önkormányzat között hosszas vita van, az még nem azt jelenti, hogy nem lehet megegyezésre jutni. A megállapodás ugyan csak egy évre szól, de a közgyűlés elnöke ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: sokan dolgoznak az önkormányzat törvénycsomag módosításán, lehet, hogy a következő ciklusban az ehhez hasonló problémákat a törvények meg fogják oldani. Halász Csilla Pusztazámor jelentkezett Környezetkímélő szemétlerakó Az utóbbi időben egyre többször lehet olvasni, hallani arról, sok gond van a fővárosi szemételhelyezés körül: a meglévő telepek már beteltek, vagy közel járnak ehhez. Szakemberek véleménye szerint mihamarabb dönteni kellene egy új lerakó létesítéséről, így vetődött fel Pusztazámor neve, mint egy lehetséges jó megoldásé. Pátro- vics Benedekkel, a község polgármesterével, és Bánó Lászlóval, az Utilis Kft. ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés során a legfontosabb kérdésekre kerestünk választ: mit kínálnak, és milyen lenne az itt létesítendő szemét- lerakó? — Nézzük sorban a tényeket — mondotta a polgármester. — E célra 100 hektárnyi terület áll rendelkezésre, minden illetékes szerv előzetes elvi felhasználási engedélyével; népszavazás járult hozzá a létesítéshez; mindössze 25 kilométerre vagyunk a fővárostól, s a kijelölt hely az M7-es autópályán úgy közelíthető meg, hogy egyetlen községet sem érint. Mindezeken túl, az előzetes mérések alapján a term let alkalmas a szemételhelyezésre, és elegendő távolságra van a környező községektől. Úgy vélem, ennél jobb paraméterekkel rendelkező megoldás nemigen lehet. — A község maga azonban nem valósíthatja meg az elképzeléseket. Kik a partnereik? Feltehetően az Utilis Kft. ügyvezetője sem véletlenül vesz részt e beszélgetésen... (Folytatás a 4. oldalon) Megalakult a monori telefontársaság A dabasi művelődési házban ünnepélyes keretek között aláírták tegnap a monori 29-es primer körzet telefonfejlesztésére alakult Monor Telefon Részvénytársaság alapító okiratát. Ezek után már nincs akadálya annak, hogy a szaktárca minisztere és az új részvénytársaság vezetője ellássa kézjegyével a koncessziós szerződést, s ténylegesen megkezdődhessék a Dabas, Mionor és Nagykáta környéki, negyvenkét települést érintő korszerű telefonhálózat kiépítése. Az alapító dokumentumot a három USA-beli cég által alkotott Monor Communication Group elnevezésű konzorcium, a DET-COM, a Tápiótel Rt. vezetői és az önkormányzati részvénytársaságokban tulajdonos községek polgármesterei írták alá. A koncessziós társaság azt ígéri, hogy 14 hónap múlva a körzetben jelentkező telefonigénylések 90 százalékát fél éven belül, 10 százalékát egy éven belül kielégíti. Megépít továbbá jövő év közepéig 550 új nyilvános telefonállomást s a koncesszió elnyerésétől számított negyedik év végétől átlagosan egy héten belül beszereli az új telefonokat. A monori körzetben a Matáv Rt.-től a helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatást legkésőbb a koncessziós szerződés aláírását — ez várhatóan május 2-án történik meg — követően egy hónap múlva veszi át. A Matáv-dolgozókat ettől kezdve 60 hónapon át változatlan feltételekkel foglalkoztatja. (Folytatás a 4. oldalon) Az első kör Szolzsenyicin regényének a címe ez a három szó, s a pokol első' körét jelenti, tehát még nem a poklok poklát. Az első' kör még alig pokol, sót a Mavrino Intézetben szenvedő rabok számára, miként a szerző mondja: „majdnem mennyország”. Az elmúlt hét végén közvetítette a televízió két részben a nagy orosz író műve alapján készült kanadai— angol—francia filmet. A megrázó történet a Mavrinó- ban és Moszkva felső köreiben játszódik, Sztálinnal is találkozik a néző. Ebben az „intézetben”azokat a hosz- szabb-rövidebb időre elítélt politikai foglyokat tartják lakat alatt, akiknek a tudását fel akarják használni a szovjet állam javára. Tehát kiváló szakembereket, tudósokat. A „szovjet állam javára”sokszor valójában azt jelenti, hogy konkrét emberek kárára, pusztulására. Nyilvánvaló hát, hogy e kedvezményezett rabok sokszor konfliktushelyzetbe kerülnek, hiszen lelkiismeretükkel nem tudják összeegyeztetni az embertelenséget. Az egyik tudós rab például megtagadja, hogy egy telefonlehallgatási ügyben segítsen a szovjet titkosszolgálatnak. Ezért — s ezt jól tudja — visszaküldik a Gulagra, ami egyenlő a halállal. A film azzal fejeződik be, hogy egy zárt teherautóban elszállítják a Mavrino Intézetből azokat, akik a pokol első köréből, büntetésből mélyebbre szállnak. Az autó Moszkva utcáin halad, s az oldalára az van írva, hogy MJASZO. Vagyis HÚS. A moszkvaiak nézik az autót, s rajta a csak álomban létező húst jelentő szót. A rabomobilban utazó egyik „hús”elvitele előtt, amikor az együttműködésre kész társától búcsúzott, annak sajnálkozó szavaira ezt válaszolta: „Inkább kenyéren és vízen élek, mint hazugságban!” Igen, akitói már mindent elvettek, afölött már a legkegyetlenebb elnyomószervnek sincs hatalma: az az ember már szabad! A szabad ember pedig fölötte áll minden piszkos emberi dolognak. A magyarországi gulagon, a recski táborban történt. Két internált azt a feladatot kapta, hogy ürítse ki az ávósok latrináját. Megalázó munkájuk közben az egyik felsóhajtott: „Hát nem rettenetes ez!” Mire társa ezt mondta: „lehetne ez sokkal rosz- szabb is. Az volna igazán rettenetes, ha mi állnánk géppisztollyal az őrtoronyban.” íme, a szocializmust építő kommunisták hazánkba is elhozták a pokol köreit. 1990 óta azonban nincs lehetőség arra, hogy „Hús”-osautók szállítsanak a magyarországi gulágra politikai elítélteket vagy gyanúsítottakat. Vigyázzunk, hogy vissza ne essünk a szocializmus eme „köreibe”! Török Bálint Pódiumbeszélgetés Pártok és a privatizáció A Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviselete a Tulajdon Alapítvány Privatizációs Kutató Intézetével közösen „A privatizációs stratégia jövőbeni lehetőségei — a pártok és a privatizáció” címmel pódiumbeszélgetést rendezett tegnap a Gellért Szállóban. A fórumon hat parlamenti párt szakértője ismertette pártjának civilizációval kapcsolatos nézeteit. A vitavezető Kopátsy Sándor, a Tulajdon Alapítvány kuratóriumának elnöke azt kérte a pártok szakértőitől, hogy csak a jövőbeni elképzelésekről szóljanak, a már lezajlott privatizációkat ne tekintsék át. A hat szakértő ennek megfelelően ismertette álláspontját a vita során. Pongrácz Tibor címzetes államtitkár, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnöke az MDF nevében szólt. Elmondta: az MDF az elmúlt négy év során gyakorlatilag megvalósította a maga elé- tűzött célokat. így a gazdaság legalább 50 százaléka napjainkban már magántulajdonban van, amit az is jelez, hogy a KSH legutóbbi adatai szerint a GDP legalább 60 százalékát már a magángazdaság állítja elő. Napjainkban már 1,5-2 millió új tőketulajdonos van az országban. Több mint 900 ezer ember él hazánkban vállalkozásból. Mintegy 700 ezer az egyéni vállako- zók száma, 200 ezren pedig valamilyen gazdasági társaságban érdekeltek. Az állami vagyonnak eddig 30-32 százalékát már eladták, az állami cégeknek 15-20 százaléka pedig felszámolásra került. (Folytatás a 3. oldalon)
