Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-19 / 90. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. ÁPRILIS 19., KEDD 7 Termelők és a kisszövetkezet A háztáji nem érdekelt a fajtaváltásban Az elmúlt év őszén kezdődött a nagykőrösi kórház bővítése. A jövő év végére tervezett átadás után a megye legkorszerűbben felszerelt egészségügyi intézménye lesz. A másfél milliárd forintba kerülő beruházásból 320 milliót a helyi önkormányzat ad, másik fele állami támogatásból, hitelből és alapítványi pénzekből jön össze. Elkészültével megoldódik a város lakóinak a kórházi ellátása, ugyanakkor csökken a ceglédi kórház túlterheltsége. Kivitelezését a Középületépítő Rt. végzi Vimola Károly felvétele Légvárra kötött szerződések? Bizonytalan a telefonhálózat-fejlesztés Érden § A nagykőrösi és környékbeli zöld- ség-gyümülcsfelvá- sárlás konzervgyár és az ÁFÉSZ által fémjelzett monopóliumának megy- gyengülését sokan a helyi kistermelői szövetkezet létrejöttétől számítják. Nem ok nélkül. A mindössze 4 éves múltra visszatekintő gazdasági szerveződés már az első nyáron meglepetést okozott. Szembetűnően magasabb árakat ajánlott a terményekért, mint a környék domináns felvásárlói. Kis cég létére sikeresen befolyásolta az értékesítés alakulását, hiszen amazok kénytelenek voltak követni az árakat. Fontos tényezőjévé vált a helyi terménykereskedelemnek, pedig lényegében csak annyi volt a szerepe, hogy újabb piaci csatornákat tárt fel a háztáji gazdaságok előtt. Hol a meggy ára? Természetesen önmagában a kisszövetkezet nem tudta teljesen levezetni mindazokat a túltermelésből eredő feszültségeket, amelyek a régió kertészeti termesztésére régóta jellemzőek. A legnagyobb gond ugyanis az, hogy maga az új felvásárló sem tudott igazán megerősödni kereskedelmi tevékenységében. Ezt egyértelműen bizonyítja, hogy máig nem alakultak ki állandó és biztonságosnak mondható kapcsolatai. Ezen tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni, hiszen tudvalevő, hogy a kereskedelem mai szereplőinek jelentős része ismeretlen. Hiányoznak a gazdasági preferenciák, nemegyszer pedig fizetésképtelenség miatt mennek fuccsba ígéretesnek látszó, hosszú távra remélt együttműködések. A körösi kisszövetkezetnek is akadt olyan keresSzerkesztőségünk figyelemmel kíséri annak a pernek a kimenetelét, amely az Óbuda Tsz és az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) között folyik. Mint ismeretes, a té- esz keresetlevélben támadta meg az OKKH-t, mert az helybenhagyta a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalnak azt a határozatát, amelyben új, a kárpótlandók igényeit jobban figyelembe vevő földalap kijelölésére kötelezte. Számos kárpót- landó határozott meggyőződése szerint a téesz a pert csupán az időhúzás érdekében indította. Biztos ugyanis abban, hogy minden szinten elveszti, ám amikorra ez megtörténik, addigra a zsebben lévő kárpótlási jegyek más településeken felkedelmi partnere, amely még a tavalyi meggy árát sem tudta kifizetni. Gyanítják, hogy a közel félmillió forintot soha nem is látják... Uborka Ukrajnába Érthető, ha a gazdaságban rejlő efféle veszélyek miatt bizalmatlanok egymással szemben a cégek. Az állami szerveknél, a szaktárcánál is tisztában vannak azzal, hogy a gazdaság kalózai sokasodnak. Intenek is, jól nézzék meg a termelők, kikkel kötnek szerződéseket. Csak hát a gyakorlatban nem olyan könnyű megtalálni a piac biztonsági garanciáit, nem beszélve arról, hogy akik eladni akarnak, azok számára minden kínálkozó alkalom fontos, nekik olykor egy- egy kockázatos üzlet is többet ér, mint a semmi. Az idei nyárra 2 kereskedelmi céggel folytat tárgyalásokat a kisszövetkezet. Az egyikkel nem régen meg is kötötték a keretszerződést. Lényegében minden tömeget adó termény értékesítésével számolnak, amit a körösi és környékbeli háztájik adnak. Egyelőre az árak megjelölése nélkül, bár az már a virágzáskor is megjósolható, hogy például a sárgabaracknak magasra szökik a felvásárlási ára, mivel kevés terem belőle. Sok gyümölcsöt ígérnek ellenben a cseresznyefák. Ez a termény egyébként évek óta jó áron értékesíthető a kisszövetkezet csatornáin. A megfigyelések szerint bővülnek az uborkáskertek, nagyobb lesz a paradicsompaprika termőfelülete is. Ez vélhetően alacsonyabb felvásárlási átlagárat eredményez majd a tavalyihoz képest. Úgy tűnik, az uborka eladhatóságával mégsem lesz használódnak, s így a téesz — immár a törvény adta lehetőségeivel élve — birtokba veszi a területet. Úgy tűnik azonban, hogy mégiscsak tévednek a kárpótlásra várók. Lehetséges, hogy egy sokkal egyszerűbb módszerrel fogják megfosztani őket az értékes földterületre való árverezés lehetőségétől. Nem kizárt ugyanis, hogy a III. kerületi önkormányzat belterületbe vonja és lakóövezetté nyilvánítja az értékes területet. A testület gazdasági bizottságának elnöke már el is készítette az erre vonatkozó előterjesztést. Eszerint a téesz és a Lamport Fővállalkozás Kft. elkezdett egy olyan elképzelést kidolgozni, amelynek eredményeképpen a Harsánylejtőn gond, a Nyíregyháza és Kisvárda környéki savanyítóüzemek nagy mennyiségű termény felvásárlását jelezték. Ez az információ más tartósítóüzemek számára is érdekes lehet, hiszen a hírek szerint a szabolcsiak nem tudják eléggé kiszolgálni savanyú uborkából az ukrajnai piacokat. Az egyik holland gyümölcstermesztési rendszer szakemberei nemrégen ajánlatot tettek a kistermelői szövetkezetnek hosz- szabb távú, biztonságosnak látszó együttműködésre. Ha ezt elfogadják a nagykőrösi termelők, akkor a környék meggy-, de mindenekelőtt almatermesztésének jelentős átalakulására lehet számítani. A hazai almafajták egy része, különösen a jonatán, úgy tűnik, háttérbe szorul a nyugat-európai, de lassanként a hazai termesztésben is, költségessége miatt. A holland termesztési rendszer viszont a keresett zöld almafajták termesztésére kínál ingyenesen technológiát és piacot. A húsiparnál nem váltottak A kisszövetkezet másik jelentős vállalkozása, az élő sertések felvásárlása, forgalmazása idén csalódást okozott a gazdáknak. Főként azoknak, akik komoly befektetés árán megoldották a fajtaváltást, s áttértek a magyar nagy fehér vagy a piretrain fajták hizlalására. Ők abban bíztak, hogy a január 1-től ígért vágóhídi objektív minősítési rendszer bevezetése által lehetővé válik a heterogén háztáji állományok szelektív értékelése is, ennélfogva a feldolgozóipar számára értékesebb (vagyis a kárpótlandók által kért területen) egy kis lakótelepet alakítanának ki. A téesz adná a területet, a Lámpáit volna a kivitelező, majd az így létrejött új értéken közösen osztoznának. Az önkormányzat a támogatás fejében az új érték négy százalékát kapná. Tulajdonossá válna a Budapest Bank is, amely érvényesítené a jelzálogjogát. (A téesz annak idején éppen erre a jelzálogjogra hivatkozva nem vonta be a területet a kárpótlási földalapba. Igaz, .az okmányok bizonysága szerint csak azután terhelték meg a jelzáloggal, miután az érdekegyeztető fórum kárpótlandókat képviselő tagjai a kárpótlási földalapba való bevonását kérték...) fajták méltányos finanszírozása. Bár rendelet intézkedik az átvételi rendszer korszerűsítéséről, pénzügyi okokra hivatkozva egyes üzemek máig sem teremtették meg annak műszaki feltételeit. Furcsa, hogy a húsipar többmilliárdos támogatásából nem futja a 3 milliót érő műszerekre. Ám lehet, hogy egészen más megfontolás rejlik a háttérben. Nevezetesen az, amit a gazdák a zsebükön éreznek. A ki- sebb-nagyobb tételekből álló háztáji sertésszállítmányokat — egységes átvételi rend kötelezettsége híján — továbbra is 10-15 forinttal alacsonyabb áron veszik át, függetlenül azok összetételétől. A minősítés persze utólag megtörténik, s ebből máris sejthető, hogy a vágóhidaknál bennfentes magánszemélyek, vagy éppen a cégek mellett alakult gazdasági társaságok számára meglehetősen kifizetődő üzlet a háztáji sertések közvetlen felvásárlása, szortírozva, vagy anélkül történő értékesítése. Azok a termelők a szerencsések, akik rendelkeznek akkora állománnyal, hogy a vágóhidakkal közvetlenül bonyolíthatják az értékesítést. Az évente egy-két tucat jószágot szállító háztájiakkal azonban szóba sem állnak az üzemek, az ő számukra csak a közös értékesítés jöhet szóba az említett hátrányokkal. A sokat emlegetett fajtaváltásban tehát toyábbra sem lettek érdekeltek a háztájik. Nem is lesznek mindaddig, amíg az egységes és objektív minősítési rendszer érvényt nem kap a húsiparban. Úgy, ahogy azt tavaly beharangozták... Miklay Jenő Az indítványt a III. kerületi polgármester már kétszer napirendre is tűzte, ám azt az előterjesztő az egyik — a kárpótlásban egyébként érdekelt — képviselő- testületi tag kérésére visszavonta. A Damoklész kardja azonban továbbra is ott lóg a több száz kárpótlásra váró feje fölött. Az előterjesztés ugyanis bármikor ismét napirendre tűzhető, s ha azt az indítványozó nem vonja visz- sza, akkor a testület bizonyára megszavazza, a kárpótlásra várók pedig a most már két éve tartó küzdelmük ellenére sem juthatnak hozzá az értékes területhez. Legfeljebb egy tapasztalattal lehetnek gazdagabbak: azért mégis a téesz az úr... Hardi Péter Lapunk is megírta, hogy a Matáv új vezérigazgatója egy báli rendezvényen Érden kijelentette: az első ütem megkésett telefonbekötéseit május 15-ig elvégzik. De a másodjára feliratkozott, mintegy ezerháromszáz igénylő önkormányzattal kötött szerződése bizonytalan. A pénzt beszedték, azonban az, hogy lesz-e bővítés, még nem dőlt el. Az érdi városháza részéről Voda Ferenc, a Matávtól pedig Petrovich Attiláné mondta el véleményét az ügyről. Az ő nyilatkozataikból állt össze a megoldásra váró helyzet története. Az első nagy fejlesztésben még három évvel ezelőtt állapodott meg a két fél. Az elmúlt év végére ígért 5759 telefon több mint a fele azonban csak az idén szólalt meg. A mulasztásért egyértelműen a fővállalkozó, a Fázis Rt. okolható. A 30-40 alvállalkozóval dolgoztató cég talán nem mérte fel igazán a terepet, a terület nagyságát, így nem tudta ellenőrizni a munkát. A kitépett vezetékek, a kibontott és sokáig nyitva hagyott bejárók, a megsüppedt gödrök miatt számos lakossági panasz érkezett a városházára. A közterület még mindig nincs helyreállítva. A későbbi pályázatokon nem sok eséllyel indulhat ez a cég — tudtuk meg a Matávtól. Panaszok és lakógyűlések után a „fázisvihar” lassan elvonulni látszik a város felől, azonban itt a következő: az utólagosan befizető polgárok szerződése gyenge lábakon áll, a Matávnak és az önkormányzatnak eddig még nem sikerült megállapodnia a fejlesztésről. Levelek és szerződéstervezetek váltották egymást. Az önkormányzat egy ’92. májusi keltezésű Matáv tájékoztató levél alapján kezdte meg a pénz szedését, a szerződések megkötését az igénylőkkel. Ebben konkrétan az állt, hogy a befizetők két év múlva kaphatnak telefont és ’92 tavaszától egy évig terjedően lehetséges a jelentkezők felvétele. A Matáv szerint a városházának ezt nem lett volna szabad megtennie, mivel a tervezett bővítéshez szerződés- módosítás is szükséges. Petrovich Attiláné ezt már 1992 nyarán elküldte Érdnek, ahonnan azonban a következő évig nem érkezett válasz. Több forduló után csak idén februárban adták be az utolsó módosított kérelmet. A Matáv hibának tartja a késlekedést, hiszen ha a megállapodás ’93 elejéig létrejött volna, úgy az évben végrehajtják a tervezett központbővítést. Jelenleg azonban épp emiatt nem írják a szerződést alá. Erre az évre ugyanis ilyesmi nem volt tervezve. Voda Ferenc szerint azonban a megérkezett szerződésmódosítás első pontját kifogásoló választ azonnal közölték a Ma- távval, amire reagálás nem érkezett. Ezért nem helytálló, hogy nem tettek semmit a szerződésmódosításért. Jelenleg a Matáv-vezér- kar tárgyalja annak lehetőségét, hogy bővíthető-e soron kívül az érdi központ. Erről a városházát mindeddig nem értesítették. A hivatal ezért nem tudja, mit mondjon az embereknek. Petrovich Attiláné szerint a soron Kívüli központbővítéshez az igénylők által befizetett pénz elegendő. Bíznak benne, hogy az év végére szóló bekötések jelentős részét teljesíteni tudják. Nánási Tamás Az előterjesztést egyelőre visszavonták... Mégis a téesz lesz az úr?
