Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-19 / 90. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1994. ÁPRILIS 19.. KEDD Pest megyei megnyitó Érden A Szinyei Merse Pál Társaság tárlata Anyanyelvűnk méltóságáért Grétsy László előadás közben, balján Lázár Tiborral, a TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület Pest megyei igazgatójával (Folytatás az 1. oldalról) De vajon megvan-e mindenütt az országban, úgy mint itt, Sárospatakon, a hagyomány és az akarat ennek érdekében — kérdezte. Felhívta a figyelmet: ha az idősebb generáció fiatal korában elmulasztotta a magyar nyelv elsajátítását, később találjon magának időt, vegyen fáradságot a hiányok pótlására. Jellegtelen, arc nélküli, torz gondolatú és nyelvű nemzetre nincs szüksége Európának. Az Európai Uniónak a szivárvány minden színére szüksége van a kontinensen, és ezeket a színeket hordozza a szép magyar nyelv — mondta a miniszter. Deme László nyelvész, nyugalmazott egyetemi tanár Közérintkezésünk kulturáltságáért címmel tartott előadásában utalt arra: ő is pataki diákként tanulta meg szeretni és szolgálni a nyelvet, amely emberségre és valódi szolgálatra nevel. A mostani nemzedéknek már sajnos nincs ideje arra, hogy minél korábban a gyerek a szülőtől, a családtól, az idősebbektől sajátítsa el a magyar nyelvet. Így a gyerekek egymástól tanulnak kommunikálni, és bizony a rádió és a televízió sem szolgálja a nyelvhasználat építését. * Színvonalas, gondolatokban gazdag műsort nézhettek, illetve hallgathattak meg tegnap mindazok, akik ott voltak a TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület és Érd Önkormányzata által szervezett magyar nyelv hete Pest megyei megnyitóünnepségén, Erden. A Himnuszt követően Lázár Tibor, a TIT Teleki László Ismeretterjesző Egyesületének Pest megyei igazgatója köszöntötte a közönséget a haza- és nyelv- szeretetről szóló beszédében. Harmat Béla polgár- mester üdvözlő szavai után Reményik Sándor Az Ige című verse hangzott el, Dankóné Simon Judit előadásában. A köszöntők és a szavalat után Grétsy László kandidátus, főiskolai tanár tartott előadást. A magyar nyelv hete idei témájául a rendezők ä nyelvi közérintkezés méltóságának megőrzését és annak lehetőségét választották. Grétsy László először a magyar nyelv rétegeiről beszélt. Elmondta: a társalgási nyelv és a közéleti érintkezést szolgáló nyelv élesen elkülönül egymástól. — A közélet és a közéleti nyelv használata a lakásajtónkon túl kezdődik — mondta —, és innentől kezdve már nem ugyanazokat a kifejezéseket kell használnunk, amelyek egyébként a családi vagy baráti környezetben természetesnek tűnnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közérintkezést szolgáló hivatalos nyelvet gyakran helytelenül használják, s óva intett mindenkit attól, hogy a hivatalosság helyett a hivatalosködás hibájába essen. Utalt a közéleti nyelv romlásának más jeleire is. Ilyen például az idegen szavakkal való dobálózás, ami nem jelentene olyan nagy bajt, ha számtalanszor nem hibásan, illetve helytelen szövegkörnyezetben használnák. Elmondta, hogy egyre gyakoribbak az akusztikai sajátosságot hordozó hibák, mint például a hadarás vagy a szavak végeinek el- harapása. Nem kisebb hiba a felesleges szóvirágok használata, a túlzott dagályosság sem. Idézett párt- politikusok és magas rangú tisztviselők már elhangzott beszédeiből, s elemezte az érdi közönségnek azokat a hibás kifejezéseket, amelyek fel sem tűnnének, ha nem nyilvánosság előtt hangzanának el. — Világszerte egyre bizalmasabb a mindennapi beszéd — mondta —, azonban tartózkodjunk a trágár kifejezésektől. Sajnos a fiatalabb korosztályra jellemző az a nyers fogalmazás, ami már itt-ott a közérintkezés nyelvében is felüti a fejét.- Épp időszerű tehát, hogy a magyar nyelv témájául a mindennapi nyelv méltóságának megőrzését választották. Nyelvünk kulturáltsága nem veszett el, vannak azonban jelek, amelyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk anyanyelvűnk használatára, ha meg akarjuk tartani annak méltóságát. Varga Csilla Az érdi Bolyai Általános Iskola tanulói zenés műsoruk előadásával tették ünnepélyessé, hangulatosabbá a megnyitót, mintegy jelezve, hogy a zene is anyanyelvűnk része Vimola Károly felvételei Nemzeti és európai kulturális élményünkért Századunk magyar művészeti egyesületeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el a Szinyei Merse Pál Társaság. Az 1992-ben újjáalakult csoport művészeinek legújabb tárlata a Vigadó Galériában látható. A kiállítás megnyitóján Mezei Ottó művészettörténész a társaság múltjáról, jelenéről, eszmeiségéről beszélt. „A Szinyei Merse Pál Társaságot neves festők, grafikusok, szobrászok, művészettörténészek és műgyűjtők hozták létre 1920-ban — tekintett visz- sza a művészettörténész —, a magyar képzőművészeti kultúra ápolásának és felvirágoztatásának a szándékával. A társaság célja elsősorban Szinyei Merse Pál emlékezetének hű megőrzése és átadása jövendő koroknak, azok épülésére, gazdagítására és büszkeségére; másodsorban a magyar képzőművészet új tehetségeinek a pártolása.” A társaság alapító tagjai közt olyan nagy hírű művészek voltak, mint a szentendrei iskola nagysága, Csók István, Fényes Adolf, Rippl- Rónai József, valamint műgyűjtők, kritikusok, mint például Déry Frigyes, Lyka Károly. A következő évben csatlakozott a csoporthoz a Zebegényben alkotó Szó'nyi István, Kemstock Károly, Bemáth Aurél és még sok más neves alkotó. A Szinyei Merse Pál Társaság már első öt évében hihetetlen gyors eredményeket ért el a művészeti élet számos területén. A tehetségek segélyezése, kiemelkedő teljesítmények díjazása, a Szépművészeti Múzeum Csíkszentmihályi Róbert: Helyes irány (bronz, 1991.) gyűjteményeinek gyarapítása, hazai és külföldi kiállítások megszervezése (például 1925-ben Londonban és Bradfordban és 1926-ban Brüsszelben); művészeti kiadványok szorgalmazása (1925-ben hívták életre nívós szakmai folyóiratukat, a Magyar Művészetet) tartozott az elért eredmények közé. Művészetpártolásuk legközvetlenebb módja a díjazások és a segélyezések ösz- szefüggő rendszere volt. Sok jelentős fiatal, vagy idősebb alkotó részesült valamilyen elismerésben. Főbb díjak voltak a: Szinyei-juta- lom, a Szinyei Merse Pál Társaság tájképfestészeti díja, a Zichy Mihály grafikai díj, a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíj. Sajnálatos módon azonban ez a művészeti csoport 1951-ben feloszlott, í992-ben az elődök eszmeiségét követve újjáalakult, olyan művészekkel, mint Gross Arnold, a szentendrei Kocsis Imre, Káka Ferenc, Szalatnyay József, Csíkszentmihályi Róbert, Ilyés István, Szemadám György és még hosszan sorolhatnánk a neveket. Az új társaság politika- mentes, nemzedékekre és csoportosulásokra való tekintet nélkül kívánja szolgálni a magyar művészet ügyét. Programjának legfőbb szempontja a minó'ség, a stílusirányzatoktól független irányzatok kialakítása, támogatása mindazon műveknek, melyek egy közösen megélt nemzeti és európai kulturális élményt közvetítenek számunkra. Orosz János festőművész, a Szinyei Merse Pál Társaság elnöke arról beszélt, hogy hosszas küzdelem után sikerült létrehozni ezt a sokrétű, stilárisan is sokféle kiállítást. Ezután Káka Ferenc a társaság ügyvezető elnöke átadta az 1994-es díjakat: Szinyei Merse Pál Társaság-ösztöndíjat kapott Vetlényi Zsolt grafikus, és életműdíjat Új- házy Péter festőművésznek ítéltek oda. A rendezvény záróprogramjaként a Muzsikás Együttes — nem véletlenül — erdélyi csángó népdalokat játszott. Juhász Klára Májusra készülnek Monoron Magyar—holland—székely turné a megyében Színészképző Békéscsabán Felvételt hirdetett a három éve működő békéscsabai Regionális Színházművészetért Alapítvány négyéves, felsőfokú színészképző tagozatára. Az alapítványi színiiskola diákjai a harmadik év végén drámapedagógus oklevelet, a negyedik' év befejeztével pedig színészvégzettséget szereznek. A színészképzőbe pályázók — rövid életrajzzal és felbélyegzett válaszborítékkal — levélben jelentkezhetnek az alapítvány címén, 5601 Békéscsaba, Pf. 204. A felvételi anyagáról és a vizsga idejéről a jelentkezők postafordultával kapnak értesítést. Gergely László, az alapítvány kuratóriumának a titkára, a Békés Megyei Jókai Színház ügyvezető igazgatója elmondta: a békéscsabai színészképző egy-egy évfolyam 8—16 színészjelölt tanul, s a képzésben részt vesz a Jókai Színház is. Az Alla Breve ifjúsági kórus, a Venyige népzene és néptáncegyüttes és a Dob- ro Dosli néptáncegyüttes (Hollandia, Zutphen) közös magyarországi turnéja 1994. április 30.—május 7-ig tart. Fellépnek: Mono- rierdőn, Péterin, Szentendrén, Üllőn, Ócsán, Százhalombattán, Kecskeméten, Monoron. E turné előzményeként a Monori Művelődési Központ 1993 októberében művészeti csoportjainak programjaival — amelyben színdarab, egyéni műsorszámok, képzőművészeti kiállítás és rockkoncert is szerepelt — nemrég felejthetetlenül sikeres székelyföldi turnén vett részt. A monori csoport vendégszereplését a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház menedzselte. Ezt viszonozzák most két csoportjuk magyarországi kőrútjának megszervezésével, amit kiegészítenek a holland együttes műsorával. A program sikeres lebonyolítása két nemes célnak is megfelel: a székelyudvarhelyi, a zutpheni és a monori emberek találkozása, egymás megismerése, az együtt eltöltött napok élményei, a közös Európai Ház, az együvé tartozás gondolatát valósítják meg, másrészt érdekes és színvonalas programot biztosítanak szűkebb hazánk közönsége részére is. A turné sikeres lebonyolítása új perspektívát nyitna a művelődési központ és Monor város kulturális életében egyaránt. A város lakosságának aktív közreműködését kérik, hogy aki teheti, fogadja otthonában erre a pár napra a vendég tánccsoport néhány tagját. U. G.
