Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-19 / 90. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. ÁPRILIS 19.. KEDD A természetvédelem és az idegenforgalom összefügg Zöldgyűrű a városok körül Több látogató — nagyobb pusztítás A természetvédelem klasz- szikus alapelveit azért fogalmaztuk meg, hogy a védett természeti értékeket bizonyos helyeken és időpontokban az oktatás, a nevelés, az ismeretterjesztés céljából bemutathassuk a nagyközönségnek — mondotta Szabó Sándor, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója. Beszélgetésünkből kiderült: a természetvédelem iránt elkötelezettek kettős érzelmekkel közelítik meg az idegenforgalmat, s annak velejáróit. Egyfelől céljuk a természet értékeiBudakeszi vadasparkja is sokakat vonz nek bemutatása, másfelől tudják, a legjobb szándék mellett is a közönség károkat okoz az élőhelyekben. A kirándulásnak kára is van — Vannak kiépített területeink, nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink — sorolta az igazgató. — Hazánkban összesen 628 ezer hektár védett terület, szántó, gyep, szőlő, kert, gyümölcsös, erdő, halastó, liget található. Emellett vannak szigorúan védett övezetek, „szentélyek”, ahová csak a természetvédelmi őrök, kutatók léphetnek be. Ezek általában gazdaságilag nem hasznosítható, alacsony aranykorona értékű területek: mocsarak, turjánok, hegygerincen lévő véderdők. Vannak olyan területek is, ahol a természethez közeli hasznosítás folyik, s vannak az idegen- forgalmi infrastruktúrával jobban ellátott, a nagyközönség számára kialakított részek. Itt is találhatók védett növények, állatok, olykor odatelepítünk néhányat. Tablókon, preparátumokon igyekszünk bemutatni a tájvédelmi körzet védett értékeit. >— Megelőzhető-e az, hogy a kirándulók ne tegyenek kárt növényekben, s más értékekben? Kirándulók az ócsai tájvédelmi körzetben — Nem igazán, ezt mi úgy fogjuk fel, hogy a tömegek mozgásának mindez velejárója. Az más kérdés, hogy amikor lehet, felhívjuk a figyelmet arra, nem érdemes leszakítani a virágot, mert nem vihető el, s hamar elhervad. Ha nagyon sokan keresnek fel egy-egy helyet, azzal is számolnunk kell, hogy az ott élő madarak esetleg elköltöznek. Megemlítem még az erdőkben elszórt szemetet, a figyelmetlenségből adódó tüzeket — talán még sokan emlékeznek a tavalyi, pilisi erdőtűzre, ahol gyerekek gyújtogattak —, vagy a tapasztalatlan, felkészületlen fiatalokat, akik a talált barlangba illetéktelenül behatolnak, eltévednek, balesetet szenvednek. Ez sok veszéllyel jár, nem kevés munkát ad a Barlangi Mentőszolgálatnak. - Sorolhatóak még e károk, amelyekkel együtt kell élnünk, de nem erre helyezzük azért a hangsúlyt. — Az értékek bemutatására, a nevelésre milyen eszközeik vannak? — A már említett területeinken, amelyek felkereshetek, kilátókat építünk, tanösvényeket alakítunk ki, táblákkal hívjuk fel a figyelmet a tudni- és látnivalókra. A Szemlő-barlang- ban például külön kiállításon mutatjuk be az értékeket. Bizonyos területeken korlátozza a látogatást a természetvédelmi hatóság — például, a madárrezervátumokban, a költési-vonulási időszakban. Ilyenkor csak bizonyos útvonalakon, kisebb csoportokban, kísérőkkel látogathatók e területek. A nevelés nagyon fonolyan polgárok lesznek, akik nem tépik le a virágot, mert tudják, ez értelmetlen tett. így akaratlanul is partnereinkké válnak a természetvédelemben. Segítség a megyétől — Mennyi anyagi támogatást kapnak az idegenforgalomtól munkájukhoz? — Az idegenforgalom bevételei nem nálunk jelentkeznek — hiszen területeink elég csekély belépti díj fejében, vagy ingyen látogathatók. A szállás- és vendéglátóhelyeken már van bevétel, ebből persze, mi nem sokat látunk viszont. Azonban vannak kivételek: idén Pest megye Önkormányzatától három- százezer forintot kaptunk az idegenforgalmi alapból, . azzal a céllal, hogy Ocsán újraindítsuk a kerékpáros turizmust. A pályázati rendszerek jól működnek, élünk is a lehetőségekkel. , —Másutt igen élénk a szakmai turizmus, amikor is egy-egy faj, élőhely megismerése miatt keresnek fel kisebb csoportok más A nagykőrösi tanyavilág kellemes pihenést kínál Erdősi Agnes felvételei tos, örülünk annak, hogy az oktatási intézményekben terepfoglalkozásokkal, szakmai kísérletekkel folyik a védett értékek megismertetése. Ezek a gyerekek feltehetően országokat. Kialakult már valami hasonló hazánkban is? — Természetesen, a Madártani, az Erdészeti Egyesület is szervez ilyen látogatásokat. Tudományos felkészültségű emberek jönnek, hogy megfigyeléseket végezzenek. Széles körű tájékoztatással állunk rendelkezésükre. — Az eddigiek alapján még inkább látható, hogy Pest megye védett területei, erdei ugyancsak leterheltek, és ez a helyzet nem változtatható meg. Vagy mégis? — Az agglomerációban lévő területeken másképp kell fogadni a kirándulókat, más e részek infrastruktúra igénye is. Természetesen a már felsorolt károk is nagyobb számban jelentkeznek — hiszen például a pilisi hegyeket többen keresik fel, egy-egy eldobott papírdarab ezer kiránduló esetén több, mintha csak százan látogatják az adott helyeket. Feloldható ellentmondás Ha már a megyénél tartunk, megemlíthető még egy elég sajátos dolog: vannak, akik a szép területeken igyekeznek telket, birtokot szerezni, mivel onnan gyönyörű a kilátás. A Dunakanyar, a budai, a pilisi hegyek különösen kedveltek ilyen szempontból, de ez esztétikai romlást, a táj tönkretételét jelenti. Az önkormányzatok nem tudják útját állni e jelenségnek. Az is előfordul, hogy ipar telepszik tájvédelmi körzet mellé — ismét, megyei példával is szolgálhatok: Ocsán például kavics- bányászat folyik, éppen ilyen hely közelében. Igaz, ott az önkormányzat igyekszik mindent megtenni a természet védelme érdekében. Visszakanyarodva az alaptémánkhoz, sajátosan fonódik össze az idegenforgalom és a természetvédelem. Mi szeretnénk láttatni értékeinket, s persze, óvni, védeni. Van ebben valami látszólagos ellentmondás, ami azért feloldható. J. Szabó Irén Az iparosodás árt a magyar tájnak Az elmúlt évtizedekben a főváros körüli települések határaiban gomba módra elszaporodtak a hétvégi házas parcellák, a zárt kertek. Sokféle formát öltöttek ezek a „hétvégi falvak”. De a kiszolgált autóbuszból, összetákolt faépítményekből fokozatosan fejlődve ma már jelentős részük közművesített lakóterületté alakult. így van ez Budaörs, Törökbálint, Érd térségében is, ahol a terület várostestbe ötvözését az MO-ás körgyűrű továbbépítése is elősegíti. Az üdülőövezet fokozatosan kijjebb szorul, ez a feladat egyre inkább az „agglomeráción” kívüli településeket érinti. A feladat azonban lehetőségeket is kínál. Mindezt felismerve tartottak előzetes értekezletet hat, egymáshoz közel fekvő község küldöttei Sóskúton, a Teampannon Építési és Mérnöki Iroda kezdeményezésére. A Sóskút, Herceghalom, Pusztazámor, Etyek, Tabajd és Gyúró küldöttei által elfogadott javaslat szerint a térség hagyományos felépítését könnyen megbonthatja az azt kiszolgáló övezet terjeszkedése. A jelenlévők az úgynevezett „aktív védelem filozófiája" mellett döntöttek, amely egy átfogó szabályozást jelent a tájban lévő üdülési lehetőségek kihasználásával. Az így létrejövő külső zöldgyűrűben ezek a szempontok a természetvédelemmel egységesen jelentkeznének. Koszorú Lajos, a Teampannon vezető tervezője ad további kiegészítéseket az egységes tájhasznosítást célzó javaslathoz. — Napjainkban zajló, tájat változtató folyamatok nem kellő végiggondolása a magyar táj átalakulásában káros következményekkel járhatnak. A Budaörsi-medence iparosodása és terjeszkedése által az érintett községek előtt két út áll. Vagy a városiasodás, mint ahogy az Biatorbágy esetében látható, vagy adottságaik kihasználásával az üdülés, a falusi turizmus elősegítése, egy zöldövezet létrehozása. Utóbbi nem egy politikai színezetű elképzelés, a további fejlődés szempontjából döntő lehet. A zöldövezet létrehozására megvan a környék adottsága: erdők, tavak, kastélyok, borvidék, termálvíz, hogy csak néhányat soroljunk fel. De az ember el is bizonytalanodik ilyenkor: ellent tudnak-e állni a sovány pénztárcájú ön- kormányzatok a korlátlan földeladás csábításának? A lakosság, a sok új földtulajdonos, mennyire ismeri fel az érdekét? A gyors gazdagodás vágya nem indított-e már el visszafordíthatatlan folyamatokat? Nánási Tamás Hol parkoljanak a mozgássérültek? »'» Mint minden fejlő- dő magyar város, Pw Gödöllő is parkolá- si gondokkal küzd. Ez minden autóst, de fokozottan a mozgáskorlátozottakat érinti, akik saját gépkocsijukkal sok esetben a számukra kijelölt parkolóhelyeken sem tudnak helyhez jutni. Részben a túlzsúfoltság miatt, részben azért, mert a számukra kijelölt helyet is elfoglalják az illetéktelenek. Tóth János, a Mozgás- korlátozottak Egyesülete Országos Szövetsége gödöllői vezetője minden követ megmozgat a maga és a mozgássérült sorstársai életének könnyebbé tétele érdekében. Gondjaival felkereste Papp György gödöllői rendőrkapitányt is, aki mélységes humanizmussal állt a kérdéshez. Parancsot adott a mindenkori ügyeletesnek, hogy a megkülönböztető kártyával jelentkező, szorult helyzetbe jutott autósnak a rendőrségi parkolóban biztosítsanak helyet. Ezután Tóth János Szatmári Lászlóval, a közterület felügyelet vezetőjével lépett érintkezésbe, aki ígéretet tett, hogy a továbbiakban még szigorúbban, következetesebben végzik ellenőrzéseiket és — végső esetben — szorgalmazni fogják az illetéktelen parkolókra kiszabható bírságolást. ígéretet tett arra is, hogy munkatársai ezentúl a gödöllői városháza belső parkolójában is helyet biztosítanak a rászorulóknak. Tóth János elmondta még, hogy a 2. számú orvosi rendelő előtti parkolót zárttá tették és azt a rendelő munkatársain kívül szigorúan csak a mozgáskorlátozottak vehetik igénybe. A hatósági szervekkel egyetértésben kéri a mozgássérült társait; akik autóval közlekednek: a kék piktogramos parkolási engedélyüket helyezzék el az első szélvédő üvegre ragasztva, hogy az illetékesek annak jogosságát a rajta lévő szám alapján ellenőrizni tudják és a jogtalanul használókat ki tudják szűrni. Akinek pedig az autóját állandóan maga a mozgássérült használja, ragassza rá a karosszériára elől-hátul az egyesületben beszerezhető kék mozgássérült-piktogra- mot. Fazekas Mátyás
