Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-19 / 90. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK . 1994. ÁPRILIS 19., KEDD 5 Új díjbeszedő iroda Vácon Az áramszolgáltató naponta számláz Galga menti készülődés Megépül-e a díszkapu? Felelős tanácskozásra várják holnap Galgahévízre Aszód város és 19 község polgármesterét. Dönteniük kell arról, hogy hajlandó-e valamennyi település anyagilag támogatni a térségi expoiroda működését, amelynek fel­adat- és hatáskörét is meg kell állapítaniuk. Határozni fognak arról is, hogy áldoznak-e pénzt a Galga menti te­lepüléseket és testvérkapcsolataikat bemutató díszes kapu felállítására Bagón, ott, ahol az M3-as autópálya vagy a 30-as főút a völgybe vezeti forgalmát. 3M. Sok éven át tartó, fIE* j áldatlan állapotot /tjpC) kívánt megszüntet- ni az Elektromos Művek Rt. azzal, amikor az elmúlt évben bejelen­tette: átszervezi a pénzbe­szedés korábbi, jónak semmiképpen nem nevez­hető gyakorlatát. A dön­tés értelmében az addigi megbízott, a Díjbeszedő Rt. fokozatosan leadta a számlázás és a pénzbesze­dés kötelezettségét, hogy helyére az ELMÜ saját rendszere és emberei lép­jenek. Az utolsó lépcső márciusban befejeződött; az átállás okairól, s az ed­digi tapasztalatokról Sze­mes Béla, az ELMÜ ener­giaértékesítési főosztály- vezetője adott tájékozta­tást. — Több, alapos indok szólt az átszervezés mel­lett — hangsúlyozta a fő­osztályvezető. — Az ELMÜ korábban nem ren­delkezett megfelelő mű­szaki adatbázissal, ráadá­sul új számlázórendszert kellett volna a Díjbesze­dőnek kialakítani, ami ne­kik nem állt érdekükben. S ami talán a legfonto­sabb volt: a szolgáltató, az Elektromos Művek és Sokakat érintő döntést ho­zott a közelmúltban a me­gyei közgyűlés a Pest Me­gyei Révhajózási és Hajó­építő' Vállalat vagyonát­adásával, illetve felszámo­lásával kapcsolatban. A testület a vállalat vagyoná­ból a Vagyonátadó Bizott­ság által a megyei önkor­mányzat részére átadott va­gyonrészt felajánlotta a fel­számolást végző Budapest Holding Részvénytársaság­nak. Ezt a döntést már régóta várták azok, akik jelenleg bérlőként üzemeltetik a révátkelőket, de a jövőben tulajdonosként szeretnék ellátni ezt a szolgáltatást. A megyei önkormányzat il­letékesei 1992 elején sze­reztek tudomást arról, hogy a révhajózási vállalat katasztrofális helyzetben van. A 23 megyei révátke­lő többségét az igazgató bérbe adta, de néhányat a gazdasági veszteségek mi­att nem is üzemeltetett, mi­közben nagy összegű hite­lekkel terhelte meg a válla­lat vagyonát. A cég első számú vezetőjének fejlesz­tési elképzeléseivel és- pro­fitváltási törekvéseivel a megyei önkormányzat nem értett egyet, így az igazgatót azonnal felfüg­gesztették állásából és he­lyére. vállalati biztost ne­veztek ki a gazdasági ka­tasztrófa elkerülése érdeké­ben. Az eladósodott cég kö­zel 14 millió forint gyors­éi fogyasztó nem állt köz­vetlen kapcsolatban egy­mással. Az új díjbeszedő rend­szer életbelépése kis átté­tellel ugyan, de összefüg­gött a cég esedékes priva­tizációjával is. Nyilvánva­ló ugyanis, hogy egy olyan gazdasági egysé­get, amely a saját pénztár­cáját idegen kezekbe ad­ja, sokkal kevésbé akar bárki is megvenni, mint azt, ahol a pénzügyi hely­zet egyértelmű és folyá- matosan nyomon követhe­tő. — A Díjbeszedőnek nem volt közvetlen érde­keltsége, mi viszont nem tudtuk mérni az általuk forgalmazott villamos- energia-mennyiséget. Ezért döntöttünk a német EAS rendszer megvétele mellett, amely a számláló- rendszert a mieinkhez ha­sonló adottságokkal ren­delkező, volt NDK-beli tartományokban már si­kerrel kipróbáltak. A sok hasonlóság mel­lett persze azért vannak különbözőségek is, ame­lyekből természetesen adódnak az ilyenkor elke­rülhetetlen döccenők. — Az említett progra­segélyt kapott a megyei ön- kormányzattól a hitelek egy részének visszafizeté­sére. Még ennek ellenére is öncsődöt kellett jelente­ni a felszámolás megakadá­lyozása érdekében. Ekkor a kinevezett vállalati biz­tos még egy részvénytársa­ság létrehozását fontolgat­ta. A felszámolást azon­ban nem lehetett elkerülni, a Fővárosi Bíróság 1993. június 1-jén döntött a fel- számolási eljárás megindí­tásáról. Nem sokkal ezután tör­tént meg a vagyonátadás: a Pest Megyei Vagyonát­adó Bizottság a vállalat ke­zelésében lévő, addig álla­mi tulajdonú vagyont a me­gyei önkormányzatnak ad­ta. Tizenhárom település pedig megkapta a komp- és révátkelőhelyeket a ha­józást kiszolgáló létesítmé­nyekkel együtt. A felszámoló, a Buda­pest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Részvény- társaság hivatalos érték- becslése szerint a megyei önkormányzat tulajdonába került vagyon értéke 174 millió forint. Kiderült azonban, hogy ez az ösz- szeg valamivel alacso­nyabb, mint az összes hite­lezői követelés. A felszá­moló kérte, hogy a megyei önkormányzat a szerzett vagyon értékét utalja át a felszámoló számlájára, hogy a hitelezők követelé­sét ki lehessen elégíteni. Nyilvánvaló volt azon­mot egy, a mienknél fej­lettebb országból vásárol­tuk meg, ahol évente egy­szer történik a leolvasás, nálunk viszont havonta. Németországban az ügyfe­lek 95—97 százaléka ban­kon keresztül egyenlíti ki a tartozását, nálunk ez az arány legfeljebb 30 száza­lékos. A németeknél a sokkal nagyobb banki for­galmat egyetlen egy szám­lavezető cég intézi, s ez tartja a kapcsolatot az ösz- szes többi pénzintézettel. Nálunk viszont az EL- MÜ-nek valamennyi bankkal direkt összekötte­tésben kell állnia. Az élet persze nem áll meg, az új leolvasási és fi­zetési rendszert immár Pest megye 11 városában és 110 községében beve­zették. — Öt üzletigazgatósá­gunk közül négy érinti Pest megyét. A legna­gyobb változások Vácott következtek be, ahol telje­sen új díjbeszedő irodát alakítottunk ki. Nagyon fontos változás az, hogy valamennyi fogyasztói irodában, illetve kirendelt­ségen ott vannak a termi­nálok, így azonnal tudjuk módosítani a megfelelő ban, hogy a megyei önkor­mányzat a 147 millió forin­tot nem tudja átutalni, ezért tárgyalásokat kezdett a felszámolóval. Közben a Budapest Holding azt kér­te a bíróságtól, függessze fel a vagyonátadást a fel­számolás lefolytatása érde­kében. A megyei önkor­mányzatot pedig arra kér­te, mondjon le a vagyonról. Ezek után hozta meg döntését a közgyűlés: a va­gyont felajánlotta a Buda­pest Holdingnak, hogy ab­ból végelszámolja a válla­latot. * A szobi révátkelőt bérlő­ként üzemeltető Ferryboat Kft. ügyvezető igazgatója, Füzesi Károly lapunknak elmondta: ez a döntés so­kak számára létfontosságú volt, mert reményt ad arra, hogy. a dunai révátkelés gondja rövidesen megoldó­dik. A bérlők ugyanis no­vember óta várják, hogy a vállalat vagyonának értéke­sítéséről megjelent pályá­zatot elbírálják. A kft. Szob és Pilismarót (Basa­harc) között végez sze­mély- és teherszállítást a Nelly motorossal, ame­lyért jelenleg bérleti díjat fizet. Amennyiben sikerül a Nellyt megvásárolni, a kft. fejleszteni szeretne a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében. Halász Csilla adatokat, legyen szó akár lakáscseréről, névválto­zásról vagy éppen új számlaszámról. Ennek megfelelően természete­sen naprakész lesz az adatbázisunk is. A főosztályvezető kö­zölte, hogy mivel az ELMÜ Rt.-nek az átállás­sal kapcsolatban a legkü­lönfélébb gondjai voltak, mintegy három hónapig a fogyasztóknak olykor kel­lemetlenségeik adódtak. Ezeket utóbbiak megértés­sel elviselték, ezért az ELMÜ is három hónapos, rendkívüli türelmi időhosz- szabbítást ad. így a behaj­tási szabályok és követ­kezményeik csak június­ban lépnek életbe. — Az ELMÜ a Magyar Villamosipari Műveknek naponta fizet, késedelem esetén pedig 40 százalé­kos kamattal terhelnek minket, így valóban komo­lyan kell venni a szabályo­kat. Örvendetes, hogy az ügyfelekkel való foglalko­zás a korábbi 15—20 per­ces számítógépes adatkere­sés helyett másodpercekre csökkent, ami mindenkép­pen javítja a partnerek kö­zötti hangulatot. Jocha Károly Biztosítás munkaadóknak Az egyik nagy amerikai biz­tosítási és pénzügyi szerve­zet, az AIG által alapított AHICO Első Amerikai— Magyar Biztosító Rt. ki­sebbségi tulajdonosa a Va­sas- és Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetsége — hangzott el a társaság által tartott sajtótájékoztatón. Az AHICO Rt. anyacége töb­bek között csoportos biztosí­tások kötéséről ismert, amellyel a nagyobb vállal­kozások vezetői alkalmazot­taik munkából való kiesése esetén számos segítséget tudnak nyújtani. A szakszer­vezetek ezzel a formával a társadalombiztosítás felada­taiból lennének képesek fel­vállalni szolgáltatásokat a dolgozók számára. Ez a biztosítási forma mégis nagy erőfeszítések­kel és lassan terjed a ma­gyar piacon, mivel a meglé­vő jogszabályok nem segí­tik kellően elő a működé­sét. Többlépcsős rendszer­ben előnyben részesülhetné­nek azok, akik a társadalom- biztosítás tehermentesítésé­vel más, a dolgozókat bizto­sító rendszert választaná^ nak — fejtette ki Forgács Ádám, az AHICO vezérigaz­gató-helyettese. A cég a lépésről lépésre teijeszkedés elvével mozog a magyar piacon. Lassú fejlő­dést irányoztak elő, amely­nek oka, hogy mindig bizton­sággal rendelkezésre kell áll­nia a biztosítottak számára kifizetendő összegnek. N. T. A múlt év őszén találkoztak először Galgahévízen az érin­tett falvak és Aszód képvise­lői megvitatni, hogyan lehet­ne a budapesti világkiállítást szűkebb hazájuk javára kama­toztatni. Azóta megszületett a Galga menti regionális expo­pályázat, amelynek alapját az a felismerés adta, hogy a 22 településen lévő értékek terü­leti összefogással történő be­mutatása és felhasználása ha­tékonyabb lehet, jobban szol­gálja a gyarapodást! A közös munka nem a ren­dezvények és különböző kul­turális események szervezésé­re terjed ki, hanem ezen túl­menően mintegy közös ala­pot nyújtó szellemi bázist épít, amely a későbbiekben gazdasági együttműködést is vállal. Ez a legnagyobb mér­vű kiteljesítése az expohoz kapcsolódó eseménysorozat­nak, amely kimerítően kap­csolódik az előrendezvény, kiegészítő rendezvény és utó­rendezvény kategóriához. A mezőgazdasági árak tárolásá­ra, feldolgozására, értékesíté­sére is újszerű lehetőség kí­nálkozik az összefogással. A szerteágazó bel- és külföldi testvérkapcsolatok jórészt gondoskodnak a rendezvé­nyek közönségéről. Az együt­tesen kialakítandó idegenfor­galmi követelmények - érvé­nyesítésével a vendégfogadás­ra berendezkedő családok jut­nak anyagi forráshoz. A Galga mente az egyik legismertebb kisfolyóvölgy az orszában. Nevezetes nép­hagyományairól, mezőgazda- sági kultúrájáról, természeti szépségeiről, történelmi, iro­dalomtörténeti emlékeiről. Amikor a települések felelős vezetői kitűzik a célt, hogy idehívják a világkiállítás láto­gatóit, a testvértelepüléseken élő barátaikat, az elő- és utó­rendezvények résztvevőit, a Galga mentét egyetlen kiállí­tásnak kell tekinteniük, a kiál­lítás pedig vállalkozás. Két tucat, számos vonatkozásban egymástól eltérő — hiszen Becske hegyei az égbe nyúl­nak, Zsámbok pedig az Al­földbe simul —, de közös ne­vezőre hozható település mindannyiuk javát szolgáló érdekvállalkozása. A hatvan kilométer hosszú és húsz kilo­méter széles kiállítást nem a semmiből kell temérdek pénzzel létrehozniuk, mert ami érdeklődésre tarthat szá­mot, az 80-90 százalékban készen van, bemutatható, el­adható, illetve éppen most épül. Gondoljunk az aszódi Petőfi Múzeumra, amely a Galga mente múltjának a kul­csa: a falumúzeumok hálóza­tára, amellyel együtt sok más érték is felmutatható; a Gö­döllői Dombvidék Tájvédel­mi Körzetre, amelynek erdei, dombjai a jelzett turista­utakon immár teljesen megis­merhetők. A Galga mente természe­tes adottsága a földrajzi kü­lönbözősége. Társadalmi sa­játossága a nemzetiségi, val­lási sokszínűsége. Ezek tiszte­letben tartása, megóvása mel­lett kell a közös arculatot ki­alakítani, arra gondolva, hogy ne a jövő alakítsa a tér­ség sorsát, hanem a térség a jövő folyamatait. Balázs Gusztáv A Szent Iván-napi tüzet könnyebb átugrani Galgamácsán, mint most az áradó folyót. A Galga két partján élőknek mégis együtt kell cselekedniük, ha szebb holnapot remél­nek A szerző felvétele Létfontosságú döntés a révhajózásról Bérlőkből tulajdonosok lehetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom