Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-18 / 89. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ A szentatya közös imát tervez Okiratcsere a Vatikánban II. János Pál pápa a zsidók­kal és muzulmánokkal kö­zös imában szeretné 2000-ben köszönteni az új évezredet ' az Egyiptomban 4évő Sínai-hegyen. A Vatikánban ismertetett közlemény szerint a katoli­kus egyházfő a világ vala­mennyi katolikus bíborosá­nak küldött üzenetében hangsúlyozta: — A 2000. év közeledtével további lé­péseket kell tennünk az öku- menizmus felé, ha azt sze­retnénk, hogy a következő ezredévben kevesebb konf­liktus legyen, mint a mosta­niban. „Nagyszerű időzítés lenne ekkor visszatérni a Sí- nai-hegyre, ahol Isten meg­egyezett a zsidó néppel, s át­adta nekik a tízparancsola­tot, lefektetve ezzel az em­beri erkölcs alapjait” — írta múlt hónapban elküldött le­velében a katolikus egyház­fő. A pápa 1986-ban már tartott közös imát a zsidók­kal és a muzulmánokkal As­sisiben. Angelo Sodano bíboros, II. János Pál államtitkára és Keresztes Sándor, Magyar- ország szentszéki nagyköve­te szombaton a Vatikáni Apostoli Palotában kicserél­ték annak a megállapodás­nak a megerősítő okiratait, melyet idén január 10-én ír­tak alá Budapesten a Vati­kán és a Magyar Köztársa­ság képviselői a Magyar Honvédségnél és a Határőr­ségnél végzendő lelkipász­tori szolgálatról. Erdélyi egyházak iskolaalapítványa A magyar oktatásügyért Szombaton Nagyváradon Felekezetközi Iskola-Alapít­vány létrehozását határoz­ták el az erdélyi magyar egyházak vezetői. Az alapítvány célja, mint azt a már korábban közzé­tett szándéknyilatkozat le­szögezte, a romániai ma­gyar oktatásügy felkarolá­sa, egyházi és más taninté­zeteinek támogatása, a Ro­mániában tanuló és a romá­niai magyar közösséget oda­haza szolgálni kívánó fiata­lok támogatása. Az alapítók szombaton kiadott felhívásukban hangsúlyozzák, hogy a ro­mániai magyarság évszáza­dokon át nehéz körülmé­nyek közepette öntudato­san vállalta az iskola és az egyház fenntartásának ál­dozatos terhét, és felhívják a hívőket, a gyülekezete­ket, a vállalkozókat és in­tézményeket, hogy anyagi lehetőségeik arányában tá­mogassák az alapítvány célkitűzéseinek megvalósí­tását. A felhívás aláírói: Jaku- binyi György gyulafehérvá­ri érsek, Tempfli József nagyváradi tómai katoli­kus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Szabó Péter temes­vári tanácsos, Tőkés Lász­ló nagyváradi református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Erdő János unitárius főjegyző, Podhrádszky László evan­gélikus egyetemi felügye­lő és Péter Miklós, a refor­mátus teológia tanára. Nemrégiben olvashattuk lapunk­ban Sándor András „Hol a fasiz­mus mostanában?” című érdekes gondolatokat tartalmazó elmélke­dését. Az egyik megállapítása előtt egy kérdést tesz fel: „S nem mítosz-e maga a fasiszta szóhasz­nálat?” Jogos a kérdés, meg is adja a választ: „Hiszen a fáscismo eredetileg Mussolini mozgalma volt...” Igen, eredetileg, tehát a mai szóhasználat helytelen. Vajon nem eufémizmus, szinte politikai becézés fasizmust mon­dani nemzetiszocializmus, fajgyűlölet, sovinizmus helyett? Később „szellemi kábítószerezett Európáról” beszél a szerző. S valóban, a bolsevizmus kábítószerétől elbambult írástudók és toliforgatók használják a rossz, a legrosszabb neve helyett a kevésbé rossz megjelölést. Nemzetiszocialis­ta helyett a fasiszta szót. Mert állítsuk csak egymás mellé a fasisztákat és a nácikat (nemzetiszocialistákat)! Rögtön lát­szik a kettő közötti különbség. A fasizmusból például hi­ányzik a „fajgyűlölet”, ami — véleményem szerint — igen lényeges differencia. Sosem felejtem el, hogy a harmincas évek közepén, amikor új iskolazászlónkat — természete­sen, igen, természetesen! — elvittük felszentelni a zsinagó­gába is, egy zsidó osztálytársam családja kivándorolt — a fasiszta Olaszországba. S Bauerék nem voltak hülyék. Mint ahogy az a Churchill sem volt az, aki — a legna­gyobb ellenségének tartott Hitler ellen — hajlandó lett vol­na a fasiszta Mussolinival szövetkezni. Valósággal udva­rolt neki, a következőket írva: „...a latin és a keresztény kultúra örökösei ne rontsanak egymásnak gyilkos szándék­Weiczäcker: a békepartnerség nem pótszer Európa egységéről Litomyslben Az Európához való csatlako­zás sörán az államoknak le kell mondaniuk szuverenitá­suk egy részéről. Ugyanak­kor viszont gazdagodnak is a csatlakozók, mégpedig an­nak révén, hogy részesévé válnak a sokszínűségnek — egyebek közt ez fejtette ki Göncz Árpád magyar köztár­sasági elnök, a hét közép-eu­rópai államfő Litomyslben tartott találkozóján, a másfél órás szombati tv-vitában. A kelet-csehországi kisváros­ban Václav Havel meghívá­sára a magyar, a szlovák, a lengyel, a szlovén, a német és az osztrák államfő vett részt a pénteken és szomba­ton tartott találkozón. Az első napon zárt ajtók mö­gött folyt a vita, másnap pe­dig a tv-kamerák előtt szól­tak az elnökök a közép-euró­pai térség általuk kívánatos­nak tartott jövőjéről, az össz­európai integráció távlatai­ról. Moszkvának nem sürgős Andrej Kozirev szerint Moszkvának még egyszer át kell gondolnia a NATO „partnerség a békéért” elne­vezésű kezdeményezését a csatlakozásról kötendő meg­állapodás aláírása előtt. Ko­zirev szerint az észak-atlan­ti szövetségnek el kellene sajátítania a teljes értékű együttműködést Oroszor­szággal, mint nagyhatalom­mal, vagy pedig el kellene gondolkozni egy egészen más együttműködési mecha­nizmuson, amelynek vala­milyen formában részét ké­pezhetné a NATO. Lech Walesa volt az, aki a legerőteljesebben szorgal­mazta az „egységes Euró­pa” megteremtését. A len­gyel elnök azt is kategori­kusan leszögezte, hogy Oroszország nem válhat Közép-Európa csendőrévé, és Moszkvának meg kell értenie: a partnerség egyen­rangú feleket feltételez. Richard von Weiczäcker szerint német érdek, hogy a közép-európai nemzetek beléphessenek az Európai Unióba. A német államfő biztosította beszélgető part­nereit arról is, hogy a béke­partnerség nem valamilyen pótszer, hanem lépés a tel­jes NATO-tagság felé, ha a résztvevők ezt igénylik majd. — Oroszország nagyhatalom marad, • nem akarjuk provokálni — mondta a német szövetségi elnök, ugyanakkor határo­zottan kijelentette: Közép- Európában nem szabad lét­A NATO déli prancsnoksá- ga szombat este nyilvános­ságra hozott közleményében megerősítette, hogy a Goraz- de fölött lelőtt brit Sea Harri­er típusú repülőgép éppen tá­madásra készült a Gorazdét támadó szerb harckocsik el­len. A Nápolyban közzétett dokumentum szerint a két Sea Harriert az ENSZ-béke- fenntartók kérésére vetették be. — A lelőtt gép pilótája biztonságban van és nem szenvedett súlyos sérülést — olvasható a Reuter által is­mertetett közleményben. A Szarajevóban állomáso­zó ENSZ-békefenntartók is rejönnie semmilyen ér­dekszférának. — Ez a meg­fontolás összeköt bennün­ket az oroszokkal szemben — jelentette ki Waiczäcker. Kétoldalú találkozókat is lebonyolítottak az elnö­kök. Göncz Árpád Václav Havellel, Thomas Klestil- lel és Michal Kováccsal folytatott külön megbeszé­lést. A felek a Göncz—Ko­váé találkozóról érdemi részleteket nem közöltek, - ám mindkét államfő na­gyon kedvezően értékelte a beszélgetést. A tervek szerint az elkövetkező hó­napokban többször találko­zik egymással a magyar és a szlovák elnök. Václav Havel ősszel látogat Ma­gyarországra. Göncz Árpád bejelentet­te, hogy meghívására jövő­re Magyarországon tarta­nak hasonló jellegű találko­zót a közép-európai állam­fők. közleményben számoltak be a Sea Harrier küldetéséről. — Az ENSZ azután kérte a NA- TO-gépek bevetését, hogy a szerb egységek Radovan Ka­radzic ígérete • ellenére sem hagytak fel a Gorazde elleni támadással — hangsúlyozza a jelentés, amely szerint a ked­vezőtlen időjárási viszonyok miatt több rárepülésre is szük­ség volt a célpontok pontos meghatározására. — A manő­verek során a brit gépet lelőt­ték egy föld-levegő rakétával — idézte a világszervezet köz­leményét, amely szerint a piló­tát egy helikopteren már ki is mentették a térségből. A nagyvilág hírei ¥ A Besztercebányá­hoz közeli Erdőbábony- ban (Dadin) magyar és szlovák egyházi veze­tők találkozójára ke­rült sor pénteken, írta a Slovensky dennik. A Magyarországról érke­zett egyházi méltósá­gok között Keresztes Szilárd, Mayer Mihály és Katona István katoli­kus püspökök nevét em­líti, akik a szlovák püs­pöki kar vezetőivel egyetértésben megálla­pították: helyeslik, hogy a magyar—szlo­vák viszony rendezését szolgáló párbeszéd is­mét elkezdődik. •fc Az Európa-Club, a bé­csi magyarok kulturális egyesülete szombat este bensőséges ünnepséget rendezett alapításának 30. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepségen je­len volt és beszédet mon­dott Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsé­gének- elnöke. ¥ Kim ír Szén észak­koreai vezető a CNN hírtelevízónak adott nyilatkozatában szom­baton tagadta, hogy Phenjannak volna atomfegyvere. * Ha a kormánykoalíció az államfői hatalom kor­látozására, vagy alkotmá­nyos jogkörének korláto­zására fog törekedni, fel­oszlatja a parlamentet — jelentette ki Lech Wale­sa lengyel elnök. Brit gépet lőttek le VÉLEMÉNY Szellemi kábítószerezettség kai...” E sorokat a brit parlamentáris demokrácia miniszter- elnöke írta az olasz diktátornak. Ilyet azonban sosem írt (volna) Hitlernek, pedig neki sem csak a rossz tulajdonsá­gait vette észre. Honnan ered hát ez a fasisztázás? A forrás a marxiz- mus-leninizmus-sztálinizmus. 1934-ben, a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjának XVII. kongresszusán mondotta Sztálin: „Nemcsak általában beszélek fasizmus­ról, hanem mindenekelőtt a némettípusú fasizmusról, me­lyet helytelenül neveznek nemzeti szocializmusnak” (az én kiemelésem — T. B.). Szóval itt van a hiba: ezek is szocia­listának nevezik magukat! Aztán elhagyták á „némettípu­sú” jelzőt, és maradt a fasizmus. Általános, mondhatnánk totális használatát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy később mindenki fasiszta lett, aki ellenezte a kommunizmust. Természetesen a fasiszta szó ilyen általánosító értelmű használatával politikailag iskolázott szerzők műveiben nem találkozhatunk. Churchill például, ha Hitler követőire gondol, akkor nemzetiszocialistát ír, ha Mussolini híveire, akkor fasisztát. Kállay Miklós vagy Nagy Ferenc emlékira­taiban is helyes e szavak használata. A magyar politikai irodalomban csak a kommunisták mellőzték a nemzetiszo­cialista szót. Viszont elterjedt volt a rövid (és némi gúnyt is tartalmazó) náci szó szerepeltetése. Jellemző a követke­ző kis történet: Egy francia szökött hadifogoly menedéket talált egy magyar családnál. A férfi így nyugtatta meg a menekültet: „Ne féljen, nálunk csak egy náci van, a macs­kánk!” A bolsevik kábítószerezettségű baloldali értelmiség vi­szont kritikátlanul .átvette az ilyen értelmű fasisztázást. Szinte világszerte! Jellemző e „haladó” politikusok és új­ságírók szolgalelkűségére, hogy 1939-ben, mikor Hitler és Sztálin Lengyelország közös lerohanásában Károlyi Mi­hály nem volt hajlandó elítélni a német—szovjet paktu­mot. Ez a szellem segített a fasiszta szó egyeduralmának kialakulásában. Magyarországon az 1947-es kommunista puccs után vált szinte egyeduralkodóvá e szóhasználat, de meg kell említeni, hogy az 1945 utáni első években még Révai-szövegben is előfordul a náci szó. Örömmel állapí­tottam meg. hogy 1989 óta igényesebb történészeink (még egy-egy volt marxista is) visszatértek a helyes szóhaszná­latra. A nacionalizmusra tehát mondjuk azt, hogy nacionaliz­mus, a sovinizmusra, hogy sovinizmus, a rasszizmusra, hogy rasszizmus, és ne emlegessük századunk egyik leg­embertelenebb politikái mozgalmát egy enyhébb változat nevével, vagyis szabaduljunk meg végre a bolsevik szelle­mi kábítószertől. Azt meg Sándor András-i határozottsággal utasítsuk visz- sza, ha hazug címkéket akasztgatnak ránk> főleg ha ezt Sztálin 1934-es iránymutatását követő kábítószer-terjesz­tők teszik. (Török Bálint)

Next

/
Oldalképek
Tartalom