Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-18 / 89. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ 3 Hogy mit tűrnek és mit nem?... Azt nyilatkozza csattanóként egyik országos napila­punkban az MSZP elnökvezére, Horn Gyula, hogy: „... ha nekünk közünk lesz a következő kormányzat­hoz, nem tűrünk meg magunk körül semmiféle kor­mánypárti sajtót.” Biztos, hogy egy jó kemény ellenzéki sajtóért imád­koznak majd, természetesen a párt „hívő” tagozatá­nak áldásos közreműködésével, de miként lehet majd erről több évtizedes, eszközökben sem válogató sajtó­uralom után csakúgy ukmukfuk leszokni, ezzel adós maradt az elnök. Mi lesz véled az 1990 óta folyó rendszerváltást az első nap óta szapuló bolsi és liber-bolsi sajtó (amely­nek legmeghatározóbb alaphangját egy országos na­pilapunk ütötte meg a következő címet adva a népi­nemzeti erők letaglózó győzelmének másnapján, 1990 április 10-én: „A hatalom utálata kezdődhet újra élőről”)? A most folyton-folyvást utálkozók kiket utálnak majd akkor? Csak nem Horn elvtársat magát? Ebből még pártfegyelmi (vagy Recsk, Hortobágy, malenkij robot) is lehet ám! Mi lesz veled Népszabi? (Magyar) Hírlap? — És mi lesz veletek „közszolgálati, semleges szakembe­rek?” Jaj majd elfeledtem: „őket visszahelyezzük, mégpe­dig azonnaV’mondá eltávozXatásuk idején Horn párt­vezér. Tehát munkajog, tárgyalás, egyeztetés, vizsgá­lódás, ilyesféle jogállami módszerek máris felesle­gesek. Tehát a pártököl — mint régen — majd meg­mutatja, hogy odaüt ahová köll. Ezt — remélhető, hogy emlékszünk még rá valamennyien — hatalmi szónak, diktatúrának nevezik. Mással nem válaszolhatunk minderre, mint a párt­vezérrel készült interjú címével: „A polgárok nem a pártok sugalmazása alapján szavaznak.” Úgy legyen. Murányi László Ágoston a délvidéki magyarságról Tárgyalni, tárgyalni... Boross Péter Kelet-Magyar országon . ✓ Uj városunk, Máriapocs Részben a délszláv válság­nak a kisebbségeket érintő hatásáról, főképpen azon­ban a délvidéki magyarság és az aktuális szerbiai hata­lom jelenlegi és jövőbeli vi­szonyáról volt szó pénteken este a Magyar Testnevelési Egyetemen a Haza és Hala­dás Alapítvány szervezésé­ben megtartott utolsó tava­szi fórumon. Az est vendé­ge Ágoston András, a Vajda­sági Magyarok Demokrati­kus Közösségének elnöke a szervezet közelmúlti törté­néseinek áttekintése után el­sősorban azt fejtegette, hogy lehetséges és szüksé­ges-e dialógust folytatni az uralkodó rezsimmel. Bevezetőjében elmondta, hogy a harminc évvel ez­előtt még több mint négy- százezer lelket számláló vaj­dasági magyarság 1961 és 1971 között 5 százalékkal, az utána következő évtized­ben újabb 10 százalékkal, a volt Jugoszlávia területén kitört háborúig pedig még 13 százalékkal csökkent. Arról most még nincs hite­les adat, hogy a rezsim kü­lönféle megtorlásai elől azó­ta hányán vették nyakukba a világot, de a hozzávetőle­ges számítások szerint leg­alább harmincezren hagy­ták el ideiglenesen, vagy végleges szándékkal szülő­földjüket. Azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy az azóta már megbukott önigazgatá­si rendszerben a magukat ju­goszláv nemzetiségűeknek (!) vallók személyes ambíci­ójúk megvalósítása terén olykor igen jelentős helyze­ti előnybe kerültek. Ez azon­ban a magyarság újabb szét­szóródását eredményezte. Jelenleg mintegy három- százezer délvidéki magyar érdekeit igyekszik minél jobban képviselni a VMDK, s ezért csak a bár­milyen uralkodó rendszer­rel való dialógus kialakítása nyújthat esélyt a nemzeti és egyéb identitás megőrzésé­re. — A VMDK nemrégen megtartott tisztújító értekez­letének egyik sarkalatos pontja is ez a téma volt — hangsúlyozta Ágoston And­rás. — Nekünk az a vélemé­nyünk, hogy a határok légie­sítésében kell keresnünk a szülőföldünkön való megma­radás lehetőségeit. Ennek ér­dekében azonban folyama­tos dialógust kell kialakítani az uralkodó párttal és re­zsimmel, hiszen ország-vi­lág előtt ismeretes, hogy a magyarság nincs felfegyver­kezve, tehát ennél fogva ki­zárt dolog az országok kö­zötti „mezsgyék” erőszakos úton történő módosítása. — Ezért hisszük és vállal­juk, hogy csak a párbeszéd hozhat számunkra eredményt —- mondta a VMDK elnöke. B. M. A vasút fejlesztési program­ja elkezdődött, s végrehajtá­sa joggal keltheti azt a köz­érzetet, hogy vasútra hosz- szú távon szüksége van en­nek az országnak, ennek a gazdaságnak. Mint ahogy azokra a vasutasokra is, akik fegyelmezetten és jól ellátják az ország vérkerin­gése szempontjából megha­tározó és döntő jelentőségű feladataikat. Ezt Boross pá­ter mondta szombaton Deb­recenben, a vasutas közép­vezetők országos fórumán. Schamschula György, a fórumon elmondta: a Buda­pest—Hegyeshalom közötti pályaszakasz korszerűsítése (Folytatás az 1■ oldalról) — Őszintén remélem, hogy a mai generáció újra győzelemre viszi a keresz­ténydemokrácia eszméjét, ahogy a Demokrata Nép­párt is megtette 1947-ben, igaz rövid időre. Akkor a kommunizmus állta útját a keresztény, nemzeti kibon­takozásnak, ma az MSZP által meghirdetett demokra­tikus szocializmus, ami va­lójában demagóg hazug­ság, hisz a két fogalom ösz- szeegyeztethetetlen — ér­velt Varga László, a KDNP elnökhelyettese. Be­szédének folytatásaként ki­jelentette, hogy a KDNP tengelye a szociális igazsá­gosság, amely az arányos és az igazságos adózásban nyilvánul meg. Nem az az ország gazdag, ahol sok milliomos él, hanem az, ahol nincsenek nélkülö­zők. Ma ezrek és ezrek apostoli cselekedete kell ahhoz, hogy megnyerjük a választásokat. Bízom a győzelemben, s kívánom, hogy egy nagyon erős mellett hamarosan megkez­dődik a Budapest—Kelebia vonal teljes rekonstrukciója is. Ugyanakkor immár el­odázhatatlan a MÁV telje­sen elöregedett kocsi- és mozdony parkjának felújítá­sa. A debreceni vasutasfóru­mot megelőzően Boross Pé­ter helyi városi és egyházi vezetőkkel találkozott. Ko­csis Eelemér református püspök, a Fűvészkert utcai általános iskola egyházi át­vételével kapcsolatos huza­vonára hívta fel a miniszter- elnök figyelmét. Ennek kap­csán Boross Péter reményét fejezte ki, hogy mielőbb visz­MDF legyen mögöttünk a második — fejezte be be­szédét a KDNP elnökhe­lyettese, majd átadta a „Ho­gyan nyerhetjük meg az 1994-es választásokat” című pályázat díjait. Az egész napos program zárá­saként pedig a megyék ke­reszténydemokrata képvi­selőinek jelentését hallgat­hatták meg az érdeklődők. Nógrád, Heves és Pest megyékben a keresztényde­mokrata színekben indult jelöltek mindegyike jogo­sulttá vált a választásokon szakerül az egyház tulajdo­nába az egykori nagyhírű Dóczy Tanítóképző épülete is, amelyben most az egye­tem gyakorló gimnáziuma működik. Boross Péter miniszterel­nök Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei programja Má- riapócson kezdődött szom­baton délben. A kormány­főt az Európa-hírű búcsújá­ró helyen Palóczy Lajosné, a település polgármestere és Medgyesi József, a me­gyei önkormányzati közgyű­lés elnöke fogadta. Boross Péter ezt követően beszédet mondott Máriapocs városa­vató ünnepségén. való részvételre. Mészáros Gyula, a KDNP Pest me­gyei elnökének és a régió vezetőjének véleménye szerint a legnagyobb gon­dot az emberek kishitűsé­ge és közömbössége jelen­ti a választásokkal kapcso­latban. Emellett eltörpül, hogy a jelöltek pénz híján önmaguk voltak kénytele­nek plakátolni, házalni a cédulákért. A Pest megyei elnök fontosnak tartotta a fiatalság megnyerését a ke­resztény politizálásra. N. V. Jókedvűen vagy duzzogva Mai helyzetünket, s mai helyzetünk szer­kesztőségekből való vizsgálódását egy baloldali újságíró a minap így jellemez­te: Mi a baloldalon egy fél pohár vízre azt mondjuk, hogy milyen borzalmas, hogy csak félig van. Ezzel szemben sze­rénységem a Pest Megyei Hírlapnál erre azt mondaná, hogy milyen jó, nem üres. A megfogalma­zás természetesen nem pontos, hiszen én itt, a jobboldalon határozottan állí­tom: az elmúlt negy­ven esztendő után, amely mint tudjuk egypárti diktatúrá­ban telt el, s eköz­ben Magyarország ipara, kereskedel­me, pénzügyi helyze­te alaposan megrop­pant, szóval itt a jobboldalon nem an­nak örülök, hogy fé­lig van a pohár, ha­nem hogy egyálta­lán maradt pohár. Már ez is hatalmas eredmény, hiszen miért lenne kevésbé törékeny egy üveg, mint az ember lelke, s lássuk be, lelkűnk­nek az elmúlt rend­szer sokkal többet ártott, mint pohara­inknak. Ha a balol­dalról azt mondják, csak félig van a po­hár, akkor én na­gyon boldog va­gyok, hogy az opti­mista jobboldalon állok, hiszen napja­im nem méltatlanko­dással, állandóan a dolgok keveslésével telnek, hanem na­gyon apró dolgok­nak', széttört üvegek cserepeinek tudok örülni, mert hiszem, ezekből összerakha­tó, vagy rekonstruál­ható az egész. Ma­gyarország darabok­ra tört, de nem sza­bad elveszítenünk a reményt, hogy dol­gos hétköznapokon Össze lehet rakni, újra lehet építeni, s közben jókedvű is le­het az ember. Sőt, jobb ha jókedvű, mert más út nincs, s ki ne tudná, vidá­man könnyebb kilo­métereket gyalogol­ni mint duzzogva. (Vödrös) A KDNP sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-szel nem hajlandó koalícióra lépni, bármilyen is legyen a választá­sok eredménye — jelentette ki Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke és országgyűlési képviselője a párt tegnap ren­dezett budapesti nagygyűlésén. A képviselő kifejtette: a választási csata első felvonása lezárult, s eldőlt, hogy a KDNP a fővárosban a 32 választókörzetből 24-ben tu­dott jelölteket állítani. A legnagyobb nehézségekkel a munkáskerületekben találkoztak. A magára hagyott, rossz szociális helyzetű embereket a KDNP-nek sem si­került megszólítania. Ez veszélyes lehet, mert a demagó­gia könnyen meglovagolhatja az elkeseredettséget — hangsúlyozta. A szocialisták a társadalom politikai emlé­kezetkiesésére építenek, abban bíznak, hogy az ország el­felejtette, hol tartottunk négy évvel ezelőtt. (t. á.) Az 1944-es deportálások egyik helyszínén, a Józsefvárosi pályaudvaron tegnap meg­nyílt vagonkiállítás április 24-éig tekinthető meg Budapesten, majd országos körútra indul. A vagonok és a bennük lévő kiállítási tárgyak — a mementók — július 3-áig tekinthetők meg a következő városokban: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr és Monor. Július 3-án a Budapesti Történeti Múzeum aulájában nyílik meg a Holocaust 1944 című nagy emlékkiállítás Erdősi Agnes felvétele A KDNP a beruházásokat ösztönzi A kishitűség fogságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom