Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-18 / 89. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ 3 Hogy mit tűrnek és mit nem?... Azt nyilatkozza csattanóként egyik országos napilapunkban az MSZP elnökvezére, Horn Gyula, hogy: „... ha nekünk közünk lesz a következő kormányzathoz, nem tűrünk meg magunk körül semmiféle kormánypárti sajtót.” Biztos, hogy egy jó kemény ellenzéki sajtóért imádkoznak majd, természetesen a párt „hívő” tagozatának áldásos közreműködésével, de miként lehet majd erről több évtizedes, eszközökben sem válogató sajtóuralom után csakúgy ukmukfuk leszokni, ezzel adós maradt az elnök. Mi lesz véled az 1990 óta folyó rendszerváltást az első nap óta szapuló bolsi és liber-bolsi sajtó (amelynek legmeghatározóbb alaphangját egy országos napilapunk ütötte meg a következő címet adva a népinemzeti erők letaglózó győzelmének másnapján, 1990 április 10-én: „A hatalom utálata kezdődhet újra élőről”)? A most folyton-folyvást utálkozók kiket utálnak majd akkor? Csak nem Horn elvtársat magát? Ebből még pártfegyelmi (vagy Recsk, Hortobágy, malenkij robot) is lehet ám! Mi lesz veled Népszabi? (Magyar) Hírlap? — És mi lesz veletek „közszolgálati, semleges szakemberek?” Jaj majd elfeledtem: „őket visszahelyezzük, mégpedig azonnaV’mondá eltávozXatásuk idején Horn pártvezér. Tehát munkajog, tárgyalás, egyeztetés, vizsgálódás, ilyesféle jogállami módszerek máris feleslegesek. Tehát a pártököl — mint régen — majd megmutatja, hogy odaüt ahová köll. Ezt — remélhető, hogy emlékszünk még rá valamennyien — hatalmi szónak, diktatúrának nevezik. Mással nem válaszolhatunk minderre, mint a pártvezérrel készült interjú címével: „A polgárok nem a pártok sugalmazása alapján szavaznak.” Úgy legyen. Murányi László Ágoston a délvidéki magyarságról Tárgyalni, tárgyalni... Boross Péter Kelet-Magyar országon . ✓ Uj városunk, Máriapocs Részben a délszláv válságnak a kisebbségeket érintő hatásáról, főképpen azonban a délvidéki magyarság és az aktuális szerbiai hatalom jelenlegi és jövőbeli viszonyáról volt szó pénteken este a Magyar Testnevelési Egyetemen a Haza és Haladás Alapítvány szervezésében megtartott utolsó tavaszi fórumon. Az est vendége Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a szervezet közelmúlti történéseinek áttekintése után elsősorban azt fejtegette, hogy lehetséges és szükséges-e dialógust folytatni az uralkodó rezsimmel. Bevezetőjében elmondta, hogy a harminc évvel ezelőtt még több mint négy- százezer lelket számláló vajdasági magyarság 1961 és 1971 között 5 százalékkal, az utána következő évtizedben újabb 10 százalékkal, a volt Jugoszlávia területén kitört háborúig pedig még 13 százalékkal csökkent. Arról most még nincs hiteles adat, hogy a rezsim különféle megtorlásai elől azóta hányán vették nyakukba a világot, de a hozzávetőleges számítások szerint legalább harmincezren hagyták el ideiglenesen, vagy végleges szándékkal szülőföldjüket. Azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy az azóta már megbukott önigazgatási rendszerben a magukat jugoszláv nemzetiségűeknek (!) vallók személyes ambíciójúk megvalósítása terén olykor igen jelentős helyzeti előnybe kerültek. Ez azonban a magyarság újabb szétszóródását eredményezte. Jelenleg mintegy három- százezer délvidéki magyar érdekeit igyekszik minél jobban képviselni a VMDK, s ezért csak a bármilyen uralkodó rendszerrel való dialógus kialakítása nyújthat esélyt a nemzeti és egyéb identitás megőrzésére. — A VMDK nemrégen megtartott tisztújító értekezletének egyik sarkalatos pontja is ez a téma volt — hangsúlyozta Ágoston András. — Nekünk az a véleményünk, hogy a határok légiesítésében kell keresnünk a szülőföldünkön való megmaradás lehetőségeit. Ennek érdekében azonban folyamatos dialógust kell kialakítani az uralkodó párttal és rezsimmel, hiszen ország-világ előtt ismeretes, hogy a magyarság nincs felfegyverkezve, tehát ennél fogva kizárt dolog az országok közötti „mezsgyék” erőszakos úton történő módosítása. — Ezért hisszük és vállaljuk, hogy csak a párbeszéd hozhat számunkra eredményt —- mondta a VMDK elnöke. B. M. A vasút fejlesztési programja elkezdődött, s végrehajtása joggal keltheti azt a közérzetet, hogy vasútra hosz- szú távon szüksége van ennek az országnak, ennek a gazdaságnak. Mint ahogy azokra a vasutasokra is, akik fegyelmezetten és jól ellátják az ország vérkeringése szempontjából meghatározó és döntő jelentőségű feladataikat. Ezt Boross páter mondta szombaton Debrecenben, a vasutas középvezetők országos fórumán. Schamschula György, a fórumon elmondta: a Budapest—Hegyeshalom közötti pályaszakasz korszerűsítése (Folytatás az 1■ oldalról) — Őszintén remélem, hogy a mai generáció újra győzelemre viszi a kereszténydemokrácia eszméjét, ahogy a Demokrata Néppárt is megtette 1947-ben, igaz rövid időre. Akkor a kommunizmus állta útját a keresztény, nemzeti kibontakozásnak, ma az MSZP által meghirdetett demokratikus szocializmus, ami valójában demagóg hazugság, hisz a két fogalom ösz- szeegyeztethetetlen — érvelt Varga László, a KDNP elnökhelyettese. Beszédének folytatásaként kijelentette, hogy a KDNP tengelye a szociális igazságosság, amely az arányos és az igazságos adózásban nyilvánul meg. Nem az az ország gazdag, ahol sok milliomos él, hanem az, ahol nincsenek nélkülözők. Ma ezrek és ezrek apostoli cselekedete kell ahhoz, hogy megnyerjük a választásokat. Bízom a győzelemben, s kívánom, hogy egy nagyon erős mellett hamarosan megkezdődik a Budapest—Kelebia vonal teljes rekonstrukciója is. Ugyanakkor immár elodázhatatlan a MÁV teljesen elöregedett kocsi- és mozdony parkjának felújítása. A debreceni vasutasfórumot megelőzően Boross Péter helyi városi és egyházi vezetőkkel találkozott. Kocsis Eelemér református püspök, a Fűvészkert utcai általános iskola egyházi átvételével kapcsolatos huzavonára hívta fel a miniszter- elnök figyelmét. Ennek kapcsán Boross Péter reményét fejezte ki, hogy mielőbb viszMDF legyen mögöttünk a második — fejezte be beszédét a KDNP elnökhelyettese, majd átadta a „Hogyan nyerhetjük meg az 1994-es választásokat” című pályázat díjait. Az egész napos program zárásaként pedig a megyék kereszténydemokrata képviselőinek jelentését hallgathatták meg az érdeklődők. Nógrád, Heves és Pest megyékben a kereszténydemokrata színekben indult jelöltek mindegyike jogosulttá vált a választásokon szakerül az egyház tulajdonába az egykori nagyhírű Dóczy Tanítóképző épülete is, amelyben most az egyetem gyakorló gimnáziuma működik. Boross Péter miniszterelnök Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei programja Má- riapócson kezdődött szombaton délben. A kormányfőt az Európa-hírű búcsújáró helyen Palóczy Lajosné, a település polgármestere és Medgyesi József, a megyei önkormányzati közgyűlés elnöke fogadta. Boross Péter ezt követően beszédet mondott Máriapocs városavató ünnepségén. való részvételre. Mészáros Gyula, a KDNP Pest megyei elnökének és a régió vezetőjének véleménye szerint a legnagyobb gondot az emberek kishitűsége és közömbössége jelenti a választásokkal kapcsolatban. Emellett eltörpül, hogy a jelöltek pénz híján önmaguk voltak kénytelenek plakátolni, házalni a cédulákért. A Pest megyei elnök fontosnak tartotta a fiatalság megnyerését a keresztény politizálásra. N. V. Jókedvűen vagy duzzogva Mai helyzetünket, s mai helyzetünk szerkesztőségekből való vizsgálódását egy baloldali újságíró a minap így jellemezte: Mi a baloldalon egy fél pohár vízre azt mondjuk, hogy milyen borzalmas, hogy csak félig van. Ezzel szemben szerénységem a Pest Megyei Hírlapnál erre azt mondaná, hogy milyen jó, nem üres. A megfogalmazás természetesen nem pontos, hiszen én itt, a jobboldalon határozottan állítom: az elmúlt negyven esztendő után, amely mint tudjuk egypárti diktatúrában telt el, s eközben Magyarország ipara, kereskedelme, pénzügyi helyzete alaposan megroppant, szóval itt a jobboldalon nem annak örülök, hogy félig van a pohár, hanem hogy egyáltalán maradt pohár. Már ez is hatalmas eredmény, hiszen miért lenne kevésbé törékeny egy üveg, mint az ember lelke, s lássuk be, lelkűnknek az elmúlt rendszer sokkal többet ártott, mint poharainknak. Ha a baloldalról azt mondják, csak félig van a pohár, akkor én nagyon boldog vagyok, hogy az optimista jobboldalon állok, hiszen napjaim nem méltatlankodással, állandóan a dolgok keveslésével telnek, hanem nagyon apró dolgoknak', széttört üvegek cserepeinek tudok örülni, mert hiszem, ezekből összerakható, vagy rekonstruálható az egész. Magyarország darabokra tört, de nem szabad elveszítenünk a reményt, hogy dolgos hétköznapokon Össze lehet rakni, újra lehet építeni, s közben jókedvű is lehet az ember. Sőt, jobb ha jókedvű, mert más út nincs, s ki ne tudná, vidáman könnyebb kilométereket gyalogolni mint duzzogva. (Vödrös) A KDNP sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-szel nem hajlandó koalícióra lépni, bármilyen is legyen a választások eredménye — jelentette ki Hasznos Miklós, a KDNP alelnöke és országgyűlési képviselője a párt tegnap rendezett budapesti nagygyűlésén. A képviselő kifejtette: a választási csata első felvonása lezárult, s eldőlt, hogy a KDNP a fővárosban a 32 választókörzetből 24-ben tudott jelölteket állítani. A legnagyobb nehézségekkel a munkáskerületekben találkoztak. A magára hagyott, rossz szociális helyzetű embereket a KDNP-nek sem sikerült megszólítania. Ez veszélyes lehet, mert a demagógia könnyen meglovagolhatja az elkeseredettséget — hangsúlyozta. A szocialisták a társadalom politikai emlékezetkiesésére építenek, abban bíznak, hogy az ország elfelejtette, hol tartottunk négy évvel ezelőtt. (t. á.) Az 1944-es deportálások egyik helyszínén, a Józsefvárosi pályaudvaron tegnap megnyílt vagonkiállítás április 24-éig tekinthető meg Budapesten, majd országos körútra indul. A vagonok és a bennük lévő kiállítási tárgyak — a mementók — július 3-áig tekinthetők meg a következő városokban: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely, Győr és Monor. Július 3-án a Budapesti Történeti Múzeum aulájában nyílik meg a Holocaust 1944 című nagy emlékkiállítás Erdősi Agnes felvétele A KDNP a beruházásokat ösztönzi A kishitűség fogságában
