Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-14 / 86. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK 5 Agrárprofesszor a vidék problémáiról Elsőrendű a földpiac kialakítása Beiskolázás előtti gondok A mezőgazdaság, a vidék égető problémáiról kérdez­tük dr. Szakái Ferencet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorát. — A szövetkezetek átala­kítása sarkalatos kérdés a mezőgazdaságban. Hogyan képzeli el professzor úr az új szövetkezeti struktúrát? — A szövetkezetek át­szervezése elengedhetetlen, s lényeges az is, hogy több szövekezeti forma létezhes­sen egymás mellett. A ter­melő típusú szövetkezetek­ben termelői vagy szolgálta­tó tevékenység végzése vé­gett társulnak a tagok. Gya­kori az aránylag kis földdel bíró emberek összefogása, mikor is földjeiket, eszköze­iket közös termelési terv ki­dolgozása mellett közösen használják. A munkaszövet­kezetekben (a kevés, vagy egyáltalán meg nem lévő eszközállomány miatt) a szaktudás, valamint a mun­kaerő együttes hasznosításá­ra fognak össze a tagok. A szolgáltató szövetkezé- ti típus esetén mezőgazdasá­gi vállalkozók szövetkez­nek a termelést kiegészítő, kiszolgáló feladatok együt­tes megvalósulása érdeké­ben. A vállalkozás összes feladatkörének egy-egy vál­lalkozó nehezen tud eleget tenni, így a részfolyamatok fölosztása következtében — míg a gazdálkodó első­sorban termel, addig a raktá­rozást, a szállítást, a feldol­gozást és az értékesítést a szövetkezetek végzik. A szövetkezetek előtt álló egyik alternatíva pedig az lenne, hogy ágazataikból különálló, kisebb szövetke­zeteket alakítanának ki. — Kellenek-e falugazdá­szok, mikor a szövetkezetek szakembereinek tudása ki­használatlan? — A falugazdász-intéz­mény szerintem átmeneti formának tekinthető, míg a téeszek úgynevezett „szür­keállománya”, azaz a szö­vetkezetek agrárszakembe­rei nem lesznek képesek (megfelelő keretek között tevékenykedve) a magánter­melők érdekeit is képvisel­ni. Ám a vidék agrárértelmi­sége és a magántermelő pa­rasztemberek között egyelő­re nem alakult ki az együtt­működés. A szövetkezetek közös földtulajdona biztosí­tékul szolgálhatott volna kölcsönfelvételeknél. Ma nincs hitelfelvételi háttér, hiszen a szövetkezeti föl­dek magántulajdonba kerül­tek a kárpótlás kapcsán. A szövetkezet tehát nem ve­het fel jelzálogkölcsönt, csak az új földtulajdonosi réteg. Ám a föld jelenlegi birtokosának nem érdeke hi­tellel megterhelni a földjét a szövetkezet megsegítése végett. így a szövetkezetek­ben csoportosuló agrárértel­miség és a falusi gazdaré­teg elidegenedik egymástól. Pedig ha a szövetkezetek garanciát vállalnának az új földtulajdonosok érdeké­ben, s kialakulna egy biza­lomerősítő párbeszéd, ak­kor kölcsönösen segíthet­nék, támogathatnák, föl­emelhetnék egymást. A mezőgazdasági szakta­nácsadás tehát egyelőre a fa­lugazdászokra marad. Arra azonban vigyázni kell, hogy a falugazdászok önkormány­zati ellenőrzés, s ne állami felügyelet alá tartozzanak, nehogy az intézmény bábhi­vatallá váljon, s központi ér­dekeket képviseljen a helyi gazdálkodói érdekek he­lyett. Egyébként a magyar agrárszakember-gárda eseté­ben problémát okoz a túlsá­gos szakosodás is. Kitűnően értenek szakterületük problé­máihoz, de jogi, közgazdasá­gi, szervezési' ismeretek hí­ján nem képesek beavatkoz­ni a mezőgazdaság átfogó re­formjába. A falugazdászok azonban ilyen képzésben is részesültek. — Mit tart tanár úr a rendkívüli alacsony földá­rakról? — Földáraink a nyugat­európai normák töredékét sem közelítik meg. Magyar- országon nincs reális föld­ár, nem is lehet, hiszen még nincs kialakult földpiac. A szocializmusban a földnek nem volt értéke, a nemzeti vagyon részeként sem szere­pelt. A piac kialakulására még várni kell. Körülbelül tíz év alatt érheti el a hektá­ronkénti földár (minőségtől függően) a félmillió forint­nyi reális értéket. Minden­esetre á földpiac kialakításá­nak érdekében le kellett állí­tani a külföldiek magyaror­szági földszerzését, de saj­nálatos, hogy a honi földvá­sárlók sem a mezőgazdaság jövőjéért, hanem elsősor­ban a földvagyonért versen­genek. — Milyen megoldást lát a falusi munkanélküliség fölszámolására ? — Fontosnak tartom a természetgazdákodás meg­szervezését. Ez többet je­lent a természetvédelemnél, és ésszerű kialakítása révén a vidéki munkanélküliség visszaszorítható. Legfonto­sabb eleme ennek a koncep­ciónak, hogy a falu rendel­kezzék a körülötte elterülő földekkel, legyen beleszólá­sa területhasználatba. A te­lepülések birtokában lévő területeken az erdőtelepí­tést, a vizek tisztítását, a táj­rendezést a helyi munkanél­küliek is elvégezhetik. A vi­dékre telepíthető iparok, a vágóhidak, a malmok, a ki­sebb feldolgozó üzemek, melyekben munkaigényes, tájspeciális termékeket ké­szítenek, a szolgáltatás, s ezen belül is a falusi turiz­mus mind munkahelyterem­tő, megvalósítható ötlet. Novák Valentin A csemői kezdeményezes példaértékű A tanköteles korú gyerekek tíz-tizenöt százalékánál az óvodában valamilyen tanu­lási vagy iskolaérettségi gondot tapasztalnak. Ceg­léd valamennyi általános is­kolájában április 14-én és 15-én lesz a beiratkozás. Sárközy Kálmán gyógype­dagógus-pszichológust, a Pest megyei 2-es számú ta­nulási képességeket vizsgá­ló szakértői bizottság veze­tőjét az eddig szerzett ta­pasztalatairól faggattuk. A pszchológustól megtud­tuk, a vizsgálatkor nem az okoz nehézséget, hogy el­döntsék: értelmileg sérült-e a gyermek vagy sem. Ha­nem az, hogy általános, avagy speciális általános is­kolába irányítsák azt a leen­dő kisdiákot, aki határeset­nek számít, illetve részképes­ség-zavarban szenved. Ugyanis az ő fejlesztésük megoldhatatlannak látszik az általános iskolában. Ezzel a szakemberek nem a peda­gógus kollégák jó szándé­kát, elhivátottságát vonják kétségbe. Egyszerű tényről van szó: nincsenek felkészít­ve igazából az olvasási és írászavarral küszködő gyere­kek problémájának egyhíté- sére. Jóllehet Cegléden örven­detes volt az a kezdeménye­zés, melynek keretében a Be­szédvizsgáló Országos Szak­értő Bizottság vezetője két­szer is tartott tartalmas elő­adást. Ez azonban aligha tett bárkit is a téma avatott isme­rőjévé. Viszont a szakmai tá­jékoztatás segített abban, hogy egyetlen kartárs se könyvelje el ezeket a növen­dékeket butának, értelmileg sérültnek. Voltaképpen a pe­dagógusok döntő többsége ismeri ezt a gondot, ám a jó­indulat önmagában vajmi ke­vés sikerrel kecsegtet e téren. Mi a megoldás? Módszer­tanilag felkészült pedagógu­sokat kellene az általánso is­kolában alkalmazni. Csemő- ben már elindult egy figye­lemre méltó kezdeménye­zés. Az óvodai szűrés alap­ján első osztályt indítottak — éhány emberkével. Ők majd harmadiktól kerülnek be nagy létszámú osztályok­ba. Nevelőjük egyéves inten­zív tanfolyamon sajátította el azt az eljárást, amivel a dyslexia az említett baj javít­ható. Ez példa lehet a városi általános iskoláknak is. Nemcsak kisebb csoport szervezése, de egy-egy szak- képesítéssel bíró kolléga al­kalmazása is kimozdíthatná az ügyet a holtpontról. Min­denképpen igazodni kellene az oktatási intézmények adottságaihoz. Az érintett gyerekekkel pedig az olva­sás és írás tanításakor — ki­emelve őket az osztályközös­ségből — külön foglalkozna a pedagógus. Végezetül Sárközy Kál­mán elmondta, hogy az új oktatási törvény, a pedagó­giai szabadság lehetővé te­szi, hogy minden általános iskola a számára legideáli­sabb módszert válassza. Ez­zel nemcsak a tanulás nehéz­ségét szüntetheti meg, ha­nem elejét veheti a későbbi­ekben felbukkanó magatartá­si problémák kialakulásá­nak, amelyek mindig velejá­rói a tartós, sikertelen tanu­lásnak. F. F. Zaci — magánkézben Magántulajdonú zálogház nyílt Dabason az üressé vált mozi épületében. Egy lajosmizsei vállalkozó, Ho­moki László, már tapasztalt ezen a téren, mert a szom­szédos megyében üzemel hasonló pénzkölcsönző üz­lete. A pénzzavarba került lakoósok szívesen fordul­nak néhány ezer forintért a zálogházhoz s hagyják ott cserébe a mosógépüket, te­levíziójukat, vagy éppen ér­tékes festményeiket. Vimola Károly felvétele Veszélyeshulladék-gyűjto hely létesül Új szemétdíjrendszer lesz a városban Cegléden a kommu- . nális hulladéklera- • kó-telep építése végső szakaszához érkezett. Befejeződik a táro­lóterület kialakítása, amely összesen mintegy nyolcvanezer négyzetméter lesz. Ugyanakkor az elkép­zelések szerint az év máso­dik felében megvalósul az önkormányzati testület már­ciusi határozata alapján — a szeméttelepen a veszélyes­hulladék-gyűjtő hely is. A hét és fél milliós beru­házás keretében elkészül egy zárt helyiség, egy nyi­tott oldalú csarnok, vala­mint egy szilárdburkolatú, fedetlen tároló. A zárt objek­tumban — tudtuk meg Ju­hász Józseftől, a Városgaz­da Rt. igazgatójától — a leg­veszélyesebb anyagok, pél­dául a szárazelemek gyűjté­sét, ártalmatlanításra való előkészítését is végzik. A csamokszerű építményben az olajjal szennyezett textil- féleségek, olajszűrők, szűrő- papitok, festékes göngyöle­gek elhelyezését oldják meg. A harmadik részen tá­rolhatják majd a lakosságtól összegyűjtött, nem veszé­lyes anyagokat: az üveg-, fém- és papírhulladékot. A gyűjtőudvart most ter­vezik. Á város veszélyeshul- ladék-gazdálkodási elképze­lésének első mozzanata, hogy valamennyi általános iskolában egy hónapon be­lül tárolóedényeket raknak ki a szárazelemek gyűjtésé­re. Az utóbbiakat csak az aszódi gyűjtőhelyen lehet véglegesen, ártalmatlanítás­ra elhelyezni. Ez mintegy százezer forintba kerül. Ä részvénytársaság ezt az ösz­szeget a Pest Megyei Ön- kormányzat által meghirde­tett pályázat elnyerésével szeretné előteremteni. Á cég egyelőre nem he­lyez ki közterületre szelek­tívgyűjtésre alkalmas tároló­kat, ugyanis más városok­ban szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy kétes a ha­tékonyság mértéke. A lakos­ságot fokozatosan igyeksze­nek ráhangolni erre a mód­szerre. Egyébként a progra­mot — egy-egy akció kere­tében — bizonyos anyagfé­leségek időnkénti összesze- désével indítják majd el. Természetesen az intézmé­nyeket és a gazdálkodó egy­ségeket — főleg ha a beru­házás elkészül — mielőbb rá akarják venni a korszerű technológia alkalmazására. Végezetül Juhász József elmondta, a képviselő-testü­let korábban elfogadta az új szemétdíj-rendszert. S egy­ben kötelezővé tette a szab­ványos, száztízliteres mű­anyag kukák megvásárlá­sát. Erre a polgárok az esz­tendő végéig kaptak haladé­kot. A Városgazda Rt. még egy modem hulladékgyűj­tő-kocsival is gyarapodott. A részvénytársaság csak így tudja hatékonyan és színvonalasan végezni a szolgáltatást. A zsák, a la­vór, a fazék már elavult sze­méttároló alkalmatosság. Egyébként a cég elegendő műanyag kukát szerzett be, amelyet kedvezményes áron ad tovább minden igénylőnek. Amennyiben egy-egy utcában legalább tíz érdeklődő jelzi vásárlási szándékát, a helyszínre szál­lítják az edényeket. (fehér) Köszönet a váci kórháznak Szomorú, de egyben megha­tó eseményről számolt be la­punknak Váchartyán polgár- mestere Juhász István, aki személyes részese lett a he­lyi Somodi család tragédiájá­nak. Zolika, a család egyet­len gyermeke, húsvét hétfőn lett volna 14 éves. Ám egy pici gyermekkorától húzódó betegség végkövetkezménye­ként, keringési zavarok mi­att, egy nappal születésének 14. évfordulója előtt meghalt. Öt hétig ápolták a gyerme­ket a váci kórházban. Tud­ták, bár valamennyien az el- fogadhatatlanba vezetett hit­tel küzdöttek a tények ellen, hogy Zolika napjai meg van­nak számolva. Piciny gyer­mekkora óta állt ugyanis a fiú gyógykezelés alatt. Majd amikor baja erősödni kezdett a fővárosi gyermekklinikán kezelték a fiút. Innen szállí­tották át öt héttel a haláleset előtt Zolikát Vácra. A kórház orvosai, ápolói, teljes személyzete családtag­ként fogadta a gyermeket. Édesanyjának, s a kisfiúnak, akik a megváltoztathatatlan ellen harcoltak nap mint nap, külön kórtermet biztosítottak a váciak. Itt élt együtt a be­teg gyermek és édesanyja... A gyász könnyei még nem száradtak fel Váchar- tyánban. A keserűség, a ha­lálba való beletörődés mel­lett az első szavak a hálát, a köszönetét továbbították: el­sősorban annak a kis közös­ségnek, amely emberivé tet­te a haldokló kisfiú számára rövid élete utolsó heteit, az anyának, aki számára testkö­zelivé válhatott a búcsú, a szeretett gyermektől való el­válás. A Somodi család kö­szöni a Váci Kórház orvosai­nak, név szerint Újhelyi László és Kampós Kata főor­vosnak, a nővéreknek, ápo­lóknak ezt a példátlan embe­ri magatartást. « (mé)

Next

/
Oldalképek
Tartalom