Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-13 / 85. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. APR1LTS 13., SZERDA Tizenhárom éve tart Rendkívüli állapot Karadzic ingerült Menthető-e Bosznia? Az egyiptomi parlament hétfő este megszavazta, hogy újabb három évre hosszabbítsák meg a tizenhárom éve — Anvar Szádat elnök meggyilkolása óta — érvényben lévő rendkívüli állapotot. A kormány a terrorizmus elleni harc hatékonyságához tartja szükségesnek a különleges jogköröket, amelyekkel a hatóságokat a rendkívüli állapot felruházza. Atef Szidki kormányfő Alekszandr Ruckoj és Rusz- lan Haszbulatov — a tavaly októberi puccs szervezői — halálra ítélése érdekében nyomást gyakoroltak Borisz Jelcin elnök környezetéből (még tavaly őszszel) Alekszej Kazannyik főügyészre. Ezt a puccsisták szabadon engedése miatt Jelcinnel összekülönbözött főügyész közölte egy orosz lapnak adott nyilatkozatában. A Komszomolszkaja Pravda keddi számában megjelent interjúban Kazannyik azt állította, hogy nagy nyomás nehezedett a főügyészségre. Az októberi események után ajánlásokat tettek neki arra vonatkozóan, hogy miképpen kell a vizsgálatot lefolytatni. Azt ajánlották Jelcin környezetéből, hogy ne legyen politikai per. Mindösz- sze 5-6 nyomozónak kellett volna folytatni a vizsgálatot, és 3-4 nap múlva vádat kellett volna emelni gyilkosságban való bűnrészesség címen. Az ügyet a katonai kollégium tárgyalta volna, amely mindenkire halálos ítéletet szabna ki. Kazannyik közölte, a szabadságjogok messzemenő tiszteletben tartását ígérve kérte a népgyűlést arra, hogy szentesítse Hoszni Mubarak elnök rendeletét, amely a rendkívüli állapotot idén június 1-i hatállyal 1997. május 31-ig meghosszabbítja. Haszan el-Alfi belügyminiszter azzal érvelt, hogy a rendkívüli állapot előírásai számos tervezett terrorakció meghiúsítását tették eddig is lehetővé. hogy az ajánlást —: amely alatt nem szerepelt aláírás — nem volt hajlandó végrehajtani. A lemondott főügyész közölte, hogy sem az alkotmányban, sem pedig a főügyészségre vonatkozó törvényben nem szerepel a megbízott főügyészi tisztség. Jelcin, elnök ugyanis az elnöki apparátusból nevezte ki a főügyész utódját, Alekszej Iljusenkót, aki Kazannyik szerint nemcsak Jelcinnek, de az elnöki biztonsági szolgálat vezetőjének utasításaira is hallgat. Alekszej Kazannyik másfél hónapja mondott le a főügyészi tisztségéről amiatt tiltakozva, hogy Jelcin megpróbált nyomást gyakorolni rá az októberi puccsisták szabadon engedésének megakadályozásának érdekében. A múlt héten a parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács nem fogadta el Kazannyik lemondását, s bár utóbb ismét megerősítette távozási szándékát, de jure mindaddig ő a főügyész, amíg lemondását megerősítő határozatot nem hoz a Szövetségi Tanács. Radovan Karadzic boszniai szerb elnök kedden rendkívül hevesen támadta Michael Rose tábornokot, a boszniai ENSZ- erők parancsnokát, amiért NATO légicsapást kért a szerb állások ellen. A szerb vezető szerint Rose' tábornok újgyarmatosító, s ő a felelős a békefolyamat megakadályozásáért. Karadzic előzőleg már közölte, hogy Vitalij Csur- kin orosz külügyminiszter-helyettes közvetítésével hajlandó tárgyalni az ENSZ-erőkkel, amelyek szerinte a muzulmánok pártját fogták. Akasi hétfőn átruházta a további légicsapásokkal kapcsolatos döntés jogát Bertrand Delapresle francia tábornokra, a volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ-csapatok főparancsnokára, miután kifejtette, hogy csak a legelső döntés volt az ő hatáskörébe, a további légitámogatásnál már nincs szüksége az- ő utasítására. A NATO az 1991-es öböl-háború óta a szövetséges tagországok légierejének legnagyobb összevonását hajtotta végre a boszKözvetítók Tegnap megérkezett Dél- Afrikába az a héttagú nemzetközi közvetítő csoport, amely segédkezik majd az április 26—28-ra kiírt általános választások megrendezését fenyegető belpolitikai helyzet megoldásában és a választások lebonyolításában is. A közvetítők között van Lord Carrington egykori brit és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter is — jelentette az AP. niai légtérellenőrzés és légitámadások céljából. A Reuter keddi öszefog- lalója szerint az észak-atlanti szövetség légierejének gerincét az amerikai légierő alkotja, ám jelentős számú repülőgép van az olaszországi támaszpontokon Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és Törökország légierejéből is. Minden repülőgép fedélzeti ágyúkkal, lézer irányítású és gravitációs bombákkal, valamint levegő-föld osztályú rakétákkal felszerelve várja a bevetést. A „civilizált világ” későn szedi össze magát, beavatkozását cseppenként „adagolja”. Amit a (boszniai) háború elején elmulasztott, azt többé nem lehet behozni — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi vezércikkében „Rm” (vélhetően a lap egyik kiadója, Johann Georg Reissmüller) azzal kapcsolatban, hogy a NATO az ENSZ megbízásából vasárnap és hétfőn két-két géppel szerb állásokat, illetve harci eszközöket lőtt a kelet-boszniai Gorazdénél. A Kínában négynapos hivatalos látogatáson tartózkodó Mihail Kolesznyikov vezérezredes, orosz vezérkari főnök tegnap tárgyalásokat folytatott kínai kollégájával, Csang Van-nien vezérezredessel. Az ITAR-TASZSZ keddi jelentése szerint a felek áttekintették az orosz—kínai határ térségében tervezett haderőcsökkentésről folyó tárA német konzervatív politikai és szellemi elit lapjának cikkírója leszögezte: „A vasárnap ledobott bombák az ENSZ-megfigyelők védelmét szolgálták a szerb tüzérség által szétlőtt Gorazdéban. A dolgot úgy lehet ábrázolni, hogy a megfigyelőket a lakosság védelmére küldték, a kéksisakosok védelme tehát egybeesik a polgári lakosság védelmével. A szerb vezetés bizonnyal megerősítve érzi magát: az ENSZ még ezt a jelentéktelen, jelképes beavatkozást sem akarta a szerb mészárlás leállításának szándékával magyarázni. Egy nap sem telt el, s a szerb tüzérség ismét lőtte Gorazdét.” „Úgy tűnik, mintha az ENSZ és a nyugati hatalmak felébrednének önhip- nózisos álmukból. Látják, hogy további bevetés szükséges. Ám mit lehet még megmenteni, miután a szer- bek Boszniában — akárcsak Horvátországban — gyakorlatilag elérték háborús céljaikat? Gorazdén még lehet segíteni, Bosznia számára a segítség valószínűleg túlságosan későn jön.” gyalásokon elért eredményeket, valamint a két ország közötti katonai bizalom erősítésének és a minisztériumok közötti delegációcserék kérdéseit. Kolesznyikov vezérezredes kedden délután Pe- kingből Sanghajba repült, ahol a Sanghaj i helyőrség parancsnokaival találkozik, valamint megtekint egy, polgári termelésre átállított, egykori katonai üzemet. A nagyvilág hírei A Gyurkó János, a magyar kormány környezet- védelmi minisztere ma Pozsonyban szlovák kollégájával, Juraj Hraskóval tárgyal. A szlovák környezet- védelmi tárca vezetője a találkozót megelőzően, a Demokratikus Baloldal Pártjának sajtótájékoztatóján elismerte, hogy „a magyar fél kiváló diplomáciájának köszönhetően az Európai Unió Bős ügyét az Európa Tanács és Szlovákia közti nézeteltérésnek minősíti”. ▲ A boszniai szerbek elaknásították annak a három fegyvergyűjtő-központnak a bejáratát, ahol a boszniai főváros környékéről visszavont nehézfegyvereket tárolják. Az ENSZ-békefenntar- tók szarajevói szóvivője szerint a szerbek hétfőn helyezték el az aknákat a kéksisakosok ellenőrzése alatt álló vogoscai, radavai és blazuji központok bejáratánál. ▲ Egynapos viszonylagos nyugalom után hétfőn ismét kiújultak a harcok Ruandában, ahol a közel egy hete tartó nemzetiségi összecsapásokban mintegy húszezren vesztették életüket. A A japán kormánykoalíció hét pártja közül kedden újból csak három párt vezetője tartott tanácskozást — a többiek bojkottálták az értekezletet. Érlelődik a párt- koalíció felbomlása, csakúgy mint az ellenzéki oldalon, a konzervatív Liberális Demokrata Párt további bomlása. A A román képviselőim külügyi bizottságának meghívására hétfőn este négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttsége. A delegációt Pozsgay Imre, az NDSZ társelnöke vezeti. Nyomás a főügyészre Halál várt Ruckojékra Orosz vendég Vezérkari főnök Pekingben Ki rontja Szlovákia hitelét? Mindig is örvendtünk, ha magyarországi színészek, vagy társulatok érkeztek Kassára. A 89-es változásokat megelőző időszakban ugyan szintén volt erre mód, de gyakorta szégyenkeznünk kellett, ha a miskolci színészek az előadás után egy kávét sem tudtak meginni, mert az őket vendégül látó szlovák színház erre nem is gondolt. Ez a kellemetlen epizód jutott az eszembe, amikor az egriek előadásának kulisszatitkairól szereztem tudomást. A nézőközönség csak annyit volt kénytelen elkönyvelni, hogy a délutáni előadás háromnegyed óra késéssel kezdődött meg. Az okról nem szerezhetett tudomást, mert az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója ezt nem óhajtotta, gondolva a szlovák—magyar viszony további romlására. Pedig kár volt’ az ügyet elhallgatni, mert itt csupán szakmai tisztességről van szó, mégha a mozgatórugók természetesen a szlovák—magyar kapcsolatokban gyökereznek. De haladjunk sorjában. A kassai Thália Színház a változások óta élve a lehetőségekkel, jó kapcsolatokat épített ki a külföldi magyar színházakkal. így járt nemrég nálunk a budapesti Magyar Nemzeti Színház is. Őket követte az egriek Shakespeare-vígjátéka. Amikor a Thália saját színpadán tudja fogadni az együttest, akkor nincs semmi gond. De a kassai színház színpada nem túl nagy, s akkor kénytelen igénybe venni a szlovák színház bérelt termét. A művelődési ház már ez idáig is számtalan emlékezetes magyar előadás színtere volt és a szlovák színház eddig minden esetben rendelkezésre állt. Kolár Péter, a Thália igazgatója már két hónappal az előadás előtt közölte a társszínházzal, hogy március 21-én délelőtt 10 órától kívánja kibérelni a termet, mert a bonyolult díszlet felépítése sok időt vesz igénybe. Ezt akkor szó nélkül tudomásul vették. Egy hónapra rá Kolár igazgató ezt írásban is megerősítette és kérte a terem bérletét 10-től este 22 óráig. Két héttel a jelzett terminus előtt a kassai Állami Színház telefonon értesítette a Tháliát, hogy a teremben aznap a balett próbál, nem tudják a megadott időpontban átadni a termet. Viszont már korábban a két színház megegyezett, hogy az egriek hétfőn fognak fellépni, mert akkor az Állami Színház szünnapot tart. Kolár Péternek már nem állt módjában, hogy még egyszer változtasson az időponton. Ezután Kolár tárgyalt a Párizsból hazaérkezett igazgatónővel és megígérte neki, ha biztosítják a kért időpontban a termet, világméretű gyűjtést szerveznek a Főtéren álló színház befejezése érdekében. A megegyezés tíz nappal az előadás megtartása előtt meg is született. De két napra rá az egyik beosztott ismét telefonált, hogy csak délután kettő után teszik szabaddá a termet, előbb semmi esetre sem. A hívást követően megérkezett a számla, amely szerint 10-től 22 óráig a bérleti díj 24 700 korona. Duplája az ez idáig megszokott összegnek. A Thália azonnal átutalta a kért tételt. Egy napra rá, szombaton újabb tárgyalás következett. Az új ajánlat, déli tizenkettő után szerelni lehet a díszletét. A Thália vezetője nem volt hajlandó tovább egyezkedni, mivel a költségeket kifizette és ha az előadás meghiúsulna, akkor minden költséget az Állami Színháznak kell állnia. így érkezett el az előadás napja, március 21-e. 10-re az egriek bementek a színházba, ahol javában folyt a próba. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy minden ígéret ellenére, az Állami Színház vezetősége meg akarta akadályozni az előadást, mert máskülönben miképpen magyarázható az a tény, hogy a napi tervben a próba 14 óráig volt kiírva. Végül is 12.20 után az egri műszaki gárda megkezdhette a szerelést. Ezért kezdődött késve az előadás. Az első után a színészek jóformán ki sem fújhatták magukat, alig fél óra állt rendelkezésükre a következő előtt. Ezt a felháborító eljárást, mely semmivel sem magyarázható, a Thália Színház nem fogja tűrni és perelni fogja az Állami Színházat, mivel az kifizettette a teljes bérleti díjat, de nem teremtette meg a feltételeket a megegyezésnek megfelelően. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ez felér egy hitelrontással, hiszen nem maradt kellő idő az egriek számára a próbára és a műszaki berendezés ellenőrzésére. Ha baleset történt volna, akkor ezért a Thália igazgatója felelt volna. Szerencsére a Gárdonyi Géza Színház együttese kifogástalanul oldotta meg feladatát és a nézők semmit sem vehettek észre. Köszönet érte. De a társulat 68 tagja számára emlékezetes marad a szlovákiai szereplés és bizonyára nem rejtették véka alá véleményüket. így írta át a Tévedések vígjátékát a kassái Állami Színház a Rosszindulat Áltévedéseivé. Most már csak azt szeretnénk nagy tisztelettel megkérdezni az. Állami Színház igazgató asszonyától, hogy vajon — szerinte — ki a felelős azért, hogy a világ elmarasztalóan nyilatkozik Szlovákiáról? Balassa Zoltán (Kassa)
