Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-13 / 85. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. APR1LTS 13., SZERDA Tizenhárom éve tart Rendkívüli állapot Karadzic ingerült Menthető-e Bosznia? Az egyiptomi parlament hétfő este megszavazta, hogy újabb három évre hosszabbítsák meg a tizen­három éve — Anvar Szá­dat elnök meggyilkolása óta — érvényben lévő rendkívüli állapotot. A kor­mány a terrorizmus elleni harc hatékonyságához tart­ja szükségesnek a különle­ges jogköröket, amelyek­kel a hatóságokat a rendkí­vüli állapot felruházza. Atef Szidki kormányfő Alekszandr Ruckoj és Rusz- lan Haszbulatov — a ta­valy októberi puccs szerve­zői — halálra ítélése érde­kében nyomást gyakorol­tak Borisz Jelcin elnök kör­nyezetéből (még tavaly ősz­szel) Alekszej Kazannyik főügyészre. Ezt a puccsis­ták szabadon engedése mi­att Jelcinnel összekülönbö­zött főügyész közölte egy orosz lapnak adott nyilat­kozatában. A Komszomolszkaja Pravda keddi számában megjelent interjúban Ka­zannyik azt állította, hogy nagy nyomás nehezedett a főügyészségre. Az októbe­ri események után ajánláso­kat tettek neki arra vonat­kozóan, hogy miképpen kell a vizsgálatot lefolytat­ni. Azt ajánlották Jelcin környezetéből, hogy ne le­gyen politikai per. Mindösz- sze 5-6 nyomozónak kel­lett volna folytatni a vizs­gálatot, és 3-4 nap múlva vádat kellett volna emelni gyilkosságban való bűnré­szesség címen. Az ügyet a katonai kollégium tárgyal­ta volna, amely mindenki­re halálos ítéletet szabna ki. Kazannyik közölte, a szabadságjogok messze­menő tiszteletben tartását ígérve kérte a népgyűlést arra, hogy szentesítse Hoszni Mubarak elnök ren­deletét, amely a rendkívüli állapotot idén június 1-i ha­tállyal 1997. május 31-ig meghosszabbítja. Haszan el-Alfi belügyminiszter az­zal érvelt, hogy a rendkívü­li állapot előírásai számos tervezett terrorakció meg­hiúsítását tették eddig is le­hetővé. hogy az ajánlást —: amely alatt nem szerepelt aláírás — nem volt hajlandó vég­rehajtani. A lemondott főügyész közölte, hogy sem az alkot­mányban, sem pedig a fő­ügyészségre vonatkozó tör­vényben nem szerepel a megbízott főügyészi tiszt­ség. Jelcin, elnök ugyanis az elnöki apparátusból ne­vezte ki a főügyész utód­ját, Alekszej Iljusenkót, aki Kazannyik szerint nem­csak Jelcinnek, de az elnö­ki biztonsági szolgálat ve­zetőjének utasításaira is hallgat. Alekszej Kazannyik más­fél hónapja mondott le a fő­ügyészi tisztségéről amiatt tiltakozva, hogy Jelcin meg­próbált nyomást gyakorolni rá az októberi puccsisták szabadon engedésének meg­akadályozásának érdeké­ben. A múlt héten a parla­menti felsőház, a Szövetsé­gi Tanács nem fogadta el Kazannyik lemondását, s bár utóbb ismét megerősítet­te távozási szándékát, de jure mindaddig ő a főü­gyész, amíg lemondását megerősítő határozatot nem hoz a Szövetségi Tanács. Radovan Karadzic bosz­niai szerb elnök kedden rendkívül hevesen támad­ta Michael Rose táborno­kot, a boszniai ENSZ- erők parancsnokát, amiért NATO légicsapást kért a szerb állások ellen. A szerb vezető szerint Rose' tábornok újgyarmatosító, s ő a felelős a békefolya­mat megakadályozásáért. Karadzic előzőleg már közölte, hogy Vitalij Csur- kin orosz külügyminisz­ter-helyettes közvetítésé­vel hajlandó tárgyalni az ENSZ-erőkkel, amelyek szerinte a muzulmánok pártját fogták. Akasi hétfőn átruházta a további légicsapásokkal kapcsolatos döntés jogát Bertrand Delapresle fran­cia tábornokra, a volt Ju­goszláviában állomásozó ENSZ-csapatok főparancs­nokára, miután kifejtette, hogy csak a legelső dön­tés volt az ő hatáskörébe, a további légitámogatás­nál már nincs szüksége az- ő utasítására. A NATO az 1991-es öböl-háború óta a szövet­séges tagországok légiere­jének legnagyobb összevo­nását hajtotta végre a bosz­Közvetítók Tegnap megérkezett Dél- Afrikába az a héttagú nem­zetközi közvetítő csoport, amely segédkezik majd az április 26—28-ra kiírt álta­lános választások megren­dezését fenyegető belpoliti­kai helyzet megoldásában és a választások lebonyolí­tásában is. A közvetítők kö­zött van Lord Carrington egykori brit és Henry Kis­singer volt amerikai kül­ügyminiszter is — jelentet­te az AP. niai légtérellenőrzés és lé­gitámadások céljából. A Reuter keddi öszefog- lalója szerint az észak-at­lanti szövetség légierejé­nek gerincét az amerikai légierő alkotja, ám jelen­tős számú repülőgép van az olaszországi támaszpon­tokon Franciaország, Nagy-Britannia, Hollan­dia és Törökország légiere­jéből is. Minden repülő­gép fedélzeti ágyúkkal, lé­zer irányítású és gravitáci­ós bombákkal, valamint le­vegő-föld osztályú raké­tákkal felszerelve várja a bevetést. A „civilizált világ” ké­sőn szedi össze magát, be­avatkozását cseppenként „adagolja”. Amit a (bosz­niai) háború elején elmu­lasztott, azt többé nem le­het behozni — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi vezércikké­ben „Rm” (vélhetően a lap egyik kiadója, Johann Georg Reissmüller) azzal kapcsolatban, hogy a NATO az ENSZ megbízá­sából vasárnap és hétfőn két-két géppel szerb állá­sokat, illetve harci eszkö­zöket lőtt a kelet-boszniai Gorazdénél. A Kínában négynapos hiva­talos látogatáson tartózkodó Mihail Kolesznyikov vezérez­redes, orosz vezérkari főnök tegnap tárgyalásokat folyta­tott kínai kollégájával, Csang Van-nien vezérezre­dessel. Az ITAR-TASZSZ keddi jelentése szerint a felek átte­kintették az orosz—kínai ha­tár térségében tervezett had­erőcsökkentésről folyó tár­A német konzervatív po­litikai és szellemi elit lapjá­nak cikkírója leszögezte: „A vasárnap ledobott bom­bák az ENSZ-megfigyelők védelmét szolgálták a szerb tüzérség által szét­lőtt Gorazdéban. A dolgot úgy lehet ábrázolni, hogy a megfigyelőket a lakos­ság védelmére küldték, a kéksisakosok védelme te­hát egybeesik a polgári la­kosság védelmével. A szerb vezetés bizonnyal megerősítve érzi magát: az ENSZ még ezt a jelentékte­len, jelképes beavatkozást sem akarta a szerb mészár­lás leállításának szándéká­val magyarázni. Egy nap sem telt el, s a szerb tüzér­ség ismét lőtte Gorazdét.” „Úgy tűnik, mintha az ENSZ és a nyugati hatal­mak felébrednének önhip- nózisos álmukból. Látják, hogy további bevetés szük­séges. Ám mit lehet még megmenteni, miután a szer- bek Boszniában — akár­csak Horvátországban — gyakorlatilag elérték hábo­rús céljaikat? Gorazdén még lehet segíteni, Bosz­nia számára a segítség va­lószínűleg túlságosan ké­sőn jön.” gyalásokon elért eredménye­ket, valamint a két ország kö­zötti katonai bizalom erősíté­sének és a minisztériumok közötti delegációcserék kér­déseit. Kolesznyikov vezé­rezredes kedden délután Pe- kingből Sanghajba repült, ahol a Sanghaj i helyőrség pa­rancsnokaival találkozik, va­lamint megtekint egy, polgá­ri termelésre átállított, egyko­ri katonai üzemet. A nagyvilág hírei A Gyurkó János, a ma­gyar kormány környezet- védelmi minisztere ma Po­zsonyban szlovák kollégá­jával, Juraj Hraskóval tár­gyal. A szlovák környezet- védelmi tárca vezetője a találkozót megelőzően, a Demokratikus Baloldal Pártjának sajtótájékozta­tóján elismerte, hogy „a magyar fél kiváló diplo­máciájának köszönhetően az Európai Unió Bős ügyét az Európa Tanács és Szlovákia közti nézetel­térésnek minősíti”. ▲ A boszniai szerbek elak­násították annak a három fegyvergyűjtő-központnak a bejáratát, ahol a boszniai főváros környékéről vissza­vont nehézfegyvereket tárol­ják. Az ENSZ-békefenntar- tók szarajevói szóvivője sze­rint a szerbek hétfőn helyez­ték el az aknákat a kéksisa­kosok ellenőrzése alatt álló vogoscai, radavai és blazuji központok bejáratánál. ▲ Egynapos viszonylagos nyugalom után hétfőn is­mét kiújultak a harcok Ruandában, ahol a közel egy hete tartó nemzetiségi összecsapásokban mint­egy húszezren vesztették életüket. A A japán kormánykoalí­ció hét pártja közül kedden újból csak három párt veze­tője tartott tanácskozást — a többiek bojkottálták az ér­tekezletet. Érlelődik a párt- koalíció felbomlása, csak­úgy mint az ellenzéki olda­lon, a konzervatív Liberális Demokrata Párt további bomlása. A A román képviselőim külügyi bizottságának meghívására hétfőn este négynapos látogatásra Bu­karestbe érkezett a Nem­zeti Demokrata Szövetség küldöttsége. A delegációt Pozsgay Imre, az NDSZ társelnöke vezeti. Nyomás a főügyészre Halál várt Ruckojékra Orosz vendég Vezérkari főnök Pekingben Ki rontja Szlovákia hitelét? Mindig is örvendtünk, ha magyarországi színészek, vagy társulatok érkeztek Kassára. A 89-es változáso­kat megelőző időszakban ugyan szintén volt erre mód, de gyakorta szégyenkeznünk kellett, ha a miskolci szí­nészek az előadás után egy kávét sem tudtak meginni, mert az őket vendégül látó szlovák színház erre nem is gondolt. Ez a kellemetlen epizód jutott az eszembe, amikor az egriek előadásának kulisszatitkairól szerez­tem tudomást. A nézőközönség csak annyit volt kény­telen elkönyvelni, hogy a délutáni előadás háromne­gyed óra késéssel kezdődött meg. Az okról nem szerez­hetett tudomást, mert az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója ezt nem óhajtotta, gondolva a szlovák—ma­gyar viszony további romlására. Pedig kár volt’ az ügyet elhallgatni, mert itt csupán szakmai tisztességről van szó, mégha a mozgatórugók természetesen a szlo­vák—magyar kapcsolatokban gyökereznek. De halad­junk sorjában. A kassai Thália Színház a változások óta élve a lehe­tőségekkel, jó kapcsolatokat épített ki a külföldi ma­gyar színházakkal. így járt nemrég nálunk a budapesti Magyar Nemzeti Színház is. Őket követte az egriek Shakespeare-vígjátéka. Amikor a Thália saját színpa­dán tudja fogadni az együttest, akkor nincs semmi gond. De a kassai színház színpada nem túl nagy, s ak­kor kénytelen igénybe venni a szlovák színház bérelt termét. A művelődési ház már ez idáig is számtalan emlékezetes magyar előadás színtere volt és a szlovák színház eddig minden esetben rendelkezésre állt. Kolár Péter, a Thália igazgatója már két hónappal az előadás előtt közölte a társszínházzal, hogy március 21-én délelőtt 10 órától kívánja kibérelni a termet, mert a bonyolult díszlet felépítése sok időt vesz igény­be. Ezt akkor szó nélkül tudomásul vették. Egy hónap­ra rá Kolár igazgató ezt írásban is megerősítette és kér­te a terem bérletét 10-től este 22 óráig. Két héttel a jel­zett terminus előtt a kassai Állami Színház telefonon értesítette a Tháliát, hogy a teremben aznap a balett próbál, nem tudják a megadott időpontban átadni a ter­met. Viszont már korábban a két színház megegyezett, hogy az egriek hétfőn fognak fellépni, mert akkor az Állami Színház szünnapot tart. Kolár Péternek már nem állt módjában, hogy még egyszer változtasson az időponton. Ezután Kolár tárgyalt a Párizsból hazaérke­zett igazgatónővel és megígérte neki, ha biztosítják a kért időpontban a termet, világméretű gyűjtést szervez­nek a Főtéren álló színház befejezése érdekében. A megegyezés tíz nappal az előadás megtartása előtt meg is született. De két napra rá az egyik beosztott is­mét telefonált, hogy csak délután kettő után teszik sza­baddá a termet, előbb semmi esetre sem. A hívást kö­vetően megérkezett a számla, amely szerint 10-től 22 óráig a bérleti díj 24 700 korona. Duplája az ez idáig megszokott összegnek. A Thália azonnal átutalta a kért tételt. Egy napra rá, szombaton újabb tárgyalás kö­vetkezett. Az új ajánlat, déli tizenkettő után szerelni le­het a díszletét. A Thália vezetője nem volt hajlandó to­vább egyezkedni, mivel a költségeket kifizette és ha az előadás meghiúsulna, akkor minden költséget az Ál­lami Színháznak kell állnia. így érkezett el az előadás napja, március 21-e. 10-re az egriek bementek a színházba, ahol javában folyt a próba. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy minden ígé­ret ellenére, az Állami Színház vezetősége meg akarta akadályozni az előadást, mert máskülönben miképpen magyarázható az a tény, hogy a napi tervben a próba 14 óráig volt kiírva. Végül is 12.20 után az egri műsza­ki gárda megkezdhette a szerelést. Ezért kezdődött kés­ve az előadás. Az első után a színészek jóformán ki sem fújhatták magukat, alig fél óra állt rendelkezésük­re a következő előtt. Ezt a felháborító eljárást, mely semmivel sem ma­gyarázható, a Thália Színház nem fogja tűrni és perel­ni fogja az Állami Színházat, mivel az kifizettette a tel­jes bérleti díjat, de nem teremtette meg a feltételeket a megegyezésnek megfelelően. Arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy ez felér egy hitelrontással, hiszen nem maradt kellő idő az egriek számára a próbára és a műszaki berendezés ellenőrzésére. Ha baleset történt volna, akkor ezért a Thália igazgatója felelt volna. Sze­rencsére a Gárdonyi Géza Színház együttese kifogásta­lanul oldotta meg feladatát és a nézők semmit sem ve­hettek észre. Köszönet érte. De a társulat 68 tagja szá­mára emlékezetes marad a szlovákiai szereplés és bizo­nyára nem rejtették véka alá véleményüket. így írta át a Tévedések vígjátékát a kassái Állami Színház a Rosszindulat Áltévedéseivé. Most már csak azt szeretnénk nagy tisztelettel meg­kérdezni az. Állami Színház igazgató asszonyától, hogy vajon — szerinte — ki a felelős azért, hogy a vi­lág elmarasztalóan nyilatkozik Szlovákiáról? Balassa Zoltán (Kassa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom