Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-13 / 85. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS 13., SZERDA 3 Kardos László-emlékkiállítás A népi kollégiumok fontossága Elfogadták a reklámanyagokat Választási műsorok a Magyar Rádióban Örömteli, hogy újra feltá­madt a népi kollégium gon­dolata, mert szükség van rá akkor, amikor egy lesza­kadó 3 milliós réteg tehet­ségét hasznosítani kell — hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság el­nöke annak a vándorkiállí­tásnak első állomásán, Gyöngyösön, amely Kar­dos Lászlónak, a népi kol­légiumi mozgalom egyik meghatározó alakjának az életét mutatja be. Kardos László (1918— 1980) megalakulásától kezdve aktív részvevője volt a népi kollégiumi moz­galomnak. Alapítóként 1939-től tagja volt a Bó- lyai-kollégiumnak, majd 1942-től 1948-ig, azaz megszűnéséig a Győrffy István Kollégium igazgató­jaként tevékenykedett. 1947-től a Népi Kollégiu­mok Országos Szövetségé­nek főtitkári tisztét töltötte be. 1948-ban Kossuth-díj­jal tüntették ki, majd rövid­del ezután eltávolították a népi kollégiumok éléről. Az 1956-os forradalmat kö­vető megtorlás során letar­tóztatták és életfogytig tar­tó szabadságvesztésre ítél­ték, amelyből — Göncz Árpád rabtársaként — hat évet töltött le. Mint azt a köztársasági elnök megnyitóbeszédé­ben hangsúlyozta: napja­inkban, amikor a tudás egyre inkább áruvá válik, lehetőséget kell biztosíta­ni a szociálisan hátrá­nyos körülmények között élők számára is a tanulás­hoz, itt az utolsó óra a népi kollégiumok feltá­masztására. A kiállítás, amely do­kumentumok, fényképek és néprajzi tárgyak segít­ségével mutatja be Kar­dos László életét és mun­kásságát, Gyöngyös után Egerbe, majd Miskolcra „vándorol”. A Kossuth rádió április 13-án, szerdán indítja az országos listát állító pár­tok fizetett választási hir­detéseit. Erről Sámson Anna, a rádió reklámiro­dájának vezetője tájékoz­tatta az országos listát ál­lított pártok képviselőit a Kossuth adó-főszerkesz- tőségén kedden tartott egyeztető megbeszélé­sen. (A Petőfi rádió már sugároz fizetett választá­si hirdetéseket, függetle­nül attól, hogy a párt or­szágos listát állít, vagy sem.) P. Szabó József adófő­szerkesztő tudatta: a rek­lámiroda jelezte, hogy a hirdetni kívánó pártok reklámigényét ki tudták elégíteni, a reklámiroda által visszaigazolt adási­dőket a pártok elfogad­ták, a reklámanyagok idő­ben megérkeztek, és a tör­vényes előírásoknak meg­felelnek. Az irodavezető elmondta, hogy kívánság esetén a Kossuth rádió to­vábbi reklámigényeket is ki tud elégíteni.. Az adófőszerkesztő közleménye szerint a Kossuth rádió a törvény­ben előírt kötelezettségé­nek megfelelően április 11-étől a héten folyama­tosan és térítésmentesen közzé teszi mindazon pártok választási felhívá­sát, amelyek jelöltet állí­tanak a májusi választá­sokon. Minden párt 2-2 percben maga fogalmaz­za meg választási felhívá­sát, ezek a Reggeli króni­kában, valamint a Déli és az Esti krónika utolsó négy percében kapnak nyilvánosságot, tehát al­kalmanként 2-2 párt vá­lasztási felhívását adják közre. A sorrendet sorso­lással állapították meg, ugyanez vonatkozik az országos listát állító pár­tok választási összefogla­lójára. A 15 párt választá­si összefoglalóját párton­ként 4-4 percben a kam­pánycsend előtti napon, május 6-án adja közre a Kossuth rádió. A harmincnapos kam­pányperiódusban is foly­tatódik a Visszaszámlá­lás című műsor, amely vasárnaponként hangzik el kétszer 50 percben, an­nak a hat pártnak a rész­vételével, amely az első szabad választások nyo­mán frakciót alakított. A fennmaradó 9 orszá­gos listát állító párt két választási sorozatban kap nyilvánosságot a kampányperiódusban. Az első sorozatban szom­bat délelőttönként hang­zik el — április 16-án, 23-án és 30-án — 50-50 percben. Az első vitamű­sor a gazdaság, a máso­dik a szociális problé­mák, a harmadik a jog, az alkotmány stb. téma­körével foglalkozik. A megadott témakörö­kön belül természetesen sok minden szóba kerül­het, így a második ki­adásban például az okta­tás. A 9 párt másik vá­lasztási sorozata péntek esténként hangzik majd el április 15-én, 22-én és 29-én. Ekkor a Ráadás című műsor 30 percében 10-10 perc áll minden párt rendelkezésére prog­ramja ismertetésére. A Kossuth rádió vá­lasztási sorozatainak két záróadása április 30-án, illetve május 5-én lesz, amikor is a pártok front­emberei, „miniszterel­nök-jelöltjei” szerepel­nek 1,5-1,5 órában. Má­jus 5-én jutnak mikrofon­hoz a Visszaszámlálás című sorozatban részt vett hat párt, valamint az Agrárszövetség és a Mun­káspárt miniszterelnök­jelöltjei, míg a többiek az április 30-ai' adásban szerepelnek. A két választási fordu­ló között a tervek szerint nem lesznek újabb vá­lasztási műsorok a Kos­suth rádióban — közölte az adófőszerkesztő. Keresztények felelőssége a közéletben Korfordító eszmék Három előadó — Varga László, a Kereszténydemokra­ta Néppárt elnökhelyettese, Békefi Lajos református lel­kész, főszerkesztő, valamint Csanád Béla, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke — különböző meg­közelítésben járta körül ugyanazt a témát: mi is a ke­resztények felelőssége a közéletben. A vitafórumra, amelyet az előadások vezettek be, a KDNP központjá­ban a hét elején került sor népes hallgatóság részvételé­vel. Levél a kisgazdapártoknak Varga László elmondotta, a kereszténydemokráciának két alappontja van: a közjó megteremtése és a szociális igazságosság, a szociális igények kielégítése. S eb­ben fontos szerep jut az ará­nyos és igazságos adózás bevezetésének, a család vé­delmének, a lemaradónak segítésének. Egy országnak szüksége van arra a szelle­mi fényre, amit a költők, írók, művészek árasztanak; a kereszténység középpont­jában azonban az áll, hogy a kisemberek ne éljenek nél­külözve. Nem az az ország gazdag, ahol sok a millio­mos, hanem az, ahol kevés a nélkülöző. Jó lenne — tet­te hozzá az elnökhelyettes —, ha csak olyan pártok ke­rülnének be a parlamentbe, akik nem vétettek az or­szág, a nép ellen, s folyta­tódna a megkezdett újjáépí­tés. II. Alekszij, Oroszor­szág pátriárkája megkövet­te magyarországi látogatása­kor a népet. Ezt a példát má­sok is — hazai pártok képvi­selői — szintén megtehet­nék. A 301-es parcellában elhelyezhetők a kegyelet vi­rágai. Hazánkban — emlé­keztette a jelenlévőket Var­ga László — a mostani vá­lasztás lesz az ötödik alka­lom, amikor a nép általáno­san, titkosan szavazhat. Az 1945-ös és 47-es választáso­kon nem valósulhatott meg a nép akarata, ezért lényegé­ben ez a harmadik lehető­ség, amikor a választás ered­ménye valósággá válhat. Ezért bír nagy jelentőséggel a májusi választás. Békefi Lajos református lelkész elöljáróban a Protes­táns Műhelyről szólt, amely két és fél éve működik a KDNP-n belül. A kálvini, lutheri örökséget igyekez­nek továbbvinni, s úgy be­emelni a kereszténydemok­ráciába, ahogyan az másutt — Svájcban, Németország­ban — már megtörtént. A közéleti felelősség elsősor­ban etikum: ez olyan belső hajtóerő, ami nem automa­tizmusként, hanem a legmé­lyebb elkötelezettségként hat. István király intelmei államiságunk kezdetének gyönyörű etikai kódexe; de sorolhatók más példák is, Bethlen Gábor, Széchenyi István, Kossuth Lajos vagy Bibó István — valamennyi­en e belső tartás szerint él­tek, politizáltak. Hazánk­ban rengeteg szellemi mun­kát kell kifejteni a politikai kultúra megteremtése érde­kében. A politika minősége nem lehet jobb az állampol­gárokénál — vallják egyes gondolkodók. Ezért igen fontos a nevelés. A keresz­tény ember nem az utána jövő generáció, hanem Is­ten előtt felelős tetteiért. A közéleti kultúra közéleti korrektséget jelent, a pártok kijelentéseinek kiszámítha­tóságát. Erre mi még nem tettünk szert — mondotta Békefi Lajos —, ezért en­nek megteremtése a felada­tunk. Komoly küldetés, akárcsak az ember tisztele­te, akinek méltósága, ele­sett voltában is attól van, hogy Isten teremtette. Nem szabad tovább folytatódnia a kereszténység felosztódá­sának, össze kell fognia minden erejét. A világmegváltó eszmék megjelenése a történelem­ben egyben korfordítók is voltak — mondotta Csanád Béla. Most hasonló a hely­zet, és nem csak azért, mert egy kommunista rendszert váltott fel egy, a keresztény értékeket tisztelő rendszer, hanem azért, mert megválto­zott a világ képe. Krisztus a legalkalmasabb időben jött el, amikor számos vallási mozgalom indult el. Hason­ló korforduló volt Szent Ist­ván idején. Most is megfo­galmazódott az a gondolat, így tovább nem mehet. Sok­szor, sokféleképpen szólott hozzánk Isten, végérvénye­sen fia által — ehhez kell visszatérnünk. Nem feledve, Isten saját képmására terem­tette az embert, s ebből fa­kad az ember felelősségtuda­ta. Az életünk — teológiai felfogásban — szeretetszol­gálat. A kereszténység kül­detés, így a közéleti szerep­lés is. Őrülnék — emelte ki Csanád Béla —, ha a ma­gyarországi korforduló a hit­ből élő politikusok és szolgá­lattevők közül kerülne ki. 1 (szí) Hódító gyógyszer A CIBA Hungária Kft. for­galma rendkívül dinamiku­san nőtt 1993-ban, az árbevé­tel elérte a 3,4 milliárd forin­tot. Az idén a forgalom meg­duplázására számítanak — hangzott el a CIBA tegnap rendezett sajtótájékoztatóján. A CIBA Hungária Kft. a CIBA-gyógyszerek magyar- országi törzskönyveztetését, importálását, illetve a marke­ting tevékenységet látja el. A CIBA tavaly megszerezte a gyógyszer-nagykereskedelmi jogosítványt és.ma már két­százötven magánpatikának és több mint száz kórháznak szállít közvetlenül. A török­bálinti raktárközpontban ala­kították ki a vállalat központ­ját. A kft. által forgalmazott gyógyszerek ára az előző év­hez képest — az inflációt meg sem közelítő — hét szá­zalékkal emelkedett. Tavaly négy új piaci terméket vezet­tek be. A CIBA Geigy kutatásai révén kifejlesztett Voltaren, a világ legelteijedtebb reuma elleni gyógyszere az elmúlt húsz év során több mint száz­millió beteg gyógyulását segí­tette elő. A magyar orvosok évente átlagosan 120 ezer be­teget kezeltek Voltarennel. A CIBA Hungária Kft. tavalyi összforgalmából mintegy egymilliárd forintnyit ez a gyógyszer tett ki. Áz injek­ció, valamint a kúp mellett nemrég megjelent a 75 millig­rammos tabletta is. A külföl­di gyógyszerként számon tar­tott Voltaren tablettát és Emuigéit a CIBA licence alapján már a Biogal gyártja. A Biogal Rt. közel kétezer embert foglalkoztató termelé­sének égytizedét a Voltaren teszi ki. (t á.) Hat Bács-Kiskun megyei gazda egyesülést szorgalma­zó nyílt levelet intézett az Egyesült Kisgazdapárt és a Független Kisgazdapárt ve­zetéséhez — jelentette be tegnap sajtótájékoztató kere­tében Szabó János földmű­velésügyi miniszter, az EKGP elnöke. — Mivel rendkívül fon­tosnak tartom, hogy ismét egységessé váljon a dara­bokra hullott kisgazdamoz­galom, nagyon örülök a le­vélnek — mondta Szabó Já­nos. Kijelentette: vélemé­nye szerint a rendszerválto­zás folytatásának számos feltétele közül az egyik leg­fontosabb a kisgazdamozga­lom egységesülése. — Az egyesülés útjába az EKGP annak ellenére sem gördítene akadályokat, hogy Torgyán Józseffel na­gyon nehéz az együttműkö­dés — zárta tájékoztatóját a miniszter. Kalocsai András, a levél egyik aláírója (egyik kisgaz­dapártnak sem tagja) el­mondta: a levél megírására az a felismerés adott készte­tést, miszerint a kisgazda­mozgalom megosztottsága magában hordozza annak ve­szélyét, hogy a közelgő vá­lasztások után parlamenti képviselet nélkül maradnak a kisgazda érzelmű és gon­dolkozásé választópolgárok. A nyílt levél mellett elindí­tottunk egy aláírásgyűjtő ak­ciót is. Reményeink szerint sokan hitet tesznek majd amellett aláírásukkal, hogy a kisgazdamozgalom csak ab­ban az esetben érhet el ered­ményeket, ha visszanyeri egységét — tette hozzá. (ribáry) Egymilliárd az útalapból (Folytatás .a 1. oldalról) Az eddigi pályázatokhoz vi­szonyítva szembetűnő, hogy egyre több az alapos, szak­mai felkészültséget sejtető, takarékos fejlesztési terv. Gyors ütemben épülnek a járdák és a kerékpárutak, valamint nagy mértékben ja­vul a települések belterüle­tén húzódó utak minősége is. Megjelentek az országos kerékpárút-hálózat kialakítá­sát szolgáló törekvések, amelyek az idegenforgalom fellendítése mellett fontos szerepet játszanak az egész­ségmegőrzésben is. A rendszeresen, évente kétszer kiírt pályázatok a tervszerű, több lépésben tör­ténő fejlesztési terveket is hatékonyan szolgálják. A mostani nyertesek között többen már a második ütem megvalósításánál tartanak. A beérkezett pályázatokat a bíráló bizottság az alábbi szempont szerint értékelte: elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek felzár­kóztatása, a kisjövedelmű községek segítése, a terület- fejlesztés hasznossága, a közlekedésbiztonság, a kör­nyezetvédelem és az egész­ségvédelem megőrzése, il­letve megvalósítása alapján. A most elnyert pályáza­tok támogatása során a köz- és kerékpámtakon, járdák építésén, bővítésén túl több híd építése, korszerűsítése, valamint számos közleke- désbiztonságilag veszélyes csomópont átépítése való­sulhat meg. (szűcs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom