Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-01 / 76. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. ÁPRILIS PENTEK Heves harcok Kelet-Boszniában Több száz áldozat — A boskányok több mint tízezer katonával nagyszabású offenzívát indítottak a kelet-boszniai szerb állások ellen — jelentette a DPA és az APA a belgrádi rádió közleményére hivatkozva. A rádió szerint a hadművelet kiindulópontja az ENSZ-védelem alatt álló Gorazde muzulmán e'nklávé. A Tanjug hírügynökség úgy tájékoztatott, hogy a heves harcokban a szerbek tartani tudják állásaikat, a muzulmánok azonban tegnap délelőttig több száz embert vesztettek. A DPA arról is beszámolt, hogy tegnap virradóra a szerb tüzérség ismét lőtte Gorazdét. A szarajevói rádió szerint a város számára a háború két évvel ezelőtti kezdete óta a szerdai volt a legnehezebb nap. A rádió szerint legkevesebb 15 ember meghalt és 40 megsebesült. A szerbek tüzérségi tüzet zúdítottak egy másik kelet-boszniai muzulmán enklávéra: Zepá- ra is. Egy ottani iskolát találatok értek; halottakról, illetve sebesültekről Zepá- ból egyelőre nincsenek adatok. Az Egyesült Államok szerdán jelezte, hogy nem áll módjában elfogadni azt a határozattervezetet, mely kiszélesítené az ENSZ mandátumát a volt Jugoszlávia területén, lehetővé téve további mintegy tízezer kéksisakos küldését a térségbe. Az amerikai ENSZ-kép- viselet 30 napos halasztást kért, hogy megvizsgálhassa a határozat elfogadása esetén jelentkező esetleges súlyos pénzügyi kihatásokat, melyek ellenkezést váltanának ki a kongresszusban — jelezte egy európai diplomata. Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kár korábban több mint nyolcezer katonát kért Szarajevó demilitarizálására és a közép-boszniai tűzszünet betartására. Támadás Kuba ellen Az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok egy csoportja támadást intézett az egyik új kubai tengerparti szálloda ellen, hogy elriassza onnan a külföldi turistákat — jelentették be szerdán Miamiban. A hírt kubai részről egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Az Alpha 66 nevű, harcosan Casfro-ellenes emigráns szervezet egy kommandója a csoport szóvivője szerint március 11-én egy motorcsónakkal megközelítette a Kuba északi partjai közelében fekvő Cayo Coco szigetét, ahol tavaly nyílt meg az első idegenforgalmi létesítmény, egy spanyol szállodalánc kezelésében lévő üdülőfalu. Miként a csoport közölte, a különítmény tagjai ismétlőfegyverekkel tüzet nyitottak a szálló épületeire, de nem sebesítettek meg senkit; nem is ez volt a céljuk, hanem hogy félelmet keltsenek a vendégekben és azok a jövőben tartózkodjanak az ország látogatásától. Az Egyesült Államok törvényei tiltják a hasonló, az ország területéről kiinduló fegyveres akciók végrehajtását. Van valami ünnepélyesség a levegőben. Ezt érzem napok óta mindenhol, bármerre járok. Bár lehet, hogy érzéseim megcsalnak, s csak bennem van ünnep. De most nem a húsvétot várom, mint máskor, amikor önmagában is szent ünnep, hogy testvéreimmel ismét egy asztalhoz ülhetek, emellett ott van még a lassan családi szokássá váló húsvétvasámapi keresztelő. S ha annak vége, nővéreimmel kint serénykedünk a szülői ház konyhájában, festjük a tojást, s férjeink körülöttünk sündörögnek vagy leülnek az étkezőbe egy pohár szatmári szilvapálinka mellé, hogy megbeszéljék a világ dolgait. Mindeközben a sok apróság, gyermekeink a két hónapostól a tizenkét éves korig elfoglalják a három nagyszobát, s látszik rajtuk, mennyire igyekeznek kijátszani magukat, bepótolva a karácsony óta eltelt hónapokat, amióta nem volt alkalmuk látni egymást. Megtelik a szülői ház gyermekkacajjal, gyermekzsivajjal, megsokasodnak a gyermekbalesetek, egyik fejét, másik térdét üti be a játék hevében. Na és ott van a nagyanyám receptje szerint készült elmaradhatatlan sárga túró, amit a húsvéti sonkával együtt illik enni, s a hétfő hajnali izgalmas várakozás, hogy ki fog előbb locsolkodni, az iskolás gyerekek hada kezdi-e meg vonulását hamarabb, vagy a világ dolgait éjszakába nyúlóan beszélő férfitársaink találnak-e ki ismét valami mókát. Félálomban szendergünk csak, mi lányok, hogy idejében ugraVarsóban még nincs pénzügyminiszter Walesa fokozza a nyomást — Lech Walesa lengyel államfő fokozza a baloldali kormánykoalícióra gyakorolt nyomást. Szerdán megerősítette, hogy nem hajlandó aláírni Da- riusz Rosati kinevezését a miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri posztra, amelyre mint megjegyezte, neki már van saját jelöltje. Az államfő bírálni szerint Walesa ezzel nemcsak azt a bizonytalanságot tartósítja, amit az okoz, hogy immár két hónapja betöltetlen az ország gazdasági-pénzügyi csúcsvezetőjének posztja, de aláássa a parasztpárt és a szociáldemokraÖsszedől a szarkofág? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértőinek egy csoportja súlyos biztonsági hiányosságokra derített fényt a csernobili atomerőműben. A szakemberek az AFP jelentése szerint március 7-e és 17-e között vizsgálták meg a történelem eddig legnagyobb nukleáris balesetének színhelyét. Mint a NAÜ tegnap, Bécsben nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozatából kitűnik, a négyes számú reaktor betonból öntött biztonsági köpenye (itt történt az 1986-os katasztrófa) összedőléssel fenyeget. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a DPA által ismertetett jelentés szerint elfogadta azt a javaslatot, hogy hívjanak össze egy nemzetközi konferenciát a Csemobilban kialakult helyzet megvitatására. • ták kormánykoalíciós szerződését is. Ebben ugyanis úgy állapodott meg a választásokon győztes Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL), hogy az előbbi lemond a miniszterelnöki poszt betöltéséről a PSL javára, de ennek fejében megkapja az első miniszterelnök-helyettesi és a gazdasági miniszteri posztokat. Feltételezések szerint az államfő támadására való válaszadási szándéknak is szerepe volt abban, hogy a napokban az SLD úgy döntött: kötelezi parlamenti képviselőit Magyarország az Európai Unióhoz intézett, húsvét után benyújtandó tagfelvételi kérelmével a közösséghez való közeledés vonatkozásában megőrzi vezető helyét a közép-európai országok között — állapította meg az Izvesztyija tegnap gazdasági mellékletében. A lap emlékeztetett rá, hogy Budapest még a rendszerváltás előtt, 1988-ban együttműködési megállapodást kötött az akkori Európai Közösséggel, s Magyarország sokat tett az „Európához való csatlakozásért”. Az újság szerint ezt az ösz- szes politikai erő támogatja. A magyar törvények liberális jellegének, illetve a politikai stabilitás fokmérőjének tartja az Izvesztyija, hogy a térség— ne szavazzák meg a Vatikánnal kötött konkordátum parafálását. Walesa erre a Slowo katolikus napilap szerkesztőségében tett látogatásán közölte: egyelőre nem biztos, hogy hajlandó lesz aláírni a parlamentben elfogadott idei költségvetést, mert bár belátja, hogy gazdasági szempontból mást nem lehet tenni, de azt a baloldali választók elárulásának tartja. Mellesleg azt is közölte, hogy tanulmányozzák annak lehetőségét, hatályba léptetheti-e az államfő a parlament jóváhagyása nélkül is a konkordátumot. beli tőkebefektetések 60 százaléka Magyarországra jutott. Ä lehetőségek szerint elkerülve a sokkterápiának nevezett intézkedéseket, Magyarország köny- nyedén tért át a piaci útra — írta az Izvesztyija. Ennek alátámasztására a valutatartalékok növekedését, illetve azt említette a lap, hogy a magyar, áruk felét Nyugat-Európába szállítják. Mindazonáltal Magyarországnak valószínűleg várakoznia kell az EU előszobájában — idézte Sir León Brittant, az EU bizottságának illetékes tagját a lap. Mint írta, Brittan szerint az EU- tagságig hosszú és akadályokkal teli az út, s a közösség nem ad előnyt Magyarországnak más visegrádi országokkal szemben. A nagyvilág hírei • Április 30-ával Németország bezárja pécsi főkonzulátusát — közölte tegnap a német külügyminisztérium szóvivője, megértést kérve a magyar kormánytól: az új feladatok és a takarékossági kényszerek következtében áramvonalasítani kénytelenek a német külképviseletek hálózatát. Pécsre tiszteletbeli konzult fognak kinevezni. • „Amennyiben az a moszkvai bejelentés, hogy orosz részről legalább fél évvel el akarják halasztani a békepartnerség aláírását hivatalosan is megerősítést nyer, ez nyilvánvalóan nem kis kiábrándultságot okoz majd NATO- körökben ” — kommentálta az MTI kérdésére a tegnapi moszkvai hírt a szövetség egyik neve mellőzését kérő illetékese. • Eszak-Korea képviselői úgy jelentek meg egy nemzetközi értekezleten, hogy zakójukon nem viselték a „nagy vezért” ábrázoló Kim-jelvényt. A délkoreai hírügynökség számol be arról, hogy az észak-koreaiak, akik minden hivatalos alkalommal kötelezően kitűzik a Kim ír Szen- jelvényt, az Interparlamentáris Unió párizsi értekezletén e dísz nélkül jelentek meg, nyilvánvalóan központi utasításnak engedelmeskedve. Az Izvesztyija Magyarországról Még mindig vezető» helyen VÉLEMÉNY • • Unnepvárás ni, menekülni tudjunk, ha egy vödör víz löttyen felénk, vagy ha a szódásüvegből öntöznek bennünket hajnalban, hogy el ne hervadjunk. Aztán a sok húsvéti locsolóvers, amit elmond a falu apraja-nagyja, a szomszéd vagy rokon férfiak hellyel kínálása, mert nekik nem szokás hímes tojást adni, de illik őket behívni a nagy szobába, s megkínálni étel- lel-itallal. Mindez előttem van, s izgatott a lelkem, mint minden nagy ünnep előtt, s tele vagyok várakozással. Ám a várakozás most messzebbre nyúlik, átível a húsvét fölött. Engem magamát is meglep, mennyire kitölti a lelkem, s ha máshol járnak is gondolataim, érzem minden pillanatban, hogy agyam hátsó részében azért ott bujkál, egy pillanatra sem tudok szabadulni tőle. S nem is akarok, mert sorsdöntő, sorsfordító dolgoktól nem szokta az ember magát elhatárolni, s különösen nem azoktól az eseményektől, amelyek hazája, népe életét hosszú időre meghatározzák. S ez az ünnepélyesség, ez a várakozás azért van bennem, egyre erőteljesebben kitöltve gondolkodásomat, mert már csak hetekben lehet mérni az időt, amíg elkövetkezik az a nap, amikor választani fogunk. Mondták már hosszú idővel ezelőtt sokan, hogy ez most fontosabb esemény lesz, mint a négy évvel ezelőtti, s én nem hittem mindaddig, míg saját lelkemen is el nem uralkodott a gondolat: valóban sorsdöntő események előtt állunk. A napokban egy neves nyugati politikussal tervezett, aztán bizonyos okok miatt elmaradt interjúmban szerettem volna megkérdezni: egy kívülálló, egy Nyugat-Európából hazánkba látogató milyen változásokat lát a négy évvel ezelőtti, vagy még távolabbi időbe nézve a szocialista rendszer időszakának Magyarországához képest? S a kérdésben benne is van a válasz: óriási utat tettünk meg, mérföldeket léptünk előre, több száz törvényt alkotott a parlament, amelynek határozott célja volt a demokratikus jogállam kiépítése. Ha eltekintünk a pártok választási programjaitól, a kampány időnként túlfűtött szónoklataitól, s csak úgy magunkban^ a benső világunkban végiggondoljuk, mi a különbség a mai és a tíz évvel ezelőtti Magyarország között, akkor azt is mondhatjuk, óriási. Vannak, akik elszegényedtek, nehezebben élnek. De megváltozott minden, szabadabbak lettünk, mások a politika főszereplői, s mi valamennyien immár másképp is gondolkodunk. De vajon mi lesz május után, ki alakít kormányt, kinek a kezébe kerül a hatalom arra a négy esztendőre, amely magában foglalja a világkiállítást, a honfoglalás 1100. évfordulóját és sok mást? Négy év hosszú idő, ezalatt a csecsemőből óvodás lesz, a ginmnazista elvégzi az iskolát, s a kezdő egyetemista már a diplomamunkáját írja. Ilyen várakozással teli napok állnak előttünk májusig, amikor végre ismét kövzetlenül gyakorolhatja hatalmát a nép, és az urnák elé járulhat. Az eltelt négy év alatt felnőttünk a változásokhoz, a demokráciához, és felelősségünk teljes tudatában megyünk majd el szavazni. Legalábbis így hiszem, ezt remélem, s ünnep lesz az a nap valamennyiünk számára, amikor legalább négy esztendőre eldöntjük a saját sorsunkat és a nemzetünk sorsát. WqJLcmV (Halász Csilla)
