Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)

1994-04-01 / 76. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. ÁPRILIS L, PÉNTEK 3 Pattan a rügy, hallod? Néhány nap múlva megszámlálhatatlan virág nyílik a termő meggyfákon — mintha áprilisi tréfaként csak e gyümölcsontó ágakra hullana a hó. Azokon a csemeté­ken viszont, melyeket most ültettünk el, még óvodás lá­nyom is meg tudja számolni, hány rügy pattan. Elődei­ket nagyapám nevelte, de megöregedtek, kiszáradtak — szinte egyszerre távoztak vele a világból. A fákat egy hét alatt pótolni lehet, de sok év eltelik, amíg felcseperedik az új, amíg vázágak lesznek a koro­navesszőkből. Aki fát ültet, emberöltő(k)re hoz döntést, s nem szeret­ne ott lenni, amikor a metszőolló helyett a fűrészt és a fejszét kell kézbe venni. Persze a gyümölcskertész sem az örökkévalóságot hajszolja. Sokkal egyszerűbb a filo­zófiája. Adni szeretne minden családtagnak, vendég­nek. (Ha úgy hozza a sors, halála után is. Aki a körte­fánkat ültette és oltotta, negyven éve eltávozott közü­lünk, nem is ismerhettem, de évről évre ugyanazt a gyü­mölcsöt eszem, amit ő is megízlelhetett. A csemeték arról mesélnek, hogy az adni tudás képes­sége tartja meg az embert és a családot. Hogy erről csak felnőttkorban győződünk meg? Ez természetes. Mi­nél fiatalabb az ember, annál inkább az adókra szorul. S ha évei telvén ezt nem felejti el, nem csak megnő, ha­nem felnőtt is lesz ( — zs — v) Ellenzéki pártok a mezőgazdaságról A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelőit Országos Szövetsége (MOSZ) által összehívott kétnapos mezőgaz­dasági vitafórum tegnapi, második napján az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz, valamint a Magyar Néppárt-Nem­zeti Parasztpárt terjesztette elő agrárprogramját. A mezőgazdaságból élők tisztességes - megélhetésé­nek, a megfelelő élelmiszer- ellátásnak, az agrárexport növelésének érdekében a kárpótlás gyorsítását és lezá­rását, az ágazatra nehezülő terhek enyhítését szorgal­mazza az MSZP. A párt sze­rint limitálni kell az alsó és felső birtokhatárokat, az adóztatást pedig a jövede­lemtermelő tevékenység arányában kell megvalósíta­ni. Az SZDSZ elkerülhetet­lennek tartja a mezőgazda­ság állami támogatását. Az agrárágazat eltartó képessé­ge szerintük csökken, így a vidék szerepét az iparban, a szolgáltatásban és a turiz­musban kell fölerősíteni. A szabad demokraták az ame­rikai jellegű nagygazdasá­gok 55-60 százalékos jelen­létét jósolják. Az új szövetkezeti tör­vény mellett a tulajdoni és a jogi bizonytalanságok föl­számolását, az agrárpiacok fejlett intézményrendszeré­nek kiépítését ígéri a Fi­desz. A fiatal demokraták csak átmenetileg állítanák le a külföldiek földszerzé­sét Magyarországon, de szorgalmazzák az erdő-, a vadászati és az élelmiszer- törvény mielőbbi megalko­tását, a földhitelintézet felál­lítását s a földadó eltörlését. Agrárpolitikájában prakti­kus elemeket és társadalom- politikai elveket is érvénye­síteni akar a Magyar Nép­párt-Nemzeti Parasztpárt. Végcéljuk egy kiművelt gazdapolgári réteg megerő­sítése és az európai színvo­nalú falvak lehetőségeinek megteremtése. Az agrárága­zat a nemzeti jövedelem 20-22, az export 25-26 szá­zalékát adhatná szakembere­ik szerint. A mezőgazdaság feladatai között említik meg a kiegyensúlyozott élel­miszer-ellátás, az élelmi- szeriparinyersanyag-ellátás, valamint a jövedelmező nemzetgazdasági export megalapozását. N. V. Csapody a rekorder Az MDF mindegyik egyé­ni képviselőjelöltjének megvan az indulásához ele­gendő ajánlási szelvénye, az egyes jelöltek átlagosan 1000-1200 „kopogtatócédu­lát” gyűjtöttek, s a rekor­dot majdnem 3500 szelvény­nyel Csapody Miklós újra­induló képviselő tartja — mondta el Herényi Károly MDF-szóvívő pártja teg­nap sajtótájékoztatóján. Az MDF Országos Elnöksége szerdai ülésén — egyetlen napirendi pontként — átte­kintette a párt választási kampányának állását, s a szóvivő tájékoztatása sze­rint a testület megállapítot­ta: a kampányprogram megvalósítása jól halad, s néhány területen a terve­zettnél előrébb tart. A szó­vivő ugyanakkor egy kér­désre válaszolva kijelentet­te: ő személy szerint a vá­lasztási kampányt szüksé­ges rossznak, pénzpocséko- lásnak tartja. Egy kérdésre válaszolva kijelentette: az ellenzék gerjeszti a hangulatot a la­kosság körében az ajánlási szelvények nyílt adatkéré­se ellen. Hozzátette: az egyes pártok által emlege­tett félelmet az MDF képvi­selőjelöltjei a lakosság kö­rében nem tapasztalták. Egyeztetés az orosz adósságtörlesztésréíl Megállt a kereskedelmi visszaesés (Folytatás az I. oldalról) így például megemlítették annak lehetőségét, hogy ma­gyar vállalkozók, vállalatok tulajdonhoz jussanak Orosz­országban, részt vegyenek az ottani privatizációban. Szóba került az úgyneve­zett nem kereskedelmi jelle­gű szolgáltatások igénybe­vételének, illetve gépipari szállításoknak a lehetősége is. Az esetleges újabb fegy­vervásárlás is felvetődött, bár — mint Herman János utóbb hangsúlyozta — a magyar fél a hangsúlyt in­kább az adósság rendezésé­nek olyan módozataira he­lyezi, amelyek elősegíthetik a gazdasági kapcsolatok élénkítését. Ennek egyéb­ként az egész térség számá­ra jelzésértéke lenne, hi­szen példát mutatna arra, hogy miként lehet korszerű piaci eszközökkel rendezni a régi számlákat. Az illetékes tárcák veze­tői az elkövetkező másfél nap során intenzív egyezte­tő munkát folytatnak, hogy tisztázzák az adósságtörlesz­tés módozatainak részleteit. Remény van arra, hogy en­nek eredményeként még Csemomirgyin kormányfő látogatása alkalmával meg­állapodást írnak alá az adós­ságok rendezéséről. Abban máris egyetértett a két kor­mányfő, hogy az adósság rendezésében korszerű piac- gazdasági megoldásokat cél­szerű alkalmazni, ami egy­ben a gazdasági kapcsola­tok élénkítésére is jótékony hatással lenne. A kormány­fők egyébként megelégedés­sel nyugtázták, hogy meg­állt a két ország közötti ke­reskedelem visszaesése, és megteremtették az alapokat a forgalom növeléséhez. Viktor Csemomirgyin utalt arra: Magyarország jelen­leg a hetedik helyet foglalja el Oroszország külföldi gaz­dasági partnereinek sorá­ban, de Moszkva arra szá­mít, hogy Magyarország előbbre lép ebben a rangsor­ban. Boross Péter ennek kapcsán úgy vélekedett: Ma­gyarország elsősorban me­zőgazdasági termékek, élel­miszerek, gyógyszerek és autóbuszok szállításával tudná növelni kivitelét. A tárgyalásokon a gazda­sági jellegű kérdések mel­lett szóba került a ma­gyar—orosz alapszerződés ügye is. Viktor Csemomir­gyin utalt arra, hogy a meg­állapodást a korábbi összeté­telű parlament nem tudta ra­tifikálni. A kormányfő sze­rint viszont most jó esély van arra, hogy az új tör­vényhozás megerősítse az alapszerződést. Nemzetközi kérdések sorában szó esett a délszláv válságról is. Az orosz miniszterelnök azt hangsúlyozta: Moszkva mindent megtesz annak ér­dekében, hogy mielőbb bé­kés, tárgyalásos rendezés szülessen. Mint mondta: tu­datában van annak, hogy ez Magyarországnak is első­rendű érdeke. Magyaror­szág és Oroszország politi­kai viszonyrendszerét illető­en a kormányfők konstatál­ták, hogy a kapcsolatok ren­dezettek, jól alakulnak. A tárgyalásokat követő­en Boross Péter miniszter- elnök és felesége díszebé­det adott Viktor Csemomir­gyin és felesége tiszteleté­re a Parlament Vadászter- mében. Védelmi bizottságok Március végéig kellett meg­alakulniuk a helyi, városi vé­delmi bizottságoknak, az új honvédelmi törvény, s a vég­rehajtásra kiadott kormány- rendelet értelmében — tud­tuk meg Földváry Vendel ez­redestől, Jász-Nagykun-Szol- nok, Pest- és Nógrád megye Köztársasági Megbízott Hiva­tala védelmi koordinációs iro­davezetőjétől, a Pest Megyei Védelmi Bizottság titkárától. Ezt megelőzően, február 28-ig kellett megtartani a me­gyei védelmi bizottságok ala­kuló üléseit. Pest megyében tizennégy városban jöttek létre e bizott­ságok. Kiválasztásuk alapja a területi védelmi feladatok fon­tossága volt. A városi védel­mi bizottságok elnökei az adott települések polgármeste­rei; a honvédelmi körzetből képviselőket —- polgármeste­reket — választottak a bizott­ságokba. — Az alakuló üléseket jól előkészítették — mondotta Földváry Vendel — hozzáté­ve, hogy bár a közelgő válasz­tások miatt igen sok feladat hárul a polgármesterekre, mégis nagy érdeklődést vál­tott ki körükben a bizottsá­gok megalakítása. Kiemelték a katasztrófák, a nagyobb bal­esetek elleni védelmi felada­tok fontosságát, tekintettel ar­ra, hogy a megyén keresztül gyakran szállítanak veszélyes anyagokat, sokszor bejelen­tés, engedély nélkül. A honvédelmi igazgatás te­rületi szerveinek elsődleges feladata az idén az, hogy a honvédelmi törvény alapján kialakuljanak a működőké­pes szervezetek, kidolgozzák az új intézkedési terveket. (szí) Tisztikereszt az elnöktől Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke — a miniszter- elnök javaslatára — az európai kulturális hónap és a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál alkalmából tegnap kitüntetéseket adott át a Parlament kupolatermében. Az ünnepségen részt vett Kónya Imre belügyminiszter, Für Lajos honvédelmi miniszter és Biszterszky Elemér, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium államtitkára. Bartos Ferenc váci polgármester a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitünte­tést vette át Göncz Árpádtól Ugyanebben a kitüntetésben részesült Döbrentei Kor­nél, József Attila-díjas író, költő, a Hitel című folyóirat szerkesztője, és Sándor György Jászai Mari-díjas elő­adóművész (képünkön egymást üdvözlik), valamint Ba- laskó Jenő költő, író a Pesti Hírlap főmunkatársa (a kép jobb szélén) Erdősi Agnes felvételei Nem szabad félni! Szép levelet kaptam egy tanárnőtől. Megírja, hogy lapunkat nagyon szereti és további jó mun­kát kíván a szerkesztő­ség tagjainak, majd leve­lét így fejezi be: „Ezen le­velem és nevem közzété­teléhez nem járulok hoz­zá, mert a közvetlen isko­lai környezetemben saj­nos sok a más meggyőző­désű ember. Viszont én még szeretnék a további­akban is hasznos tagja lenni a pedagógustársa­dalomnak.” Megértjük a kedves tanárnőt, hiszen nemegyszer tapasztaltuk már, hogy azokat, akik a mi újságunkhoz közel álló szellemiség szerint dolgoznak más területe­ken, hátrányos megkü­lönböztetés éri, ha érzel­meiket, például magyar­ságtudatukat, elkötele­zettségüket nyilvánosság­ra hozzák. Azok a mun­katársaik, akik baloldali meggy őzódésűek, bizony nem riadnak vissza a ve­lük szemben tanúsított agresszivitásoktól sem. Előfordult már, hogy a Pest Megyei Hírlapot nap mint nap olvasó kol­léga folytonosan Leninké- peket, Kádár-portrékat, vörös csillagokat talált íróasztalán. Ezek olyan apró figyelmeztetések voltak, amelyekből mun­katársuk megtudhatta, miféle közegben él, dolgo­zik. A liberális balolda­liak, akik az elmúlt negy­ven évben hittek tanító- mestereiknek, kik napon­ta szajkózták pontokba szedve a magyar nemzet bűneit, most a nemzet fel- tápászkodási kísérleteit látva mindent megtesz­nek azért, hogy baloldali liberális hitükben ne kell­jen meginogniuk. Ők jól tudják, az osztályharc megengedhető, s azokat, akik az ő meggyőződé­sükkel szemben állnak, adott pillanatban cltapos­ni sem hűn, hiszen így kí­vánja a párt, a mozga­lom. Egyenesen elképesz­tő, hogy a puha diktatú­rában megmosolygott mentalitás most a demok­ráciában milyen erőre kapott, s nincs kizárva: akkora tartalékai van­nak, hogy azok felszínre kerülésekor arcunkra fog fagyni a mosoly. A kedves tanárnőnek ép­pen ezért azt üzenem, ne leljen, hiszen a vele szem­ben állók a baloldali libe­rálisok, ha azt látják, hogy félni kezdünk, elsza­badulhat indulatuk, s csak a jó Isten tudja, ez milyen következmények­kel járhat, milyen sebe­ket üthet a sokat szenve­dett Magyarországon. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom