Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-28 / 72. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 28.. HÉTFŐ Forintos hírek Fokozottan ellenőrzik a befektetési kedvezmé­nyek igénybe vevőit a múlt évre vonatkozó személyijövedelemadó- bevallások feldolgozá­sa során a megyei igaz­gatóságok. Ennek oka az, hogy tavaly jelen­tős összegű jogtalan visszaigénylést tártak fel és akadályoztak meg az APEH-ellen- őrök. A magyar kormányzat felhatalmazása alapján a Világbank, az Ipari és Kereskedelmi Mű- vék Rt. képviselői aláír­ták azt a hitelszerző­dést”, amelynek értelmé­ben Magyaroszág erő­művi beruházásokra 100 millió dollár köl­csönt kap. A hitel egyik felét a százha­lombattai erőműben egy 150 megawatt telje­sítményű új gázturbina létesítésére fordítják, a másik feléből 38 millió dollár értékben az Or­szágos Teherelosztó irányítórendszerét kor­szerűsítik, 8 millió dol­lárt környezetvédelmi célokra, 2 millió dol­lárt pedig szakember- képzésre fordítanak. Egymilliárd forint tá­mogatást ad a tervek szerint április elsejétől minőségi tenyészálla­tok vásárlásához a kor­mány. Az ágazat befek­tetőinek segítéséről még a héten döntés szü­letik. A befektetőknek az összeget vételárked­vezményként fizetik, így ösztönzik az agrár- vállalkozókat a jelenle­gi, zömében korszerűt­len állomány lecserélé­sére. Négyszáz ellenőrzést végeztek Győrtől He­gyeshalomig, az Ml-es főút mentén, s csak­nem 200 esetben nem kaptak nyugtát az APEH revizorai hétvé­gi akciójukon. A vizs­gálatok felében tehát mulasztási bírság vár­ható, amelynek össze­ge elérheti a 12—13 millió forintot. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Sajátos diszkont Sajnálatos módon se szeri, se száma azoknak a kereskedői fo­gásoknak, amelyek a tisztes előnyök megharcolása helyett a vevők „bepalizását" szolgálják, ráadásul ezzel párhuzamo­san a rivális kereskedő megrövidítését is. A fenti állításokat támasztja alá a Nagymező utcában tett, ugyancsak tanulsá­gos üzleti körutam is. Tavaszra divatba jönnek a kerékpárok, ráadásul a Túra- Mobil Kft. az újságokban több helyütt is megtalálható bo­nusz-kedvezményt biztosító jegy mellett még háromhavi rész­letet is ad. Azután a „tetthelyen”, a Nagymező utcában vélet­lenül egy másik kerékpár-kereskedésbe nyitottam be; mint ki­derült a közelmúltban odatelepült boltot csak egy fal választ­ja el a főváros legnagyobb kétkerekű-kereskedésétől. Amikor kiderült tévedésem, az eladónő azonnal megnyugtatott; ná­luk diszkont áron, azaz mintegy 20 százalékkal olcsóbban megkapom ugyanazt a bringát, mint a szomszédban. Óvatos duhaj lévén, megtettem a tízegynéhány métert az eredeti úti­célomig, ahol megdöbbenve tapasztaltam: diszkont-ígéret nélkül, ám a kivágott bonuszt felhasználva, egyértelműen ol­csóbban vásárolhatom meg fiamnak a mountain bike-ot. S akkor még nem esett szó a sokaknak komoly könnyebbséget jelentő részletlehetőségről! A végére már csak egy kérdés maradna: ugyan mitől disz­kont a jól bevezetett bolt mellé odatelepült másik üzlet drá­gább árfolyamrendszere? Az igazság ugyanis az, hogy a ré­gebbi, az önmagát évek óta reklámozó Túra-Mobil Kft. ol­csóbb, részletfizetési könnyítést is ad, a másik pedig nagyon jól megvan a szomszéd kuncsaftjainak elszipkázásából. A diszkont árairól pedig ne is beszéljünk. Jocha Károly Magyar alapanyag, vagy külföldi? Sió-lé Eckes kézben Előfordult már, hogy ma­gánkézbe adás során a friss tőkével feljavított vállala­tok külföldi tulajdonosai nem vették figyelembe ha­zai adottságainkat, és termé­keiket kizárólag külföldi alapanyagokból állították elő. Ez a probléma vetődött fel bennem, a gyermekko­rom Sió-levének új tulajdo­nosa az Eckes AG magyar- országi leányvállalatának a Siófoki ÁG-ból lett Sió—- Eckes Kft. sajtótájékoztató­ján is. A tavalyi üzleti évben a cégnél 7 millió márkás beru­házást hajtottak végre. For­galomnövekedés jelentke­zett, így több munkaerő fog­lalkoztatását kezdhetik el. Az új tulajdonos bevezet­te saját termékét, amelynek a piacvezető termék szere­pét szánják. Kérdésünkre, hogy mind­ez, mivel külföldi alapanya­gú termékről van szó, nem jelenti azt, hogy a magyar gyümölcsalapok háttérbe szorulnak, válaszában Mol­nár Péter ügyvezető igazga­tó kifejtette: a nektárok ará­nya változatlan marad az ital (ilyen a külföldi ter­mék) mellett. Reméljük magyar alap­anyagból. N. T. Tóth ék esete a Földművelésügyi Hivatallal Okmányok helyett fájdalomdíj — Ha meg akarja tudni, hogy mit művelnek az egy­szerű falusi gazdákkal né­melyik hivatalban, akkor ke­resse fel a Tóthékat. Azok aztán tudnak erről mesélni — hallottam nemrég, Törte­ién járva. Tóth Ferencet végül Ceg­léden a buszpályaudvaron találtam meg, ahol — mint autóbuszvezető — az indu­lásra várt. Beültünk a még üres járműbe, ahol elmesél­te az esetét a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatallal. — Novemberben Törte­ién járt Juhász László, a hi­vatal egyik tagja — kezdte mesélni a történetet. — Odaadtunk neki egy rakás iratot, hogy talán tudna segí­teni az ügyünkben. Az irato­kat magával vitte. Egy idő után kezdtük sürgetni, hogy végül is tud-e valamit tenni. Azt mondta, hogy segíteni nem tud. az okmányok meg elvesztek. Néhány fénymá­solatot adott csak vissza, amit állítása szerint a téesz- től szerzett be. Felmentünk hozzá Pestre a hivatalba, hogy adja vissza az eredeti okmányokat. Mondtuk ne­ki, a fénymásolatokkal nem sokra megyünk, különösen úgy nem, hogy nincs ráírva: Az eredetivel egyezik. Erre begurult, elkezdett kotorász­ni a zsebében, s kivágott az asztalra egy ötezrest. Azt mondta, tegyem el, jó lesz fájdalomdíjnak. — Mit mondott, hol van­nak az eredeti okmányok? — Azt mondta, hogy oda­adta a jogászának, és az va­lahol elkallódott. — Ezek szerint nem is ik­tatták azokat... — Biztos, hogy nem. — Tanúja volt az eset­nek? — Hogyne, ott volt az édesanyám és a sógorom is. Meg még jónéhány ügyfél, akik összeszaladtak. Mert bizony Juhász úr ugyan­csak nagy hangon beszélt velünk. — Végül mivel váltak el? — Azzal, hogy két héten belül juttassa vissza a szüle­imnek az okmányokat. Ez január közepén volt, s azó­ta még mindig nem történt semmi. — Tulajdonképpen mi­ben kérték volna Juhász László segítségét? — Annak idején, 1992 vé­gén, amikor az apám kivált a téeszből, a vagyonjegyé­ért egyebek között 15 nö­vendékmarhát kapott. Ezek azonban igen selejtesek vol­tak, ezért jobbakat válogat­tunk ki az állományból. Erre a téesz feljelentett ben­nünket azzal, hogy ez lo­pás. Kijöttek a rendőrök és elvitték az állatok egy ré­szét, s helyettük ismét selej­tes bikaborjakat kaptunk. Pedig, hogy is lehetett vol­na ez lopás, amikor még Nagy doktort, a telepveze­tő-helyettest is megvártuk, amikor felpakoltunk. Tóth Ferencék egyébként a több mint 700 ezer forint értékű üzletrészük fejében, csak 330 ezer forint értékű állathoz jutottak hozzá. A téeszből való „felemás” ki­válásuk miatt bírósághoz fordulnának. Ehhez kellené­nek most az okmányok, amelyek a Fölművelésügyi Hivatalban elkallódtak... Az ügyről természetesen megkérdeztem Juhász Lász­lót, a hivatal egyik helyet­tes vezetőjét is, aki az ok­mányokat magáho? vette. Juhász László nem tagadja, hogy hibázott, mivel a doku­mentumokról nem tud szá­mot adni. Visszautasítja vi­szont Tóthéknak azt a több­ször hangoztatott feltétele­zését, hogy összejátszik a té- esszel. Állítása szerint a do­kumentumcsomagot a törte- li fogadónapján a segítségét könyörögve kérő Tóth Fe- rencnétől vette át — jólle­het erre a törvény értelmé­ben már nem is lett volna köteles —, s átadta a hiva­tal jogászának, aki azonban erre nem emlékszik. Hibá­ját jóvá akarta tenni, ezért az okmányokról másolato­kat szerzett be a téesztől. Szerinte ezeket ugyanúgy el kell fogadni mindenütt, mintha az eredetiek volná­nak, hiszen rajtuk van a té­esz pecsétje. Nem érti te­hát, hogy a Ceglédi Bíró­ság, ahová Tóthék fordulni akarnak, miért nem tekinti azokat eredeti értékűeknek. Sajnálja, hogy bizalmatla­nokká váltak iránta, s nem hajlandóak elárulni, melyik bíró nem vette át, ugyanis szeretné megbeszélni vele a dolgot. Ha szükség van rá, hajlandó a rendőrségtől is beszerezni a még hiányzó, az ügyre vonatkozó iratot. Arra a kérdésre pedig, hogy miként gondolta az öt­ezer forintot, Juhász László azt válaszolta: amikor Tót­hék feljöttek az eredeti ok­mányokért, összeszólalkoz­tak. Mérgében kivett a zse­béből egy tankolásra való pénzt, s azt mondta nekik: „Nézzék, maguknak sok költségük volt ezzel az ügy­gyei kapcsolatban, itt egy ötezres fájdalomdíjként. ” Ezt azonban nem mint hiva­talnok, hanem mint állam­polgár tette, jó szándékát bi­zonyítandó. .. Hardi Péter Megkezdték a Terrapark építését Olcsó lakások Budaörsön A napokban megkezdték azt a nagyszabású építkezést, mely Budaörs 16 hektárnyi, Törökugrató alatti részét érinti. A Terradom Ingatlanforgalmi és Építőipari Kft. 1990-ben vásárolta meg a területet, amely Budaörs Ná­dasdűlőnek nevezett részén fekszik. Ezen a helyen a kö­zeljövőben egy új városrész, a Terrapark épül majd meg, több száz lakásával enyhítve a főváros lakásprob­lémáit, irodaépületeivel, szolgáltató és szórakoztató léte­sítményeivel, iskolával és óvodával pedig a zsúfoltságát. Számítógéppel készített rajz a Budaörsön épülő lakóhá­zak egyikéről A szimbolikus alapkőletétel alkalmából rendeztek sajtótá­jékoztatót a budaörsi Polgár- mesteri Hivatalban, ahol a Terradom Kft. és a Terrafi- nanz cégek mutatkoztak be, mint építtetők. Georg Heczey, a kft. igazgatója elmondta, hogy Budaörs valójában Bu­dapest nyugati kapuja, s mind a nyugattal, mind pedig a fő­várossal való kiváló összeköt­tetése teszi még vonzóbbá a területet a külföldi és belföldi befektetők körében egyaránt. A külföldi tapasztalatok sze­rint a zsúfolt nagyvárosok la­kóinak többsége a várost kö­rülvevő jó levegőjű, csendes, de azért kényelmesen és gyor­san megközelíthető zöldöveze­tekbe, a nagyvárosok szélén fekvő településekre költözik. Ez tapasztalható az irodák, iro­daépületek helyének kiválasz­tását illetően is. Egyre több cég bérel vagy építtet irodát a városok közvetlen közelében, ahol reális áron juthatnak ugyanazokhoz a szolgáltatá­sokhoz. Budaörs földrajzi helyzete, infrastuktúrája és a centrum­hoz közeli helyzete kiválóan alkalmas erre a célra. Ezért is választották telephelyül az utóbbi években az olyan ne­ves világcégek, mint az AGIP, a TCHIBO, a FORD, vagy a svájci METRO. A 16 hektáros Terrapark- ban nemcsak lakónegyedek épülnek majd, hanem szerteá­gazó üzleti tevékenységek folytatására alkalmas iroda- és szolgáltatóépületek is. Meg­közelíthetősége is igen jó, hi­szen közvetlen leágazás lesz az Ml-es és M7-es autópálya közös szakaszáról, az MO-ás körgyűrű pedig összeköttetést biztosít majd a Ferihegyi Re­pülőtérrel is. A Terrapark többezer em­ber lakásgondjait oldja majd meg. Az 1-2-3 szobás össz­komfortos lakások 30—100 m2 alapterületűek lesznek, de amennyiben igény van rá, na­gyobbak is építtethetők. Csalá­di házak építését is tervezik itt. A főváros központjából in­duló autóbuszjáratok végállo­mása is közel van, így a Terra­park lakói tömegközlekedési eszközökkel is gyorsan és ké­nyelmesen bejuthatnak Buda­pestre. Gustav-Adolf Blumtól, a Terrafinanz München cégve­zető elnökétől megtudtuk, hogy a szomszédos orszá­gokkal való együttműködés az építőiparban is mindkét fél számára érdekes perspek­tívákat nyit. A gazdaságban azonban egyértelmű feltéte­lekre van szükség, melyeket az államnak kell megterem­tenie. Ehhez tartozik az átte­kinthető és folyamatos tör­vényalkotás is, különös te­kintettel az adótörvényekre. Adót ugyanis csak virágzó gazdaságból lehet kitermel­ni. Ha a lakásipar meg akar felelni húzóágazat mivoltá­nak, a piachoz igazodni ké­pes kamatfeltételek megte­remtéséhez tőkére van szük­sége. Azonban mind a pénz­piac, mind pedig a tőkepiac megnehezítik Magyarorszá­gon a lakásépítés némelyek számára kiúttalannak tűnő helyzetét. A tőkepiac egye­bek között attól szenved, hogy a jelzálogi biztosítékok nincsenek eléggé konkrétan megfogalmazva. A továbbiakban megtud­tuk, hogy az irodaépületek építkezése már megkezdő­dött, s az első lakások kivite­lezése is hamarosan (ősszel) megindul. 1995 decemberé­ben pedig beköltözhetnek az első lakók. A terv lebonyolítási ideje előreláthatólag 6-8 év lesz, a beruházás összege pedig kö­rülbelül 15 milliárd forint. (simon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom