Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-26 / 71. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 26., SZOMBAT 5 Ráckevei változások Olvasói levél nyomában Tizenötezerrel több telefon Gyors intézkedés szemétügyben Az elmúlt napokban Zircen elfogadott és aláírt Kis-Duna Com konzorciummal kötött szerződés nyomán Ráckeve térségében is jelentős változások várhatók a telefonkiépítés terén. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Vona Ferenc országgyűlési képviselőt, akinek tudvalevőleg nem kis szerepe volt abban, hogy a versenytárgyalások során az érdekeltek végül is a Kis-Duna konzorcium által kínált konstrukció mellett döntöttek. — Való igaz, több alkalommal is megkerestem Schamschula György miniszter urat, és felvetettem előtte azokat a pozitívumokat, amiket a Kis-Duna konzorcium pályázatában véltem felismerni. A választókörzetem helyzetéről is behatóan tájékoztattam, bár elismerem, Pest megyében van néhány olyan körzet, mely telefon szempontjából rosszabbul áll, mint Ráckeve és környéke. A zirci megegyezést követően gyökeres változások várhatók a 13. választókörzetben. Az eddigi 6800 Matáv által működtetett fővonal újabb 15 ezer állomással bővül. Mint arról az illetékesek tájékoztattak, az egységdíj 22 ezer forint lesz. A hálózatbővítés 19 települést érint, a jövő év közepéig lezajlik. A kivitelezés gyors ütemben haladhat, hisz Apajon, Dömsödön, Kiskunlachá- zán és Szigetcsépen a szakemberek már a belső terveket is elkészítették. Nagyon lényegesnek tartom,, hogy a szerelési munkák zömét hazai kivitelezőkre bízták. Ez tovább enyhíti a munkanélküliséget, másrészt a pénz nem megy ki külföldre. Ugyancsak ebben a programban 8000 kábeltelevízió iránti kérelemnek is sikerül eleget tenni. Az igény érthető, a lakosság szeretne egy eddiginél hathatósabb tájékoztatást kapni a térségben történő dolgokról. Összességében elmondhatom tehát, hogy a fentiek lehetővé teszik a választókörzetemben a hatékonyabb információ- áramlást, és az infrastruktúra javulásával jelentős közérzetjavulással is lehet számolni — zárta nyilatkozatát Vona képviselő úr. (matula) Színes képek három évről Tisztújítás a turistáknál Kézről kézre járt a fotóalbum. A Pest Megyei Természetbarát Szövetség küldöttközgyűlésének résztvevői érdeklődve nézegették a színes képeket. A gödöllői turisták emlékezetes kirándulásait idézik a szép felvételek: Tiszaligettől Sopronig. Az albumon kívül valamennyien megkapták a lapunkban megjelent cikk másolatát is. A Kandeláber az emléktábla mellett című írás a megyei természetjárással foglalkozott. A képes és írásos anyagokon kívül Georgiadesz Gábor elnöki beszámolója is bizonyította: az anyagi gondok ellenére sikeres három esztendőt hagytak maguk mögött. Harmincnégy szakosztályban — ebből 24 képviseltette magát — 1200 tagot tartanak nyilván. A szövetség kiadásai tavaly 453 ezer forintot tettek ki. Ebből szerény összeg jutott a jutalmakra, s ezek az összejövetel keretében találtak gazdára. Szirtesi János főtitkár, Sztányi László (Pilisvörös- vár), Máté Sándor (Újlengyel), Zelina István (Mechanikai Labor), Ruska István (VOSE), Vajda Vilmos (Pe- mü), Járosi László (Erdőkertes) kapott kis ajándékot, a fiatal természetvédők közül az újlengyeli Zsíros Karolinát és Ladoniczki Rékát, az erdőkertesi Járosi Lindát és Rékát, a pilisvö- rösvári Acélos Gábort és Simkovics Gábort szólították. Most adták át a múlt év végi városismereti verseny dobogósainak is az érmeket. A csömöri és nagybörzsönyi általános iskolások mögött a Ceglédi Vendéglátóipari Szakközépiskola végzett a harmadik helyen. Mészáros Réka a Valkó székhelyű Titán Alpin klub képviselője elmondta, hogy átvették a Mátrában lévő ágasvári turistaházat. A vadregényes környezetben lévő kétemeletes, 38 ágyas épület elsősorban az általános iskolásoknak jelent kedvező elhelyezést. A gödöllői- ektől megtudtuk, hogy ők is érvényesítik a turistaigazolványokat, keddi napokon a GSC klubjában tartanak ügyeletet. Az összejövetelt levezető Szirtesi János záró napirendi pontként a vezetőségválasztást jelentette be. Elnökké ezúttal is Georgiadesz Gábort választották, elnökségi tagok: Beke Nándorné, Jenei István, Nagy Sándomé, Spirk Tibor. Ok maguk közül jelölik ki az elnökhelyettest. Felügyelőbizottsági megbízott: Zelenák Erzsébet. A szövetség legközelebbi rendezvénye április 9-én a csobánkai tájékozódási verseny lesz. Reitter László Képünkön a pilisvörösvári Sztányi László átveszi a jutalmat Georgiadesz Gábor elnöktől A szerző felvétele Félórás film Pécsről Játék Határok Nélkül (Folytatás az I. oldalról) Minden csapat 8 tagú, fele férfi fele nő. A részt vevő nemzetek országonként 10-10 város egy-egy csapatát nevezhetik a vetélkedőre. Valamennyi versenyfordulón országonként más-más város képviselői vehetnek részt. A feladatok titkosak, azokat a csapatok tagjai csak a forduló megkezdésekor ismerhetik meg. A Játék Határok Nélkül nemzetközi játéksorozat 1964-ben indult hódító útjára az EBU szervezésében. Az idei, jubileumi játékon, a Magyar Televízió közvetlenül a fordulók előtt 15-15 perces riportfilmeket mutat be az éppen szereplő magyar városok műemlékeiről, iparáról és a városi csapat felkészüléséről. A magyar forduló színhelyéről, Pécsről félórás filmet láthatnak a nézők. (simon) Várhatóan gyorsan, s megnyugtatóan megoldódik Sarlóspusztán, a határban „ottfelejtett” szeméthalom ügye. Tatárszentgyörgy polgármestere, Gazdik Lajos- né ígéretet tett arra, közhasznú munkásokat küld a helyszínre, és elszállíttatja velük a hulladékot oda, ahová való: a szeméttelepre. A napokban levelet kapott szerkesztőségünk azzal a panasszal, hogy a tavaszi kirándulás során olvasónk felkereste a szépségéről ismert vidéket, ahol meglepő látvány fogadta őt, családját és barátait: szétszórt szemét húzódott meg a dombok között. Olvasónk utalt arra is, hogy a puszta külföldiek által is szívesen látogatott, kellemes programot kínáló úti cél, ezért nem ártana mielőbb tenni valamit a szeny- nyezés megszüntetése érdekében. Ottjártunkkor kiderült, valóban van szemét a tanyáktól távolabb eső területen. Mit tehetnek az ügyben? — kérdeztük ezt követően Gazdik Lajosnét, Tatárszentgyörgy polgármester asszonyát. Mint mondotta, úgyis arrafelé lesz dolga, utánanéz a helyzetnek, majd kiküldi a közhasznú munkásokat egy kocsival, azzal a megbízatással, szállítsák el a szemetet a telepre.' Hozzátette azt is, szankciókkal ilyen esetekben nem sokra mennek, nehezen deríthető ki, vajon ki rakta le oda a hulladékot. Persze, előfordulhat olyan helyzet is, hogy akad a halomban valami árulkodó nyom: esetleg egy füzet névvel ellátva, akkor megtudhatják, kire szabhatnak ki bírságot. Ennek összege egyébként elérheti akár a 10 ezer forintot is, ezért is érthetetlen, miért éri meg egyeseknek a szemételhelyezés efféle módja. De hát — fűzte az eddigiekhez a polgármester asszony — nem vagyunk egyformák. Az ügy ugyan hamarosan lezárul, ezért megtudakoltuk Verrasztó Zoltántól, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójától, ők mit tehetnek ilyenkor? Azt a választ kaptuk, a felügyelőségnek nincs „jogosítványa” ilyen helyzetben, az önkormányzat intézkedhet. A felügyelőség akkor kapcsolódhatna be, ha a szemét a vizek tisztaságát veszélyeztetné. A pusztán erről nincs szó, az intézkedés pedig talán már meg is kezdődött. Az országot, s megyét járva sajnos gyakran találkozhatunk az út mentén vagy az erdőkben, a fák rejtőkében elszórt szeméttel. Az önkormányzatokhoz általában elég nagy területek tartoznak, nem lehetnek „naprakészek” ebben az értelemben, mikor, hol bukkan fel térségükben ilyen illegális „lerakat”. Amint értesülnek róla, megteszik a szükséges lépéseket — ahogy Tatárszentgyörgyön — , de nem várható el csupán tőlük a megoldás. Változnia kellene az emberek gondolkodásának, szokásainak. Igaz, ez nehéz, de előbb-utóbb tudatosulnia kéne mindenkiben annak, nemcsak látvány- s hangulatromboló hatása van a szemét elszórásának, hanem árthat a környezetnek, s természetnek is. Ezekre pedig sokkal jobban kéne vigyáznunk, mindannyiunknak, J. Sz. I. A Sarlóspuszta közelében észlelt „szemétcsendélet” a dombok között elszórva, sajátos látványt nyújt Vimola Károly felvétele Nem rontaná el a táj szépségét Épüljön lejáró a Szentendrei-szigetre Az MO-ás körgyűrű újabb szakaszának részeként kerül majd sor az új Duna-híd megépítésére. A közelmúltban bemutatott hídterveken nem szerepel lejárat a Szentendrei-szigetre, hanem azt, valamint a Nagy-Duna-ágat és Szentendrei-Duna-ágat átívelve kívánják megépíteni a hidat. E tervek ellenérzéseket váltottak ki a szigeten lakókból. Mócsai János szigetmonostori polgármester elmondta, hogy a sziget becsatlakozta- tása az MO-ás említett szakaszába létfontosságú és eddig megoldhatatlannak tűnő problémákat szüntetne meg. A polgármester egy részletes dolgozatban ismertette érveit, valamint szorgalmazta, hogy a híd tervezésével foglalkozó mérnöki iroda olyan vázlatot készítsen, amelyen van lejárat a Szentendrei-szigetre. A dokumentumot határidőre eljuttatták az illetékesekhez. Mint kifejtette, a sziget szinte el van zárva a külvilágtól, a révek csak időszakosan járnak, illetve óriási kerülővel lehet csak megközelíteni bizonyos településeket. Amennyiben megvalósulna a lejárat, úgy az új út tehermentesítené a 2-es és 11 -es főútvonalakat, valamint megnyílna a lehetőség az idegenforgalom felvirágoztatására. A polgármester a továbbiakban hangsúlyozta, azon érvek, amelyekre hivatkozva kihagyták a tervekből a lejáratot, nem, illetve csak alig valósak. Ilyen érv volt például, hogy a sziget természetvédelmi terület lévén nagyban veszítene romantikájából és veszélyeztetné az ottani élővilágot. «A tervezők szerint a lejárat és az ebből fakadó megnövekedett gépjármű- forgalom ugyancsak veszélyeztetné a szigeten lévő kutakat, amelyek a főváros vízellátásának mintegy 75 százalékát fedezik. Valójában azon területek védelme, amelyek gazdag élővilágukból adódóan vagy egyéb szempont miatt értékesek, megoldható, ugyanúgy, mint a kutak biztosítása. Köztudott az is, hogy az MO-ás zárt pálya, tehát csak a kijáratoknál lehet lemenni róluk. A szigetre való behajtást sorompóval lehetne megoldani. A lejárat továbbá nagyobb nyugalmat adna a falvak lakóinak, mivel a Horány és Su- rány irányába tartó járművel nem a kis településeken, a polgárok ablakai alatt haladnának el. Amennyiben az út megépül és gyorsan halad az infrastruktúra fejlesztése, úgy a közeljövőben idegenforgalmi paradicsommá válhatna e gyönyörű sziget, romantikájának megtartása mellett. Számos beruházó hozná ide pénzét, megindulhatnának a nagyon is szükséges fejlesztések. A Szentendrei-szigetnek, a különféle korlátozások miatt, egyéb bevétele nem lévén, az idegenforgalom, a turisták igényeinek kielégítése biztosítaná azt az összeget, amely elengedhetetlen, hogy a most még elzárt rész bekapcsolódhasson a Dunakanyar vérkeringésébe. (szűcs)
