Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-26 / 71. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 26., SZOMBAT 3 Paskai László római nyilatkozata A vallásszabadság mérce Habsburg Ottó Nagymaroson (Folytatás az I. oldalról) Az eseményen jelen volt Otto-Raban Heinichen, Németország budapesti nagykövete Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésének elnöke és a Börzsönyhegység Községei Német Egyesületének képviselői. Habsburg Ottó a találkozón elmondta: minden demokratikus rendszer alapja a község, mert míg a kormányzati hatalom képviselői és a lakosság között meglehetősen nagy a távolság, a polgármesterek közvetlen kapcsolatban állnak a falu lakosaival. Gyaraki F. Frigyes Nagymaros polgármestere közölte, az elmúlt három évben tíz önkormányzat — köztük a Pest megyei Nagymaros és Sóskút — fogadta díszpolgárává Habsburg Ottót. Ezzel kívántak különös nyo- matékot adni annak az elhatározásnak, hogy az Európába vezető úton a végcélt a páneurópai gondolat megvalósításában látják. Halász Csilla Az egyház feladata az erkölcsi elvek megfogalmazása és hirdetése. A végrehajtás az állami vezetők kezében van — hangsúlyozta tegnap Rómában Paskai László bíboros, Esztergom—Budapest érseke, Magyarország prímása aki azon a szentmisén vett részt, amelyet Mindszenty József püspökké szentelésének 50. évfordulója alkalmából mondtak az olasz fővárosban. A Szentszék a napokban tette közzé a papi hivatásról és a papok életéről szóló útmutatását. Ebben megfogalmazódik, hogy csak rendkívüli esetekben lehetséges a papok politikai szerepvállalása. Ezzel kapcsolatban Paskai László hangsúlyozta, hogy a tilalom a hatalom gyakorlásában való részvételre, a politikai pártokba, szakszervezetekbe való belépésre vonatko- ziL Állampolgárként a papok is véleményt formálhatnak, illetve nyilváníthatnak politikai kérdésekről. Másként áll a helyzet az egyház esetében. Az egyház a hívők közössége, akik egy adott állam egyenlő jogú állampolgárai; a papok ennek a közösségnek az egyházi vezetői. A II. vatikáni zsinat külön kitért arra, hogy a hívők folytassanak politikai tevékenységet. A közelgő magyar választásokat illetően Paskai leszögezte: a katolikus egyház vezetőinek állásfoglalása elsősorban az, hogy a választásokon való részvétel erkölcsi kötelesség. Demokratikus társadalomban a szavazók döntik el a jövendő sorsát. Másrészt az egyház vezetői arra szólítanak fel, hogy az állampolgárok megfontoltan szavazzanak. Vegyék figyelembe a gazdasági élet, a szociális kérdések, a családokkal, öregekkel, szegényekkel való foglalkozás szempontjait. Azt, hogy az egyes politikai erőknek milyen az egyházhoz való viszonya: segítik vagy gátolják a hitoktatást, az egyházi iskolákat, az emberekkel való kapcsolattartást. Ezek alapján döntsenek. A papok — bár biztos lesz egy-két kivétel — a szószékről nem fognak politizálni — hangúlyozta. A választások előtt egy-két héttel kiadnak majd egy pásztorlevelet, amely a katolikus egyház vezetőinek álláspontját tartalmazza, s csak ezt fogják felolvasni. A levél idézni fogja II. János Pál pápától azt, hogy a vallásszabadság ugyan csak egy a szabadságjogok közül, de érvényesülésén mérhető le a szabadságjogok teljességének érvényesülése. A hívők természetesen kérhetnek tanácsot a papoktól, akik a személyes találkozások során választ is adnak; vagy az általános elveket ismétlik meg, vagy konkrétan pártot javasolnak. Ezt más társadalmi tényezők is megteszik, ez nem jelent közvetlen beavatkozást — hangsúlyozta Paskai. Módosul a mezőgazdasági fejlesztési hitelfelvétel A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap három napja szünetelteti a folyósításokat egy vizsgálat miatt — közölte Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a tegnapi, Kulin Ferenc MDF-es országgyűlési frakcióvezető által összehívott sajtóbeszélgetésen. A vizsgálat kapcsán visszamenőleg ellenőrzik az eddigi szerződéskötések hátterét és jogosságát, valamint megszigorítják a pályázati feltételeket. Erre azért van szükség, állította Raskó államtitkár, mert az eddigi pályázók egy része nem mezőgazdasági vállakozó volt, hanem ügyeskedő'. Jövő keddre várható a módosított szabályzat elkészülte. Ennek alapján csak mezőgazdasági alaptevékenységet végző, mezőgazdasági főfoglalkozású vállalkozók kaphatják meg a támogatást, ha üzleti tervet és pénzforgalmi előirányzatot is tartalmaz a pályázatuk. A gazdák által feltüntetett garanciák meglétét a falugazdászok fogják ellenőrizni. Traktorvásárláshoz hitel csak abban az esetben kapható, ha az igénylő minimum 15 hektárnyi szántófölddel rendelkezik, amennyiben kevesebb földtulajdonnal bír, úgy 5 éves bérleti szerződést köthet. Az infláció örvendetesen csökken — jelentette ki Ta- kácsy Gyula, a parlament gazdasági bizottságának MDF-es elnöke. Az 1991-es 35 százalékos csúcsponthoz képest (az előrejelzések alapján) jövőre 15 százalék alá eshet vissza. Már a ’80-as években megjelent az az inflációs tendencia, mely az elmúlt évtizedek torz árrendszere következtében alakult ki, s az 1988-as adóreform, valamint a gazdasági átmenet felgyorsította ezt a folyamatot. Á bérekkel kapcsolatban a gazdasági bizottság elnöke elmondta, hogy a netto átlagbér ’93 januáijához képest 26,7 százalékkal nőtt. Részben az adóterhek csökkentésének is köszönhetően. N. V. Uj városok erényei (Folytatás az 1. oldalról) Nagy többségük régebben mezőváros volt, vagy járási székhely. Az önkormányzatok e településeken a kiadások jó részét fordították fejlesztésekre, amelyekhez a lakosság is hozzájárult. Aszódon ennek aránya — Máriapócs, Lengyeltóti, Jászárokszállás, Lajosmizse társaságában — elérte a 40—80 százalékot. Ugrásszerűen fejlődött a közműhálózat, az új városok szellemiségének kibontakozását pedig számos civil szervezet alakulása is bizonyította. A polgári szerveződések kulturális és más értelemben is az ország fejlődését szolgálják. Aszódnak a várossá válás mindenekelőtt lehetőséget jelent — hangsúlyozta Bagyin József polgármester. Jó együttműködést alakítottak ki a Galga menti településekkel, együtt készülnek az expóra is. Igyekeznek kihasználni mindent, ami a fejlődést segítheti: partnerkapcsolatokat, az állampolgári kezdeményezéseket, a városi jelképeket. Ezek a polgármester szerint igen fontosak, mert a lakókban élő önbecsülés növekedett azzal, hogy várossá váltak 1991-ben. Aszód mellett Abony nyerte el még Pest megyéből a címet, tavaly, az év elején. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy megnőtt e városok megtartó ereje: itt általában nem csökkent a népesség, más településekhez hasonlóan. (j- SZ. i.) Széchenyi Istvánról az MDF-akadémián Széchenyi István élete lélektani szempontból feszültségsorozatnak tekinthető. A gyermekkorától jelentkező állandó belső bizonytalanságot fokozott tevékenységgel ellensúlyozta — fejtegette Iván László egyetemi tanár, pszichiáter az MDF-akadémián csütörtök este tartott előadásában. Az említett lelki jelenségnek számos oka lehetett, amelyek a „legnagyobb magyar” felmenőinek, ezek közül is elsősorban édesapjának az életében, valamint saját gyermek- és ifjúkorában, de felnőttkorának az eseményeiben is keresendők, folytatta előadását Iván László. Az ellentmondásosság már Széchenyi őseinek a sorsában is megfigyelhető. Hat nemzedékkel korábban még végvári vitézek voltak, s Szabó névre hallgattak, ugyanakkor volt köztük olyan is (Széchényi György), aki 92 éves korában nyerte el az esztergomi érseki tisztséget. Édesapja (Széchényi Ferenc) életével kapcsolatban a professzor érdemesnek tartotta megemlíteni, hogy a bátyja özvegyét vette el feleségül, szabadkőműves volt, a napóleoni háborúkon — tehát a romboláson — gazdagodott, mint hadiszállító, ugyanakkor a könyvtáralapítással maradandót alkotott. . Széchenyi Istvánt magát is ellentmondásos hatások érték fiatal korában. Éveket töltött idegen környezetben (Sopron) a nagycenki parasztok lázado- zása miatt, építészetet tanult, ugyanakkor katonaként ő is találkozott a rombolással, a szenvedéssel, s számtalanszor forgott élete veszélyben. Mindezek a tények bizonyos magyarázatot adnak arra, hogy a közismert országjobbító -gyarapító tevékenysége közben miért küzdött állandó kétségekkel, miért végrendelkezett már 38 éves korában, miért kísérelt meg számtalanszor öngyilkosságot, miért kellett élete utolsó éveit a döblingi elmegyógyintézetben töltenie, s miért vetett véget minden bizonnyal saját maga az életének. Hardi Péter Csúcs László védelmében Mucsaiznak, gyalázkodnak Közéleti személyiségeket, olvasóinkat kértük, hogy mondjanak véleményt Csúcs László és családja üldöztetéséről. A rádió alelnöke, felesége és gyermekei, valamint idős édesapja védelmében folytatjuk a vélemények közlését. Megdöbbentő! Szent István országában a csengetésre ismét rettegni kell honfitársaimnak. A toleranciát hirdető „kemény mag” kunbélás, szálasis, rákosis módszereket alkalmazva fenyegetik Csúcs László családját. Bízom benne: eljön az igazi demokrácia, amikor nem a kisebbség akarata érvényesül a többség felett és csak a társadalmunkba beilleszkedni képtelenek tűnődnek el a kivándorlás gondolatán. Takács Tihamér (Budapest) 9k Felháborító, embertelen, de sajnos nem meglepő amit Csúcs Lászlóval és családjával művelnek. Nemcsak az alelnököt fenyegetik, hanem személyén keresztül a magyar nemzetet és a demokráciát is. Követelem, hogy a kormány és a parlament védje meg az alelnököt. Ba- leczky Iván (Budapest) Lássuk be; már régen ki kellett volna állnunk Csúcs László támogatására és védelmére nekünk, akik aggódva látjuk, hogy a Magyar Rádióból egyre jobban kiszorul a magyar szellemiség. És Csúcs Lászlóval együtt határozottan meg kell védeni azokat az igenis többséget jelentő rádiós dolgozókat is, akik már hosszú ideje megfélemlítve dolgoznak és becsülettel állják a sarat a régi hatalmukhoz ragaszkodó volt pártkáderek mu- csaizó gyalázkodásaival és fenyegetéseivel szemben. Lebagázsozzák őket és százféle módon próbálják munkájukat ellehetetleníteni. A volt kommunista pártfőnököknek ezek a kedvencei — futtatott szólamvezetői — ma is foggal-körömmel ragaszkodnának a mikrofonhoz, hogy régen és lelkesen elvállalt magyartalanító kötelezettségeiket újfajta jelvények alatt ma is tovább folytathassák. Hadműveleteikhez most félelmetesebb nemzetközi segítséget kapnak, mint amilyennel Kádárék léptek rá a nemzet nyakára. 1956. november 4. hajnalán Nagy Imre segítségért kiáltó szavai után Zrínyi Szózatát, Kodály Zoltán megrendítő zeneművét sugározta a rádió. Szomorú, hogy ma is időszerű lenne műsorba tenni ezt. Sőt nemcsak a rádióban, de átvitt értelemben és minden műfajban mindenütt, ahol csak szó esik a magyarság sorsáról: — NE BÁNTSD A MAGYART! — kiáltotta a mondabeli némához hasonlóan Zrínyi és Kodály, és kiáltanunk kell ugyanezt minekünk is ma... Talán a mostani kiáltásra már felriad mély álmából elaltatottságából a lelkek mélyén szunnyadó magyar szellemiség és kiüti az orvgyilkosok kezéből a gyilkos tőrt. Kispista István ■sk Csatlakozunk mindazokhoz, akik a független nemzeti sajtó megteremtésén fáradoznak. Dr. Horváth Ágnes belgyógyász-kardiológus főorvos (Cegléd, Népkör u. 2.) és Dr. Illanitz György (Pilis) Jk Becsületbeli kötelességből csatlakozom Csúcs László védelméhez, és kérem a nemzetünk jövőjéért felelősséget érző honfitársaimat, hogy részesítsék erkölcsi támogatásban a nemzetidegen csoport aljas rágalomhadjáratától és fizikai fenyegetésétől ártatlanul szenvedő embert és családját. Somogyi Zoltán (Dunakeszi, Teleki Pál u. 7.) „Tégy a gyűlölet ellen.” Most ezt a parancsot a fenyegetett Csúcs László családja érdekében kell komolyan venni. Szomorú lenne, ha nem tudnánk elosztani azt a félelmet, melyet a közelmúlt törvénytelen és brutális eszközeivel keltenek. Amikor valódi veszélyhelyzetben összefogtunk a menekülőkért, akkor azt világszerte megbecsülés kísérte. Országunk becsületét most nem illik lejáratni, csoportérdekből. Pánczél Tivadar református lelkipásztor 1 ^k Csúcs László egy helyes döntése miatt kényszerül elviselni az otromba fenyegetéseket. Mélységesen együtt- érzek vele. Varga Géza (166-1326) ^k Miután nyugdíjas vagyok, akár egy-két hetet is rászánnék arra, hogy Csúcs László családja, idős édesapja biztonságban érezhessék magukat. Palúr Árpád (Budapest, Cziráki u. 6.) * Személyesen ismerjük Csúcs Lászlót és korrekt, becsületes embernek, jó hazafinak tartjuk. Dr. Sülé Jenő és családja (Budapest, Doberdó u. 4.) * Köszönöm Csúcs Lászlónak, hogy megtette ezt a nagyon fontos lépést. Az utóbbi időben a gyűlölködő és a tényeket elferdítő riporterek miatt nem volt érdemes a rádiót kinyitni. Zaklatását fölháborítónak tartom. Zsombori Ilona (Pécel, Hajnal u. 22.) 9k Szivén ütött, s szinte megbénított A Hétben látott Csúcs László-nyilatkozat. Kalmár Piroska (Budapest, Toldi u.44-46.) (Folytatjuk)
