Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-26 / 71. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Esélyt kínáltak Ráckevén * Allásvásár a szállodában A munkát keresők száznyolcvanegy üres álláshely kö­zül válogathattak Vimola Károly felvétele Habsburg Ottó Nagymaroson Azt a feladatot kaptam apámtól, hogy a nemzetem, Magyarország mellett min­dig ki kell állnom. Ez min­den magyar kötelessége len­ne, de nekem talán jobban volt alkalmam arra, hogy ezt megtehessem — jelen­tette ki tegnap Nagymaro­son Habsburg Ottó, a Pán­európai Unió, valamint az Európa Parlament magyar delegációjának elnöke, azon a baráti találkozón, amelyet az őt díszpolgárrá választó önkormányzatok képviselői vettek részt. (Folytatás a 3. oldalon) * Uj városok erényei Hazánkban, az elmúlt há­rom év során huszonnyolc nagyközség nyerte el a váro­si címet. Mit jelentett ez az esemény a települések életé­ben? — e kérdés volt az alapgondolata a Duna Palo­tában tegnap megrendezett helyzetértékelő — feltáró szakmai konferenciának, amelynek keretében Verebé- lyi Imre, a Belügyminisztéri­um közigazgatási államtit­kára, valamint néhány, vá­rossá lett település polgár- mestere, — köztük Bagyin József, Aszód képviseleté­ben — tájékoztatták a sajtó képviselőit az eddigi ered­ményeikről. Egyben ismer­tették a BM kiadványát, amelyben bemutatkoznak a városok. Verebélyi Imre államtit­kár elmondotta, a rendszer- változás után az önkormány­zatok létrejötte és a települé­si önállóság kibontakozása ösztönözte a várossá válási kezdeményezéseket. Elsősor­ban a volt városi székhe­lyek éltek a lehetőséggel, ahol még megmaradtak a térséget ellátó intézmények. (Folytatás a 3. oldalon) Ráckevén rendezte meg nagy érdeklődés mellett a Pest Megyei Munkaügyi Központ tegnap azt az állás­börzét, amellyel a város és Szigetszentmiklós körzeté­hez tartozó húsz község munkaügyi gondjainak meg­oldásához igyekeztek segít­séget nyújtani. A Fimcoop Hotelban nemcsak az állásnélkülieket támogató állami eszközök­kel ismerkedhettek meg az érintettek, hanem az e témá­val kapcsolatos informáci­ókkal, tanfolyamszervezés­sel, állásközvetítéssel, kép­zési, átképzési, jogi és vál­lalkozási tanácsadással is rendelkezésükre álltak a munkaügyi központ szak­emberei. Sokakat vonzott az álláskeresési technikai bemutató. A sajtótájékoztatón Vass István, a Pest Megyei Mun­kaügyi Központ igazgató- helyettese lapunk kérdésére Ion Iliescu román államfő az Európa Tanács jelentés­készítőinek Romániába ér­kezése előtt kegyelmi jogát gyakorolva csökkentette az 1989 decemberi események­kel kapcsolatban elítélt oroszhegyi és zetelaki szé­kelymagyarok büntetését. Mint ismeretes, Románia Európa tanácsi felvételekor a Tanács által megfogalma­zott ajánlások között szere­pelt a politikai és etnikai okokból elítéltek szabadon bocsátása. A kegyelem lehe­tővé teszi, hogy a súlyos, 15-20 évi börtönbüntetéssel sújtott elítéltek néhány hó­napon vagy legkésőbb egy éven belül, kedvező eset­ben még előbb szabadulja­nak. Az államfő kétharmadá­val csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 elmondotta: múlt évben kez­dődött meg a munkaügyi ré­tegprogramok végrehajtása. Ezek középpontjába a pálya­kezdő fiatalok munkanélkü­liségének csökkentését, a ci­gányok foglalkoztatásának és a megváltozott munkaké­pességűek elhelyezkedésé­nek elősegítését, valamint a éves, háromnegyedével Bá­lint Mihály, Boldizsár Fe­renc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass- Kiss Előd 18-tól 20 évi elzá­rásig terjedő büntetését. Va­lamennyien több mint 4 évet töltöttek börtönben. Nem szerepel a kegye­lemben részesítettek sorá­ban a 10 évi börtönbünteté­sét töltő Cseresznyés Pál, akit az 1990 márciusi ma­rosvásárhelyi események­kel kapcsolatban ítéltek el, és szintén azok között van, akiknek szabadon bocsátá­sát nemzetközi fórumokon is sürgette az RMDSZ. Traian Chebeleu, a ro­mán államfő szóvivője teg­nap elismerte, az elnöki ke­gyelem összefügg azzal, hogy vasárnap Bukarestbe érkeznek az Európa Tanács jelentéskészítői. munkanélküli-járadék lejár­ta után is fokozottan hátrá­nyos helyzetben lévők — szakképzetlenek, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők, ötven éven fe­lüliek helyzetének javítását állították. Folytatás a 4. oldalon) Kölni helyett kábítószer Biatorbágy, Tópart utca 55. A történetet ma már minden­ki ismeri. De a házat, amely­ben példáltan mennyiségben a kábítószer készült, csak ke­vesebben. A szépen felújított ház kétmillióért kelt el. Egy svédországi magyar vette meg. A történet itt kezdődik. Az eseményeknek tanúja volt egy közelben lakó, vele be­szélgettünk a részletekről. — A ház egyszoba össz­komfortos, alsó szintje aszta­losműhelynek készült. Az asztalos azután eladta egy iparművésznek, akinek kicsi­nyek bizonyult. Tavalyelőtt ő is eladta, nem tudtuk ki vette meg. Csak annyit hallottunk, hogy az új tulajdonos iparen­gedélyt váltott kölnivíz és kö­römlakk előállítására. (Folytatás a 4. oldalon) Iliescu kegyelme Gazdáknak rendez gépbemutatót Gödöllőn a Magyar Vál­lalkozói Kamara Pest megyei tagozata ma délutánig a mű­velődési központ parkolójában Erdősi Ágnes felvétele Cegled es Szazhalombatta Európával fog játszani Az idén 25. alkalommal rende­zik még az Európai Rádió és Televízió Szövetség (EBU) nemzetközi játéksorozatát, a Já­ték Határok Nélkül-t. A látvá­nyos csapatvetélkedés teljesít­ményét nemzetközi zsűri pon­tozza és az országonként legjob­ban szereplők vívják a döntőt. A Magyar Televízió székhá­zában tegnap megtartott sorsolá­son eldőlt, hogy a magyar csa­patok mely helyszíneken és kik­kel fogják összemérni erejüket. Eszerint Cegléd csapata Csehor­szágban, Győré Portugáliában, a hódmezővásárhelyi Olaszor­szágban, Kalocsa csapata Szlo­véniában, Mosonmagyaróváré Portugáliában, Nagykanizsa csapata Máltán, Salgótaijáné Olaszországban, Sátoraljaújhe­lyé Görögországban, Százha­lombatta csapata pedig Máltán fog játszani. (Folytatás az 5. oldalon) Mégsem politika? Az állampolgárok a megmondhatói, lenne millió fontosabb ügy ebben az országban, mint az elbocsá­tott rádiósoké, ám valamilyen oknál fogva az „áldo­zatok” meglehetősen széles baráti köre kitartóan zú­dítja a rádió alelnökére és a kormányra az össztü­zet. Újabban a külföldi liberális sajtónak adják a tá­madásokhoz a muníciót, de hogy biztos legyen a ta­lálat, a lövészárkot időnként maguk is beveszik. Weyer Béla, a Heti Világgazdaság munkatársa pél­dául a Süddeutsche Zeitung című német újságban azt írja, hogy Budapesten az 1848-as forradalom év­fordulójának előestéjén tízezrek vonultak az utcára a Demokratikus Charta felhívására, hogy a Magyar Rádió 129 munkatársának elbocsátása ellen tüntes­senek. Az, hogy a szerző' a mintegy 10-15 ezer állan­dó chartás felvonulót tízezrekként interpretálja, iga­zi weyerbélás fordulat. De ragaszkodik a továbbiak­ban ahhoz is, hogy az elbocsátottak áldozatok, hogy a sajtószabadságot a kormány fenyegeti, s hogy az elbocsátások oka — politikai. Külföldre (is) lehet ilyeneket írni, hiszen messzi­ről jött ember azt mond, amit akar. Itthon azonban mintha már megkopott volna a lemez. Legalábbis erre lehet következtetni a „legnépszerűbb” napilap drámai sorozatából, amely a Rádióból elbocsátva cí­met viseli. Napról napra a szerkesztők, a riporterek rövid életrajza olvasható, ez idáig tucatnyival kínál­ták meg az olvasót. Hogy mi célból kapnak nyomda- festéket ezek a sorok? Nyilvánvaló, ezúttal az érzel­meket célozzák meg, mert lám, van az elbocsátottak között zenész, só't zenei szerkesztő' is, akiknek az el­bocsátásával kapcsolatban nemigen lehet szó politi­kai megfontolásról. Dönteni kéne végre a siránkozóknak: fenntartják-e a politikai indíték vádját, vagy előruk­kolnak valami újjal. Már csak azért is, hogy ne ver­gődjünk kétségek között. Deregán Gábor Hová tűnt Erdos Beatrix? Leányrablásra gyanakodnak Rejtélyes körülmények kö­zött eltűnt szülei lakásáról március 21-én egy 16 éves törökbálinti lány. Megírtuk, hogy a Budaörsi Rendőrka­pitányság a kétségbeesett édesanya bejelentése után azonnal nagy erővel meg­kezdte a nyomozást, mely­ben az érdiek is segítettek. Az országos körözést is ki­adták. Erdős Beatrix ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság szervezett bűnözés elleni osztálya vette át a nyomozást. Kérdésünkre Balogh László nyomozó el­mondta, hogy leányrablás alapos gyanúja miatt folytat­ják az eljárást. Bár előfor­dul, hogy fiatal lányok oly­kor néhány napra eltűnnek otthonról, de ez esetben több olyan körülmény van, ami arra utal, hogy komoly az ügy. A nyomozás eddigi adatai szerint feltételezhető az is, hogy családi problé­mák merültek fel, bár a hoz­zátartozók ezt nem erősítet­ték meg. A továbbiakban a kutatás egyik támpontja, hogy a fia­tal lány erősen befolyásolha­tó alkatú, és feltételezhető, hogy olyan társaságba keve­redhetett, ahol ezt a tulaj­donságát felhasználták. A rendőrségi felhívásra eddig már több bejelentés érkezett, olyan személyek­től, akik az eltűnt lányt felis­merni vélték. Minden infor­mációt ellenőriztek, de egyelőre egyik sem vezetett eredményre. (ga. j.) A Galga mente Hollókon Több száz főnyi közönség, többek között japán, ameri­kai turisták előtt nyitották meg tegnap Hollókőn a Galga mente nagyünnepi népviseleteiből rendezett kiállítást, amivel kezdetét vette a Világörökség falu­ban az I. húsvéti fesztivál. A Szécsényi, Hollókői, Ipolytarnóci Idegenforgal­mi Társulás hagyományte­remtő céllal rendezte meg a fesztivált, hogy segítsen elevenen tartani a palóc népi tradíciókat. Április 3-tól 10-ig Hollókőn tart­ják a népi mesterségek be­mutatóját és vásárát, ugyanakkor Szécsényben folklórtáncházestekre hív­ják a vendégeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom