Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 1., KEDD Megkérdeztük Nyilvános lesz-e a patikaprivatizáció? A patikaprivatizáció során a pályáztatással, a licitálás­sal, a lehetőségekkel, illetve a rendszer átláthatóságával kapcsolatban számtalan kérdés felmerült. Jelenlegi helyzetéről dr. Duha Gabriella, a Parma Patika Gyógy­szerellátó Vállalat igazgatója adott felvilágosítást. Szakértők bevonásával a közelmúltban befejeződött a gyógyszertárak vagyo­nértékelése, amely a priva­tizáció alapját jelenti. Amennyiben a tulajdoni és bérleti kérdések (önkor­mányzati tulajdon vagy ke­zelői jog esetén) tisztázód­nak, valamint az AVÜ el­fogadja az értékelés ered­ményét, megalakulhat a privatizációs bizottság. En­nek tagjai: a megyei fő­gyógyszerész, a gyógyszer­észeti kamara megyei elnö­ke, a megyei önkormány­zat képviselője, a gyógy­szerészeti dolgozók szak- szervezetének titkára és a privatizációs biztos. Ezt követően a bizottság javas­latot tesz majd a pályázta­tás ütemére illetve kiírja a konkrét pályázatokat. En­nek részletes feltételeit, a szakmai kívánalmakat és az árat a napilapok adják közre. A megjelenéstől számított 45 napon belül kell az ajánlatoknak beér­kezniük. A levelek bontá­sa közjegyző előtt törté­nik. A pályáztatás mindvé­gig nyilvános lesz. Az elbí­rálás a privatizációs bizott­ság dolga. A pályázatok esetében az árajánlat csu­pán 20 százalékban, a szakmai pontszám viszont 80 százalékban játszik köz­re a mérlegelésben. A két pontszám összesítése után a bizottság sorrendet álla­pít meg, illetve javaslatot tesz a győztesre. Ennek jó­váhagyása után kötik meg az adásvételi szerződése­ket. A fizetés többféle mó­don: készpénz, kárpótlási jegy, illetve egzisztencia­hitel formájában, illetve igénybevételével történ­het. A privatizáció során első számú feladat a lakos­ság gyógyszerellátásának zavartalan biztosítása. A lakosság ellátását illetve a vállalkozók érdekeinek az érvényesülését a megyei tiszti főorvos biztosítja. A megye 128 patikájából mintegy 45 önkormányza­ti tulajdonú, illetve keze­lői jogú. Ezekben az ese­tekben az önkormányzat nyilatkozata szükséges ah­hoz, hogy a nyertes to­vábbra is patikát üzemel­tethessen. Azonban a bér­leti jog eladása mellett ese­tenként az ingatlan megvá­sárlására is lehetőség van. A további patikák eseté­ben viszont az üzemelteté­si jogon kívül az ingatlan, valamint az árukészlet is az új tulajdonosé lesz. (szűcs) Halló 04, halló 05, halló 07! Kerékpárost gázolt a részeg sofor Halálos gázolás történt a múlt hét végén Dunaharasz- ti külterületén. A vizsgálat jelenlegi állása szerint a tra­gédiát Vojtkó István 24 éves taksonyi lakos okozta, feltehetően erősen ittas álla­potban. Az említett vezetői engedélyét hasonló szabály- sértés miatt már korábban bevonták. Az áldozat, Mu­rányi József 17 éves takso­nyi lakos volt, aki sérülései­be a helyszínen belehalt. A rendőrség a vizsgálatot folytatja. csak könnyebb sérülést szenvedett, a roncsot a szol­gálat eltávolította. * Számos avartűz adott mun­kát a tűzoltóknak a hét vé­gén. Az M5-ÖS autópálya mellett 200, az M7-es mel­lett 50 négyzetméternyi fü­ves terület kapott lángra, valószínűleg az eldobált csikkektől. A helyszíneken az oltás percek alatt befeje­ződött. * Villanyoszlopnak ütközött vasárnap délben Albertir- sán Horváth József 34 éves helybéli lakos, aki meglehe­tősen ittasan ült a volán mö­gé. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár azon­ban meghaladja a tízezer fo­rintot. A járművezető ellen az észlelt alkoholbefolyá­soltság miatt eljárás indult. * Egy Barkas roncsaihoz hív­ták a tűzoltókat tegnap dél­előtt Érdre a 6-os főút mel­lé. Szerencsére a két utasa * Életveszélyes állapotban van az a motoros, aki teg­nap délután Nagytarcsa bel­területén szenvedett balese­tet. Súlyos sérülésekkel, ko­ponyatöréssel a budapesti Honvéd Kórház baleseti osztályán ápolják. * Két autó ütközött össze teg­nap délelőtt Ráckevén. A helyszínre érkező mentők a sérülteket ellátták és a he­lyi rendelőintézetbe szállí­tották. A baleset körülmé­nyeit a rendőrség vizsgálja. Pénzről, földről, a falu színe előtt Rendezetlen a váchartyáni határ Váchartyán lakossága falu­gyűlésen vett részt a hét vé­gén. ahol telt ház előtt ismer­tette az idei gazdálkodás ter­vét Juhász István polgármes­ter. Gondosan megvilágított minden olyan összefüggést, ami a 81 millió forintos bevé­teli-kiadási főösszegű költség- vetéssel kapcsolatos. Váchartyán összes állami támogatása 24 millió forint lesz ebben az évben, amihez központi pénzként még a pol­gárok által befizetett szemé­lyi jövedelemadó 30 százalé­kának a visszatérítése érkezik a falu számlájára. Feltárult néhány nehéz em­beri sors is, mint például az egyedül élő, idős nyugdíjas asz- szonyé, akin, legalábbis ezen a fórumon, nem lehetett segí­teni. A polgármester kapott bí­ráló és egyetértő szavakat egy­aránt, de az összképp úgy mu­tatta: elfogadják, bíznak ben­ne az emberek. A kérdésekre adott válaszok között a falu első embere elmondta: a tele­pülés közelében azért kért egy bizonyos területet magának az önkormányzat, hogy az ot­tani telkeken községi célú épít­kezéseket kezdhessen. — Élénkültek már a falunk­ban is a vállalkozások, ha ez egyelőre a foglalkoztatás és az adóbevételek terén nem is érződik. Tény, hogy a község­ben nyolcvanan kértek igazol­ványt, vagy jegyeztették már be magukat a Cégbíróságon. A falugyűlés keretében szá­molt be Bogárdi Zoltán, a vá­lasztókörzet MDF-es ország- gyűlési képviselője, a négyé­ves munkájáról. Bogárdi ar­ról beszélt: a rendszerváltás után egyik legfontosabb ten­nivaló az volt, hogy az önálló közigazgatás nélkül maradt 800 községnek is legyen ön- kormányzata. Az országosan kiemelt fontosságú infrastruk­túrafejlesztés helyi vonatko­zásairól szólva a képviselő megemlítette a telefonhálózat bővítését, a Kösd felé vezető egyik, és a Váctól Berneceba- ráti irányába tartó másik gáz­vezeték építését, és érvelt a települések csatornázása mel­lett is. — Ezek a feladatok — mondta — közvetlenül kap­csolódnak a mezőgazdaság fejlődéséhez is. Szolgáltatá­sok hiányában ugyanis nem je­lennek meg a vállalkozók, s nem marad ott az értelmiség. — Az elmúlt négy évben mindenki kezdd volt a maga módján, tanulási folyamat zaj­lott le az egész társadalom­ban — szögezte le végül a képviselő, aki a választások előtt utoljára találkozott a váchartyániakkal. így zárta beszámolóját: Nem kérem, hogy a választáson rám sza­vazzanak, csak azt, hogy menjenek el voksolni. Mosta­nában nagy ígéretek hangza­nak el. Én nem ígérek sem­mit, csak azt, hogy ha mégis újra bizalmat kapót, ismét tisztességgel végzem a dolgo­mat. A zárszónak szánt monda­tok után napirenden kívül eló'- került a földkérdés is. Töb­bek szerint törvénytelensé­gek tapasztalhatók a terület kijelölése körül. Vezsenyi Sándor szerint például a ter­melőszövetkezet nádas, kö­ves határrészeket adott át, míg egy Kisnémedin alakult szövetkezeti csoport elvette a határ legjobb földjeit. Várha­tóan még sok vitát kell lezár­ni földügyben Váchartyánban. K. T. I. Tóalmási faluvédők • • Ónként őrzik a házakat Milliókat vág zsebre a szövetkezet? Visszaélés a marhalevelekkel Az idő bebizonyította, hogy szükség van a falu és városvé­dő egyletekre, polgárőrségek­re. Ezt az általánosítható felis­merést tették a tóalmási falu­védők is a hét végi összejöve­telükön. Urbán Pál elnök év végi— év eleji értékelő beszámolójá­ban elmondta: a polgárok ön­kéntes szerveződése sok olyan feladatot megold, ami­re a rendőrök nem tudnak mindig kellően odafigyelni. Ilyempéldául Tóalmáson a ki­terjedt üdülőövezet és a zárt­kertek . vagyonvédelmének megoldása. A helyi faluvé­dők a hét végi éjszakákon önállóan és a körzeti megbí­zottal együtt rendszeresen járőröznek a területen. Ez visz- szatartja a betörőket, tolvajo­kat a házak kifosztásától. Az éjszakai jelenlétet tavasztól ó'szig mindennaposakká te­szik, hiszen megkezdődik a kerti munka, sőt a strand ki­nyitása után van olyan hétvé­ge vagy ünnepnap, amikor megduplázódik a falu három­ezres lélekszáma. A tóalmási faluvédők ta­valy rádiótelefonnal gyara­podtak: a készülék árát a Pest Megyei Önkormányzat pályá­zatán nyerték. A telefont hiva­talosan a Nagykátai Rendőr- kapitányságnak ajánlották fel, az viszont használatra visz- szaadta a tóalmásiaknak. Erre a tulajdonlási formára az elő­írások betartása miatt van szükség, ám ez arra is rávilá­gít, hogy a polgárőrség csakis a rendőrséggel együttműköd­ve képes működni. A csaknem 100 tagú egye­sület munkáját elismeri és se­gíti az önkormányzat is. A költségvetésből évente 100 ezer forintot juttatnak az egy­let pénztárába, ebből telik némi üzemanyagköltség tá­mogatásra is, melyet a járőr- szolgálatban részt vevők kap­nak. (tóth) (Folytatás az 1. oldalról) A jegyző természetesen el­utasította az ajánlatot. Sejtet­te ugyanis, hogy az időhú­zást a gazdaság további állat- csoportok értékesítésére használja ki. Passzus nélkül. Alapos oka volt ezt hinni, ugyanis a jegyzői átirat feb­ruár 21-i kézbesítését köve­tően is, több mint félszáz ál­latot szállítottak el Hollan­diába. A kocséri marhalevelek körül felkavarodott porfel­hő, úgy tűnik, Nagykőrösön is megcsípte az igazságszere­tő emberek szemét. Kide­rült, nemcsak a kocséri szö­vetkezetben sajátosság a jog­szabály figyelmen kívül ha­gyása, de a körösi nagygaz­daságokban is. Egyelőre csak találgatni lehet, mekko­ra pénzektől esett el az otta­ni önkormányzat, csak any­nyit tudni, hogy a marhaleve­lek ellenőrzését éppúgy elha­nyagolták akikre az tartozik, miként napjainkig Kocsé- ron. Mindenesetre most Kő­rös polgármesterének figyel­mét is felhívták a visszássá­gokra. Aztán folytathatjuk még a kérdések feltevését. Okkal és joggal kérdezhejtük példá­ul, hatósági emberek, ügyin­tézők és állatorvosok szeme előtt miként lehetséges álla­tok százait okirat nélkül ki­szállítani? Hogyan lehetsé­ges egyáltalán forgalmazni azokat, amikor a passzus el­lenőrzésére az első útba eső közlekedési rendőr is jogo­sult? Hogyan juthat túl a ha­tárokon az élőállat, amikor az átlépést engedélyező ok­irat csakis a belföldi marha­levél alapján állítható ki? M. J. Falugazdászok nagygyűlése Gödöllőn Mogyoródi gazdánál a miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) — Önök agrárszempontból egy adott térség, s ezen belül három-öt település első szá­mú emberei lesznek. Ehhez megfelelő szintű tudás és ta­pasztalat szükséges, hogy az emberek bármilyen problémá­jára találjanak helyes megol­dást — mondotta a miniszter. A felmerülő problémákat és feladatokat hallva a falu­gazdászoknak nem lesz köny- nyű dolga. Szabó János kü- lön-külön is foglalkozott a szakmai, értékesítési, támoga­tási tudnivalókkal, de ezek mellett a bankhitelek feltétel- rendszerét is a hallgatóság fi­gyelmébe ajánlotta. — A jelenlegi helyzet is­meretében a bankok és a vál­lalkozók közt nincs megfele­lő kontaktus. A termelő igé­nye és a bankok feltételeinek végletei közt kell kialakítani a kölcsönös készséget, s ez úgyszintén az önök feladata lesz — mondotta Szabó Já­nos, majd befejezésként hoz­zátette: a jó gazda gondossá­gával végezzék a felvállalt munkát, melynek sikerében jogosan osztozhatnak az önök által képviselt gazdák­kal. A közös sikereken pedig az egész ország fog osztozni. Boross Péter az örökségről beszélt, arról a mezőgazda­ságról, melyről egyesek azt tartják: voltak ugyan hiányos­ságai, ám erénye annál több. — A KGST-piac igényeit te­kintve, valóban volt. Ám egy világpiaci megmérettetéshez kevés volt az erény és érdem, amit a téesszel és állami gaz­daságokra felépült magyar mezőgazdaság nyújtott — ál­lapította meg a miniszterel­nök. — Szemünkre hányják, hogy a mezőgazdaság átala­kulása lassú ütemben folyik. Csakhogy mi nem hatalmi szóval indítottuk el a magunk reformját, mint tette azt az előbbi rendszer a kierősza­kolt téeszesítéssel. A parla­mentáris törvényalkotás hosz- szadalmas és göröngyös. De általa elindult valami új, melyre ezer év óta várt ez a nemzet. A szünetben tartott sajtótá­jékoztatón kérdések hangzot­tak el, többek közt a parlagon maradt földekről. Szabó Já­nos válaszában közölte, a ta­valyi 560 ezerrel szemben az idén 430 ezer hektár maradt parlagon, de ez nem végleges adat, mert a kukorica vetésé­re még csak ezután kerül sor. Ettől függetlenül a parlagon maradt földek zöme igen rossz minőségű, gabona ter­mesztésére kevésbé alkal­mas. Ezeken erdőtelepítést kí­ván szorgalmazni a tárca megfelelő állami dotációval. Boross Péter és Szabó Já­nos programjába egy mogyo­ródi látogatást is beiktattak. A két politikus és kísérete, va­lamint a sajtó képviselői rö­vid munkalátogatást tettek Kamarás Gábor baromfikeltő üzemében. Méreteit tekintve középvállalkozás, korszerű technológiával. Az általuk te­nyésztett tojóhibridek törzsál­lományát a holland Hendrix cég fejlesztette ki. Kamarás Gábor elmondta, hogy az álala alapított barom­fikeltető telep 25 éves szak­mai tapasztalatra épült, mely elsődleges feltétele a sikeres vállalkozásnak. (m. gy. o.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom