Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-22 / 67. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 22., KEDD Napokig kerestek egy-két aranykoronát Történelmünk legnagyobb földrendezését hajtjuk végre Beszélgetés Zsámboki Sándorral, az FM főosztályvezetőjével Hogyan érte a földhivatalokat a tulajdonrendezéssel kapcsolatos megnövekedett feladatmennyiség? Milyen állapotban voltak — s vannak — azok az épületek, amelyekben a hivatalok alkalmazottai dolgoznak? Miért kell olyan sokat várni a tulajdoni átjegyzésekre? A kárpótlási törvények újbóli „megnyitása” mekkora feladatot rótt a földhivatalokra? Milyen mértékben elégedettek az állampolgárok a földhivatalok munkájával? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Zsámboki Sándorral, a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztályának vezetőjével. — Történelmünk legnagyobb földrendezését hajtjuk végre — mondotta Zsámboki Sándor. — E feladat a kár- rendezési hivatalok mellett elsősorban a földhivatalokra nehezedik. Munkánkat számos tényező teszi bonyolulttá. Ezek között elsőként említem, hogy a kárpótláshoz szükséges adatszolgáltatást sokszor 50-100 éves iratok segítségével kell végrehajtani. Olyan okmányok ezek, amelyek 20-30 esztendő óta érvénytelenek, s ezért az irattárak mélyén feküdtek. — Mit kell érteni az. érvénytelenségen ? — 1973-ban a telekkönyveket és az ingatlan katasztert összevonták, s ezáltal a telekkönyvi betétek érvényüket vesztették. A szakmaszerető idősebb kollégáknak köszönhető, és az Isten csudájával azonos, hogy az iratok mégis megmaradtak. A kárpótlást ugyanis lehetetlen lett volna végrehajtani, ha ezeket — az előírások szó szerinti értelmezésének megfelelően — kiselejtezték volna. Egy hivatal kivételével ez sehol sem történt meg, így 98 százalékig mindenkinek ki tudjuk adni az igazolásokat. Padlón voltak a földhivatalok — Pest megyében is? — Pest megye Budapest környéki részén az országosnál bonyolutabbak a tulajdonviszonyok. Az itteni nagymértékű ingatlanforgalom már korábban is nagy gondot okozott a hivataloknak. Ezzel együtt a Pest megyei viszonyok nem rosszabbak, mint az országos átlag — csak bonyolultabbak. A fővárost nem említem, mert ott valóban óriásiak a nehézségeink. — Hány hektár kellett, a kell előkészíteniük a kárpótlásra? — Több mint 2 millió hektárt, mégpedig földmérési, in- gatlannyilvántartási és mezőgazdászi szempontból. Ez óriási munka, hiszen az ország összterületének 20 szá-- zalékáról van szó. A mi feladatunk a földárverések előkészítésével kapcsolatban az adatszolgáltatás az aranykorona-értékről, a terület nagyságáról és a művelési ágról. Ennek, mint említettem, kisebb zökkenőktől eltekintve mindig eleget tudtunk tenni. Az esetleges bakikat eddig pedig helyre lehetett hozni. Pest megye helyzetét egyébként az is bonyolítja, hogy itt található a legtöbb nem jóváhagyott földalap. Ebből már több bírósági per is számlázott. Vitatott például az Óbuda Tsz, a Rozmaring Tsz, a fóti Vörösmarty Tsz által kijelölt kárpótlási földalap. — S megítélése szerint mikor rendeződnek ezek a nézeteltérések? — Ezt nem lehet megjósolni. Annyi bizonyos, hogy ezekben a perekben a föld- hviataloknak semmiféle szerepük nincs. — Az okmányok „előrehaladott korán" kívül mi nehezíti még a munkájukat? — Az elmúlt évtizedekben a kutya sem törődött velünk. .Ez persze egyenesen következett az ország politikai berendezkedéséből, hiszen a magántulajdonnak nem volt túlságosan nagy szerepe. Ezért aztán a földnyilvántartás sem volt elsődleges probléma. Amikor a Földművelésügyi Minisztérium 1990-ben a fqjdhivatali hálózatot visszavette a tanácsoktól — a ’70-es évektől hogy helyt tudunk állni. Ebben segítséget adott a a kormányzat is, hiszen azzal kezdték, hogy 220 millió forint értékű műszerrel látták el a hivatalainkat. — Gondolom szükség volt a munkatársai átképzésére is... — Hogyne, hiszen különben a műszereket használni sem tudtuk volna. A földmérés, illetve az ingatlannyilvántartás igen komoly szakmai előképzettséget kíván. S mivel itt tulajdonjogról, magántulajdonról van szó, ugyancsak oda kell figyelni. — A megnövekedett feladatok ellátásához nyilván új munkatársakat is fölvettek. — Természetesen. A lét- számföltöltés egyébként nem volt túlzottan nagymértékű, hivatalonként öt-hat, ösz- szesen néhány száz munkatársat vehettünk föl. Így jött össze a mostani mintegy 4300-as létszám. Hozzá kell tennem még mindehhez, hogy az új munkatársak között kevés képzett szakember volt. Félmilliárd épületfelújításokra .— Milyen a földhivatalok elhelyezése? — 1990-ben rettentően mostoha körülmények között dolgoztak a munkatársaim. Mi sem jellemzőbb, hogy azóta a 134 hivatalunknak legalább a fele új helyre A szentendrei földhivatal állapota is bizonyítja: akad még tennivaló az épületek felújítása terén Vimola Károly felvétele oda tartoztak —, merthogy anyagilag, műszerezettségi- leg, szakmailag, s kissé morálisan is a padlón voltak. Óriási erőfeszítésbe került. költözött, vagy legalábbis felújítottuk, kibővítettük az épületet. A folyamat még mindig tart. Pest megyében Mo- noron, Szentendrén, Vácott — ahol a födém is leszakadt —, Nagykátán kell mielőbb változtatni a helyzeten. Ebben, az évben csak a Bács- Kiskun, a Pest, a Csongrád és a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei épületeink felújításához félmilliárd forintra van szükségünk. Az elhelyezést. igényeket azért is kell mielőbb kielégíteni, mert egy nyugat-európai segély- program segítségével egy olyan számítógépes rendszerrel szereljük fel a földhivatalokat, amelyek egy-két esztendőn belül európai színvonalú ingatlan-nyilvántartást tesznek lehetővé az egész országban. A gépek ki vannak telepítve, most töltik fel a hálózatot. — Ez például gyorsabbá teszi majd az átírások elintézését is? — E tekintetben is alapvető változások lesznek. Harminc-negyven év kihagyását, sőt szándékos sorvasztását egy-két esztendő alatt helyrehozni nagyon nehéz, mondhatnám lehetetlen. A pótlás csak fokozatosan történhet. Mindezt figyelembe véve kérem az érintettek türelmét. A lehetetlent teljesítjük. de a csodára várni kell. — Ez azonban nem vigasztalja azokat, akiknek szükségük volna a tulajdoni átjegyzés — Igen, de a törvények lehetővé teszik, hogy a tulajdo- ,ni átjegyzés nélkül is használhassa valaki a földjét. Az ideiglenes birtokba adásra a földkiadó és földrendező bizottságnak is joga van. Túlnyomó többségük most kezd élni ezzel a lehetőséggel. Ez minden olyan esetben elegendő is; amikor a tulajdonos szántóföldi művelést akar végezni. A minisztérium pedig két esteben soron kívül is kitűzeti, birtokba adja és átjegyezteti a földingatlant: amikor a tulajdonos évelőt kíván telepíteni, vagy pedig hitejt akar felvenni a tulajdonára a gazdálkodáshoz. — Erre nyilván a bankok miatt van szükség. — Sajnos csak egy-két olyan bank van, amely az árverési jegyzőkönyveket is elfogadja a tulajdonjog bizonyításához. Többségük a tu- 1 aj donlap' másolatát kéri. — Említette, hogy a kárpótlási földek az ország összterületének húsz százalékát érintik. Ezenkívül azonban a földhivataloknak feladatuk van a részaránytulajdonokkal kapcsolatos földmozgásban, s az állami tulajdonú területek kárpótlásra való kijelölésében is. — így van, s ezáltal az ország termőterületének kilencven százalékát érinti a mostani munkánk. — A kárpótlási törvényeket néhány héttel ezelőtt időlegesen újból „megnyitották”, majd a napokban „lezárták”. Mindez milyen mértékben növelte meg a munkájukat? — Az igazolások beszerzése érdekében újból sorba álltak az ügyfeleink. Erezhető volt, hogy lényegesen feszültebb a légkör, mint a kárpótlási igények első benyújtása alkalmával. Most elsősorban azok jöttek az igazolásért, akik annak idején elfelejtettek, vagy akiket lebeszéltek a kárpótlás igényléséről. Ezek most siettetni szerettek volna bennünket, nehogy ki— Hetente .60-80-100 panasz, észrevétel érkezik a minisztériumhoz. S akkor még nem is beszéltem a föld- és a kárrendezési hivatalokhoz küldött levelekről... — S az észrevételeknek mekkora része jogos? — A kárpótoltak egy része a törvényeket úgy értelmezi, mintha azok lehetővé tennék számukra az egykori eredeti földterületeik visszaZsámhoki Sándor: a földhivataloknak a tulajdonrendezéssel kapcsolatos munkája az ország termőterületének 90 százalékát érinti Erdősi Agnes felvétele csússzanak az időből. Aztán voltak olyanok is, akiknek kérelmét elutasították a hivatalok, s most újabb igazolásokat próbáltak beszerezni. Né- hányan pedig, sajnos, kicsinyes ügyekkel jöttek hozzánk: napokig kerestek egykét aranykoronát. Nem azt mondom, hogy ez jogtalan, de azt igen, hogy annak idején 9 hónap állt a rendelkezésükre. Szomorú, hogy az első tettlegességre is sor került, egy magából kivetkőzött ügyfelünk megütötte az egyik kolléganőnket. Úgy kellett lefogni, rendőrt hívni. Nem a mi kollégáink, főként nem a fiatalabbak tehetnek azokról az igazságtalanságokról, amelyek ezeket az ügyfeleinket érték. Nem azoktól az ügyintézőktől kellene számonkénti a sérelmeket, akik esetenként napi tíz órában ki a feleket. Lobbyzó bizottságok — Megítélése szerint az állampolgárok milyen mértékben vannak megelégedve a munkájukkal? szerzését. Pedig tudniuk kell, hogy csak a részleges kárpótlásra van lehetőség. A földrendező és földkiadó bizottságok munkáját ért kifogások egy része viszont jogos. Többük ugyanis nem áll a hivatala magaslatán. Annak idején olyanok kaptak jogot és felelősséget, akik a helyi viszonyokat a legjobban ismerik. Ez jól is van így, viszont egy dologról elfeledkezett a törvénykezés. Anól, hogy felügyeleti szervet nevezzenek ki föléjük: hivatalosan ugyanis senki sem ellenőrzi őket. — Gondolom a bizottságok mind szakmai, mind szervezeti, mind pénzügyi szempontból segítségre szorulnak... — Igen, s ez még érthető is, hiszen tagjaik többsége nem a kérdés szakértője. Az viszont már nem igazolható, hogy a bizottságok tagjainak egy része lobbyzik. Elintézik a saját, illetve a rokonság ügyeit, s aztán leteszik a ceruzát. Remélhetőleg hamarosan ennek a megváltoztatására fogja kötelezni őket a törvény. Hardi Péter
