Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-19 / 65. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 19.. SZOMBAT Egi-földi ég alatt... Látogatóban Péreli Zsuzsa gobelinművésznél Égi-földi ég alatt (gobelin) A rejtelmes eredetű selyemdarabkákat, apró dobozokban, kis ládikákban, üvegekben gyűjtött sok holmit, bojtokat, szegőket, Bittereket, gyöngyház gombokat, régi tisztaselyem brokátkendőket, öreg fényképeket már Tahiba vitte Péreli Zsuzsa; mindazt, aminek nincs értéke, s amit eszmélése óta az Ecseri piacon vagy a zom- nyiban összegyűjtött, a sok kacatot, a régi világ hagyatékát, mind, aminek a szelleme őt olyannyira áthatotta. Menekült Tahiba a zajos, bűzös nagyvárosból, Budapestről, ahol született, s ahol nem sok szeretetet kapott; menekült a rogyadozó parasztházba, amit teremtő ereje újjávarázsolt, a kertbe; ahol személyesen ismeri már a rigókat, maga termeszti konyhájának fűszereit is. Itt, ahol „mindig kék az ég”, ahol a kutyák a földig hajló ágakról cseresz- nyéznek. Péreli Zsuzsa szerencsésnek érzi magát, hogy ilyen közelségben élhet a természettel, mert annál érdekesebb, megismételhetetle- nebb nincsen. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy életének egyik periódusában megkedvelte az egét, s most azt kémleli — gobelinjei által. A Széchenyi akadémiai székfoglaló kiállításának ezért tudta ezt a címet adni: „Égi-földi ég alatt”. S mivel „munkatébolyodott”, s mindenkinél gyorsabban tud szőni, megengedhette magának azt a luxust (ami a szövőknél ritka), hogy egy témára fűzze föl a kiállítás anyagát, s ehhez a témához találjon régebbi munkái között is kiállíthatót. így hat gobelin és kilenc grafika ékesíti a Budapesti Történeti Múzeum metszettárának falait április 17-éig. Grafikákat is hozott, mert ahogyan ő mondja: „felelőtlenül rajzolok, grafikákat és tusrajzokat is csinálok, egymillió vonalból, ami ma már nem divat”. Péreli Zsuzsa soha nem törődött azzal, hogy mi a divat. „Szecessziós, eklektikus darabjaival akkor állt elő, amikor a művelt közönség még a nagyapáiktól örökölt fitymálással tekintette a szecessziót... S amikor Péreli a Régiség-et varrta, még a panelház bűvöletében élt a szakma krémje, de a hozzáértő sajtónak csaknem egésze is” — írja Frank János a művésznő egyik kiállítása elé. Az „Égi-földi ég alatt" tematikus kiállítás, ahol gyönyörű egeket és kékeket láthatunk. A víz című tusrajzon a víz egy égi arcból hull alá patakzó könny formájában, majd folyóba terelődve halad tovább, vagy az Égi parton című gobelinen mintha tükörben visszhangozná magát a kék ég, a tengerbe nézve, s mindezt a partról látja valaki, az ember szimbólumának is beillő lény, egy-talapzatról, letörött dór oszlop tetején ülve. (Ez pedig az összetört művészet szimbóluma is lehet). Ugyanúgy vonz az ég látványa, a Kitekintés a hihetőből (gobelin) című képen. Szinte azonosulunk a korlátot támasztó képalakkal, akiket a Hold látványa, az éjszakai ég rejtélyes kékje megbabonázott. S még egy példa a címadó gobelin, az Égi-földi ég alatt esetében nincs határ az ég és Föld között, csak ezt érezhetjük, ha gondolatban odaülünk az egyetlen hátat fordító alak mellé a terebélyes öreg fa alá. S a Béke, amikor az égbolt a Föld alá került, a nagy harmónia pillanata. Különös gyapjúba szőtt párbeszéd ez; ahogy minket az ég néz, s ahogy mi az eget szemléljük. — Attól, hogy biokertet csinálok, immár öt éve, s attól, hogy elvetem a magot és az kikel, s hogy személyes ismerősöm minden madár a tahitótfalui kertben, mindattól bizony az értékrendem megváltozott. — mondja magyarázatul arra a kérdésemre, hogy hová tűntek el képeiről a szembenéző emberek: Márkus Emília, Ásta Nielson, a Fekete kalapos Blaha Lujza már a múlté, lezárult néhány korszaka és új kezdődött Péreli Zsuzsa művészetében, ahol ugyan nincs konkrét, mindenható Isten, de vannak különböző égi lények: a szakállas puttó, égő gyertyával repülő angyal, vagy a felhők mögül lenyúló, kis falura mutató, hatalmas nőalak. Mégis, mintha minden azt sugallná, Isten kezében vagyunk. Tolcsvay László, a nagyszerű társ, a férj, aki tapintatosan osonni tud a lakásban, ha a felesége dolgozik, jubileumi koncertjén megénekelte a Szőttes című dalában a „sosem pihenő” asz- szonyt. Minden kép egy másik ország. Minden kép egy újabb lét — remegtette a Sportcsarnok falait a dallam. Müller Péter író, a nyarakat Tahiban töltő jó barát, ezekkel a gondolatokkal zárta a Péreli Zsuzsa gobelinkiállításának megnyitóbeszédét: „a Hold akkor tükröződik vissza a vízen, ha a víz nyugodt. Ehhez a korszakához ért el most Péreli Zsuzsa, aki végképp korszerűtlen, mint a klasszikusok. S hol van a klasszikus művész helye? Az Akadémián: ” ’ A művésznőnek ez a huszadik kiállítása, az előző Barcelonában volt, a következő Stuttgartban lesz, május elején. Csak azt nem tudja még: ha elutazik, hogyan lesznek meg nélküle virágai a májusi kikeletben? Ónody Éva Egy tárlat margójára Mint lapunkban már hírt adtunk róla, Nagy Paí-emlékkiál- lítást rendezett az Erdély Művészetéért Alapítvány. Ki is volt Nagy Pál? „A 60-as 70-es évek erdélyi legendakörének erősődő fényű csillaga volt a festő Nagy Pali — íija róla egy helyütt Szőcs Géza költő. — Érvényes ez nem csak az anekdotákban, a transzszilván mitológia történeteiben továbbélő mesterre, bálványozott pedagógusra, érvényes az életműre is, a művészre, aki a kor kötelező képzőművészeti és egyéb konvencióin mindig ellenállhatatlan gyermeki naivitással és ártatlansággal tudott kívülma- radni és felülemelkedni.” A Vármegye Galériában megnyílt tárlat bevezető beszédében Markó Béla marosvásárhelyi költő hangoztatta: nagy veszteség, hogy-itt, Budapesten nem Nagy Pál-kiállí- tást, hanem Nagy Pál-emlék- kiállítást kell megnyitnia. Igazuk van azoknak az esztétáknak — vélekedett —, akik Nagy Pál képein az elvont szépséget keresik makacsul, a mindenkit örökkévalóan megborzongató üzenetet. Ezt az életmű kétségtelenül hordozza, intellektuális következetességével és érzelmi telítettségével. Számomra a műnek nem fölösleges hordaléka az élet, hanem oka és célja egyben. Jó lenne úgy gyönyörködni ennek a kiállításnak az anyagában, hogy ne tudjam, hogy egy keserű Marosvásárhely, egy keserű Erdély, egy egész keserű kor van mögötte. De vonatkoztassunk el most ettől, jó lenne azt hinni, hogy itt egy természetes áradással szétterjedő, majd letisztuló, lecsendesülő életmű áll előttünk, nem egy tragikus balesettel idejekorán lezáruló pálya remekei. (Nagy Pál idén lenne 65 éves.) A művek modernsége, a belőlük sugárzó kísérletező kedv, a művész megújulni tudása, az új iránti érzékenysége megmarad bennünk, körülöttünk úgy, hogy mindeközben nem szűnik meg a korta- lanság érzése. Ez az ő igazi üzenete. És még valami: a művészetben rejlő játékösztön „komoly” jellegére is figyelmeztet. (A Vármegye Galériában Nagy Pál művészi hagyatékának becses darabjai május 2-áig láthatók.) Balázs Adina Ecce homo Apáti-Tóth Sándor ceglédi fotóművész fényképkiállítását nyitják meg ma délután 5-kor Szolnokon, a városi művelődési központban. A kiállítást Ördögh Csilla, a Magyar Rádió szerkesztője vezeti be, közreműködnek a Bartók Béla Zeneiskola tanulói és tanárai. Az Ecce homo című tárlat április 15-éig tekinthető meg. (Képünkön Apáti-Tóth Sándor művészfotója — az Ecce homo — látható.) Kossuth máig hangzó üzenetei / Névadó ünnepély Erden Iskolatámogató Batthyányak (Folytatás az I. oldalról) A Kossuth Lajos üzenetei című könyv jóval több citátumok gyűjteményénél: annak a hatalmas életműnek a keresztmetszetét adja, amely a modem polgári Magyarország kialakításáért — és annak külföldi elismertetéséért — talán a legtöbbet adta, s amely az egykori „rendszer- változást” a maga nagyszerűségében és súlyos tragédiájában is megélte. Úgy is fogalmazhatunk: e kötettel Kossuth minekünk szóló „üzeneteiből” kap válogatást a ma embere. (294 oldalon mintegy 160 passzus található, Kossuth különböző korszakaiban keletkezett írásaiból kiemelve.) A kötet hiteles forráskiadványokat vesz alapul, de néhány eleddig kiadatlan beszéd és levél is megtalálható benne. A Kossuth-évfordulóra megjelent kiadvány szerkesztőjének és gondozójának a szándéka egyértelmű: a politika- és kultúrtörténeti párhuzam felvillantásának a lehetősége. Kérdés, ki mennyit és mit tud hasznosítani belőle... Nagy nemzeti politikusunk üzenete máig hangzó: a XIX. század közepi „csatát” a magyarság ugyan elveszítette, de megnyerte a nagyilág elismerését hatalmas áldozatvállalásával, következetes sza- badságszeretetével, amit a nagyhatalmak azóta is szá- montartanak. A díszkiadás értékét a rengeteg sajtóhiba igen csak csorbítja. (bágyoni) A Batthyány család nagyvonalú államférfiakat, nádorokat, püspököket, törökverő hadvezéreket adott az országnak. Egyes tagjai, mint például az első magyar felelős kormány miniszterelnöke: Batthyány Lajos, vagy Batthyány János — a mohácsi csata áldozata — vérükkel adóztak nemzetüknek. Három markáns vonása van e családnak: a hazafiság, udvarhűség, a tudományhoz és művészetekhez való vonzalom. A Batthyányak neve át- meg átszövi a magyar történelmet. Ezért választotta az Érdi 4. Sz. Általános Iskola új névként a Batthyány család nevét. A névadó ünnepélyen — amelyről lapunk már beszámolt — olyan prominens szeBatthyány Ádám a nagy elődöt ábrázoló szoborral (az iskola egyik tanítványának a munkája) Vimola Károly felvétele mélyiségek jelentek meg, mint Batthyány Adám, a család öt éve Magyarországon élő sarja, valamint Katona Tamás államtitkár. Az iskola tanárai és diákjai méltó módon ünnepelték -meg ezt az eseményt. Az ünnepi műsorban közreműködött az iskola énekkara, Joó László színművész és Gyulai Sándor előadóművész, akiktől Ady-ver- seket hallhattunk. Felcsendült Mozart gyönyörű „Rekviemjének részlete is. Ezt követően Katona Tamás ünnepi beszédében emlékezett Batthyány Lajos vértanúságára, a magyar nemzet szabadságáért vívott harcára. Batthyány Ádám avatóbeszédében hallhattunk a család történetéről, a családtagok sokrétű tevékenységéről. Elmondta: mindig is szívükön viselték a magyar ipar, kultúra, a nemzeti nyelv és a sport ügyét. Ezután Batthyány Ádám egy eredeti ex librist ajándékozott az iskolának. Árról is beszélt, hogy büszkén vette tudomásul a Batthyány név felvételét. Ez az első alkalom, hogy egy intézmény az egész család nevét viseli majd. A Batthyány Lajos Alapítvány magyarországi diákok külföldön (például Oxfordban) való tanulását ösztöndíjakkal támogatja. Maga, mint az alapítvány díszelnöke, külön figyelemmel fogja kísérni a Batthyány Általános Iskola diákjait és a kiemelkedő képességű gyermekeket az alapítvány figyelmébe fogja ajánlani. (Juhász)
