Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-19 / 65. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 19., SZOMBAT 5 „Halló, vasárnap!” Pest megye bemutatkozik a televízióban Januárban jött az ötlet, hogy a „Halló, vasárnap!” című, hét végén jelentkező két és fél órás magazinszerű szórakoz­tató adásban a szerkesztők mutassák be az ország megyé­it. Harmadikként a sorban szőkébb hazánk kerül adásba: vasárnap reggel 9 órától — mint Szigeti Ferenc felelős szerkesztő elmondta — a ceglédi élő helyszín mellett a né­zők láthatnak egy komplett képes megyetörténetet, egy ter- mészetjárótúra-útvonalat, megismerkedhetnek egy pilis­csabai sramlizenekarral, egy pilisszentkereszti tojáspatko- lóval, képletesen ellátogathatnak a lámpamúzeumba, Gö­döllőre, mely a tavaszi fesztiválnak is egyik fő helyszíne, sőt kuriózumként Tökölre is, ahol a fiatalkorúak börtöné­ben e héten tartották a romazenei fesztivált. Csak az ügyészben bízhatunk Értéken alul a Sasad-részvények A sóskúti erdőit, jogtalan irtásáról írt riportunkra Mihalik László, a Sasad Rt. igazgatója levélben reagált, melynek ál­lításait a március 2-án leközölt válaszlevelünkben sorra cá­foltuk, majd befejezésként felkértük Bogárdi Zoltán ország- gyűlési képviselői, hogy pártatlanul fejtse ki véleményét a felmerült vitáról. A várt levél megérkezett, melyet teljes ter­jedelmében bocsátunk közlésre, annál is inkább, mert a ben­ne foglaltak nemcsak az erdőirtásra, de más furcsaságokra is fényt derít. A vitát a magunk részéről lezártuk, ki-ki vonja le a megfe­lelő következtetést. (gyé) Németh Ernő, Pest Megye Ön­kormányzatának sajtófőnöke — hivatalából eredően — a „Halló, vasárnap!” legközeleb­bi adásának fő' koordinátora. Mekkora lehetőség rejlik eb­ben a két és fél órában, melyet a legszélesebb körű nyilvános­ság előtt „tölthet el” a megye — kérdeztük kollégánkat.---Annak az ötletnek, mely szerint a „Halló, vasár­nap!” keretében be kellene mutatni a magyarországi me­gyéket, ez a tényszerű megál­lapítás áll: Magyarország nem csak Budapest. A szer­kesztők éppen ezt a helytelen egy-város-központúságot sze­rették volna felváltani azzal, hogy sorra bemutatják a ha­zai megyéket. Nos, a megelő­ző adáson, Békéscsabán kap­ta meg elnökünk, Inczédy Já­nos a műsor úgynevezett sta­fétatálját, melyet vasárnap adunk tovább a borsodi kollé­gáknak. — Hogyan készültek fel önök a megye részéről erre az adásra? — Sajnos, nagyon rövid idő állt rendelkezésünkre a felkészüléshez. A két hét mi­nél gyakorlatiasabb kihaszná­lása érdekében egy ötletbör­zét rendeztünk, ahol a me­gyei különlegességek egész tárházát sikerült felvonultat­nunk. A későbbiekben a mű­sor producerével egyeztettük a forgatási helyszíneket, a té­mákat. — Említsen, kérem néhány kuriózumot, melyeket a me­gyei körkép teljessé tétele ér­dekében filmre vettek a szer­kesztők! — Ilyenek például az akro­batikus torna, a női súlyeme­lés, a nagykőrösi NB I-es ko­sárlabdacsapat bemutatása stb. Olyan helyszíneket, ese­ményeket, személyeket válo­gattunk össze a műsor részé­re, melyek, illetve akik egy­részről kötődnek a megyénk- hez, másrészről országos je­lentőségűek. — Hogyan sikerült „egy zászló alá hozni" a megyé­ben élő sokféle nemzetiséget, megannyi különleges szokást, egyedi sajátosságot? — Mivel ez egy show-ele- mekkel tarkított szórakoztató program, szinte adott volt a válogatás, a választás sokféle­sége. így ajánlottunk a szer­kesztők figyelmébe egy, a megyénkben dolgozó harang­öntőt; egyes nemzetiségi ha­gyományőrzők 'műsorát, és a még ma is élő mészégetők hi­hetetlenül egyedi világát. Ezek mellett helyet kaptak a szűkebb hazánkban élő vállal­kozók is. — A „Halló, vasárnap!" alapvetően politikamentes adás. Ez azt jelenti, hogy a megye vezetői közül senkivel sem ismerkedhetnek meg a nézők? — A politikamentességhez szigorúan ragaszkodtak a szerkesztők. Ami a megye ve­zetőit illeti, az élő helyszínre meghívást kapott Inczédy Já­nos elnök (hasonlóképpen la­punk is, melyet Bánó Attila főszerkesztő-helyettes képvi­sel), s emellett felvételről lát­hatják majd a nézők a megye­háza épületét, illetve bepil­lanthatnak a forgatás idején éppen zajló ünnepi közgyű­lés munkájába is. Nem szeret­nénk kihagyni a meghívottak közül a műsorban érintett pol­gármestereket, a megyei rend­őrfőkapitányt sem. ‘ ■— Mit ért az alatt, hogy ez a műsor egy óriási lehetőség megyénk számára? — Nagy dolog egyrészről az, hogy a nézők megtudhat­ják: létezik Pest megye, az a közigazgatási egység, mely a főváros körül terül el, ám ez nem egyenlő az úgynevezett agglomerációval. Másik nagy lehetőségként azt emlí­tem meg, hogy végre az egész országgal meg lehet is­mertetni: Pest megye nem csak Szentendréből vagy Vi- segrádból áll... — Mindemellett olyan helyszíneket, eseményeket kell bemutatni a televízión ke­resztül, melyre szaknyelven vevő a Győrben vagy a Sza­bolcsban lakó magyar állam­polgár is. — Ezt a célunkat szolgál­ják azok a filmbejátszások, melyek például az országos jelentőségű szentendrei kiállí­tás megnyitásáról vagy a terü­letünkön élő közéleti szemé­lyiségekről szólnak. — Hogyan lehet elkerülni azt, hogy ezt a műsort, mely­ben sorrendben harmadik­ként mutatkozunk be, nem uralja a sematizmus? — Feltételezem, hogy már megyénk elhelyezkedése is segít ennek leküzdésében. Be kívánjuk ugyanis mutatni azt is, hogy megyénk legfőbb közintézményei a fővárosban találhatók, ugyanakkor szám­talanul sok értékes helyszín, személyiség is van, él e tá­jon. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a már említett me­gyei kuriózumok, s hasonló­an megyeiségünket hangsú­lyozhatjuk ki a nagyon jól ki­választott helyszínnel, illetve a televíziós szerkesztőkkel közösen kigondolt élő műso­rokkal. M. É. Mélységesen szomorú va­gyok. Ennyire még sohasem sajnáltam, hogy igazam lett. Mihalik úr folytatja a sok­éves taktikát: bujkálni a jog­szabályok között, kicsit meg­megsértve azokat, meg a tisz­tességet is és teljesen figyel­men kívül hagyni a közösség érdekét. Hol van már a tavalyi, ta­valyelőtti ígérgetés a munka­helyek megtartásáról, a világ- színvonalú gazdálkodásról, a vagyon értékének megőrzésé­ről? Ma a munkahelyek sor­Az Erkel Ferenc Zeneiskola tanárainak műsora után Far­kas Albert, a kisgazdák or­szággyűlési képviselőjelölt­je köszöntötte az érdeklődő­ket. Elmondta, akadnak, akik a kárpótlással elégedet­tek, mások kevésbé. A hiá­nyosságok arra jók, hogy az ellenzék hangulatot keltsen. Cegléden a kárpótlás egy ki­csit elhúzódott, amelynek nem a rendelet az oka. Sepsey Tamás bevezetőjé­ben kifejtette, néha megdöb­bentő azt hallani, hogy egyesek visszasírják a múl­tat. Ők azok, akik elfelejtik a történelmet, hogy Rákóc­zi talpasai, az 1848-as hon­védek, s az 1956-os pesti srácok miért haltak meg: a függetlenségért. Amiért ko­rábban ezrek és ezrek áldoz­ták életüket, az nekünk meg­adatott. S nem tudunk egy kicsit tűrni, szenvedni? Any- nyira feledékeny már az em­lékezet, hogy képes elfelej­teni az erőszakos téeszesíté- seket, az 1956-os karhata­lom tevékenységét? Az ál­lamtitkár azzal folytatta, hogy végig igaztalan vádak­kal támadták ezt a kormány­zatot. Holott Közép-Európ^á- ban ez az egyetlen, amelyik négy évig a helyén tudott maradni. A politikus részletesen elemezte a kárpótlást. Utalt arra, a jogalkotó úgy gon­dolta, hogy az emberek a ke­zükbe veszik a sorsuk irá­nyítását. Ám az egyeztető fórumba, földrendező, vala­mint mint kiadó bizottságba nem mindenütt csupa kivá­ban szűnnek meg, a vagyont eladósítják, amit lehet, elad­nak. A tagok pedig rettegnek Mihalik úrtól és csapatától, hogy az elértéktelenedett va­gyonuk mellé a munkahelyü­ket is elvesztik és tömegesen adják el életteljesítményükért kapott részvényeiket, az érték 2(f—25 százalékáért. A felvá­sárlásra „a részvényvásárlók megbízásából az egységes ke­zelés érdekében a GÓG Rt. ka­pott” jogot. (Mihalik László) Csak sajnálni tudom, hogy az emberek nem hittek nekem ló tagot választottak. Az em­bereket ijesztgették. Elő­ször azzal, hogy ne adják be az igényüket, utána az­zal, mennyit fognak fizetni a licitáláson, s végezetül: kevés a föld. Az elején még kevesen bíztak a föld megtartó erejé­ben. Később sokan rájöttek, hogy érdemes területet ven­ni kárpótlási jegyért, mert az értékes vagyontárgy. Egymillió-háromszázezer kárpótlásra jogosult öt évti­zede elszenvedett sérelmeit kellett rendezni. Az ország- gyűlés egyik fele kénytelen volt kidolgozni egy olyan törvényt, amely ad, és nem alkotmánysértő. így alakult ki a licit. Végül is a kárpót­lási törvény — bár az ösz- szes paragrafusát támadták — kiállta az Alkotmánybíró­ság próbáját. A továbbiakban a kárpót­lási hivatal elnöke kitért ar­ra, mekkora sikere van an­nak, hogy a jegyeket banki részvényre lehet' cserélni. Az államtitkár intő példa­ként említette a beérkezett pótigényeket. Megdöbben­tő, hogy mintegy négyszáze­zer ember nem hitte 1991 végén, hogyműködik a kár­pótlás. Azért nem, mert jó néhányan mást mondtak ne­kik. Becsapták őket! Hol van ezeknek a politikusok­nak a felelőssége?! A máju­si választásokon azzal a mércével érdemes megítél­ni a jelölteket, hogy ki ígér tisztességgel, és ki az, aki hetet-havat összehord. F. F. és nem menekültek avasad­ból időben még az üzletré­szükkel. Sokakat még arra is rávettek, hogy a megkapott földet is bevigyék a részvény- társaságba. Azok most a föld­jeiket is elvesztik. Az erdőirtás ugyanennek a folyamatnak része. Most az erdőt lehet elrabolni, hát azt teszik. Sőt, még azt is el akar­ja hitetni az emberekkel, hogy az egész ügyre ráfizet­nek. Ezzel kapcsolatban csak azt kívánom megjegyezni, ■ hogy csupán költségkímélési célból meg kellett volna hagy­ni az erdőt a falunak, fizesse­nek rá ők. Mihalik úr szemrebbenés nélkül jelenti ki felelőssége teljes tudatában azt, amit hiva­talos okirat cáfol és indítja meg a favágást olyan terüle­ten, amelynek tulajdonjoga tisztázatlan. Ez ügyben csak a pártatlan ügyészi vizsgálatban reménykedhetünk. Úgy lát­A három USA-beli helyi szol­gáltató és a francia Alcatel be­rendezésgyártó által alapított közös vállalat, az UTS mind a négy regionális társaságban benne van, erről a részről Ru­dolf Fischer írt alá. A Kis-Du- na-Com Konzorcium 13 ön- kormányzati tagja és az erede­ti Kis-Duna Rt. további hat tu­lajdonosa, azaz összesen 19 település Fehér Istvánt, a rész­vénytársaság ügyvezető igaz­gatóját bízta meg az okmány aláírásával. Az ünnepélyes esemény után Fehér István lapunk ér­deklődésére elmondta: a meg­állapodást a koncessziós társa­ság létrehozása követi, azután jöhet majd a végleges szerző­dés aláírása. Közben meg kell vásárolni a körzetben lévő Matáv-vagyont s természete­sen a kiírás szerint foglalkoz­tatni kell a dolgozókat is. Az idei év végéig a meglévő igé­nyek jelentős részét szeretnék kielégíteni, 1995 közepére pe­dig kiépítik a teljes távközlési hálózatot a körzetben. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve bármilyen vonaligényt ki tud­nak néhány nap alatt elégíteni. Az ügyvezető igazgatótól megtudtuk: a Matáv által jelen­leg működtetett fővonalak szá­ma mintegy 6800, a társaság­tól telefont igényelt 15 ezer ügyfél. Ez utóbbiak befizették az először megállapított 15 ezer forintos egységdíjat, majd a megemelt 22 ezer fo­rintot. Több mint kétezren vá­rakozólistán vannak, ők még nem fizettek. Fehér István sze­rint az összesen 30 ezer fővo­szik, a sok tennivaló között a Sasad vezetése nem ér rá egyeztetni, mert csak így kép­zelhető el, hogy Preiner Kál­mán — jogi igazgató — 1994. február 13-án a televízi­óban a földtulajdonnal kapcso­latosan azt mondta: „nem tud­tuk, hogy a földkiadó bizott­ság jóváhagyása kell, az csak 1993. októberében jutott tudo­másomra”. Igaz, a földhivatal levele augusztus 18-án kelt. Amit a legszomorúbbnak tartok, Mihalik úr most már a Parlamentbe vágyik. Az Ag­rárszövetség jelöltjeként in­dul a választásokon. A többi ez ügyben már a választókra tartozik. Én csak arra vagyok kíván­csi, hogy a képviselői esküt hogyan tenné le, hogyan értel­mezné azt a kitételt: „Megbí­zatásomhoz híven, lelkiisme­retesen járok el.” Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselő nal megszünteti a 'várakozók listáját. Az előbbi összeg egyébként magában foglalja a készülék árát is. A hálózatot teljes kapacitásra készítik, ami 64 ezer telefonvonalat jelent Szigetszentmiklós térségében. A megvalósítás gyors üte­mét az ügyvezető igazgató az­zal indokolta, hogy legalább nyolcezer lakásban — Apa- jon, Dömsödön, Kiskunlachá- zán, Taksonyban, Dunaha- rasztin, Szigetcsépen, Sziget­halmon — a Telefon Kft. szakemberei már a belső ter­veket is megcsinálták, most éppen Halásztelken dolgoz­nak. Érdekes módon épp a körzetközpont, Szigetszent­miklós nem jelentkezett eddig a társaságnál, ők az előkészí­tő munkában sem vettek részt. Ettől függetlenül a pri­mer telefonközpont épülete itt épül meg a Matávtól majdan átkerülő ingatlanon. Egyelőre az nem dőlt el, hogy a Sie­mens vagy az Ericsson itthoni gyáraiban készített telefonköz­pontot vásárolnak-e. Annyi vi­szont bizonyos: függetlenül a pályázati kiírástól, szinte kizá­rólag hazai kivitelezőkre bíz­zák a szerelési munkákat. Fehér István elmondta, hogy kábeltelevíziós szolgál­tatásra nyolcezer igénylő fizet­te be az 5500 forintos hozzájá­rulási költséget. Természete­sen ehhez hozzájön majd a ké­sőbb megállapítandó havidíj. A Kis-Duna-Com Rt. már­cius 21-én, hétfőn közgyűlést tart, ahol további lépésekről lesz szó. (tóth) Sepsey Tamás Cegléden Kiállta a próbát a kárpótlási törvény A földárveréseken az emberek vizsgáznak, s nem rossz az eredmény. Fejet kell hajtani a magyar nép bölcsessége, tisztessége és türelme előtt — jelentette ki Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal elnöke csütörtökön este a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ színháztermében azon a fórumon, ame­lyet az Egyesült Kisgazda Párt városi szervezete rendezett. A Bakonyiéi az egyik győztes Nem lesz várakozó a térségben Újabb négy koncessziós megállapodást írtak alá tegnap a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás végzésére. Érintett volt az ese­ményen Pest megye szigetszentmiklósi primer körzete is: az ugyancsak győztes Bakonytel Kft. központjában, a Veszprém közeli Zircen Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mellett a Kis-Duna-Com Konzorcium vezetői látták el kézjegyükkel a fontos dokumentumot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom